Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

1992. április 9., csütörtök

SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP

3

Iposz—riposzt

Megváltozott járulékok — „Ezzel csak a kontárok járnak jól”

Nagy visszhangja van a márciustól életbe lépett módosított társadalombiztosítási törvénynek, amely többek között jelentősen kibővítette az egyéni vállalkozók körét, megemelte a figyelembe vehető jövedelem felső határát 240 ezerről 480 ezerre, és — ami valóságos kis vihart keltett — a jövedelemtől függetlenül a legalacsonyabb fizetendő járulékot havonta 4320 forintban állapította meg.

A határidő lejárt, április lesz a „fokmérő”

A vártnál kevesebben „mondtak csődöt”

Sokféleképpen értelmezik a jogszabályt, de tartanak a következményektől

Bene Győzőtől, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság járulékügyi osztályvezetőjétől azt kérdeztük, vár- ható-e valamiféle könnyítés a járulékminimum fizetésben?

— A vállalkozók társadalombiztosítási járulékának minimuma március 1-jétől 4320 forint. A kezdőnek minősülő vállalkozó sem fizet kevesebbet járulékelőlegként, az év lezárását követően pedig esetleges járulékkülönbözetet kell kifizetnie. Azok a vállalkozók is kötelesek járulékot fizetni 1992 március elsejétől, akik korábban felmentést kaptak. Vonatkozik ez a szabály a nyugdíjas vállalkozóra is. Segítő családtagok után eddig 1200 forint járulékot kellett fizetni, most ez is 4320 forintra emelkedett. A korábban méltányosságból mentesítettek mentessége is megszűnik. A társadalombiztosítási szempontból kiegészítő tevékenyTavaly május óta vitatkoznak a kaposvári városatyák, hogy eladják-e a Fő utcai bérlakásokat, vagy ne. Akkor úgy döntöttek, hogy folytatni kell az önkormányzati bérlakások értékesítését, egy hónappal később azonban már egy tilalmi listát állítottak össze, melyen a Fő utca patinás házai közül több is szerepelt. Augusztusban, amikor a városatyák ismét összeültek, egyhangú szavazással több Fő utcai ház eladásáról döntöttek. Márciusban ismét lakáseladásokról döntött az önkormányzat. Igaz az adásvétel levezénylését felfüggesztették. Parttalan, elnyúló viták,

séget folytató egyéni vállalkozónál nincs minimális járulék, a tényleges jövedelme alapján fizet. A járulék bevallásának és befizetésének határideje a tárgyhónapot követő hó 10-e.

A 4320 forintos minimum megszabásával elsősorban épp azokat a vállalkozókat sújtják, akik kezdők, kisebb jövedelműek, netán nyugdíjasok, tehát a létük kerül veszélybe ezzel, ahelyett, hogy azok járulékát emelnék csak, akiknek a megemelt összeg fizetése sem okoz gondokat — tudtuk meg az Iposz megyei szervezetének tagjaitól. Elmondták, várhatóan többen arra . kényszerülnek majd, hogy visszaadják az ipart, mert végleg ellehetetlenülnek.

— 76-ban kezdtem — mondja Benedek János, az Iposz megyei képviselője — akkor még el lehetett indulni csak a saját erőmre, munkámra támaszkodva. Ma már

döntések és cáfolatok után a keddi ülésen ismét napirendre került a lakáskérdés.

Aki a hét eleji ülés előtt azt mondta: ebből még bármi is lehet, az nem tévedett. A szakemberek három döntési javaslatot terjesztettek a közgyűlés elé. Az első változat értelmében az elidegenítést változatlan ütemben folytatják, míg a második verzió szerint a márciusi kijelöléseket az ön- kormányzat visszavonja, ám az augusztusban kijelölt házakat értékesítik. A harmadik változat értelmében mindkét döntést semmisnek nyilvánítják.

Hosszú vita után az első jaegy kezdő tőke nélkül nem létezhet. Ez az ún. vállalkozás- barát politika? Szerintünk a módosított tb-törvény csak azt éri el, hogy megnő a kontármunka, a fekete munka, s tovább nőnek a tb kintlevőségei. Az építőiparban például már szervezett román kőművesbrigádok dolgoznak, kontárkodnak, jóval olcsóbban — és jóval alacsonyabb színvonalon is — mint mi, mivel nem kell az iparos-igazolvánnyal együttjáró „kiváltságoknak” ■ (lásd például növekvő tb-járu- lék) eleget tenniük. Az önkormányzatoknak sem idejük, sem energiájuk az ellenőrzésre, az Iposz-nak pedig hatásköre nincs erre. 116 ezer regisztrált tagja van a szövetségünknek, családtagokkal, eltartottakkal együtt 300-350 ezer. Úgy vélem egy olyan kérdésben, ami ennyi embert érint, felelősebben, átgondoltabban kellene dönteni.

Az elnökség tagjai nehezményezik azt is, hogy nem értesítették őket időben a változásokról. Szóba kerültek a vállalatok behajthatatlan — mintegy 500 milliós — tartozásai, s hogy sok iparosnak is tartoznak e cégek. N. L.

vaslat mellett voksoltak a képviselők, azzal a meghagyással, hogy az értékbecsléssel vidéki céget bíznak meg.

Szociális lakásépítési alap létrehozásáról is döntött a közgyűlés. Damásdi Miklós képviselő javasolta a városi „szociális bérlakás-vagyon” szintentartása érdekében egy pénzügyi alap létrehozását. Az önkormányzat elfogadta a határozati javaslatot, mely szerint az alap forrása a vállalkozási célokra értékesített házingatlanok eladásából származó bevétel. Hogy milyen mértékben, arról majd a költségvetés tárgyalásakor

térnek ki a városatyák. B. Zs.

(Folytatás 1. oldalról)

— Somogybán április 6-ig 24, ezt követően pedig további tíz, összesen harmincnégy ügyben jelentettek csődöt — mondta dr. Vida Dániel, a Megyei Bíróság elnökhelyettese, bírósági főtanácsos. — Hogy ma és a következő napokban hány ügyirat érkezik, azt előre nem tudjuk megjósolni. Az eddigi jelek nem mutatják, hogy nagyon sok bejelentés jön majd, de nem tartjuk kizártnak, hogy többen a határidő után jelentenek öncsődöt. Ez annak a függvénye, hogy betartják-e a jogszabályt vagy nem.

— Sokan mondják: ha az ügyforgalom az eddigiekhez hasonlóan emelkedik, akkor a gazdasági bíróságok is „csődöt jelentenek”.

— Körülbelül 70-74 ügy érkezik naponta. A múlt évben 3600 fizetési meghagyásos perben döntöttünk, ezen kívül jöttek még felszámolási kérelmek is, melyek szintén sok munkát adtak. Különösen ha van olyan ügy, amelyben nyolcvan pert kell lefolytatni, hiszen csak akkor lehet a végelszámolásra sort keríteni, ha már tudjuk, hogy ki kinek, mennyivel tartozik. A fizetési fegyelem be nem tartásán kívül az elavult szabályozási módok is erre vezetnek. VaAz önkormányzatok a jogos lakossági igényeket sem tudják kielégíteni anyagi fedezet hiányában sokhelyütt a megyében, és így még szerény fejlesztések sem valósulhatnak meg.

Az Országgyűlés most tárgyalja a helyi önkormányzatok

lamikor egy gazdálkodó szervezetnek egyetlen számlája lehetett. Most annyi van, amennyit akar és hosszú éveken keresztül nem kellett bejelenteni újabb számlák nyitásakor, hogy melyik pénzintézetnél milyen számon vezeti az új számlát. A gazdálkodók több számlán helyezték el a pénzüket és azt a számlaszámot, amelyiken tudta, hogy van pénz, rendszerint nem közölte a hitelezőivel. Több száz millió forintot tesz ki az az összeg, amivel a gazdálkodók egymásnak tartoznak. Amíg csak egy számlát vezethettek, addig 300-320 fizetési meghagyás érkezett hozzánk, most az ügyszám ennek több mint a tízszerese. Persze az okok rendkívül összetettek. Sok minden függ attól, hogy milyen a piaci helyzet, milyen feltételekkel lehet árukat eladni. Ha nehéz a termékektől megszabadulni, akkor a gazdálkodó örül annak, hogy végre vevőre talált és csak később kezd futni az áru ellenértéke után.

A fizetési fegyelmet illetően még sok tennivaló van, ezt pedig erkölcsi szövegekkel úgysem lehet kikényszeríteni. A piacgazdaság kialakulásával enyhülhetnek a gondok, de ehhez még nagyon messze vagyunk.

— Nem mond ellent egy1992. évi céltámogatásáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Tarján Lászlóné, dr. Sipos Imre országgyűlési képviselő a szerdai vitában igen határozottan síkraszállt a körzetébe tartozó települések, a helyi önkormányzatok indokolt támogatásáért.

másnak az, hogy megyénkben öncsődöt — az országos átlaghoz viszonyítva — kevesen jelentettek, ugyanakkor a fizetési meghagyások száma változatlanul magas?

— Minden annak a függvénye, hogy a vonatkozó jogszabályokat az emberek hogyan hajtják végre, mi az ügyfelek érdeke. Ha van valakinek kintlévősége, akkor fontos számára, hogy a fizetési meghagyást mielőbb beterjessze, de ha másnak tartozik, akkor nem érdeke, hogy csődöt jelentsen. Persze egyre inkább tisztában lesz mindenki azzal: milyen következményekkel jár, ha időben nem jelentenek öncsődöt. De sokféle ember van, több módon alkalmazzák — jól vagy rosszul — a jogszabályt.

— Ön szerint tehát jóval több cégnek kellett volna csődöt jelentenie?

— A fizetési meghagyások és az egyéb perek, amikben ellenértéket követelnek, arra utalnak, hogy több csődbejelentésnek kellett volna érkeznie. Nem zárható ki, hogy ezután kapjuk meg az ügyiratok többségét. Április lesz a fokmérő, mert a bejelentés elmulasztásának következményeitől sokan tartanak, ezért mind többen mondanak majd öncsődöt.

Szavalóverseny

iskolásoknak

A nagyatádi könyvtár gyermekkönyvtára szavalóversenyt rendezett kedden a költészet napja tiszteletére általános iskolai tanulóknak. Az alsósok és a felsősök kü- lön-külön versengtek. A győztesek szép jutalmakat kaptak. A TIT helyi szervezete részt vett a rendezvény előkészítésében és a jutalmazásban.

MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS

Adják, ne adják: eladták

NAPIRENDEN A LAKÁSKÉRDÉS

Barna Zsolt

Somogyi képviselők a településekért

AZ IDŐSEKÉRT, A FIATALOKÉRT

Bedegkér élni akar

„My Isten kegyelmiből szencséges római imperium béli herczeg Galanthai Esteras Pál...”, azaz Eszterházy Pál birtokán 1701-ben 20-22 család alapított egy falut, Be- deget. A csaknem 300 éves alapító okirat másolata a polgármesteri hivatal falán ma is megtalálható. A családok is ismertek, amelyek akkor itt megtelepedtek: például Tót- hok, Maráczyk, Tobakok. Be- deg néven már a török időkben volt a Csörgő-dombon egy kis falu, azonban az teljesen megsemmisült. Kér, a másik falu jóval később épült. Ma a somogyi község neve: Bedegkér. A polgármester, Ányik Lajos dolgozta fel a falu régmúlját, még elöljáróként gyűjtögette össze a történeteket.

A falut megközelítve a somogyi dombok között kétszer is feltűnik a tábla: Bedegkér. Két — egymástól különálló kis falu él évtizedek óta együtt, jóban-rosszban.

Bedeg katolikus falu volt, Kér pedig nem. Ezért a fiatalokat tiltották egymástól, frigyre sem léphetett a két falu lánya, fia. Az első „vegyesházasság” — ahogy ők nevezik —, 1950-ben jöhetett csak létre.

Bedegkérnek 1938-ban még 1580 lakója volt, azonban a háború megtizedelte a lakosságot. Most már csak 647-en élnek a községben. Sok jómódú ember lakott a faluban, akiket a háború után ku- láknak kiáltottak ki. Gazdag település volt. Nagy aranykorona értékű földek találhatók a falu határában. Gölle után a település állt a legjobban az állattenyésztésben. A bedegkéri határból ma 760 hold föld van a tamási állami gazdaság birtokában, amit vissza szeretnének kapni. Az 1970-ben még önálló Bedegkér Kányához, majd Tabhoz került. Akkor Tabhoz 11 társközség tartozott. Ma a volt társközségek közül itt a legnagyobb az elöregedés, a lakosság 33 százaléka idős ember. Nagyon sokan elköltöztek a községből, főképpen fiatalok. „Fehérváron egy utcát lehetne nyitni a bedegkériekből, annyian élnek ott” — mondta a polgár- mester. A téesz hosszú éveken keresztül nyereséges volt, most többmilliós veszteséggel zárt. Más munkaalkalom meg nincs, így 65 munkanélkülije van a falunak. Sokan a Videotonba jártak be dolgozni.

Legnagyobb vágyuk az egészséges ivóvízrendszer kiépítése volt. Akadtak, akik azt mondták: „minek kell behozni egy elszegényedett községbe a vizet?” Nehéz volt az elindulás. A polgármester, a képviselő-testületi tagok megbeszélték a falu lakóival a tervet, s végül nagy részük az ottélőknek igent mondott. Eddig 300-ból 100 házat sikerült már bekötni. Augusztus végéig szeretnék befejezni a munkálatokat. A Mecsek és a Csaba utcának nem volt köves útja. Most már ezt is megépítették. Az idei évben 23 milliós költségvetésből gazdálkodhatnak, s pályázatot is nyújtottak be útépítésre.

Nagy gondot jelent, hogy a megyeszékhely és a Balaton között helyezkedik el a település. Vágyuk, hogy legyen egy út, amely Törökkoppánnyal összekötné őket, mert így Kaposvárra és vissza 45 kilométert takaríthatnának meg.

Sok cigány család él a faluban, nagy részük dolgos ember, egy képviselő-testületi tagjuk is van. A polgármester úgy tartja, a cigányok között nincs több lumpen ember, mint a többiek között.

Tavaly október táján a testület elé vittek egy javaslatot: mivel sok a faluban az idős ember, létesítsenek idősek otthonát. A tavasz első napján át is adták, ma 24 idős emberről gondoskodnak közösen az anyaszentegyházzal, a rászorulók napi 16 forintért kapnak ebédet.

Önálló 1-8 osztályos iskola működik, s óvoda is van, képzett pedagógusokkal. So- mogymeggyesről is ide járnak a gyerekek.

Hogy a fiatalok itt maradjanak, szeretnének egy ifjúsági klubot. A tsz-szel közösen építettek régebben egy nagy faluházat, ott rendeznek műsorokat, az iskolások, óvodások is sokszor'szerepelnek. Szeretnének egy tornatermet is építeni...

Tóth Kriszta