Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1992. május 7., csütörtök Útra keltek a vándorcirkuszosok Ősi szórakoztató mesterség a vándorcirkuszosoké, dinasztiák alakultak ki. A pompa, a csillogás, a szépség, melyet a porondon lát a néző, nagyon kemény, fegyelmezett, olykor veszélyes munkát takar. Ma már kevés magáncirkusz működik — ezek egyike a Safari, mely Wert- heim Gábor artista és Németh József állatidomár társulatának egyesülésével jött létre. Most tavasszal útra kelnek, járják az országot késő őszig. Aztán jön a pihenés, a felkészülés és kezdődik minden elölről. Sziszi a három méter hosszú, harminc kg súlyú fekete piton, a társulat kedvence Anyák napjára — utólag Édesanyámnak Ki vagy Te nekem...? Mint hűs pataknak a völgy, Mint sivatagnak az ár, Forró nyárban hűs fuvallat, Mint zöldbe omló határ, Mint fehérbélű, új cipó, Mint a virágok illata, Mint madárnak a szárnyalás, Mint fűszálak harmata. Mint holdas éjben a csillagok, Mint út, mely csúcsokra vezet, Mint szerető szív, mely mindig vár. Minden, ami szép, Minden, ami jó, Úgy érzem, Édesanyám, Hozzád hasonlítható. Szarka Zoltán A nevető harmadik Azt mondja egyszer Kecske Géza Dadogó Daninak, a jól megtermett pulykának: — Mek-mek! Te ugyanolyan rút vagy Dani, mint amilyennek mondod magad. — Hát még te milyen csúfság vagy! — vágott visza mérgesen Dani. — Néztél már egyáltalán tükörbe?! Kecske Géza pár szál szakálla összekóco- lódott mérgében, fejét leszegte, szarvait döfésre állította, hogy nekimegy a pulykának. De Danit sem olyan fából faragták, hogy csak úgy megijedt volna a saját árnyékától: — Ruti Rut! — kiáltotta — Gyere csak, te ritkaszakállú! — felfuvalkodott, farktollait az égnek állította és harci állásba helyezkedett. Mielőtt tettlegességre fajult volna a dolog, Kakas Kornél, az érces hangú hadúr közbeavatkozott. — Csak nem fogtok összeveszni ilyen semmiségen? Való igaz, Kecske Géza barátom, hogy a rusnya ábrázatoddal rettenetesen nézel ki! A kecske erre még dühösebb lett, és azon volt, hogy nyomban nekimegy Kakas Kornélnak. Csakhogy akkor az már a pulykához fordult: — Dadogó Dani barátom, te pedig járhatnál valamilyen iskolába, hogy megtanulj beszélni. Majd megszakadunk a nevetéstől, mikor kimondod „rut”-jaidat. Nem beszélve tor- zonborz tollazatodról, úgy nézel ki, mint egy farsangi maskara! — No lám, csak hogy megkapta ez az ostoba pulyka! — hahotázott Kecske Géza. Kakas Kornél azonban folytatta: — Azt viszont nem vitathatjátok, hogy hozzám fel sem értek!? Nézzétek az én gyönyörű toliamat) hallgassátok a szép, érces hangomat... Es még folytatta volna, de az állatok mind kikeltek hencegése ellen. Már éppen azon voltak, hogy összefognak és elnáspángolják Koméit, amikor nagyanyó megjelent egy szakajtó kukoricával és hívogatta a tyúkokat. A tyúkok mindannyian röppentek is csak Kecske Géza oldalgott el morcosán: „ 0 azért mégsem tyúk?!” Törő István wmsmm ...............': mms'mSSBMmk Holdjáték Fogócska a szabadban Napsütésben, egy terebélyes fa alatt hat-tíz gyerek játsz- hatja. Egy gyerek a hold, akinek a fa árnyékából nem szabad kilépni, hiszen a hold a napon nem látszik. A többi gyerek a napos részen körültáncolja a fa koronájának árnyékát és igyekszik az árnyékfolton úgy átszaladni, hogy a hold ne érintse meg. Ha a hold valamelyik gyereket megérintette, szerepet cserélnek: a megfogott gyerek lesz a hold. Egértenyésztés Bolondfalván Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu, úgy hívták Bolondfalva. Szépen éldegéltek az emberek, nem volt semmiben hiányuk, csak a macskák nem voltak ilyen boldogok, mert elfogyott az egér. Hamarosan a falu népe is hiányolni kezdte az egereket, mert a macskák éheztek. Összegyűltek a falu bölcsei és tanakodtak, hogy mit tegyenek. Végül kihirdették: aki egeret talál, ne adja oda a macskájának, hanem rakja a falu közepén elhelyezett ketrecbe. De a ketrec lyukas volt, és persze^ az egér elszökött belőle. Megint összegyűltek a falu bölcsei és tanakodtak, hogy mitévők legyenek. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy őröket állítanak — csakhogy senki sem vállalkozott arra, hogy éjjel-nappal őrködjön. így aztán a macskákat kérték az őrködésre. A macskák viszont nem tudtak ellenállni a ketrecbe zárt egérnek és megették. Erre aztán a bolondfalviak úgy határoztak, hogy abbahagyják az egérgyűjtést, és ezentúl csak Whiskast vettek a cicáiknak. Stier Márk Kaposvári 3. o. tanuló. ..........".......................... " '—' " ........................5--------W-v-v; ...............................................VK y. Már a madarak is azt rebesgetik Tavaszi csicsergő Jó megfigyelő vagy? Figyelmesen nézd meg az ollókat, aztán döntsd el, hogy melyik fekete olyan, mint a legelső fehér. Ha mindent gondosan megnézel, könnyen eldöntheted. OVODAS SAROK Lacika rendőr lesz Kedves Gyerekek! Nagyméretű, színes és rengeteg érdekes feladattal teli fogla- koztató füzetet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, amely Tavaszi csicsergő címen jelent meg. A kiadvány szerkesztői, amellett, hogy jó időre ellátnak benneteket olvasni-, kifesteni- és rajzolnivalóval, szeretnék megismerni olvasóikat, kifestőiket és rajzolóikat: azaz benneteket. Mindez úgy érhető el, ha latba vetitek tudásotokat, és sok-sok színes cerka segítségével megörökítitek magatokat. Sőt, családotok minden tagját lerajzolhatjátok: az elkészült műveket a kiadó szeretettel várja a szerkesztőségébe. De lássuk csak, mit is kínál a Tavaszi csicsergő becses olvasóinak! Először is: töméntelen logikai és nagy figyelmet, koncentráló képességet igénylő feladványt; két kép közötti különbségeket kell megtalálni, kakukk tojást kell kiválasztani vagy éppen erdei és háziállatok megfelelő nyomait kell beazonosítani. Ha ügyes ezermesterek vagytok, lehet saját készítésű falovacskátok, amelynek leírását meglelhetitek a füzetben, a mintázás kelléke, a lisztgyurma hozzávalóinak felsorolása fö lőtt. De van itt igaz történet Bandi bácsiról és kutyájáról, vers a festett vonatról, és a foglalkoztató közepén egy kirándulásra invitáló társasjáték. A főzőcskézni tanuló leányok elkészíthetik a Szandi tortát, hozzá turmixolt italt — mindezek receptjeit is tartalmazza a Tavaszi csicsergő. Igaz, még csak ötéves és oviba jár, de az elhatározás már megszületett. Cseppet sem zavarja, hogy tegnap még mozdonyvezető szeretett volna lenni. Most kitartóan hajtogatja: — Rendőr leszek, vagy „nénós”, vagy lovas! Ha „né- nós” leszek, én is megengedem, hogy a gyerekek kicsit játszanak az autómban — közölte az apukájával, miközben buzgalommal próbálgatta a kiállított rendőrkocsik szirénáját. Kicsit riadtan nézte a kommandósok bemutatóját, a bűnözők üldözése nem hozta lázba. Sokkal jobban érdekelte a modellezők bemutatója. Kis autókat versenyeztetni — ezt már neki találták ki. A kis repülők is tetszettek, de végérvényesen akkor döntött, amikor végignézte a lo- vas-rendőrbácsik felvonulását. Arról nem is beszélve, hogy az egyik rendőr bácsi megkérdezte: szeretne-e ő is felülni a lóra? Hát persze! Csoda élmény volt! A másik lovon meg meglátta a kis óvodástársát, Szebikét, akit egy másik rendőr bácsi lovagoltatott. Újabb élmény volt a nyomkereső kutyákkal való találkozás, aztán a térzene. Az apróságok a rendőri munkával ismerkedtek. A sok élmény után, amikor Lacika a kis ágyában pihent, ismét eszébe jutott a lovaglás — aztán, talán huszadszor is, mondogatni kezdte: — Gyí, paci, paripa! Rendőr bácsi! Én is rendőr leszek... így ért véget a bemutató. Nagy elhatározással és nagyon sok szép emlékkel. Báli Györgyné Keress két egyforma hajót!
