Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1992. április 9., csütörtök A törvényhozók teljesítménye Megbízatásának félidejéhez érkezett a rendszerváltás Országgyűlése, április 8-a, az első szabad parlamenti választások befejezésének második évfordulója. A két évvel ezelőtti bizakodók közül csalódtak, akik a csodában reménykedtek, hogy tudniillik a politikai rendszerváltás egy csapásra véget vet a válságnak, jólétet teremt. A kiábrándulás egyik jeleként a két éve még lelkesen „rendszerváltó” állampolgárok következetesen távolmaradtak az időközi választások szavazóurnáitól. A közvóle- ménykutatások a kormánypártok és a jelenlegi rendszerért ugyancsak felelőssé tett SZDSZ népszerűségének zuhanását mutatják. Más felmérések azt jelzik, hogy az embereket ma sokkal inkább foglalkoztatják a megélhetési gondok, mint a „nagypolitika" vitatémái. A „koncepcionálisan" csalódottak ezzel szemben változatlan, sőt növekvő hévvel ostorozzák a kormány — valós vagy vélt — hibáit, tévedéseit, rossz vagy éppen elmulasztott Intézkedéseit, nem titkoltan ■már a következő, 1994-es választásokra készülve. Abban ugyanis mindenki biztos lehet, hogy az Alkotmányban megszabott Időben Magyarországon Ismét szabad parlamenti választásokat tartanak, s talán ez a legfontosabb eredménye az elmúlt két évnek. Az, hogy minden hibájával, visszásságával, gyermekbetegségével együtt stabilnak bizonyult magyar demokrácia és Intézményrendszere. A napi politikai propagandaharc hevében gyakran ma is sztálinistának minősített — valóban toldozott-toldozott — Alkotmány az 1989-es háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások, illetve a választásokat követő MDF-SZDSZ paktum nyomán ma már szinte csak annyiban azonos a régivel, hogy Magyarország fővárosa mindkettő szerint Budapest. Léteznek és működnek az egymástól elválasztott és egymást ellenőrző, egyensúlyban tartó hatalmi ágak is. Vitatható, hogy a parlament valóban mindig az ország szempontjából legfontosabb kérdésekkel foglalkozik-e. Vajon az olyan, múltba tekintő törvények, mint az Igazságtétel! vagy a kárpótlási törvény, amelyek az elmúlt rendszerhez valamilyen módon kötődő szervezeteket szorítják újra és újra a sarokba, jogosan előzték-e meg az olyan, a jövő szempontjából meghatározó témákat, mint az államháztartás reformja, a társadalombiztosítás, az oktatásügy, vagy az éppen most napirenden levő privatizációs csomag? Kormánykoalíció és ellenzék véleménye igencsak eltér abban, hogy mennyire kell figyelembe venni a parlamenti kisebbség véleményét. Abban is, hogy a vita fontos, célszerű eleme-e a törvényalkotásnak vagy pedig csak az ellenzék magamutogatása, esetleg obstrukciója (lásd az évvégi költségvetési vitát). Ezzel együtt sem kétséges, hogy a képviselők megfeszített munkát végeznek, s hogy az Országgyűlés betölti törvényáT- kotó funkcióját. Az új Országgyűlés egyik első nagy feladata az önkormányzati törvény megalkotása volt. (Mindeddig ez volt az egyetlen „kétharmados”, tehát ellenzéki egyetértést is kívánó törvény,) Ez tette lehetővé az 1990. szeptemberi helyhatósági választásokat, a tanácsrendszer felszámolását. Más kérdés, hogy az önkormányzatok sokak szerint mindmáig nem rendelkeznek azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek valódi önállóságukhoz, törvényben előírt feladataik ellátásához szükségesek. Ez valószínűleg csak részben függ össze azzal, hogy a kormánykoalíció — és a parlamenti többség — pártjai másként vélekednek a központi irányítás és az autonómiák kívánatos viszonyáról, arányairól, mint a liberális ellenzék. Nyilván az is számit, hogy — a csalódottság, az elégedetlenség első komoly megnyilvánulásaként — a koalíciós pártok vereséget szenvedtek az önkormányzati választásokon. Hajdú András KÉRDŐJELEK Veszély jobbról? ÚJ Hitler fenyeget? A német Blld Zeitung címoldalának sokkoló kérdőjelére a válasz ugyanott az, hogy a két legutóbbi NSZK-bell tartományi választás eredménye „a legsúlyosabb választási katasztrófa a náci idők óta". Miért ez a drámai tálalás? Mivel az egyébként konzervatív irányzatú lap szerint, ha most általános választásokat tartanának Németországban, a barnák a harmadik legjelentősebb politikai erőt jelentenék az országban. Mit jelent ez a számok nyelvén? Azt, hogy 1928-ban a Hit- ler-párt mindössze a szavazatok 2,6 százalékát szerezte meg, viszont 1930-ban — három évvel a hatalomváltás előtt — 18,3 százalékot, tehát nagyságrendileg ennyit, mint most a radikális jobboldaliak. Annakidején „6 millió munkanélküli volt Németországban, most 3 millió van, de a szám növekedhet" — így a Bild, amely megállapítja: „A nagy többségnek jól megy, mindenkinek megvan a maga autója, de létezik egy szegény kisebbség is. És veszélyes fejleményekkel kell szembenézni". Tetszik, nem tetszik, tény, hogy „ha a nemszavazókat, a jobboldali radiálisokat és az örök ellenzéki zöldeket leírjuk, alig a választók fele kötődik a néppártokhoz. S ami nagyobb baj: a radikális jobboldal randalírozói terrorizálják a városokat, lázítják az embereket”. Németországban! Kocsis Tamás A BALATON FŰSZÉRT RT. OÁZIS Üzletháza (szupermarket) április 10-én ismét megnyílik Várjuk tisztelt vásárlóinkat Ezzel egyidejűleg abalatonlellei FORTUNA Üzletház (szupermarket) és afonyódi PÁTRIA Üzletház is új nyitvatartási renddel áll vevői rendelkezésére. 1992. április 10-töl nyitva tartás, a hét minden napján szombaton és vasárnap is 6.30—18.30-ig A megszokott nagy árukínálattal, kulturált környezettel, kedvező árakkal és udvarias kiszolgálással állunk rendelkezésére. Ajánljuk magunkat Tisztelettel: BALATON FŰSZÉRT RT. (216743) . P ■ Jövq héten nyílik! KAPOSVÁRI NEMZETKÖZI TAVASZI VÁSÁR ■ ‘ A Szent István parkkal (volt Szabadság park) szemben az egészségügyi főiskolán Április 15—18-ig Sétáljon el hozzánk! MÁRKAKERESKEDÉSÜNK ÁPRILIS 11-ÉN ÉS 12-ÉN 10-TÖL 18 ÓRÁIG VÁRJA ÖNT, HOGY MEGISMERKEDHESSEN AZ ÍQ[ OPEL ASTRÄVAL UN1TRADE KFT. 7570 BARCS Nagyhíd u. 17. Híg TeL: 83/12-216 Fax: 83/12-232 OPEL-0-
