Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
1992. április 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Magyar színjátszás határainkon kívül Az anyanyelvre épülő kultúra Ünnepi előadássorozattal emlékezik meg a Nemzeti Színház Örkény István születésének 80. évfordulójáról. A színházlátogatóknak igazi csemegét ígér a Pisti a vérzivatarban című, évekkel ezelőtt már nagy sikert aratott mű kétféle előadása: előbb a Madách Színház vendégjátékát tekinthetik meg a nézők, majd másnap a Színház- és Film- művészeti Főiskola hallgatóinak bemutatója után nyílik mód az összehasonlításra. Örkény darabjait határaikon túl is jól ismerik, különösen azokban az országokban, ahol részben közös sorsunk is aktualitást ad műveinek. Ebből a szempontból is érdekesnek ígérkezik a Szatmárnémeti Északi Színház bemutatkozása. Ők a Kulcskeresők című darabban állnak hazai publikum elé. Hasonlóan a határainkon túli többi önálló magyar színtársulathoz vagy magyar nyelvű színházi tagozathoz, ez a társulat is azt tekinti fő feladatának, hogy az anyanyelvűnkön értők és beszélők számára bemutassa a magyar és a világirodalom ismert és kevésbé ismert darabjait, ápolja a magyar nyelvi kultúrát, kapcsolatot teremtsen és tartson az ottani és a hazai magyarság, a kinti és az itthoni színházak között. Jelenleg határainkon kívül 17 magyar nyelvű színház működik. Ezeknek döntő többsége természetesen a környező országokban, elsősorban a magyarok által sűrűbben lakott területeken működik. De a tengerentúlon is két magyar színház gondoskodik a hazai kultúra terjesztéséről: a Los Angeles-i Magyar Színházkor Thália Stúdió, amely az elmúlt évben Szakonyi Károly Adáshibáját tűzte műsorára, továbbá a Torontói Magyar Színház, ahol többek között Huszka Jenő és Kacsóh Pongrác műveit állították színpadra. Külön érdekesség, hogy a prózai színházakon kívül — amelyek természetesen zenés darabokat is repertoáron tartanak — Kolozsvárott az Állami Magyar Színház mellett Magyar Opera is működik. Az előbbieken kívül Romániában még Maros- vásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Sepsiszent- györgyön és a már korábban említett Szatmárnémetiben tevékenykednek nehéz körülmények között magyar nyelvű színjátszók. Marosvásárhelyen bábszínház, Gyer- gyószentmiklóson és Csíkszeredán stúdiószínház ápolja az anyanyelvi kultúrát. Csehszlovákiában Komárom és Kassa, Jugoszláviában Újvidék és Szabadka, Kárpátalján pedig Beregszász ad otthont magyar színházaknak. A bemutatott darabok széles skálát ölelnek fel. A szerzők között szerepelnek a görög klasszikusok és Illyés Gyula, Csehov és Szép Ernő, Göncz Árpád és Tamási Áron, Václav Havel és Madách, Molnár Ferenc és Villon, továbbá a magyar és a világirodalom sok más színműírója. A második világháborút követő években a hazai és külföldi színházak közötti kapcsolatok — ha ilyenek egyáltalán voltak — inkább államközi kulturális vagy egyéb szerződések alapján formálódtak. Ezt a szisztémát azonban a gyakorlat már a 80-as években felülbírálta. Mind nagyobb teret kaptak a színházak, a színházi műhelyek közötti „spontán” kontaktusok. A kelet-európai országokban végbement rendszerváltás következtében az államközi kulturális kapcsolatok jórészt össze is omlottak, s helyükre az intézmények közötti kapcsolatok léptek. Ez szakmai szempontból nagy önállóságot biztosít a színházaknak. De nemcsak szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos a mai politikai helyzet, a nemzetiségi jogok olykor eltérő felfogása és gyakorlata sokszor szorítja indokolatlanul korlátok közé a magyar nyelvű színjátszást a szomszédságban. Az anyanyelv és a reá épülő kultúra azonban érzi kiemelkedő helyét a külföldi magyarság életében. Ferenczy Europress A brazil Sebastiao Salgado (Magnum) „A kuvaiti pokol” című felvétele, amely elnyerte a Leica kamera csoport Oskar Bar- nack díját a World Press Photo nemzetközi pályázaton. Hová tűntek?... Tabon keresik a nemzetgazda könyvtári hagyatékát Tabnak 1846-ban mezővárosi rangja volt. 1871-től (1968-ig) járási székhely, ahol 1873-ban — a Nemzeti Kaszinó mintájára — megalakult a Tabi Kaszinó. Célja az volt, hogy a járási székhelyen a kor értelmiségét, a kispolgári elitrétegét összefogja, szórakozásukat, művelődésüket segítse. A kaszinónak csaknem háromezer kötetes könyvtára volt, amely magába foglalta Fáy András író, nemzetgazda 1300 kötetes hagyatékát, valamint Jókai összes műveinek centenárium díszkiadását is. Sajnos, ezek. a kötetek a történelem zivatarában eltűntek... Bolevácz József, a tabi városi könyvtár igazgatója mondta: — 1945 őszén egy BM-ren- delettel fölszámolták az ország valamennyi polgári egyesületét. Ennek esett áldozatul a Tabi Kaszinó is, ahol élénk társadalmi és kulturális élet folyt. A rendelet nem számolt azokkal a nagy értékekkel, amelyeknek ma történelmi jelentőségük lehetne és segíthetné a Tabhoz kötődés szálainak erősítését. A gazdátlanul maradt kaszinóból eltűntek a könyvek, a század eleji faragott bútorok... — Miért keresik az eltűnt könyvtári könyveket? — Azért, mert helytörténeti szempontból a Fáy-hagyaték nagyon fontos. Korának magyar, olasz, latin és görög irodalmát magába foglalta, és a könyvekben a Fáy András bejegyzései a kor társalmáról is hű képet adnának. A Jó- kai-díszkiadás teljességében — jelenleg — olyan ritka, hogy vásárlása szinte lehetetlen. Az eltűnt könyvtári könyvek külön értéke, hogy a Fáy-hagyatékot Zichy Antal (Zichy Mihály festő fivére) vásárolta meg a Tabi Kaszinó részére; ő e választási kerületnek két ízben is országgyűlési képviselője volt. A városi könyvtár most minden jószándékú ember segítségét kéri. Akik rendelkeznek a keresett kötetekkel vagy azok hollétéről tudnak, hogy legyenek segítségére. (Krutek) Továbbképző tanfolyamok a kaposvári egyetemen A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának továbbképzési osztálya céltanfolyamokat rendez. Az első, konzultációval egybekötött előadássorozat tegnap reggel kilenc órakor kezdődött a hitel- konstrukciók és igénybevételük címmel. Az öt előadás alapján a résztvevők információt kaptak az egzisztencia hitelről, a start hitelről és a Phare-programról, a reorganizációs programról, valamint a kisvállalkozói hitelkonstrukcióról. A következő két napos céltanfolyam április 28-29-én az adózásról nyújt aktuális ismereteket mind az egyéni vállalkozóknak, mind pedig a gazdasági társaságoknak. Április 30-án az új munkatörvénykönyv alapelvei a gyakorlatban lesz a fő tárnakor.-TamásiSzociálpolitikai továbbképzés A Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet szervezésében három napos rendezvénynek adott otthont Balatonfenyves. A továbbképzés — amelyen százhuszan vettek részt, többek között nevelőszülők, társadalmi pártfogók, a rendőrség és az ön- kormányzatok képviselői — fő témája a szociálpolitika, család-, gyermek- és ifjúságvédelem aktuális feladatai. Az országosan is elismert, rangos szakemberek előadást tartottak egyebek mellett a család- gondozás komplex módjáról, a személyiségzavarok, illetve ártalmak megelőzéséről, terápiájáról, valamint az alap- és a szakellátás végrehajtásáról, teljesítéséről. Kiállítás Csurgón Lóki Gabriella alkotásaiból nyílik ma kiállítás az Agrobank Csurgói Fiókjában. A fiatal művész tárlatát Pandúr József festőművész, a JPTE adjunktusa ajánlja a közönség figyelmébe. A kiállítás május 5-ig várja az érdeklődőket. Váltásra várva Bagics Lajos: „Nem a szakiskolák vannak válságban, hanem a gazdaság” A szakképzési intézményrendszer átalakításáról, irányításáról és finanszírozásáról tartott előadást a Somogy Megyei Pedagógiai Intézetben Bagics Lajos, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. — Ön szerint miért fut külön szálakon a közoktatási és a szakképzési törvény, hiszen szervesen összefügg? — kérdeztük az előadás után. — Engedje meg, hogy pontosít- sam a kérdését: „külön szálon fut” a közoktatási, a felsőoktatási és a szakképzésről szóló törvény is. Jelenleg az óvodától az egyetemek záróvizsgájáig egyetlen — az 1985. évi 1. számú — törvény szabályozza a magyar oktatás egészét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar oktatás szerteágazó és önálló törvényszerűségekkel rendelkező részeit, önálló életet élő szféráit lehetetlen szabályozni egy törvényben. A szakoktatás csak részben az oktatási rendszer része, a jelentősebb „hányada" a működő gazdaság. A szakmunkás- képző iskolákban tanuló 2900 diák több mint 80 százaléka a gyakorlati oktatást nem az iskolákban, hanem a gazdaságban: üzemekben, vállalatoknál, magánvállalkozóknál és kisiparosoknál kapja. Tehát a szakképzés legalább annyira kötődik a gazdasághoz, mint az oktatáshoz. A gazdaság igényeit pedig gyorsabb képzési formával is ki kell elégíteni. — Ebben gondolom nagy szerepet játszik a számunkra még néhány évvel ezelőtt „idegen” munkanélküliség megjelenése is... — Ennek kezelésében aktív eszköz a szakmai képzés. Rövid kurzusokat kell szervezni, olyan szakképesítéshez juttatva a munkanélkülit, amellyel el tud helyezkedni. Ez az a képzés, amely képes egykor megelőzni a munkanélkülivé válást. — Sokszor halljuk: a szakképzés hullámvölgyben van. Ez ösz- szefüggésbe hozható olyan gyárak, vállalatok megszűnésével, amelyeknek a gyakorlati képzést kellene biztosítaniuk? — A kérdésben elmondta a válaszomat. Nem a szakiskolák vannak válságban, hanem a gazdaság. Tehát nem az iskolákat kell likvidálni, hanem a gazdaságot rendbe tenni. A társadalom az iskolára testál egy csomó olyan feladatot, amelyet a családnak kellene ellátnia; a pedagógusoknak a családot is pótolniuk kell. S ez bármennyire a társadalom bűne, a port mindig a pedagógustársadalmon verik el. Ezt pedig büntetlenül, hosszú távon nem lehet. Az iskolák bármennyire is biztosítják a szakmai elméletet, a gyakorlati alapozó ismereteket, ahhoz, hogy a diákból „naprakész” szakember legyen, nélkülözhetetlen a gazdaság. — A szakképzésnek azért voltak Magyarországon hagyományai... — Az elmúlt négy évtizedben a foglalkoztatás- és gazdaságpolitika likvidálta a kisipart, amely az iparoktatás fő bázisa volt. Összesen hetvenötén tanultak kisiparosnál. Jelenleg a magánvájlalkozók 25 ezer diákot oktatnak. Érthető, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek most a léte, a holnapja van veszélyben, miért is foglalkozna képzéssel. S ha úgy teszik föl a kérdést, hogy a vállalat elbocsát-e 2000 szakembert, vagy felvesz 15 tanulót, a válasz egyértelmű: inkább mentsen meg ötszáz embert. — Mi a véleménye a vállalkozó iskolákról? — Az említett 1985. évi 1 számú törvény kicsit megelőzte a rendszer- váltást többek között abban, hogy az iskolai önállóság irányába nyitva lehetővé tette a vállalkozást. Hogyan is tudna vállalkozókat nevelni egy olyan iskola, amelyik nem mer vállalkozni? — Mi jellemzi a szakképzés fejlesztési koncepcióját? — A közoktatási törvény fel akarja oldani azt az ellentmondást, hogy a 16 éves koráig tanköteles gyerek 14 éves korában befejezi az általános iskolát. Ezek 5-6 százaléka nem tanul tovább, tehát nem teljesíti a törvény által előírt tankötelezettséget. A szakképzés rendszerének jelentős részében olyan váltást szeretnénk, hogy a tanuló csak a 16. éve után tanulhasson szakmát, s akkor is a tanulószerződés intézményének keretében, amely a diák és a gyakorlati oktatására vállalkozó között jönne létre. A tanuló a mai ösztöndíj helyett a szerződésben rögzített módon — mivel értéket termel — a gyakorlati oktatójától a mindenkori minimálbér 20 százalékát kapná. Az iskola pedig az általános képzés helyett a szakmához szükséges elméleti képzést biztosítaná, hiszen a magyart, a matematikát és történelmet a diák „letudta” 16 éves koráig. Ez a fejlesztési koncepciónk egyik sarkalatos pontja. Utalva az előző kérdésére: a tanuló- szerződés magyar nemzeti hagyomány; a magyar iparoktatás az 50-es években így képzett ipari- és kereskedőtanulókat. A felvázolt gyakorlati képzésben nagy szerepük van a különböző ipartestületeknek, kamaráknak. Egy kamarai törvény a szakképzési törvénnyel szinkronban tisztázhatja az ipartestületek, gazdasági kamarák hatósági jogosítványait. Az iskolarendszeren kívüli munkaerőpiaci képzés megvalósítására új képzőintézményeket, munkaerőfejlesztő és átképző központokat hoznánk létre, amelyek elsődleges funkciója a munkanélkülivé válást megelőző szakmai felkészítés. Ez is új koncepcionális elem, amelyet nem lehet az oktatási törvényben szabályozni. Többek között ezért is kell egy külön szakképzési törvény... Tamási Rita
