Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. május 16., szombat Több ezer analízis Évente több ezer növényanalízist végeznek a bogiári mezőgazdasági kombinát kutatóállomásán. Elsősorban a dél-balatoni borvidék termelőit segítik vizsgálatokkal,valamint szak- tanácsadással. Fotó: Kovács Tibor Képernyőn nézte a saját műtétjét Orvosok „bűvészmutatványa” Nagyatádon Veszélyben az egészségnevelés Az egészségmegőrzés és a hivatásos egészségnevelés soha nem volt még a maihoz hasonló mélyponton — mondta Lukáts Ágnes, a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület főtitkára az egyesület szakmai fórumán. Az eszmecserén a főtitkár arra szólított fel, hogy a Népjóléti Minisztérium, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Nemzeti Egészségvédelmi, Intézet, valamint az Állami, Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Hivatal a jövőben fordítson nagyobb figyelmet az egészségmegőrzésre, a szóbeli ígéreteken túl kezdődjék meg végre a gyakorlati munka, és az egységes program kidolgozásakor támaszkodjanak az egészségnevelők több évtizedes tapasztalataira. A tisztiorvosi hivatalok csak az önkormányzatoknál dolgozó egészségnevelőket vették át, a kórházaknál dolgozók helyzete viszont a mai napig bizonytalan. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet az utóbbi két évben az e területen dolgozókkal gyakorlatilag semmilyen kapcsolatot nem alakított ki, sőt az egészségnevelésre kiírt pályázati rendszerben a legkevesebb támogatást épp az egészségnevelők kapták. A manilai orvosok „vért varázsolva” állítólag gyógyítanak. Hogy mi igaz az egészből, azt nem tudom, azt viszont igen, hogy a nagyatádi sebészek úgyszólván vér nélkül végeztek „bűvészmutatványt” a műtőben. A „varázsigéjük” egyetlen szó: arthroscopia. A csőtükrözés praxisa Dr. Nagy Gábor, a nagyatádi kórház sebész főorvosa vendégként invitált a zárt ajtók mögé. Május 12-én délelőtt a történetükben mérföldkőnek számító műtétet hajtottak végre. Dr. Tódor Gábor baleseti sebész főorvos és csapata először alkalmazta az arthroscopiát, az egyik legkorszerűbb műtéti eljárást. Mielőtt magamra öltöttem volna a műtősök „egyenruháját”, Tódor Gábor főorvos bőségesen ellátott szakiroda- lommal. így tudtam meg, hogy az arthroscopia, a csőtükrözés elvét a japán Takagi professzor már 1918-ban leírta, s a húszas-harmincas években az USA-ban, Svájcban és Japánban kísérleteztek vele. — Az első készülékeket arra használták, hogy a gyakran előforduló térdsérüléseknél ízületi szalagszakadás vagy porcleválás történt-e? A diagnózist hagyományos műtét követte — halottam, miközben beléptünk a műtőbe. A ladi férfi gödröt ásott. Az egyik lépésnél megroppant a térde. Sokat kínlódott, míg a műtőasztalra került. Most azonban mosolyog — nem érez semmit sem. A gerincvelőt érzéstelenítették, s ma már nem csak bekukucskálni lehet a térdcsontokhoz: egy 5 milliméteres vágás mentén csőkamerát „küldenek” a szervezetbe, s a képet felnagyítva kivetítik. Amikor felfedik a parányi sérülést, újabb mini „bejáratot” nyitnak, ahol a „munkaeszközök” hatolnak be. A képernyőn úgy látszik, mintha egy-egy nagyobb szerszámmal dolgoznának. A valóságban parányi sebészeszközökről van szó. Figyelem a beteg arcát, maga is csodálkozik. Hát ilyen is megeshet? A beteg mosolyog Dr. Rácz Jenő, a megyei kórház adjunktusa arról beszélt, hogy az ilyen műtétek elvégzéséhez nagy tapasztalatok kellenek. Tódor doktor az első nagyatádi műtétig negyvenet csinált. Kaposvár után ezért is kerülhetett a vidéki somogyi kórházak közül az első komplett műtőberendezés Nagyatádra. A beteg pedig mosolyog: már csak azért is, mert holnap talpra állhat és hazasétálhat. Ha nem ezzel az eljárással végzik el a műtétet, akkor még 10-12 nap kórházi kezelésre szorult volna, s legalább 2-3 hónapig számolgathatná a táppénzes napokat. Végül a torta Hazánkban elsőként a sportkórházban foglalkoztak ezzel az eljárással, hiszen a betegek hatvan százaléka az ő körükből kerül ki... Dr. Tódor Gábor 40 korábbi esetéből 20 százalék volt a sportolóké. A sportkórháziak 500 műtét vizsgálatából megállapították, hogy az új eljárással 3,5 millió forint táppénzt és 7 millió forint ápolási költséget takarítottak meg. Ezért is támogatják a programot, egyebek között az Állami Biztosító. Dr. Tódor Gábor csapata ezen a bizonyos hétfőn négy hasonló műtétet végzett el. A szünetekben a további lehetőségekről beszélgettünk. A váll, a csípő, a csukló sérüléseinek gyógyításához is alkalmazható a „bűvészmutatványuk”. Hallani arról is, valahol már próbálkoznak az arthroscopia felhasználásával a gerinc- sérv-műtéteknél is. A pihenőszoba asztalára torta kerül. Mondják véletlenül. Én mindenesetre ünnepi tortának látom.-najaBörtön lett a mezsgyeháború vége Vedett vizeket! Somogyi horgászegyesületek küldöttgyűlése A horgászvizek védelmére hívta fel az országos szövetség figyelmét a somogyi egyesületek küldöttközgyűlése, megyénk több mint tizenötezer horgásza nevében; segítse elő, hogy a készülő törvény rögzítse majd a horgászérdekeket is. A horgászvizek megtartásáért vagyonalapítvány létesítését határozták el, s egy somogyi ifjúsági horgásztábor terve is körvonalazódott a javaslatokban. Negyvenhat egyesület A somogyi horgászegyesületek harmincnégy küldötte tanácskozott a hét végén Kaposváron, s összegezte — több szempontból — az eredményeket és gondokat. Vitájuk alapját a megyei intézőbizottság beszámolója adta; ehhez Száler Endre, az IB titkára fűzött kiegészítést. Negyvenhat horgászegyesület működik Somogybán; legújabb a tapsonyi (bérelt vize van). Megyénk horgászainak száma majdnem tizenötezer — ez az egy évvel korábbi számhoz képest csökkenést mutat. Az ok nyilvánvaló: drágábbak a területi jegyek, több az illeték, kevés a szabadidő... Csökkent a fogási átlag is tavaly: csak 22,7 kiló volt (a naplók tanúsága szerint), azaz hat és fél kilogrammal kevesebb, mint egy évvel korábban. A somogyi eredmény így is majdnem négy kilóval meghaladja az országos átlagot! Drágul a hal — amelynek telepítését üzemterv írja elő a vízkezelő egyesületeknek —; a környezetvédelme is folyamatos, egész évi tevékenységet kíván. S ha kevesebb a horgász, drágább lesz a területi jegy (Somogybán még ez is jóval olcsóbb az országos átlagnál), többe kerül a halasí- tás, a tófenntartás... És az őrzés. A szabálytalanságok egy részére az ellenőrzés fényt derít. Itt is keményebb munkára van szükség. Főügyészi vizsgálat Tavaly tíz horgászegyesület alapszabály-szerinti tevékenységét vizsgálta a megyei főügyész; négy esetben kellett óvással élniük... A közgyűlések tanulságait az IB próbálta összegezni, és — szakbizottságai révén — igyekszik segíteni az egyesületek működését is. A vízkezelők folyamatosan kapnak útmutatást, s a munkájukat segíti a Mohosz illetékes osztálya is (vízvizsgálattal, halegészséüggyel kapcsolatban). A megyei FM-hiva- tal munkatársa, Varga Gábor ugyancsak a jó genetikai értékű halutánpótlás fontosságát hangsúlyozta. Hozászólók sora nyomatékosította a gondokat: környezetvédelmi feladatok, gazdálkodás, érdekképviselet, kapcsolat az IB-vel, illetve az országos szövetséggel, illetve tulajdonjog és tulajdonosi szemlélet, sporthorgászat, ij- fúságnevelés... Kié a Kis-Ba- laton? S kié lehet a víz a privatizáció során? Továbbá: új alapszabály és ellentmondásai, a „demokrácia megkísérlése” — egyesületek és a szövetség között...-A többször is részletekbe vesző, de elevenbe vágó elemzések végül is egy célt szolgáltak: a horgászok érdekében hatékonyabbá tenni az egyesületet kapcsolatait. Még a szünet is munkával telt: megegyezés született a megyei halfogóverseny vitás időpontjával kapcsolatban. Az elhangzottak egy részére Fenyvesi Péter, az Országos IB-tagja, a versenysport-szakbizottság elnöke válaszolt, s ígérte: valamennyi kritikai észrevételt, javaslatot továbbítja a Mohosz ügyvezető titkárához. Ügyek és partnerek Angolna-ügy: természetes, hogy ez is téma volt. Az elektromos halászatról, a vizsgálatokról, a várható veszélyről és a Balatoni Halgazdaság tevékenységéről Baráth István miniszteri biztos, illetve Szabó István üzemegységvezető ismertette a tényeket. A BHG ugyanis partnernek tekinti a horgászokat. A vitát Tóth Lajos megyei IB-elnök összegezte. A küldöttgyűlés az előterjesztett nyolc javaslat közül hetet — szavazattöbbséggel elfogadott. (Kurucz) Belel'ótt a telekszomszédjába - Hat és fél évre ítélte a bíróság — Ez volt az utolsó csepp! Te megdöglesz, én pedig börtönbe kerülök — kiáltotta a kaposvári Györék Kálmán a múlt év október 26-án a ka- poshomoki szőlőhegyen, és a légpuskából kispuskává alakított fegyverrel megcélozta telekszomszédját, Nagy Istvánt. Nagy légpuskának nézve a fegyvert, igyekezett megközelíteni és ártalmatlanná tenni Györéket, ő azonban meghúzta a ravaszt. A golyó a szomszéd nyakcsigolyája mellett hatolt be, és mintegy tíz centit megtéve a bőr alatt — távozott. Nagy társa látva a történteket igyekezett elvenni a fegyvert. Ez egy kis dulakodással sikerült is. A puskát bedobta a csomagtartóba, majd a sérülttel a kórházba hajtott. Györék megrémülve saját cselekedetétől előbb menekülni próbált, aztán maradt egészen a rendőrök megérkezéséig. Cselekményének közvetlen oka egy általa levert mezs- gyecövek volt. A később érkező Nagy István önkényes lépésnek tartotta a dolgot és a cöveket eltávolította. Ez elég volt Györéknek, hogy puskáért rohanjon a hétvégi házába. Egyébként ez a csetepaté része volt a hosszabb ideje dúló, már a polgári bíróságig eljutott mezsgyeháborúnak. A letartóztatásban lévő Györék Kálmán ügyét most tárgyalta a megyei bíróságon dr. Makai Lajos tanácsa. Györék mindvégig tagadta, hogy övé az átalakított fegyver. Áz általa előadott verzió szerint Nagyék kocsijából került elő. Arra már nem tudott magyarázatot adni, hogy Nagy miért lőtte volna nyakon saját magát. (Különben is, ha akarja se tudja így megtenni). A vallomása tele volt olyan képtelenségekkel, amelyeket ' józan ésszel elképzelni is nehéz. Nem állta meg a helyét az a védekezése sem, hogy légpuskáját, amellyel korábban lakóházánál rálőtt a szomszédja tyúkjára, elkobozta a rendőrség. Ellene szóltak a tárgyi bizonyítékok, a szakértők, a tanúk. A hozzá legközelebb álló nő felismerte a fegyvert, és kitartott amellett, hogy Györéknél látta. Nem tudta letagadni a riasztópisztolyt sem, amelyet ugyancsak engedély nélkül tartott. Nem fér kétség ahhoz sem: Nagy István csak a szerencsének köszönheti, hogy nem vált nyomorékká, vagy nem veszítette el életét. így — noha a seb nyolc napon belül gyógyult — a cselekmény megítélése sokkal súlyosabb volt. A bíróság Györék Kálmánt bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében és lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélésben. Halmazati büntetésül hat évi és hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A közügyektől hét évre eltiltotta. A fegyvert elkobozta és a vádlottat kötelezte a perköltségek megfizetésére. Súlyosbító körülményként értékelte a ’ veszélyes eszköz használatát, a hasonló bűn- cselekmények elterjedését. Enyhítő körülményként csak a vádlott idős korát és büntetlen előéletét lehetett figyelembe venni. Az ügyész megnyugvásai tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Szegedi Nándor I Repülőbarátok! Érdeklődők! Elkészült a I Nagy nap I Taszáron című kétórás videokazetta Ez az anyag három kamera szemszögéből idézi fel a REPÜLŐGÁLA eseményeit zenével és helyszíni hangokkal, kommentár nálkül. Ez a kazetta nem azonos a TOP GUN magazinban meghirdetett katonai pilóták amatőr felvételeiből készült művel. Ezt az anyagot Edelényi Gábor készítette Megvásárolható Kaposváron a bélyegzőkészítőnél (a volt Televideo márkaboltban), Somssich Pál u. 2. Ára: 1200 Ft. (577773)
