Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

1992. június 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szeméttelep a tónál Célegyenesbe ért a balatoni 3. régió szeméttelepének ügye. Várhatóan még ebben a hónapban megkezdődnek a versenytárgyalások a több mint 56 milliós beruházás kivi­telezéséért. A somogyi részt­vevőkön kívül északi parti te­lepülések is jelentették csatla­kozási szándékukat. Barcsi múzeum Fölújították a múzeumot Barcson. A mintegy 4 millió fo­rintból az épület teljes faiszi­getelését, a homlokzat, a közműcsatlakozások felújítá­sát és a teljes belső átépítést sikerült megoldaniuk. Angolnák a Balatonból A horgászati-halászati tila­lom feloldásától, május 20-tól únius 8-áig összesen 43,3 ionná angolnát fogtak ki a 3HG halászai. A 23. héten 17,9 tonna volt a zsákmányuk a kedvező időjárás hatására. Új kukoricahibridek Idén 171 új kukoricahibrid- fel kísérletezik a bábolnai IKR ermelésfejlesztési és keres­kedelmi részvénytársaság. Az jj hibrideket öt kísérleti helyen esztelik, majd közülük vá- asztják ki azt a 10-15 fajtát, imelyet" hazai elterjesztésre lejelentenek. 4200 hektáros 'etőmagüzemükben 30 fajtát ermesztenek vetőmagnak, izekből még somogyi taggaz- laságaikban is csak 9 ismert i köztermesztésben. TARANYI TERMALTERVEK Fürdő a falu szélén Tarany utolsó háza mögött két vakondtúrást és egy jókora bakhátas bukkanót követően ott van „Amerika”. Kicsiny tábla igazítja el az ide­gent. Aki a jelzést követi, hamar odatalál a ta- ranyi termálfürdőhöz, merthogy azt rejti el a ki­váncsi tekintet elől a faluvégi rekettyebokor, és a jókora bukkanó. A kukoricaföld szélén lett fürdőtulajdonos egy nagyatádi fiatalember, Pápics Dezső. — Nem tulajdonos, csak bérlő — igazít ki. — 25 éve is van talán, hogy kísérleti fúrást végez­tek itt a kőolajkutatók. Olaj nem került fel a mélyből, ám 70 fokos termálvízre bukkantak. A kutat hasznosításra átadták a falunak. Amikor bérbe vettem a területet, már mindent benőtt a gaz. Kipucoltam és a két medencét is felújítot­tam. Van öltöző, kulturált mellékhelyiségek. A bü­fében ételt, italt kapni, a medencék tövében halkan szól a zene. Hétvégeken élő muzsikát hallhatnak a fürdővendégek, akik főleg Nagy­atádról látogatnak a közeli községbe, de mind gyakrabban érkeznek külföldről is. A víz kéntar­talma nagy, gyógyító hatásáról egyre többen győződnek meg. — Kezdettől a vendéglátásban dolgozom, tudom, hogy a fürdő csak kezdet lehet. Divatos szó a falusi turizmus, ha találok partnert, már kinéztem egy közeli épületet, ahol egy panziót építenék. Bálokat is tartottak már a taranyi Zrinyi-für- dőben, de még esküvők szervezését is vállal­ják. Sok a kihasználatlan lehetőség. Pápics Dezső a terveit szeretné mihamarabb valóra váltani. B. Zs. MAJD 5000 FONT ERTEKBEN A MEGYEI KÖNYVTARNAK Szépirodalom angolul A British Council társaság jóvoltából több száz kötettel gyarapodott a Megyei és Vá­rosi Könyvtár angol nyelvű ál­lománya. A karitatív tevé­kenység keretében még az ország további tizenegy tára és természetesen az idegen nyelvet tudó és tanuló olvasók is gazdagodtak. Az angol és amerikai szer­zők művei között a szépiro­dalmi kötetek vannak túlsúly­ban; így például E. Heming­way, D.H. Lawrence, A. Ca­mus és R. Kipling művei, ame­lyek előreláthatólag nagy ér­deklődésre tartanak számot, hiszen a polcokon eddig is szép számmal megtalálható kötetek már a állandó olvasók számára nagyrészt ismertek. De a dobozokat összeállítók nem felejtették ki a szótárokat sem az ajándékból. A közel ötezer font értékű csomagokat a minap bontot­ták föl a megyei könyvtár munkatársai, s elkezdték a lel­tár és katalóguskészítéssel járó feladatokat. Egy-másfél hónap múlva a kötetek felke­rülnek a gyermek- és a fel­nőttkönyvtár polcaira. B. T. Átjátszót építenek A Balatoni-Észak-Somogyi Regionális Információs Rend­szer kiépítésének költségeit az érdekelt településeknek kell biztosítani. Segítséget je­lent, hogy a Somogy Megyei Polgári Védelmi Parancsnok­ság vállalta, hogy Fonyódon megépíti a rendszerhez szük­séges átjátszó állomást. Szervezkednek... Nemrégiben kellő „felhanggal” kiejtve e szót meg lehetett állítani pillanatokra még az idő múlását is. A különböző iskolareformok sem tudták kiirtani a latin nyelv tanításából az évezredes közmondást: — similis simile gaudet! Aki a hasonlóval szellemi és gazdasági közösséget vállal, az kérem megint „szervezkedik”. Szervezkedik a kisállatte­nyésztő, nem veszve össze a kendermagost kedvelővel, ha ő a fehér brojler barátja. Szervezkedik a kiskerttulajdonos (helyenként őstermelő), csupán azért, mert senki sem haj­landó megmondani, miért kap ő 8 forintot azért, amit a pia­con 35-40-ért árusít a kereskedő. És szervezkedik a szőlős­gazda is, aki beleunt már a pancsolt kotyvalékoktól lerésze- gedettek kerülgetésébe. Szervezkedik, mert munkájának gyümölcsét évszázadok óta kalapemeléssel tisztelték. Szer­vezkedik, mert visszakívánja ezt a tiszteletet! Szervezkedik, hogy megkövetelhesse a munka utáni tisztelet eredményét, a tisztességes megélhetést! Somogybán szaporodnak az egymás felé kezet nyújtó gazdák; újból létrejönnek a hegy­községek, estéről estére találkoznak a gazdakörök tagjai... Szervezkednek azért is, hogy végre megszülessenek azok a törvények, melyek arannyá változtathatják a tisztességes munka verejtékét. Addig is, kalapot le a gazdakörök, a kert­barátok, a kistenyésztők, s az egyesületbe tömörült szőlős­gazdák előtt. Mészáros Tamás Fejlődő háttér-települések Egyre nő a balatoni üdülőövezethez kapcsolódó háttér-te­lepülések szerepe. A falusi turizmus fejlődésével, szélesedé­sével is összefüggésben a partmenti negyvennégy háttér-te­lepülésen az elmúlt öt évben csaknemezer új lakást építettek jórészt idegenforgalmi célokat is szolgálva. ELEGEDETLENEK A MUSZ-OSOK Azt hitték: a kormánypárt gyermekei „Kincses” Szelence A bogiári gyermeknéptánccsoport múltja és jelene A bogiári és a leilei általános iskolák diák­iból 1983-ban alakult meg a Szelence ayermeknéptánccsoport, amely azóta is Dntos feladatának tartja a magyar nyelvterü- st, illetve Somogy még élő gyermekjátékai- ak, dalainak és táncainak megismertetését népművészetet kedvelő közönséggel, legyénkben az egyik legjobb — s az orszá- os ranglistán is az első hatban szereplő — éptánccsoport évente 20-30 alkalommal ip színpadra, utánpótlás csapatát Csipet éven ismeri és kedveli a közönség. Megyei és országos néptánc-, valamint zólótáncversenyekről „zsinórban” első- és ülöndíjakkal, elismerő oklevelekkel térnek haza. A csoport tagjai nyaranta olyan tábo­rokban csiszolják tudásukat, ahol emellett megismerkednek a magyar népművészet más területeivel, a kézművesség titkaival is. Az együttes repertoárja igen színes: a pa­lettán megtalálható a csárdás épp úgy, mint a verbunk páros táncok, a somogyi „eszkö- zös” táncok, valamint különböző tájegysé­gek leánytáncai. A csoportot a helyi önkormányzaton kívül az áldozatkész szülők tartják fenn, s e gyö­nyörű „mesterség” titkaiba Szabó Zsolt és Szalai Tünde avatja be mind a gyermektán­cosokat, mind pedig a csetlő-botló aprósá­gokat. FEGYVERÜK A SZAVAZÓCÉDULA (Folytatás az 1. oldalról) A MUSZ-osokat érthetően érzékenyen érintette, hogy a parlament nem fogadta el kár­pótlásukat. Az ügyvezető el­nök felolvasta, hogy melyik párt hogyan szavazott: az MDF leszavazta a MUSZ-kár- pótlást, „pedig mi azt hittük, hogy a kormánypárt gyermeke vagyunk” — mondta Szőcs Zoltán. A függetlenek nem­mel, az MSZP igennel szava­zott. A MUSZ-kárpótlásról az igazságügy-minisztériumi tár­gyalásokon a szervezetet képviselő dr. Németh Szilárd, az országos szervezet ügyve­zető elnöke beszélt a szép számmal megjelent tagoknak. Elmondta: méltányossági ala­pon bekerült kérésük a máso­dik kárpótlási törvény terveze­tébe; az előterjesztésben 47 ezer munkaszolgálatos sze­repelt, pedig csak mintegy 18 ezren lehetnek. Ettől a szám­tól megijedhettek a kormány tagjai, mert a parlament elé már nem került be a MUSZ-kárpótlás. Egy módo­sító indítvány mégiscsak al­kalmat adott arra, hogy a pár­tok szavazzanak a kérdésről. Az ellenzéki pártok nem a­MUSZ-kárpótlás mellett sza­vaztak, hanem a pénzügymi­niszteri állásfoglalás ellen — állapította meg a szövetség ügyvezető elnöke. Dr. Hasznos Miklós, a MUSZ elnöke az igazság­ügyminiszterhez fordult az­zal, hogy választ kapjon: az elutasítást véglegesnek te- kintsék-e? A levélre még nem érkezett válasz. „Van egy fegyverünk: a szavazócédu­lánk, melyre 1994-ben szük­ség lesz. Arra a pártra kell majd szavazni, aki felvállalja érdekeinket” — mondta Né­meth Szilárd. T. K. A RÉSZTVEVŐ, AKIT MAJDNEM MEGVERTEK A PÁRTKÖZPONTBAN Pirosbotos kisgazda emlékek Lehoczky Gyula alelnök, (egyben somogyi főtitkár): ...Azt sem tudtam, hogy létezik katonai szekció a pártban (Folytatás az 1. oldalról) Lehoczky Gyula tegnap a rténteket kőröshegyi ottho- iban idézte fel. — Csütörtökön Németh ia főtitkár javaslatára az el- ikségi ülés felfüggesztette rrtelnöki tisztéből és párttag­igából Torgyán Józsefet. A intést Németh Béla főtitkár, ;eh Sándor ügyvezető alel- ik, Gerbovits Jenő és jóma­im mentünk vele közölni, tkarodjatok ki az irodából! — volt Torgyán József vála- a. Erre én azt feleltem: taka­dj ki te! És ezzel elhagytuk a rtelnöki irodát. Közben ér- sítettük a sajtó munkatár- it... Már indultunk haza, likőr egyik pillanatról a má­ira megtellett a székház: bo- <kal felfegyverkezve vagy rminc ember jött velem embe a lépcsőn. A főtitkári obába menekültem. — Torgyán József vala­mennyi Magyarországon mű­ködő diplomáciai testület ve­zetőjének elküldött egy leve­let. Ebben arról ír, hogy fegy­veres egységek támadták meg... Volt önöknél valami­lyen fegyver? — Ha lett volna, akkor nem kellett volna menekülni a Tor- gyán-féle botos osztag elől. A rendőrök segítsége nélkül nem tudtunk volna kijönni az épületből. — Honnan jött össze ennyi ember? Mit érzett, amikor látta, hogy piros bottal kerge­tik? — Soha nem gondoltam arra, hogy bekövetkezhet ilyen dolog. Azt nem tudom, honnan jött elő ennyi ember méretre vágott zászlórúddal. — A zászlórúd-darab az önvédelmi fegyver az FKGP-székházban ? — Nem tudom, lehet. Bár alelnökként azt sem tudtam, hogy létezik katonai szekció a pártban. — Kissé hihetetlen, hogy er­ről nem tud egy országos alel­nök... Bántotta Torgyán Jó­zsefet? — Mire gondol? — Úgy fizikailag... — Nem bántottam. Ne ha­ragudjon, de az én súlycso­portom nyilvánvaló, és ha hozzányúlok, akkor... — Van önvédelmi fegy­vere? — Nincs. Még egy csúzlim sem volt soha. — Önt elérték a folyosón az üldözők. Bántalmazták? — Meg akartak ütni, de gyorsabb voltam, el tudtam lépni az ütés elől. — Ismerte azokat, akik önre is botot emeltek? — Egyet-kettőt. Sok isme­retlen ember volt köztük. — Akkor kik voltak a „rend- csinálók”? — Jó kérdésedé nem tudok válaszolni rá. Örültem, hogy megúszom nagyobb verés nélkül. Eszembe sem jutott azt vizsgálni, hogy zász­lórúd vagy seprűnyéldarab elől kell menekülnöm. El tudja képzelni a helyzetet, ugye? — Láttam a tv-fel vételeket... akkor Lehoczky Gyula már nem is alelnök? — Torgyán szerint nem. A pártelnök a pártalkotmány szerint hozhat ilyen döntést. Most már örülök annak, ha ki­derül, hogy mi történt. Nem adhatom ahhoz a nevemet, amit Torgyán csinál. A szék­házból is ki vagyunk tiltva. — Föladják? — Nem. A pártnak van mintegy háromezres ordító tömege, s Torgyán Józsefet ez tartja életben. Lengyel János (Foto: Varga Ottó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents