Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-13 / 112. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. május 13., szerda Garasoskodó megyei jogú önkormányzatok A vagyonfelélés csődbe visz Számoljon, mielőtt fizet! (6.) A törlesztési folyamat nyomon követése Hcdzetíi I Napok |l)cfi7j:l6^ Trtkc- Kamat- Kamat ( /■'( ) I IMrnlévd daluma szí ma larlozís szirti havi halmoév hónap Fi F( 70U Fi ■■ 2~ 3. 4, 5. 6. 7. 8. 92.01.01. 31 600(1 194000 60140 5258 5258 199258 02.01. 29 6000 188000 54520 4767 10025 198025 03.01. 31 6000 182000 56420 4933 14958 196958 04.01. 9 6000 176000 15840 1385 16343 192343 04.10. 21 10000 166000 34860 3048 19391 185391 05.01. 31 6000 160000 49600 4337 23729 183728 06.01. 30 6000 154000 46200 4039 27767 181767 07.01. 31 7000 147000 45570 3984 31751 179751 08.01. 31 7000 140000 43400 3795 35546 175546 09.01. 14 7000 133000 18620 1628 37174 170174 09.15. 16 5000 128000 20480 1791 38965 166965 10.01. 31 7000 121000 37510 3280 42245 163245 11.01. 30 7000 114000 34200 2990 45235 159235 12.01. 31 5000 109000 33790 2954 48189 157189 dcc.31. 366 91000 157189 48189 ~~ 93.0J.01.~3i 7000 150189 46559 4082 4082 154271 02.01. 28 7(XX) 143189 40693 3515 7597 150786 03.01. 31 7000 136189 42219 3701 11298 147487 04.01. 30 15000 121189 36357 3187 14485 135674 05.01. 31 7000 114.189 35399 3103 17588 131777 06.01. 30 7000 107189 32157 2819 20407 127596 07.01. 31 7000 100189 31059 2723 23130 123319 08.01. 33 7(XX) 93189 30752 2696 25826 119015 09.03. 28 7000 86189 24133 2116 27942 114131 10.01. 31 10000 76189 23619 2071 30013 106202 11.01. 30 7000 69189 20757 1820 31833 101022 12.01. 31" 7000 62189 19279 1690 33523 95712 dcc. 31. 365 95(XX) 95712 33523 200.000 Ft hátra lé v 16 adósság alakulása a tényleges befizetések hatására (könyvelési séma). Lakáskölcsönünk elég nagy tehertétel ahhoz, hogy folyamatosan nyomon kövessük fogyását. Erőt adhat újabb erőfeszítésekhez, ha azt látjuk, hogy egyre kevesebb van már belőle. Erre a célra szerkesztettük a bemutatott táblázatot, amelybe naprakészen elkönyvelhetünk minden befizetést, s kiszámíthatjuk mennyivel tartozunk. Az 1. oszlopba a befizetés dátumát írjuk. A 2. oszlopot csak a következő befizetéskor tudjuk kitölteni, mert ide az eddig eltelt napok számát kell beírni. A 3. oszlopba a befizetett összeget írjuk, amely lehet rendszeres, vagy változó havi törlesztés és eseti egy ösz- szegű befizetés. A 4. oszlopba kerül a befizetéssel csökkentett tőketartozás. Ezt úgy kapjuk meg, hogy az előző befizetéskor meglévő tőketartozásból levonjuk a befizetett összeget. Az 5. oszlopba a kamatszám kerül. Ezt úgy számíthatjuk ki, hogy a második és a negyedik oszlopban lévő értékeket összeszorozzuk és ezt 100-zal osztjuk. A 6. oszlopban a havi kamatokat számíthatjuk ki úgy, hogy a kamatszámot megszorozzuk a kamatlábbal, majd elosztjuk az év napjainak számával (365 vagy 366 nap). A 7. oszlopban szereplő halmozott kamatot úgy számítjuk ki, hogy januártól az adott hónapig keletkező kamatokat összeadjuk. A 8. oszlopban szerepel a hátralévő adósság. Ezt megkapjuk, ha a befizetett összeg levonása utáni tőketartozáshoz (4. oszlop) hozzáadjuk a halmozott kamatot (7.oszlop). A könyvelés, illetve a számítás menetének bemutatása céljából példaként kitöltöttük a táblázatot föltételezett befizetési dátumokkal és összegekkel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden év végén zárást végez a bank. Ezt külön sorban mi is feltüntettük annak ellenére, hogy minden befizetés után a zárást elvégeztük, s így a kamatok tőkésítése folyamatosan megtörténik. Az év végi zárás eredményeinek azonosnak kell lennie mindkét módszernél. A banki gyakorlat szerint az éves kamatokat december 31. napján emelik rá a befizetésekkel csökkentett tőketartozásra. A következő év elején az első befizetést már ebből a kamattal növelt ösz- szegből kell levonni. A további könyvelés az előzőek szerint folytatható. A példa adatai szerint a hátralevő adósság: az 1.év végén: 109 00+ 48 189 = 157 189 forint. a 2. év végén: 62 189 + 33 523 = 95 712 forint. Ez az egyszerű könyvelés havonta alig'néhány perc elfoglaltságot jelent, és föltétlenül megéri a fáradságot, hiszen folyamatosan tisztában leszünk a még hátralevő adósságunkkal. A kölcsön biztosítási díját az általunk közölt számok nem tartalmazzák, ezért azt külön kell számításba vennünk — az egyéb banki költséggel együtt (pl. zárlati díj és levelezési költség). Ennek összegét a banktól tudhatják meg, vagy év végén a bank egyenleg-értesítőjéből kiolvashatják. Az esetleges eltérések kiküszöbölésére a könyvelési sémában a december 31-i sor után célszerű beiktatni egy korrekciós sort, annak érdekében, hogy oda az OTP egyenleg-értesítőjében szereplő számokat beírhassuk, s ebből folytassuk a következő évi könyvelést. Ha pedig véletlenül a bank tévedett, akkor igyekezzünk tisztázni az eltérés okát, és kérni a kiigazítást. Ifj. Tohai László számítástechnikus Tohai László gépészmérnök (Folytatás az 1. oldatról) A saját bevételek arányának növelése egyfajta védekezés a kiszolgáltatottság érzetének csökkentésére. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ne herdáljuk el a város vagyonát. Napjainkban az önkormányzati gazdálkodás stabilitásának jogi feltételei és garanciái nincsenek meg. — Mi az általánosítható a gazdálkodásban? — A kiadások közül a legnagyobb tételt a működés finanszírozása jelenti. Ezen belül az oktatás a legpénzigé- nyesebb. A megyei jogú városok a működésre kétszer any- nyi pénzt fordítottak 1991-ben mint két évvel ezelőtt. Jelentős a hitelállományuk is, ennek törlesztésére átlagosan a költségvetés 2 százalékát fordítják. A fejlesztési kiadások 20 százaléka a lakásgazdálkodással kapcsolatos, hiszen a megyei jogú városok lakás- helyzete rosszabb az átlagosnál. Ezért kérjük a kormányt, hogy a céltámogatási körbe a lakásépítést és felújítást is vonja be. A tapasztalat, hogy a helyi önkormányzatok részesedése az állami költség- vetésből nem felel meg annak a mértéknek, mint amit a törvényekben megszabott feladatok indokolttá tennének. Az új feladatoknak nincs meg az anyagi fedezete, az ön- kormányzatok magukra maradtak. Ezek a tendenciák vagyonfelélésre kényszerítenek. — A vagyonfelélés gazdasági összeomláshoz vezet... — Az önkormányzati vagyon folyamatos leromlása és a vagyonfelélés hosszú távon fenyegeti a megyei jogú városok gazdálkodását. A nagyvárosok nem mondhatnak le a szolgáltatás és az ellátás funkciójáról. Gondot jelent az is, hogy a kormány nem határozza meg a normatíva tartalmát. A céltámogatások elosztásának mai rendszere kényszerpályára tereli az önkormányzatokat. így nem lehet gazdálkodni, hiszen nem tudjuk meghatározni a fejlesztési struktúrát. Nem lehet tudni, hogy a következő évben milyen lesz a céltámogatások köre. Legalább középtávú célpreferációra lenne szükség. Amikor a kormány kiszámítja az önkormányzatok adóbevételét, optimális esetet tételez. A valóságos bevétel azonban a tervezettnél jóval kevesebb. — Kaposvár hol áll a megyei városok rangsorában? — A működési kiadások közül mi is az oktatásra fordítjuk a legtöbbet. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma a legkevesebb, ugyanakkor az önkormányzati támogatás a legnagyobb a megyei jogú városok között. Az alapfokú oktatásban is csökkent az egy tanulócsoportra jutó gyermeklétszám. Az ön- kormányzati támogatás növekedése pedig 209 százalékos, ez is nálunk a legmagasabb. Azon pedig többen is megdöbbennek: a pedagógusok bére — Kaposvár kivételével — minden városban elmarad az országos átlagtól. Vagyis Kaposváron az országos átlag fölött van a pedagógusok bér- színvonala. Bár ez sem kielégítő, de ez is jelzi: kiemelten foglalkozunk az oktatással. (Lengyel) Az orvosválasztás lehetősed Az orvosválasztást lehetőségnek tekinti dr. Botos József államtitkár, a társadalombiztosítás főigazgatója, s néhány praktikus tanácsot is ad a Somogyi Hírlap olvasóinak. — Az egészségügyi cédulákkal kapcsolatban főleg falun nagy az információ-hiány. Hiába mennek el a polgármesterhez sokszor, ő sem tud felvilágosítást adni. — A polgármesterek nyilván elfoglaltak, de kell hogy legyen legalább egy olyan munkatársuk, aki elolvassa kiadványunkat arról, hogy kinek mit kell csinálni. Azt az ügyféltől meg az idős embertől nem várjuk el, hogy kibogarássza a dolgát. Ha valamit nem ért a polgármester, hívja föl a megyei társadalombiztosítási igazgatóságot: ott készséggel állnak rendelkezésére. Ne várják azt, hogy minden önkormányzathoz odaküldünk egy társadalombiztosítási szakembert. — Abban a faluban, ahol egy körorvos van, beszélhetünk-e orvosválasztásról? — Sajnos ez a magyar választás, hogy ahol nem lehet kettő közül választani... — Azt, hogy ki lesz családi orvos, a társadalombiztosítás vagy az önkormányzat határozza meg? — Az önkormányzat felelőssége. Ha az orvos nem felel meg a községnek, akkor nem köt vele szerződést, megköszöni eddigi tevékenységét. Alkalmatlan orvossal, vagy olyannal, akinek nem volt megfelelő a munkája, nem köteles szerződést kötni az önkormányzat. — Az, hogy hány családorvos lesz egy településen a lé- lekszám dönti el? — A következő félévben létszámbővítésre nemigen lesz lehetőség. Ahol 8000 lakos és egy orvos van, ott kell a bővítés. De ahol 2-3000 között van a lélekszám ott még elég az egy orvos. Több orvos foglalkoztatásának technikai feltételei is vannak: az önkormányzatnak biztosítani kell a rendelőt vagy az orvos, aki oda akar jönni, építi ki magánerőből. Ebben az esetben saját rendelője lesz. Tehát az infrastruktúrát is meg kell teremteni. — Ebben az új rendszerben mi lesz az üzemorvosok feladata, státusza? — Az üzemorvosok jelentős része elfogadhat kártyát, lehet biztosítási orvos. Ez a törvényben is benne van. — Mi a feltétele, hogy elfogadhat? Szakképzettség? — Mindkettő. Egy olyan területen, ahol a dolgozók elérhető körzetben vannak, nincs technikailag semmi akadálya annak, hogy a dolgozók az üzemorvost válasszák. A gond akkor van, ha valaki vidékről jár be. Ilyen esetben nem célszerű az üzemorvost háziorvosnak választani. Vannak józan érvek amellett, hogy mikor válasszuk az üzemorvost és mikor a lakóhelyhez közeli orvost. — A jogszabály bizonyos szakmai kritériumokat és vizsgákat ír elő a családorvos számára. Az üzemorvosi szakvizsga nincs ezek között. Előfordulhat, hogy az üzemorvos, aki 8-10 évig nemcsak a dolgozók alkalmasságát vizsgálta, hanem gyógyította is őket, most nem kap erre jogosítványt? — Türelmi időt kap, amíg a házi- vagy családorvosi jogosítványt megszerezheti. Bizonyos korhatár elérése után pedig mentessé válik a vizsga alól. De egy 30-35 éves orvosnak előnyös is, ha egy-két szakképesítést megszerez még, mert mindig járni fog a szakképesítések után a béréhez egy plusz százalék. Anyagilag érdekelt tehát abban, hogy az alapképesítés mellett legyen szakképesítése is. Az üzemorvosi képesítés egyelőre nem tartozik ezek közé, de annak, aki elég fiatal, ideje lesz, hogy megszerezze. — Melyek a következő napok feladatai, s azok a határidők, amelyeket mindenképpen tartani kell az állampolgárnak? — Az állampolgárt semmiféle határidő nem köti. Ha valaki egészséges, leadhatja az év folyamán bármikor a kártyát, amikor egy influenzával vagy balesettel az orvoshoz megy. De leadhatja jövőre is. Nem kell, hogy leadja most. Azt viszont jól teszi, ha valahol dolgozik, akkor a kártyát érvényesíttesse. — Államtitkár úr, választott már orvost? — Még nem, még nincs lepecsételve az enyém sem. A kártya érvényesítése azoknál fontos, akik gyakran járnak orvoshoz. A nyugdíjasoknak nem kell menni sehova; a nyugdíjintézettől örök időkre érvényesített kártyát kaptak, csak az a dolguk, hogy odaadják annak az orvosnak, akit választottak. — Mindig a kivételek okozzák a legtöbb gondot. Vannak idős emberek, akik ma semmilyen nyugellátásban nem részesülnek. Velük mi lesz? — Ők a polgármestert keressék fel. És megkapják életük végéig a pecsétet. Azt szeretném kérni, hogy legyenek megértéssel az emberek. Nem ellenük vezettük be a kártyát. Ez valaminek a kezdete és később — talán az ezredfordulóra — olyan kártyája lesz minden magyar polgárnak, amely az élet lehetőségét könnyíti meg, bármi történik vele. Rajta lesz, hogy milyen gyógyszerre érzékeny, és függetlenül attól, hogy hol van a háziorvosa, minden orvos hatékonyan tudja gyógyítani. Ezzel a kártyával a polgár pénzt ad az orvosának. — Ha valakinek speciális ellátásra van szüksége, akkor a háziorvosa mondja meg, hogy melyik kórházban jogosult igénybe venni azt, vagy a beteg választhat? — A háziorvos utalja be. Ezért fontos, hogy a háziorvosnak jó kórházzal, jó kollegákkal legyen'kapcsolata. Ha neki nem jó szakemberekkel van kapcsolata, az első választási lehetőség után a beteg otthagyja. Amikor az állampolgár orvost választ, vele együtt hátteret is választ. — Ezt a hátteret kötelező igénybe venni? — Megteheti, hogy mást választ, de a társadalombiztosítás az ebből eredő többletköltségeket — mint például az utazás — nem vállalja. Fotó: Gyertyás Lászfó — Vannak speciális betegségek és speciális orvosi szakmák, ahol a bizalom még fontosabb, ahol minden embernek megvan a maga háziorvosa. — A jó háziorvos nem fogj; azt mondani, hogy ne ahhoz í nőgyógyászhoz vagy más specialistához menjen, akihez húsz év óta jár, mert ebben az esetben a beteg azt feleli: drága doktor úr, kérem a kártyámat, és átmegyek a másik orvoshoz, aki értelmesen kezeli ezt a szabályt. — Köszönöm a tájékoztatását. (Kercza)
