Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
1992. április 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KORKÉP 3 Az utolsó fordulók A tegnapi szemerkélő esőben befejezte a cukorrépa vetését a szentgáloskéri Béke Szövetkezet. A gazdaság a múlt évinél negyven hektárral kisebb területen 169 hektáron termel az idén cukorrépát. A gyár 120 hektár termesztésére kötött a szövetkezettel szerződést, de vállalta a többlet feldolgozását is. A területen termelt cukor értékesítésére nem kötelezte el magát, — a gazdaság viszont vállalta a kockázatot, ha a gyárnak nem lesz piaca, maga gondoskodik a 49 hektárnyi területen megtermelt cukor értékesítéséről. AZ ORSZÁG CEGBIRAI ZAMARDIBAN Emberfeletti munka A cégalapítási láz nem csökkent A Cégbíróság — mint új jogág — 1982-ben a gazdasági munkaközösségek létrejöttével ébredt fel hosszú csipkerózsika álmából. Tehát szükségképpen a gazdasági élet keltette életre — mondta dr. Torma Ákos a Somogy Megyei Cégbíróság vezetője tegnap Zamárdiban, a Kerámia Hotelben, ahol az ország mintegy 80 cégbírájának kezdődött három napra tervezett szakmai, hagyományteremtő találkozója. A szakmai összejövetelt dr. Gál Judit, a Cégbírák Országos Egyesületének elnöke nyitotta meg, megköszönve a házigazda szerepét betöltő Somogy Megyei Cégbíróságnak a kitűnő feltételek megteremtését. Ezután dr. Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke köszöntötte a cégbírákat. Hangsúlyozta: mivel társadalmunk központi kérdése a gazdaság, a cégbírák munkájára egyre nagyobb szükség lesz. A társasági törvényről szóló előadással és vitával megkezdődött az érdemi munka. A találkozó céljáról dr. Gál Judit elmondta: — Az életbe lépett új jogszabályokban — így a társasági és a szövetkezeti törvényben is — sok az úgynevezett joghézag, a félreérthető, vagy többféleképpen is magyarázható rész. A bírói függetlenség tiszteletben tartásával megpróbálunk valamiféle egységes szemléletet kialakítani, közös nevezőre jutni. Ehhez a véleményhez csatlakozva más bírák többek között ezt mondták: — Különösen nehézzé teszi a dolgunkat hogy egyszerre kell privatizálni, és piacgazdaságot kialakítani — jelentette ki dr. Kovács László Pest megyei bíró. — Ilyen nagymértékű vállalati átalakulás a világon még sehol sem volt. A gondot növeli a joghézagokon kívül az is, hogy nap nap után rohamosan növekszik a munka a cégbíróságokon. A ma életbe lépett csődtörvény végrehajtása is — legalábbis, ami a nyilvántartásokat illeti — ugyancsak szaporítja a cégbíróságok munkáját. — A cégalapítási láz nem csökkent — folytatta dr. Incze Béla kaposvári cégbíró. — Különösen felkapott társasági forma lett a részvénytársaság. Sajnos, még nagyon kevesen ismerik és csinálják jól a társasági formának a megszerkesztését. Jómagam sok hiányosságot tapasztalok. Ma a szövetkezeti törvényt, és annak joghézagait vitatják meg a cégbírák. A törvény alkalmazása nem lesz könnyű feladat — állítják szinte valamennyien, hiszen ebbfen is sok a joghézag és különböző az értelmezés. Ma mindent megtesznek azért, hogy lehetőleg Zalaegerszegtől Nyíregyházáig egységes legyen az alkalmazással kapcsolatos gyakorlat. Dr. Popovics László Borsod megyei cégbíró bízik abban, hogy a zamárdi találkozó ugyanolyan eredményes lesz majd, mint a múlt ősszel Miskolcon megtartott összejövetel. Szegedi Nyílt sisakkal a kamerák előtt Szili fennakadt a Szitán Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere kihívta dr. Szili Ferenc tanácsnokot, hogy a bérlakások eladásáról nyíltan vitatkozzanak — végre valami izgalom (!) — gondolta magában a tévé elé ülve, majd a fotelbe süppedve a Bérlő, miközben fürdőszobája falán térképet rajzolt a penész. A Kapos Tévé jóvoltából szemtanúi lehettünk a párbajnak, amelynek végén úgy tetszett: Szili tanácsnok úr kardjával inkább csak a levegőbe döfködött, míg Szita alpolgármester néha bizony a közepébe talált. Általában pedig a tanácsnok úrnál volt a lehetőség, hogy „pontot” érjen el, s ő ezzel próbált is élni, akár a személyeskedés mezejére is be-bemerészkedve. Ahogy ő mondta, az egyenes ágon került be, míg a világjáró alpolgármester csak a vigaszágon. Azonban ez még nem zárja ki a győzelmet, s úgy látszott, Szili úr fennakadt a Szitán... A vita tulajdonképpen érvek és ellenérvek felsorakoztatása, hogy aztán valamilyen álláspontra jussanak a felek. Ez már adott volt a vita kezdetén is: a lakásokat valahogy értékesíteni kell. A vitaanyag ismert: a jelenlegi jogszabályok alapján a bérlakások a helyi forgalmi értékének 60 százalékáért vásárolhatók meg, 35 éves időtartamra, 10 százalék befizetése után, 3,5 százalékos kamatra. Szita Károly a Fidesz javaslatát képviselte: mivel a jelenlegi jogszabályok ellentétesek a bérlők és az önkormányzat érdekeivel, 30 százalékos forgalmi értéken kellene árusítani a lakásokat, ma 19,5 százalékos kamatért, maximum 15 évre. így a lakások 70-80 százalékára akadna vevő, s mindenki jól járna. Ennyit tisztázni elég lett volna. A legtöbb bérlő a lakbéreknek a csillagos égig szökésétől fél, bár néhányuk tapasztalata, hogy bérlőből tulajdonossá válása közben az OTP-törlesztés sokszoros lakbéremelésnek felel meg. S itt van egy fontos szó: bérlő. Mert hallottuk az önkormányzati oldal véleményét, de csak a műsor végén, néhány telefonhívásra válaszolva kerülhettek szóba a bérlők gondolatai. Jobb lett volna talán, ha a műsorvezető hosszas cikkismertetése, majd a cikkelemzés helyett inkább megkérte volna a kihívó és kihívott felet, ismertessék röviden álláspontjukat. S jöhetett volna: mindez mit jelent a gyakorlatban? Jöttek volna a kérdések, végeláthatatlanul. Kérdés, hogy meg kell-e várni a lakástörvényt vagy az ön- kormányzat maga döntsön. Azt sem szabad elfelejteni, hogy sokan nem tudják majd megvenni a lakásukat... Igaza van a tanácsnok úrnak: a mamut vállalat, az IKV a saját malmára hajtotta a vizet. A családok anyagi forrásai kimerültek. A készülő lakástörvény is legfontosabbnak tartja a bérleti rendszer korszerűsítését, a béreknek tartalmazniuk kellene a lakhatás költségeit. S ezek még csak kérdések. A vitát hallgatva a saját lakásról álmodozó bérlő szeme a plafonra tévedt: onnan épp végszóra lepergett egy tenyérnyi vakolat... Tóth Kriszta Ülésezett a kaposvári önkormányzat TÖBBET KÖLTENEK — KEVESEBBET VÁSÁROLNAK Bérbe adják a termálfürdőt (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozási és gazdasági bizottság véleményével ellentétben — a bizottság tagjai a vendéglátóhelyek kivételével az egész városban megtiltották volna a kitelepülést — egyik módosító javaslatot sem fogadták el, hanem úgy döntöttek, hogy Kaposvár területén díj ellenében igénybe vehetik az üzletek a közterületet. A városi közgyűlés március 3-ai ülésén döntött úgy: a szemétszállítás jelenlegi rendszerének — a szállítási díjnak és az ürítési gyakoriságnak — a felülvizsgálatát kéri. Jelenleg a város mindhárom övezetében — családi házas, belvárosi és lakótelepi — heti három alkalommal viszik el a szemetet. A szemetesautók csak félig telnek meg, a harmadik járat üzemeltetése már gazdaságtalan. A döntés értelmében ezután hetente kétszer viszik el a szemetet, a díjat pedig továbbra is lakásonként, illetve bérleményenként kell fizetni, egészen szeptember végéig, amikor a közgyűlés visszatér a kérdésre. A városatyák ettől az intézkedéstől több mint kétmillió forintos megtakarítást remélnek. Képviselői javaslat alapján a közgyűlés megbízta a polgármesteri hivatalt azzal, hogy a „szemétkérdéshez” hasonlóan vizsgálja felül a köztisztaság és az útkarbantartás lehetőségeit is. Az elhúzódó, néhol parttalanná váló viták közepette csak lassan jutottak a képviselők a következő napirendig. A kaposvári termálfürdőt, melyet márciustól felügyel az önkormányzat szeretnék vállalkozásba adni. A közeljövőben nemzetközi pályázatot írnak ki. Nemcsak a fürdőt szeretnék azonban bérbe adni, hanem a köztemetőket is. A temetők fenntartására az elmúlt három évben átlagosan egymillió forintot fordított a város. A közgyűlés és a vagyonátadó bizottság döntése alapján dolgozható ki a részletes program a temetkezési tevékenység vállalkozásba adásának módjáról és üteméről. Az estébe nyúló ülés csütörtökön folytatódik. B. Zs. „Titokban” született nyilvánosság „Titokban” született egy újság a kaposvári önkormányzat tegnapi ülésén. A képviselők ugyanis zárt ajtók mögött döntöttek arról, hogy miként lehetne javítani az önkormányzati munka nyilvánosságán. A városházán csak ritkán megforduló kaposvári polgár valószínűleg törhette a fejét, hogy mi titkolni valójuk lehet az általa is választott városatyáknak. Nos kiderült: nem volt szó államtitokról, szolgálati titokról és személyiségi jogok védelme sem indokolta a bezárkózást. Nyilvános — az újságban megjelent — pályázat révén kerestek a város adófizetőinek pénzén készülő — úgynevezett ingyenes — havilap- hoz főszerkesztőt. Tegnap aztán a zárt ülésen kiderült: a két jelölt közül választottak egyet. Az aki hetilapot akar csinálni, s aki — így szól az előterjesztés — „a kiírás szempontjaitól eltérő pályázatot nyújtott be”. így dőlt hát el „titokban”, hogy miként akarja, nem, vagy csak részben vállalkozási alapon, főleg az adófizetők pénzére támaszkodva megcsinálni a maga nyilvánosságát a kaposvári önkormányzat is. Zsebre megy a munkanélküliség Kecskés Gábor, a tabi áfész elnöke szerint a munkanélküliség növekedésével Tabon és térségében a vásárlóerő nagymértékben csökkent. Az ipari termékek iránt jelentősen visszaesett a kereslet. Ennek az a következménye, hogy árbevételük 7,1 százalékkal kevesebb lett tavaly, mint egy évvel korábban. Csak a bolti kiskereskedelem bevétele nőtt valamit. Az egyetlen kedvező változás, hogy a vasútállomás melletti diszkontraktár megnyitásával — közvetlen termelői beszerzés révén — alacsonyabbak lettek a fogyasztói árak élelmiszerboltjaikban. A vendéglők nagy részét bérbe adták, az ipari tevékenység pedig visszaesett; a termelést két alkalommal is szüneteltetni kellett. A múlt év októberétől ezért az édesipari HÉTMILLIÓS BERUHÁZÁS NYOMÁN Új munkaközvetítő iroda Tabon A megyei munkaügyi központ még tavaly októberben vásárolta meg a helyi Béke Termelőszövekezet egykori irodaházát, a hozzátartozó kazánnal és melléképületekkel együtt, hogy végleges helyet teremtsen a tabi munkaügyi kirendeltségnek. Az átalakítás után a kirendeltségen — melyet a fejlett nyugati munkaközvetítő irodák mintájára alakítanak ki —, több mint 240 négyzetméter hasznos alapterület szolgálja majd a kulturált ügyintézést. A kivül is megújuló épületben kialakítanak egy pályaválasztási-pályaorientációs ügyintézői irodát is, ahol a frissen végzettek munkábaállítását segítik, s itt kezdődik a munkanélküliek átképzése is. A tabi kirendeltségen berendeznek egy számítógép-programozói szobát is, ahol folyamatos kapcsolatot tartanak majd az országos központ adatbankjával. A 15 munkahelyet adó új kirendeltség teljes költsége hétmillió forintba kerül. Későbbre tervezik egy tanácskozóterem kialakítását, valamint a főépület és a szociális blokk folyosóval való összekapcsolását is. Az épületben várhatóan július 1 -jétől fogadják majd a város és a térség 25 településének ügyfeleit. K. J. üzemet bérleti szerződéssel működtetik. A küldöttgyűlés beszámolójában elhangzott: a szövetkezet vagyonának 70 százalékát nevesítették, s az is, hogy Tab, Zala, Lulla, Torvaly és Sérsekszőlős önkormányzatai tulajdonuk visszaigénylését jelentették be. Ezt az igazgatóság nem fogadta el, mert nem feleltek meg a követelményeknek. ŐK) BANK Új, korszerű szolgáltatásunk a lakossági folyószámlabetét. OTP Bank, mint mindig. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. (216245)
