Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

1992. április 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 AZ ALAPVETŐ KERDESEKET SEM TISZTÁZTÁK Viták kereszttüzében a közigazgatás Kapesviren ä Nátíasdi pataknál lavs gázfööádőállomásról látják al nemsokára vezetékes gázzal a Pécsi utcát is kornyékét. A munkálatokat a Kőgaz megyei üzemigazgatóságának dolgozói végzik. A szakemberek 110 méter hosszúságban nagy^középnyomásu vezetéket, 350 méteren pedig középnyomású csőrendszert fektetnék lé, Gyertyás László felvétele „Igyekszünk talpon maradni” EXPORTÁL IS A KAPOSGÉP TABI KFT A közigazgatás korszerűsí­tésével kapcsolatos kormány­zati elképzelésekről tartott előadást tagnap délután Leczki István, a Belügyminisz­térium főosztályvezetője a Magyar Közigazgatási Ka­mara Somogy Megyei Tago­zatának ülésén. Mint dr. KoL bér István, a megyei tagozat elnöke mondta: ezt a kérdést azért tűzték napirendre hogy a gyakorlati szakembereknek is lehetőséget adjanak a véle­ményük, tapasztalatuk közre­adására, Az előadó arra vállalkozott, hogy Ismertesse a közigazga­tás korszerűsítésével kapcso­latos hároméves programot. Utalt rá: olyan időszakban ke­rül sor a nemzet szempontjá­ból fontos feladat elvégzé­sére, amikor a környező or­szágok egy részében válság van, s komoly gondokkal küz­dünk idehaza is. Nehezíti a munkát, hogy rendszerváltás közepette, tehát akkor kell el­végezni a korszerűsítést, ami­kor még sok helyen hatnak a régi törvények, működési sza­bályzatok és beidegződések. Magáról a három évre szóló programról viszont keveset lehetett megtudni, és időnként úgy tűnt, sok a kérdőjel, a fel­tételes mód, meglehetősen parttalanok a közigazgatással — Valószínűnek tartjuk, hogy a tartozások nemcsak a bérlő hibájából adódnak. Mi nem tartjuk őket okvetlenül lumpen elemeknek. Önhibá­ján kívül is kerülhet valaki olyan válságos helyzetbe, hogy támogatásra szorul. So­kan nem is tudják, mit is te­hetnének. Nyilván a szükség- lakásnak is vannak olyan költ­ségei, amit meg kellene fi­zetni. Szerintünk az IKV tartozik a lakosságnak: a légköbméter­szám — helytelenül számított — alapja a fűtés- és meleg­vízdíjnak, valamint a lakbér­nek. Példa erre a Sávház lég­köbméterügye. Az önkomány- zat által kért vizsgálat megál­lapította, hogy rosszul számí­tották ki a lakások légköbmé­terét, ezáltal többet kellett fi­zetniük az ottélőknek. A lakók öt évre visszamenőleg kérhe­tik a különbözetet. — Egyéb más egyesület is van Kaposváron, mely szociá­lis gondoskodásért szervező­dött. A lakossági fórumokon tapasztaltuk, hogy az embe­rek nem szociális segélyt kér­nek, hanem sajátos ötletekket állnak elő. Az alkotmánybírósághoz lehetett volna fordulni a távfű­tésdíj megállapításánál, a két­szeres díjbefizetés ellen. A fű­tésdíjnál ugyanis a hődíj a gázenergiára vonatkozik, de ezenkívül hőveszteség címén kapcsolatos elképzelések. Az előadó sem titkolta: nagy viták zajlanak arról, mit is, hogyan is kellene tenni. Egy biztos: Boross Péter belügyminiszter — mint a közigazgatás kor­szerűsítéséért felelős minisz­térium irányítója — kijelen­tette: a munkát úgy kell elvé­gezni, hogy a magyar köz- igazgatás közben is működő­képes legyen. Olyannyira szétfelyt a téma, hogy nagy nyilvánosság előtt felelőtlenség lenne belemenni a részletekbe. Nem sokan szóltak hozzá az előadáshoz. Talán azért sem, mert mindjárt az első felszólaló dr. Pongor Tamás véleményének kifejté­sével keményen bírálta a hal­lottakat. Kifejtette: a miniszté­riumban hozzáláttak egy prog­ram kidolgozásához anélkül, hogy előbb kialakítottak volna egy elfogadható koncepciót, tisztázták volna, honnan hová akarnak eljutni. Amit itt hallot­tunk, arról nem lehet elmon­dani, hogy úgynevezett ügy­félbarát önkormányzatot tá­mogató intézkedéseket he­lyezne kilátásba. A Magyar Közigazgatási Kamara elnöke dr. Fogarasi József, akit dr. Kolber István mint a kérdés tudományos ér­tőjét mutatta be, többek között ezt mondta: is elszámolnak költséget. Az IKV úgy látszik, nem tervezi, hogy a gázenergia árak válto­zásai miatt a fűtési idény után visszatéríti a lakosságnak a különbözetet. — Miben tud segíteni az egyesület? — Tanácsadással, jogse­gélyszolgálattal: talpalástól mentesíthetjük a hozzánkfor- dulókat, alapítványokat ke­reshetünk meg. Fel tudjuk hívni a szociális osztály fi­gyelmét, hogy ez vagy az a család nehéz helyzetben van, segélyre szorul... Az egyesület másik gondja a kilakoltatások mellett — a gázelzárási ügy... Mind a mai napig nem történt meg a reví­zió az IKV-nál. S hogy hova tűnt az önkormányzat által adott 15-ből 1 millió? Az IKV számlái nem valódi számlák, Áfa nem szerepel rajtuk. Ak­kor hogyan készülhetett va­gyonmérleg? Az ingatlankezelő vállalatok talán a törvény felett állnak? A száz tagot számláló egyesület önálló jogi személy- lyé szeretne válni. Török Ti- borné szerint ezáltal megerő­södne . és eredményesebbé válna szervezetük... Szerdán délelőttönként fogadják az ér­deklődőket, este pedig jogse­gélyszolgálat várja a segítsé­get igénylőket. T. K. — Nekem is az a vélemé­nyem, hogy a most megismert programból hiányzik a kon­cepció, elsikkad a lényeg. Nem érződik rajta a rendszer­ben való gondolkodás, kellő előrelátás és magyar hagyo­mány. Nem tudni, hol, mikor kikkel vitatták meg. Ezt a prog­ramot nem szabad így a kor­mány elé terjeszteni, Az elnök megjegyezte; A kamara azért küzdött, hegy a siófeki jegász-találkozőn, amelyre április 24 és ÉS -a kö­zött kerül sor, elyan témát tár­gyaljanak meg, amely az egész közigazgatást érinti és érdekli, Vagyis kerüljön napi­rendre a közigazgatás korsze rűsítése. Ezért nem véletlen, hogy ma itt találkoztak. Az itt hallottakat tehát Siófokon hasznosítani akarják. A mos­tani tanácskozást amolyan előcsatározásnak nevezte A tegnapi ülésen tájékoz­tató hangzott el a Magyar Köz- igazgatási Kamara közgyűlé­séről, és értékelték a megyei tagozat munkáját. A megyei tagozat sikeres szakaszt zárt. Taglétszáma jelentősen nőtt, sok sikeres szakmai rendez­vény fűződik nevéhez. Gaz­dag az idei programja is: má­jusban vendége lesz Kupa Mihály pénzügyminiszter. (Szegedi) Balatonbogláron — a két háború között — virágzott a kereskedelem. Erre emlé­kezve, harmincéves célok el­éréséhez jutottak közelebb a bogiáriak, amikor a város ve­zetőiből és a külső szakértők­ből álló bíráló bizottság döntött a város kereskedelmi központ­jára kiírt legújabb pályázat ügyében. Tizenhárom érdek­lődőből négyen indultak. (Az első vázlatokat még 1962-ben készítették!) A legjobb tanulmánytervet Pór Péter (jelige: Boglárka) adta be, megelőzve Finta Jó­zsef (jelige: City) tervezői kol­lektíváját és a harmadik he­lyezett, a kaposvári Konstruk­tőr Kft-t (jelige: Palladjó). Pór Péter balatonboglári, de még tanul. Pályafutásának kezdetén tehát — mivel az első helyezett készítheti a részletes rendezési terveket Som és Nyim — a két belső-somogyi kisközség — a tanácsrendszerben Ságvár- hoz tartozott. Ma az ottani kör­jegyzőség tagjai, önkormány­zatuk azonban önállóan pró­bál gazdálkodni. Nyimre, a Ságvárhoz közelebb eső fa­lura öt kilométeres bekötőúton zötykölődhet el az arrajáró. Idegen csak ritkán téved a községbe, a forgalom reggel és a munkaidő után élénkül meg; a munkaképes lakosság nagy többsége ugyanis a nem túl távoli Siófokra vagy Tabra jár dolgozni. A faluközpontosítás kárát még ma is érzik a nyimiek. A negyven év alatt alig költöttek fejlesztésre, a pénz inkább ki­felé vándorolt a faluból, mint ottmaradt volna. Azelőtt az Útjavítás Pusztaszemesen Folytatják az utak felújítását Pusztaszemesen. A munkát az elmúlt évben kezdték, s várhatóan idén tavasszal feje­zik be. Tavaly murvát terítet­tek, idén a bitumenezés költ­sége várhatóan 300 ezer forint lesz. Mintegy 4 kilométeren járdafelújítást is terveznek. —, olyan lehetőséget kapott, amellyel évtizedekre, talán egy évszázadra is meghatá­rozhatja a kisváros legszem­betűnőbb részét. Elsősorban a helyi vállalko­zókra számítanak: a beruhá­zás sikerét biztosítandó, gaz­dasági társaságot szervez­nek. Mivel az egész program több száz millió forintba kerül, kérdés, hogy mennyi pénz van a bogiári ládafiában és a bankszámlákon? A leggyor­sabban a posta és a Hungária Biztosító, valamint a régi mag­tárépület körüli terület építhető be. A legnagyobb és legköltsé­gesebb rész a postától a Bog­lárka Áruházig terjed. Itt egy-két szezonig még érintet­len marad minden, ha a beru­házói szándék — és a tőke — a kívánatosnál kisebb. Vásárhelyi Tibor emberek többsége téesztag- ként dolgozott a földeken, de az első kaszásokból ma nyugdíjasok lettek, akik mara­dék járandóságukat féltik. A ságvári óvodát és iskolát a há­rom község közös erővel tartja fenn, a kevéske pénzből ez is nagy összegeket von el évente. A szűkös anyagiak el­lenére fejlesztésre is jutott: a Petőfi utcát a télen aszfaltoz­ták le, az idén a a Dózsa utcá­ban folytatják. Ugyancsak té­len végeztek az orvosi rendelő tatarozásával, aztán a faluház is megújult tavaly. Som a 65-ös számú főút mentén fekszik. A falu szintén „alvótelepülés”, az emberek ki­lencven százaléka elsősorban Siófokon — a vendéglátás, a turizmus területén — dolgozik (Folytatás az 1. oldalról) Kaveczki János ügyvezető igazgató: — Fél éve lettünk önállóak, s egy új cég működéséről ne­héz messzemenő következte­téseket levonni. A gazdasági nehézségek miatt takarékos­kodnunk kell, de a romló piaci helyzet ellenére fizetési gon­dunk nem volt. Az indulás után két folyamatos exportpiaci kapcsolatot alakítottunk ki: Hollandiába homlokrakodó kanalat gyártunk a másik új piaci területre, Ausztriába pe­dig speciális tároló-konténe­reket. Hazai megrendelésre több ezer rácsos konténert készí­tettek Tabon, de a folyamatos munkát nem mindig tudták biz­tosítani. Az első fél évet ki­sebb veszteséggel zárták, de jelentős eredménynek tartják, hogy talpon maradtak, fizető- képességüket megőrizték és nem kellett az embereket je­lentős számban elbocsátani. A második félévben 20 száza­lékos volt a bérfejlesztés. — Milyen célokat fogalmaz­tak meg erre az évre? — A legfontosabb a tal- ponmaradás. Ennek két felté­tele van: termékeink elhelye­zése hazai és külföldi piacon, illetve fizetőképességünk to­és csak munka után tér haza. A környéken, Ságvár határá­ban és Nagyberényben is ígé­retes vállalkozások indulhat­tak, s ezek a falvak életében is változást jelentenek. Ám Som a negyven év alatt fölélte va­gyonát, a meglévő közös in­gatlanokat a tanácsrendszer elkótyavetyélte, így hiába je­lentkezne pénzes vállalkozó, nem tudnának területet adni neki. A vagyonnevesítéstől azt remélik, hogy a visszakapott földek a községbe csábítják majd a befektetőket. Nagy­arányú elvándorlás — talán a főútnak köszönhetően — nem volt, de az elöregedéssel Len- key Tibornak, a falu polgár- mesterének is meg kell küz­denie. Som 671 lakosából 280 nyugdíjas korú. A környék vábbi megtartása. Új értékesí­tési lehetőségeket is igyek­szünk felkutatni. Eddig szinte mozdulatlan volt a piac; most remélhetőleg megélénkül. Igaz, még csak egy fél évet lá­tunk előre. Erre az időszakra azonban kapacitásunk zömét lekötötték a megrendelések. A második fél évre azonban csak előzetes igénybejelenté­sek vannak. — Lehet-e erre alapozni terveiket? — Exportra rácsos és egyéb konténereket gyártunk, s bérmunkát (például hegesz­tést) vállalunk, valamint a ki­egészítő profilnak számító gyártmányok (KRP-polcok, önjáró fűkasza, „patkó” sajto­lószerszám, munkahelyi el­szívók) készítésével kötjük le kapacitásunkat. Tervezzük a szakembereink által tavaly ki­fejlesztett kommunális sze­métfelszívó gép piaci beveze­tését is. Mintegy 80 millió fo­rint termelési érték előállításá­val számol a cég. A Kaposgép Tabi Kft — te­hát — nehézségek között, szinte napról napra él, de nem fenyegeti csőd. Az elkövet­kező hetek, hónapok munká­jától függ, hogy talpon ma­rad-e, s miként alakul a jövő. Krutek József üzemeiből pedig a fiatalabbak egy részét is az utcára küld­ték: pillanatnyilag ötven mun­kanélkülit tartanak nyilván. — Csütörtökönként fölke­resnek a hivatalban és kérik a megélhetéshez szükséges segélyt — mondta a polgár- mester. — Tavaly 750 ezer fo­rint jutott szociális támoga­tásra, a tízmilliós költségve­tésből ez nagy összeg. Ságváron a körjegyzőség rossz épületét is közös erővel újította fel a három község. Somnak a közös intézmények fenntartása több mint hatmillió forintjába került. 1990 óta egészséges ivóvíz folyik a csapból, az utak és a járdák minőségének javítására pedig kétmillió forintot költöttek. B. Zs. A lakásbérlők szerint az IKV tartozik... Gázelzárás, kilakoltatás — megfélemlítés? A Lakásbérlők Egyesületének január óta működő kapos­vári szervezete most a kilakoltatásra jelöltek védelmében lép fel. A szervezet képviselője, Török Tiborné elmondta: a kilakoltatások nem az eredeti előterjesztésnek megfelelően történtek, ezért szeretnék ha ezeket leállítanák. El szeret­nék érni azt is, hogy a képviselők a saját körzetükben élő ki­lakoltatásra várót keressék meg, s amennyiben az létmini­mum alatt él, inkább lakáscserével próbálják megoldani helyzetét. „Boglárka” tervei alapján A Dél-Balaton kereskedelmi központja lehet NEGYVEN ÉV FEJLESZTÉS NÉLKÜL Nyím és Som önállóan gazdálkodik

Next

/
Thumbnails
Contents