Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. április 8., szerda Nincs szükség magánnyomozóra, de...(3) Információ nélkül nem megy A nemzetközi céginformá-. ciók gyakorlatában van egy olyan szempont, amelyet a hazai felhasználók és az adatszolgáltató cégek nemigen értenek, legalábbis különösnek találnak: ezek a tulajdonosokra és a vezetőkre vonatkozó adatok. A tulajdonosokról szóló információk esetében a leendő partnernek sokat mond, hogy milyen vagyoni hányada van a magyar államnak. Sok esetben a külföldi cég az iránt is érdeklődik, hogy tulajdonosként milyen mértékben vállal felelősséget a magyar állam a vizsgált cég üzleti műveleteiért, hitelfelvételéért. (E téren még sokszor működnek a régi reflexek, amikor az állami tulajdon egyben teljes állami felelősségvállalást is jelentett.) De az is hasznos információ lehet az adatfelhasználó számára, hogy a tulajdoni részek között milyen hányad a külföldieké, s ezek között vannak-e és mekkora résszel rendelkeznek ismert, tőkeerős, esetenként multinacionális cégek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne hitelképes magyar cég, amelynek csak hazai tulajdonosai vannak, s ezek többsége kisbefektető. Ilyen esetekben is célszerű tudomást szerezni arról, hogy személy szerint kik a tulajdonosok, s ezek között kik dolgoznak az adott cégnél (vezető vagy alkalmazotti beosztásban). Ugyancsak hasznos információt jelent annak ismerete, hogy a legutóbbi egy-másfél évben milyen tulajdonosváltozás következett be: jó néhány cég került ÁVÜ-felügyelet alá, alakult át egyszemélyes részvénytársasággá, ami a privatizációs folyamat induló lépésének tekinthető. Az is üzleti szempont lehet, hogy azonos vagy alig változó tulajdonosi kör mellett hogyan változtak a tulajdoni arányok. Például a tőkeemelést követően megnőtt-e a külföldi tulajdon hányada, vagy a tulajdonosok egy része megvette-e a kisebb tulajdonosok hányadát. Mindezek az adatok alkalmasak arra is, hogy egy vállalat üzletmenetének várható alakulására következtessenek. Az ügyvezetők, igazgatók, s közülük legalább az első három vezető személyiség adatai igen jelentősek a leendő partner szempontjából. A vezetők neve és lakáscíme a cégbírósági bejegyzésekben, s így a cégközlönyökben is megtalálható. Ebből például azt lehet megtudni, hogy az adott kisvállalkozás az ügyvezető lakásán működik-e. Ebben az esetben nyilván nem kereskedhet a cég nagyobb tételekkel, bár szellemi szolgáltatások esetében ez sem kizárható. Ennél sokkal fontosabb információ azonban a vezetők kora és szakképzettsége. A kor alapján ugyanis közelítő képet kaphatunk arról, hogy mennyire előretekintő a vállalkozás. Megjegyzem: nem minden fiatal alkalmas menedzsernek, és nem minden idős vezető alkalmatlan a vállalkozásra... A vezetők szakképzettsége — összevetve a vállalkozás tevékenységi körével — megbízható képet ad arról, hogy a vezetők közt vannak-e a profilnak megfelelő képzettségű szakemberek, felsőfokú közgazdászok, pénzügyi szakemberek. Fontos kiegészítő információ az is, hogy a tulajdonos (ha természetes személy) és az ügyvezetők, igazgatók mennyiben érdekeltek más vállalkozásban — résztulajdonosként vagy dolgozóként. A cégek mérlegbeszámolói és személyi adatai alapján információt adnak az egyes szervezetek fizetőképességéről, megbízhatóságáról, hitel- képességéről is, sok esetben megadják a javasolható maximális hitel nagyságát is. Ilyen' típusú értékeléshez azonban nemcsak a már említett információkat használják fel, hanem rendszeresen figyelemmel kísérik — s az esetek többségében adatbázisban vezetik — a sajtóban megjelent cikkeket, nyilatkozatokat, értékeléseket is, amelyek hasznos információt adnak a vizsgált vállalatoknál lezajló folyamatokról. A sajtófigyelés a hazai és a külföldi gazdasági, heti-havi folyóiratok mellett a legfontosabb napilapokra s a rádió és a televízió híranyagaira is kiterjed. Gyakran előfordul, hogy olyan kisvállalkozások iránt érdekődnek a megrendelők, amelyekről külső hírforrásokból nem áll rendelkezésre részletes információ, ilyen esetekben sokat segíthet, ha a céginformációs szervezetnek vannak olyan munkatársai — ezek lehetnek részfoglalkozásúak, nyugdíjasok is —, akik személyesen meglátogatják a vizsgált céget és beszélgetnek a vezetőkkel, megtekintik a környezetet, amelyben a cég működik. Mindezek az információk azonban csak egy adott időpontban alkalmasak a megítélésre. Ahhoz, hogy egy későbbi időpontban újra fel- használhatók legyenek, az adatbázist ki kell egészíteni, fel kell frissíteni. A gazdaság szereplői szüntelen változnak. Nyitrai Ferencné dr. A terv: kutyáttanítani a játszótereket A városgondnok virágai Hartner Rudolf a városgondnokság vezetője Kaposváron. — Az elmúlt évtizedekben az embereket elszakítottuk saját lakóhelyükről — mondja. — A Kaposváron élők közül sokan nem kötődnek ehhez a településhez. Nem úgy, mint mondjuk a századelőn. A város nagy öregjei mondják is: az emberek másként szerették akkor Kaposvárt. — Hogyan lehetne erősíteni a kötődést? — Hosszú folyamat hozhatna csak sikert. Nekem meggyőződésem, hogy a kaposváriak közül sokan szeretik ezt a várost. Vannak, akik ma is nagyon féltik, és éppen ezért mondják is a magukét. Mi a lakókat a város gazdáinak tekintjük. Saját lakóháza körzetében a lakó a gazda. Fel kell kelteni a hiúságérzetét; legyen rend, s ne keljen várni egy szervezetet, amelyik a lakó által eldobott szemetet összegyűjti. — Korábban évtizedekig a város főkertésze volt. Más ez a beosztás? — Minden városi közterület kezelése a mi feladatunk most: eddig csak a földterület-gazdálkodással foglalkoztam. Ezentúl az út- és hídfenntartás, a köztisztaság, a gyepmesteri feladat is a mi munkánk. Nagy rendetlenséget csinálnak azok a kutyák, amelyeket gazdájuk nem tart pórázon; játszótéri homokozókat pisz- kolnak össze. Ezeket altatólövedékkel elaltatjuk, és térítési díj ellenében a gyepmesteri telepen vehetik majd át őket a tulajdonosok. — Mi lesz a piszkos homokkal? — Előbb kicseréljük a játszótereken a homokot, s azután alkalmazzuk ezt a módszert. Tény, hogy az utóbbi években nemigen foglalkoztunk homokcserével. — A közterület-felügyelet mit tehet a nagyobb rend érdekében? — Jelenleg tízen vannak; keményen fellépnek a szabálytalanságok ellen. Tele van például a város illegális falragaszokkal: nem kímélik még a műemlék-jellegű épületek falát sem. Ezeket az embereket meg kell büntetni. — Lesznek parkőrök? — Április közepétől minden nagyobb kaposvári parkban. — Az úgynevezett közhasznú munkába hogyan vonják be a munkanélkülieket? — Harmincán jelenleg is dolgoznak, de negyvenre adtunk be pályázatot. Kijelöltünk számukra egy területet. Ezt nekik kell gondozniuk. A városgondnok (Fotó: Király J. Béla) — Megszűnik-e az áldatlan állapot a vásártéren? — Keményen, ha kell rendőri erőkkel teremtünk rendet. Az a szándékunk, hogy a cseri parkból elkerüljön a vásár, de még nem találtunk alkalmasabb helyet. — S marad pénz virágósításra is? — Ha nem kell milliókat fordítani a takarításra, a rendcsinálásra, a közterületek engedély nélküli felbontására, akkor ebből a pénzből virágot veszünk. Kaposvár újra virágos város lehet. Fel kell például öltöztetni az épületeket virággal. Az ideérkezőknek is érezniük kell: Kaposvár valóban virágos, úgy mint a harmincas, negyvenes években volt. — Sok sikert hozzá városgondnok úr! Lőrincz Sándor Magyar-szlovák mezőgazdasági kft-k Közép-, illetve Kelet-Szlo- vákiában egy-egy szlovákmagyar vegyes kft-t alakított az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. A bodrogszerdahelyi, illetve gemeri székhelyű kft-k mintegy 6800 hektár kukorica és 3600 hektár napraforgóterület vetőmag-, növényvédőszer ellátását szervezik 24 gazdaságban. Tevékenységi körük ennél sokkal bővebb: felöleli felvásárlását, az élelmiszer nagy- és kiskereskedelmet is. Nagyvállalatok - nagy bajban... Az idők — és a követelmények — változása az ipar egészén belül legérzékenyebben gépiparunkat érintette. Azt az ágazatot, amelyet az elmúlt 20-25 esztendőben a túlcentralizáltság, a fokozatosan avuló termékszerkezet és a keleti piacok felé fordulás stratégiája jellemzett. S amelyben békésen egymás mellett élt a nagy hányadában elavult géppark a korszerű technológiával. A jelentősebb szervezeti átalakulás 1990-91-ben kezdődött meg, s a múlt év végén bejegyzett mintegy 5800 önálló jogi személyiségű gépipari szervezet közül több mint 4500 kft volt, a részvény- társaságok száma pedig meghaladta a 110-et. Megkezdődött a nagyság szerinti átalakulás is: tavaly a gépipari szervezetek — a fő profiljuk szerinti besorolás alapján — csaknem 61 százaléka foglalkoztatott 21 főnél kevesebbet; mintegy 19 százalékuk 21-50, 15 százalékuk pedig 51-300 főt. így az „igazi”, 300-nál több embert alkalmazó nagyvállalatok aránya már csupán körülbelül 5 százalék, ezt egyébként az ágazat legnehezebb helyzetben levő része. A gépipar 1991-es „teljesítménygörbéje” azt mutatja, hogy belföldi értékesítése egy év alatt csaknem 38 százalékkal csökkent. A visszaesés elsősorban a közlekedési eszközök gyártásában bekövetkezett csökkenésnek tulajdonítható — e termékek hazai értékesítése fele sem volt az előző évinek. Viszonylag a villamosgép- és készülékipar veszített legkevesebbet a hazai piacon: forgalma „csak” mintegy egy- harmadával maradt el az 1990-estől. Ebben az ágazatban azonban tevékenykedik néhány olyan gyár, amelynek átalakulása és privatizálása külföldi tőke igénybevételével' kezdődött meg. Ezek minőségben és árban is verseny- képes termékekkel tudtak a hazai fogyasztók elé lépni. A gépipar 50 főnél többet foglalkoztató közép- és nagy- vállalatainak termelése tavaly — 1990-hez képest — csaknem 35 százalékkal, 1988-hoz viszonyítva azonban 45 százalékkal csökkent. Legkedvezőtlenebbül ebben a kategóriában is a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok helyzete alakult: termelésük 1988-1991 között több mint 61 százalékkal csökkent. A rohamos hanyatlás tendenciája esetünkben évek óta megfigyelhető; jellemző például, hogy míg 1988-ban 12 350 autóbuszt gyárottak, 1991-ben már csak 4750-et. Ugyanakkor a teljesítmények alakulásának adatai néhány üzem esetében már érzékeltetik a termék- és az ezzel, gyütt végrehajtott piacváltás hatását is. Izzólámpából például 1988-ban 449 milliót, 1991-ben 481 milliót termelt a hazai ipar, s ennek nagy részét külföldön értékesítette, a fénycsőgyártás pedig ugyanebben az időszakban 18 millióról 29,4 millió darabra emelkedett. A hűtőszekrények termelése 1988-ban mintegy 398 000, 1991-ben — korszerűbb összetételben — több mint 432 00 volt. Az ilyen és hasonló — bár sajnos, egyelőre nem nagy számú — példa egyértelműen jelzi azt az irányt, amelyet a volt gépipari nagyvállalatoknak követniük kell. Arra utal ugyanis, hogy — tőkeerős külföldi vállalatokkal közös vállalatokat létesítve, s hagyományos profiljukat megtisztítva, korszerűsítve, jelentős technikai, technológiai változtatásokat végrehajtva — van mód és lehetősége új külföldi piacok meghódítására és a hazai piac nagy hányadának megtartására. Mindennek azonban feltétele a fegyelmezettebb és hatékonyabb munka. A teljesítmények elemzéséből az is kiolvasható, hogy a magyar gépipar nem jelentéktelen — igaz, még nem is domináns — hányada rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek révén 2-3 év alatt nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, kellő jövede- lemezőségű termékválasztékot előállító és értékesítő üzemmé válhat. Ferenczy Europress Zöld kártya a forgalomhoz Májustól: kötelező környezetvédelmi autóvizsga A súlyadó bevezetése után szinte minden autós újabb „merényletnek” tekinti a májustól kötelező évenkénti környezetvédelmi felülvizsgálatot. Lehet, gyönge vigasz, de tény, hogy efféle „vegzatúrá- nak” már jó ideje Európa számos országában ki vannak téve az autósok, mert csak környezetvédelmi szempontból szigorúan ellenőrzött gépjárművek vehetnek részt a forgalomban. Szommer Ferenc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöké a tárca miniszteri biztosaként dolgozta ki a felülvizsgálat rendszerét. Felmérései szerint a hazánkban kö- zelekedő autók csaknem 70 százaléka legalább két- szer-háromszor jobban szennyezi a levegőt, mint az a motor konstrukciójából következne. A számítások azt mutatják, hogy jó beállítás után 20-25 százalékkal csökkenthető a szénmonoxid-, 20 százalékkal a szénhidrogén-kibocsátás, az üzemanyagfogyasztás pedig 5-8 százalékkal csökkenne. Feltehetjük a kérdést, hogy mi alapján, mihez képest minősül egy autó környezetre ártalmasnak? Nos, a gyártók valamennyi típusnak, illetve motorkonstrukciónak meghatározzák a legkedvezőbb, legkisebb fogyasztást eredményező beállítási értékét. Minden autónál ismert például a legkedvezőbb keverési arány, az optimális üzemanyag-felhasználás, ami mellett leghatékonyabban üzemel a motor. Ezt az alapjárati beállítási érték mutatja. A hatóságok is csak olyan beállítást követelnek majd meg, amilyet az egyes motortípusok paraméterei lehetővé tesznek, vagyis az értékeket mindig egy-egy adott márkához és típushoz igazodva határozzák meg. Az évenkénti környezetvédelmi ellenőrzés minden magán- és közületi tulajdonban levő gépjárműre — így a legújabb autókra is — kötelező lesz. Ezért május 1-jétől minden autót a műszaki vizsgaidőszak végéig ellenőriztetni kell. Még akkor is, ha a műszaki vizsga abban az évben nem lenne esedékes. (Erről már december óta érvényben van egy rendelet.) Az előírások szerint az ellenőrzés jogát a közlekedési felügyelettől bármelyik szakműhely megkaphatja. Maga a vizsgálat viszonylag egyszerű művelet, már csak azért is, mert a motor bontás nélkül állítható be, így különösebb, hosszabb időt igénylő beavatkozásra nincs szükség. A környezetvédelmi vizsga díja 350 forint. Az autós kap egy „zöld kártyát”, amely a forgalmi engedély betétlapjaként szolgál, s ezt a rendőrök kérhetik a közúti ellenőrzéseknél. Ha a zöld kártyán nincs hivatalos pecsét, a hatóság ugyanúgy járhat el, mintha az autósnak nem lenne forgalmi engedélye. Ha közúton ellenőrzik az autó szennyezőanyag-kibocsátását, akkor nem a gyári, csupán az ennél tágabb határértéknek kell megfelelnie. Ha pedig a szennyezés meghaladja a kritikus határt, az autós 15 nap haladékot kap járműve beállítására, ha viszont ezt elmulasztja, bevonják a rendszámot. Minden autósnak évenként kell ellenőriztetnie gépkocsiját, csak a háromutas, szabályozott katalizátoros autók élveznek némi kedvezményt: esetükben elegendő a háromévenkénti felülvizsgálat.
