Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-07 / 83. szám
1992. április 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 AZ ALAPVETŐ KERDESEKET SEM TISZTÁZTÁK Viták kereszttüzében a közigazgatás Kapesviren ä Nátíasdi pataknál lavs gázfööádőállomásról látják al nemsokára vezetékes gázzal a Pécsi utcát is kornyékét. A munkálatokat a Kőgaz megyei üzemigazgatóságának dolgozói végzik. A szakemberek 110 méter hosszúságban nagy^középnyomásu vezetéket, 350 méteren pedig középnyomású csőrendszert fektetnék lé, Gyertyás László felvétele „Igyekszünk talpon maradni” EXPORTÁL IS A KAPOSGÉP TABI KFT A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati elképzelésekről tartott előadást tagnap délután Leczki István, a Belügyminisztérium főosztályvezetője a Magyar Közigazgatási Kamara Somogy Megyei Tagozatának ülésén. Mint dr. KoL bér István, a megyei tagozat elnöke mondta: ezt a kérdést azért tűzték napirendre hogy a gyakorlati szakembereknek is lehetőséget adjanak a véleményük, tapasztalatuk közreadására, Az előadó arra vállalkozott, hogy Ismertesse a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos hároméves programot. Utalt rá: olyan időszakban kerül sor a nemzet szempontjából fontos feladat elvégzésére, amikor a környező országok egy részében válság van, s komoly gondokkal küzdünk idehaza is. Nehezíti a munkát, hogy rendszerváltás közepette, tehát akkor kell elvégezni a korszerűsítést, amikor még sok helyen hatnak a régi törvények, működési szabályzatok és beidegződések. Magáról a három évre szóló programról viszont keveset lehetett megtudni, és időnként úgy tűnt, sok a kérdőjel, a feltételes mód, meglehetősen parttalanok a közigazgatással — Valószínűnek tartjuk, hogy a tartozások nemcsak a bérlő hibájából adódnak. Mi nem tartjuk őket okvetlenül lumpen elemeknek. Önhibáján kívül is kerülhet valaki olyan válságos helyzetbe, hogy támogatásra szorul. Sokan nem is tudják, mit is tehetnének. Nyilván a szükség- lakásnak is vannak olyan költségei, amit meg kellene fizetni. Szerintünk az IKV tartozik a lakosságnak: a légköbméterszám — helytelenül számított — alapja a fűtés- és melegvízdíjnak, valamint a lakbérnek. Példa erre a Sávház légköbméterügye. Az önkomány- zat által kért vizsgálat megállapította, hogy rosszul számították ki a lakások légköbméterét, ezáltal többet kellett fizetniük az ottélőknek. A lakók öt évre visszamenőleg kérhetik a különbözetet. — Egyéb más egyesület is van Kaposváron, mely szociális gondoskodásért szerveződött. A lakossági fórumokon tapasztaltuk, hogy az emberek nem szociális segélyt kérnek, hanem sajátos ötletekket állnak elő. Az alkotmánybírósághoz lehetett volna fordulni a távfűtésdíj megállapításánál, a kétszeres díjbefizetés ellen. A fűtésdíjnál ugyanis a hődíj a gázenergiára vonatkozik, de ezenkívül hőveszteség címén kapcsolatos elképzelések. Az előadó sem titkolta: nagy viták zajlanak arról, mit is, hogyan is kellene tenni. Egy biztos: Boross Péter belügyminiszter — mint a közigazgatás korszerűsítéséért felelős minisztérium irányítója — kijelentette: a munkát úgy kell elvégezni, hogy a magyar köz- igazgatás közben is működőképes legyen. Olyannyira szétfelyt a téma, hogy nagy nyilvánosság előtt felelőtlenség lenne belemenni a részletekbe. Nem sokan szóltak hozzá az előadáshoz. Talán azért sem, mert mindjárt az első felszólaló dr. Pongor Tamás véleményének kifejtésével keményen bírálta a hallottakat. Kifejtette: a minisztériumban hozzáláttak egy program kidolgozásához anélkül, hogy előbb kialakítottak volna egy elfogadható koncepciót, tisztázták volna, honnan hová akarnak eljutni. Amit itt hallottunk, arról nem lehet elmondani, hogy úgynevezett ügyfélbarát önkormányzatot támogató intézkedéseket helyezne kilátásba. A Magyar Közigazgatási Kamara elnöke dr. Fogarasi József, akit dr. Kolber István mint a kérdés tudományos értőjét mutatta be, többek között ezt mondta: is elszámolnak költséget. Az IKV úgy látszik, nem tervezi, hogy a gázenergia árak változásai miatt a fűtési idény után visszatéríti a lakosságnak a különbözetet. — Miben tud segíteni az egyesület? — Tanácsadással, jogsegélyszolgálattal: talpalástól mentesíthetjük a hozzánkfor- dulókat, alapítványokat kereshetünk meg. Fel tudjuk hívni a szociális osztály figyelmét, hogy ez vagy az a család nehéz helyzetben van, segélyre szorul... Az egyesület másik gondja a kilakoltatások mellett — a gázelzárási ügy... Mind a mai napig nem történt meg a revízió az IKV-nál. S hogy hova tűnt az önkormányzat által adott 15-ből 1 millió? Az IKV számlái nem valódi számlák, Áfa nem szerepel rajtuk. Akkor hogyan készülhetett vagyonmérleg? Az ingatlankezelő vállalatok talán a törvény felett állnak? A száz tagot számláló egyesület önálló jogi személy- lyé szeretne válni. Török Ti- borné szerint ezáltal megerősödne . és eredményesebbé válna szervezetük... Szerdán délelőttönként fogadják az érdeklődőket, este pedig jogsegélyszolgálat várja a segítséget igénylőket. T. K. — Nekem is az a véleményem, hogy a most megismert programból hiányzik a koncepció, elsikkad a lényeg. Nem érződik rajta a rendszerben való gondolkodás, kellő előrelátás és magyar hagyomány. Nem tudni, hol, mikor kikkel vitatták meg. Ezt a programot nem szabad így a kormány elé terjeszteni, Az elnök megjegyezte; A kamara azért küzdött, hegy a siófeki jegász-találkozőn, amelyre április 24 és ÉS -a között kerül sor, elyan témát tárgyaljanak meg, amely az egész közigazgatást érinti és érdekli, Vagyis kerüljön napirendre a közigazgatás korsze rűsítése. Ezért nem véletlen, hogy ma itt találkoztak. Az itt hallottakat tehát Siófokon hasznosítani akarják. A mostani tanácskozást amolyan előcsatározásnak nevezte A tegnapi ülésen tájékoztató hangzott el a Magyar Köz- igazgatási Kamara közgyűléséről, és értékelték a megyei tagozat munkáját. A megyei tagozat sikeres szakaszt zárt. Taglétszáma jelentősen nőtt, sok sikeres szakmai rendezvény fűződik nevéhez. Gazdag az idei programja is: májusban vendége lesz Kupa Mihály pénzügyminiszter. (Szegedi) Balatonbogláron — a két háború között — virágzott a kereskedelem. Erre emlékezve, harmincéves célok eléréséhez jutottak közelebb a bogiáriak, amikor a város vezetőiből és a külső szakértőkből álló bíráló bizottság döntött a város kereskedelmi központjára kiírt legújabb pályázat ügyében. Tizenhárom érdeklődőből négyen indultak. (Az első vázlatokat még 1962-ben készítették!) A legjobb tanulmánytervet Pór Péter (jelige: Boglárka) adta be, megelőzve Finta József (jelige: City) tervezői kollektíváját és a harmadik helyezett, a kaposvári Konstruktőr Kft-t (jelige: Palladjó). Pór Péter balatonboglári, de még tanul. Pályafutásának kezdetén tehát — mivel az első helyezett készítheti a részletes rendezési terveket Som és Nyim — a két belső-somogyi kisközség — a tanácsrendszerben Ságvár- hoz tartozott. Ma az ottani körjegyzőség tagjai, önkormányzatuk azonban önállóan próbál gazdálkodni. Nyimre, a Ságvárhoz közelebb eső falura öt kilométeres bekötőúton zötykölődhet el az arrajáró. Idegen csak ritkán téved a községbe, a forgalom reggel és a munkaidő után élénkül meg; a munkaképes lakosság nagy többsége ugyanis a nem túl távoli Siófokra vagy Tabra jár dolgozni. A faluközpontosítás kárát még ma is érzik a nyimiek. A negyven év alatt alig költöttek fejlesztésre, a pénz inkább kifelé vándorolt a faluból, mint ottmaradt volna. Azelőtt az Útjavítás Pusztaszemesen Folytatják az utak felújítását Pusztaszemesen. A munkát az elmúlt évben kezdték, s várhatóan idén tavasszal fejezik be. Tavaly murvát terítettek, idén a bitumenezés költsége várhatóan 300 ezer forint lesz. Mintegy 4 kilométeren járdafelújítást is terveznek. —, olyan lehetőséget kapott, amellyel évtizedekre, talán egy évszázadra is meghatározhatja a kisváros legszembetűnőbb részét. Elsősorban a helyi vállalkozókra számítanak: a beruházás sikerét biztosítandó, gazdasági társaságot szerveznek. Mivel az egész program több száz millió forintba kerül, kérdés, hogy mennyi pénz van a bogiári ládafiában és a bankszámlákon? A leggyorsabban a posta és a Hungária Biztosító, valamint a régi magtárépület körüli terület építhető be. A legnagyobb és legköltségesebb rész a postától a Boglárka Áruházig terjed. Itt egy-két szezonig még érintetlen marad minden, ha a beruházói szándék — és a tőke — a kívánatosnál kisebb. Vásárhelyi Tibor emberek többsége téesztag- ként dolgozott a földeken, de az első kaszásokból ma nyugdíjasok lettek, akik maradék járandóságukat féltik. A ságvári óvodát és iskolát a három község közös erővel tartja fenn, a kevéske pénzből ez is nagy összegeket von el évente. A szűkös anyagiak ellenére fejlesztésre is jutott: a Petőfi utcát a télen aszfaltozták le, az idén a a Dózsa utcában folytatják. Ugyancsak télen végeztek az orvosi rendelő tatarozásával, aztán a faluház is megújult tavaly. Som a 65-ös számú főút mentén fekszik. A falu szintén „alvótelepülés”, az emberek kilencven százaléka elsősorban Siófokon — a vendéglátás, a turizmus területén — dolgozik (Folytatás az 1. oldalról) Kaveczki János ügyvezető igazgató: — Fél éve lettünk önállóak, s egy új cég működéséről nehéz messzemenő következtetéseket levonni. A gazdasági nehézségek miatt takarékoskodnunk kell, de a romló piaci helyzet ellenére fizetési gondunk nem volt. Az indulás után két folyamatos exportpiaci kapcsolatot alakítottunk ki: Hollandiába homlokrakodó kanalat gyártunk a másik új piaci területre, Ausztriába pedig speciális tároló-konténereket. Hazai megrendelésre több ezer rácsos konténert készítettek Tabon, de a folyamatos munkát nem mindig tudták biztosítani. Az első fél évet kisebb veszteséggel zárták, de jelentős eredménynek tartják, hogy talpon maradtak, fizető- képességüket megőrizték és nem kellett az embereket jelentős számban elbocsátani. A második félévben 20 százalékos volt a bérfejlesztés. — Milyen célokat fogalmaztak meg erre az évre? — A legfontosabb a tal- ponmaradás. Ennek két feltétele van: termékeink elhelyezése hazai és külföldi piacon, illetve fizetőképességünk toés csak munka után tér haza. A környéken, Ságvár határában és Nagyberényben is ígéretes vállalkozások indulhattak, s ezek a falvak életében is változást jelentenek. Ám Som a negyven év alatt fölélte vagyonát, a meglévő közös ingatlanokat a tanácsrendszer elkótyavetyélte, így hiába jelentkezne pénzes vállalkozó, nem tudnának területet adni neki. A vagyonnevesítéstől azt remélik, hogy a visszakapott földek a községbe csábítják majd a befektetőket. Nagyarányú elvándorlás — talán a főútnak köszönhetően — nem volt, de az elöregedéssel Len- key Tibornak, a falu polgár- mesterének is meg kell küzdenie. Som 671 lakosából 280 nyugdíjas korú. A környék vábbi megtartása. Új értékesítési lehetőségeket is igyekszünk felkutatni. Eddig szinte mozdulatlan volt a piac; most remélhetőleg megélénkül. Igaz, még csak egy fél évet látunk előre. Erre az időszakra azonban kapacitásunk zömét lekötötték a megrendelések. A második fél évre azonban csak előzetes igénybejelentések vannak. — Lehet-e erre alapozni terveiket? — Exportra rácsos és egyéb konténereket gyártunk, s bérmunkát (például hegesztést) vállalunk, valamint a kiegészítő profilnak számító gyártmányok (KRP-polcok, önjáró fűkasza, „patkó” sajtolószerszám, munkahelyi elszívók) készítésével kötjük le kapacitásunkat. Tervezzük a szakembereink által tavaly kifejlesztett kommunális szemétfelszívó gép piaci bevezetését is. Mintegy 80 millió forint termelési érték előállításával számol a cég. A Kaposgép Tabi Kft — tehát — nehézségek között, szinte napról napra él, de nem fenyegeti csőd. Az elkövetkező hetek, hónapok munkájától függ, hogy talpon marad-e, s miként alakul a jövő. Krutek József üzemeiből pedig a fiatalabbak egy részét is az utcára küldték: pillanatnyilag ötven munkanélkülit tartanak nyilván. — Csütörtökönként fölkeresnek a hivatalban és kérik a megélhetéshez szükséges segélyt — mondta a polgár- mester. — Tavaly 750 ezer forint jutott szociális támogatásra, a tízmilliós költségvetésből ez nagy összeg. Ságváron a körjegyzőség rossz épületét is közös erővel újította fel a három község. Somnak a közös intézmények fenntartása több mint hatmillió forintjába került. 1990 óta egészséges ivóvíz folyik a csapból, az utak és a járdák minőségének javítására pedig kétmillió forintot költöttek. B. Zs. A lakásbérlők szerint az IKV tartozik... Gázelzárás, kilakoltatás — megfélemlítés? A Lakásbérlők Egyesületének január óta működő kaposvári szervezete most a kilakoltatásra jelöltek védelmében lép fel. A szervezet képviselője, Török Tiborné elmondta: a kilakoltatások nem az eredeti előterjesztésnek megfelelően történtek, ezért szeretnék ha ezeket leállítanák. El szeretnék érni azt is, hogy a képviselők a saját körzetükben élő kilakoltatásra várót keressék meg, s amennyiben az létminimum alatt él, inkább lakáscserével próbálják megoldani helyzetét. „Boglárka” tervei alapján A Dél-Balaton kereskedelmi központja lehet NEGYVEN ÉV FEJLESZTÉS NÉLKÜL Nyím és Som önállóan gazdálkodik