Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — EMLÉKEZET 1992. május 16., szombat DR. KANYAR JÓZSEF A merész álmok iskolája A 200 éves csurgói „oskoláról" Csurgónak mély, közép- kor-gyökérzetű történelme van, ahogy Korniss Gyula mondaná: vestigia terrent. 799 esztendő telt el III. Béla megerősítő oklevelétől, 775 év a Szent János lovagrendházának a felépítésétől, 728 év a hiteles helyéig, 587 év Zsig- mond oklevele óta, amelyben Csurgóra kiterjesztette a se- gesdi mezővárosi kiváltságokat és 200 éve az „oskola” alapításának. A település nevének etimológiája — a 800 éves középkortól a 200 éves „oskoláig”: a kultúra, a művelődés, az iskola eszméjének a „csorgására” utal. o A magyar művelődéstörténészek tudják, hogy templom és iskola jelenléte egy településen mindig magasabbrendű kultúrának és művelődésnek volt a teremtője. Ezért volt Csurgó mezővárosa is valóban a magyar nyelv és műveltség erődje, a magyar nyelv őre Kanizsától Pécsig, a magyar „Wacht am Rhein”, amelyért a Belsősomogyi Református Egyházmegye harcolt 1882-ben, annak hetedik és nyolcadik osztályáért. A mezőváros a magyar Fiume drá- vai kulcsa, áttörhetetlen táborhelye volt, a magyar nyelv és közművelődés őr- és tűzhelye: a tudomány és a szellem élő vizének a csorgatója. Mohács előtt 34 portával volt lakott hely, csaknem ennyi volt a háztartása a hódoltság után is a XVIII. század elején. 500-600 lakossal vészelte át a törököt. II. József idején, amikoris iskolája alapítódott, már 877 volt a lakossága. Mezővárosi népessége pedig a szabadságharc után már igen jeles szám: 2179. Régi városrészében volt a vörös barátok, keresztesek, a rhodosziak, a máltaiak és a templáriusok lovagrendjei. Új városrészében pedig a jeles oskola, amelyet a halhatatlan Festetics György nagy lélekkel alapított, s amelyben Csokonai után jeles tanárok tanítottak s jól felkészülve küldték tanítványaikat a pápai és a debreceni főiskolákra. (Csorba József) © Aki Dunántúlt kettévágja a Balatonon keresztül Észak- és Dél-Dunántúlra, az déldunán- túl hátrányos művelődési helyzetét olvashatja le a dunántúli kultúrlejtőről: az órajárással megegyező irányban. Igaz, szabad királyi városa is csak egy volt (Pécs) a hódoltság után, Észak -Dunántúlnak pedig kilenc. 1766-ban csak két középiskolája volt és egyetlen püspöki szeminárium és egy protestáns főiskola működött. Míg Észak-Dunántúlon az 1787-es népesedés számait figyelembe véve 83 000 lakos jutott egy középiskolára, addig Dél-Dunántúlon a kétszeresénél is több: 236 000. Észak-Dunántúlon már 35 kilométeres távolságban lehetett középiskolát találni, Dél-Dunántúlon csak 84 kilométeres körzetben. A hódoltság pusztításának a következményei voltak mindezek, ahogy az írni tudás adatai is kedvezőbbek voltak az Észak-Dunántúli vízmentén és a főközlekedési utak mentén, mint Dél-Dunántúl zárt aprófalvaiban. Azt az adatot is ideírhatjuk, hogy Dél-Dunántúl 1339 aprófalvas településein 392 lelkész és 536 tanító működött, Észak- Dunántúl 1354 településén 580 lelkész és 896 tanító. Melyek voltak e régióban az iskolateremtő tényezők? 1./ Az egyházak, 2./ a földesurak, 3./ és a polgárság. © A XVIII. század utolsó évtizedéig e régióban már csak Somogybán és Tolnában nem volt középiskola. Somogy pedig a diétára menő követei tarsolyába mindig beletette a középiskola hiányát, hangosán mondva, hogy Zalának ugyanakkor már két középiskolája is volt. Kanizsán és Keszthelyen. E követek még a ségesdi hajdani gimnáziumi alapítványt — Mária Terézia idejéből — sem tudták visszaszerezni. Somogy birtokos nemessége lehetett volna középiskola-alapító tényező. Nemcsak Kaposváron, hanem Csurgón is. Először azonban „középiskola-importtal” kísérleteztek. Tárgyaltak a Festetics Pál alapította keszthelyi gimnázium Észterházy Miklós által Kaposvárra, Czindery Rókus által pedig Nagyatádra szándékolt telepítésről. A század utolsó évtizedében azonban Csurgón jött létre az első középiskola, a művelt és áldozatkész földesúr és inspirátor jószágkormányzója: Nagyváthy János kezdeményezésére és a fenntartás szervezeti gondjait magára vállaló belső-somogyi református egyházmegye gyámkodásával. 0 Az alapítólevél 1794-es volt. A nyilvánossági jog esztendeje 1798. Négy esztendő volt ez az intervallum, Kaposváron pedig 1806-1812 között, hat év. Ez volt az „első oskola” a megyében, a közművelődés egyetlen őrtornya (ha a török hódoltság alatti reformáció intézményét nem számítjuk ide), a későbbi Eötvös-féle tanítóképzés egyik fellegvárában, amelyben 1846-ban önképzést végző képzőtársulatát Csokonai körnek keresztelte el Baksay Sándor. A két Ratio örökébe lépő „harmadikban”: Thun Leo Entwurfjában 1851. szeptember 16-án a csurgói iskolától is elvonták a nyilvánossági jogot, tanulóit Sopronba kellett vinni érettségire, államérvényű bizonyítványt nem adhatott ki, sőt a gimnázium elnevezést sem használhatta. Ekkor a csurgói iskola az Entwurftal szembeni passzivitását és kivárását úgy gondolta megoldani, hogy a gimnázium előkészítő népiskolai osztályt kapcsol, a 6 osztályra való bővítést pedig a tanítóképzés szolgálatába akarták állítani. A kísérletet 1854/55-ben be is indították. A hivatalos iskola-kormányzat azonban súlyos hiányosságokat vélt felfedezni a tervezeten s főként: nem tartották összeegyeztet- hetőnek a gimnázium és a tanítóképzés — egyébként is — össze nem keverhető nevelési céljait és eszközeit. E Csurgón uralkodó fogalomzavar megszűnésének a gimnázium tanárai nagyon örültek. Akkor vette Sarkady Károly inspektor kezébe a gimnázium sorsát, miután Sterne Ferdinánd nem engedte az Entwurfot végre nem hajtó diákjait érettségi vizsgára bocsájtani. Sarkady ekkor szerezte meg az Entwurf egyetlen példányát. Addig nem is olvasta. Hazajőve azt áttanulmányozta. Sterne-ék azt tanácsolták Csurgónak, hogy újabb 3 oktatóval algimnáziumként működjenek tovább és alkossanak új szervezeti szabályzatot. 1857/58-ban már át is tértek a négyosztályos algimnáziumra, 1861 -ben pedig az ötödik és a hatodik osztályosra, míg 1882-ben a hetedik és a nyolcadik osztályosra. 0 Csurgón Sarkady Károly, Kaposváron pedig Somssich Pál buzgólkodott a legtöbbet a kisgimnázium felnőtt voltáért. Itt is Eötvös segített, közbenjárására visszakapta 1868-ban a segesdi gimnázium számára utalt 600 forintos segélyt. Hat osztályosra bővült a kaposvári gimnázium is és államosították 1869/70-es tanévben. 1884-ben pedig — két évvel később Csurgónál — nyolcosztályú főgimnáziummá lépett elő. Az engedélyt már Kaposvárnak nem Eötvös, hanem Trefort Ágoston adta. A haza: Magyarország A polgári eleiben elterjedt divat a tengerész zakó viselése. A sudár termetű Festetics György akár tengerészkapitánynak is "kiadhatná” magát, hiszen olyan természetesen viseli az ezüst gombos kék zakót. A magyart úgy beszéli, mintha mindig itthon élt volna. A Georgikon, a Helikon városában, Keszthelyen, a szülővárosban beszélgettünk. A Helikon parkból mintha mindvégig figyelte volna társalgásunkat az a Festetics György, aki nemcsak Keszthelyt emelte magas rangra, hanem a csurgói gimnáziumot is alapította. — Festetics György egyeneságú leszármozottjai közül az ötödik, hatodik generációhoz tartozom. Keszthelyen születtem 1940 novemberében. 1944 szeptemberéig éltünk itt. Először Svájcban telepedtünk le, 1949-ben Ausztriába költöztünk, ahol ma is élek. Itt végeztem el a gimnáziumot, majd az egyetemet, ezt követően egy évig posztgraduális képzésen vettem részt Amerikában. — Milyen emlékei vannak a keszthelyi gyerekévekről? — Nagyon nehéz külön választani, mi a közvetlen emlék, és mi az, amit szüleim elbeszélése idéz föl most bennem. Amire emlékezem: a kastély hatalmas kapuja, a Balaton, amibe majdnem belefulladtam — ez iszonyú emlék —, előttem látom az erdőt, a lovakat, a lovaskocsikat és egy pár arc is felidéződik bennem. Az emlékezésben segítenek a fényképek is, amelyeket Keszthelyről őrzünk. — Mikor látta viszont Keszthelyt? — 1987 májusában látogattam haza negyvenhárom év után. Mindenkinek a szemébe könny szökött, akivel csak találkoztam. Azóta több alkalommal is megfordultam a városban. Bécsben beülök az autóba és két és fél óra múlva Keszthelyen vagyok. A határ már nem igazán határ, az emberek nagyon kedvesek. Kellemes hazajönni. A család ugyan Ausztriában él, ott van az én otthonom, de a haza: Magyarország. Ezt igyekszem tudatosítani a családban is. Csurgói Máté Lajos alkotása (Gyertyás László felvétele) A Gimnázium könyvtárában Csurgó csak egy század múltán emelte fel szavát az egyházmegye támogatásával a nemzeti nyelv és közművelődés érdekében nyolcosztályú gimnáziumáért. Amihez az „oskola” az Entwurf által kisgimnáziummá degradált éveiben a népiskola és a tanítóképzés felé fordult ösztönösen. Ezt a tényt a népiskolai törvény és a hazai népművelési eszmék meghirdetésének éveiben Eötvös József már megvalósította: tanítóképezde nyitotta meg kapuit Bárány Ignác igazgatásával. Az új intézmény a 30-as évek elejéig működött Somogybán. Ez az intézmény is tágította Csurgó művelődés- történeti súlyát, integrálva benne a nemzeti művelődés humán és népiskolai szakoktatási elemeit. Csurgón tehát nemcsak a középfokú iskola vetette meg az alapját, hanem a tanítóképezde is egy század múltán. © Mit tud a történész laudáci- óként tézisekbe sűríteni a „merész álmok” iskolájáról? Mindenekelőtt az iskola „lámpás szép fejeinek” névsorából a fundamentumrakók neveit: Nagyváthy Jánosét, Sárközy Istvánét, Sarkady Károlyét és Matolcsy Sándorét, a művelt és tudós tanárok sorából pedig Csokonai, Császári Lósi Pál, Csépán János, Csomasz Tóth Kálmán, Bódy Ferenc, Écsy Ödön István, Macskássy Attila, Nyiri Antal, Pókos Ferenc — és még sokan mások — neveit, hozzájuk téve a legfrissebb „história domus” szerző nevét: Horváth Józsefét is. De garmadával tudnám azoknak is említeni a neveit, akik máris országos névre tettek szert a hajdani diákok soraiban. Hogyan vált az álmok iskolájává: somogyi panteonná ez a művelődéstörténeti fellegvár? Az oskolával, a könyvtárral és a kollégiummal. A nagynevű alapítók és a nagynevű tanárok tették azzá és mecénása a református egyház a hagyományápolás, a tehetségmentés útján. A külföldi tanulmányutak szervezésével emelkedett egyre magasabbra még angol nyelvű diáklapot is szerkesztettek falai között. Miközben a művelődéstörténetnek igen nagy szolgálatot tett a Belsősomogyi Református Egyházmegye könyvtára és levéltára megőrzésével és gondozásával. Az előbbi falai között maradt és méltó módon — megújítva — őrizte azt, az utóbbi pedig a pápai református gyűjtemény gondozásában várja rendezését és kutathatóságát. A megyehatárokat ignoráló regionális kutatások szükségességét hirdető művelődéstörténészek világosan látják, hogy Dél-Dunántúl kultúrlejtő- jén helyet foglaló Csurgó középfokú oktatásának és köz- művelődésének súlyával a magyar nyelv és közművelődés egyik őrhelyévé változott 200 éves múltja alatt. Művelődéstörténeti útját pedig együtt tette meg a régióban Kanizsával, Keszthell/el, Kaposvárral és Péccsel. Beszélgetés Festetics Györggyel — Festetics úr megállta a helyét távol a hazától is. Foglalkozása? — Bankár vagyok. 1965-ben Németországban kezdtem dolgozni, 1967-től Bécs a székhelyem. — Milyen volt az emigrációban? — 1974-ben Mindszenty bíboros máriacelli temetésén sokadmagammal azon döbbentünk meg a sírnál, hogy ötvenéves cserkészek állnak díszőrséget. Húsz év után hol lesznek már? — gondoltam. Azt tudtuk: a magyar fejlődés csak belülről történhet. Édesanyám lengyel származású volt. Azt vallotta: az oroszok alatt nem lehet élni, a németek alatt talán. Az orosz uralmon alapuló magyar rendszer állandóságában nem hitt, mindig azt mondta: ez a rendszer nem fog tudni kitartani, mert a nép másképp gondolkodik. Addig működik ez a rendszer, amíg a külföldi hadsereg azt képes fenntartani. Jól emlékszem, 1987-ben kezdtünk itt, Keszthelyen arról beszélgetni, hogy amint meghalt Franco, az apparátusa is hamarosan megszűnt Spanyolországban. Ez a példa lebegett előttünk. Az emigráció sok tagja pedig úgy gondolkodott, hogy Magyarországon már nem kezdhetik újra az életüket, ide csak látogatóba jöhetnek. Ami vé- gülis Magyarországon megtörtént, azt csak sejtettük. — A keszthelyi Feste- tics-ág legújabb „hajtásai”? Azaz: a dinasztia hogyan folytatódik? — Két fiunk van. Tasziló 14 éves. Ő is itt van most, de fáradt, alszik. A nyáron két alkalommal is hazajön a barátjához Edericsbe. Bécsben tanulta a magyar grammatikát, ír és olvas magyarul, de nem beszéli a nyelvet. Azért jön haza, hogy a beszédet gyakorolja. György fiúnk 7 éves. Ő a legifjabb Festetics György, tehát nemcsak a család nem hal ki, hanem a György nevet is őrizzük. Keszthely és Csurgó testvérvárosok. Ezt éreztük a Helikonon is. Festetics György leszármazottját Csurgó várja a gimnázium alapításának 200. évfordulójára. Köszönöm a beszélgetést. Horányi Barna
