Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
1992. április 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 13 Berzence Belső-Somogy történelmi települései közé tartozik Berzence. Nevét 1228. óta őrzi írásos emlék. Földrajzi elhelyezkedése — az államhatár közelsége — a település múltjában és jelenében is nagy szerepet tölt be, egyaránt meghatározója a fellendülésnek és a hanyatlások időszakaszainak. A jelenleg 2937 lelkes község lakosságának életében meghatározó szerepet játszik a föld, a mező- gazdasági kis-, nagy- és magántermelés. A helyi mezőgazdaság eredményei — fő növény a burgonya — a szakemberek és a gazdák szorgalmát dicsérik. A múlt ipartelepítési koncepciója hátrányos helyzetben hozta a körzet településeit, gátolta infrastrukturális fejlődésüket. Igazi előrelépés községünkben is csak az elmúlt évtizedben kezdődött. Ennek eredménye a község vízzel, villannyal, szilárd burkolatú utakkal való ellátása. 1991 őszén a polgármesteri hivatal beruházásában a gázmű kiépítése is befejeződött. A falu fejlődésének üteme a rendszerváltással nem tört meg, s reméljük lehetőségeink további eredmények elérését teszik majd lehetővé. Terveink között szerepel, hogy a gázberuházáshoz kapcsolódóan intézményeink fűtési rendszerét átalakítjuk. Ezt a beruházás-sorozatot '91-ben az iskolai fűtés és konyha, valamint a fogorvosi rendelő fűtésének átalakításával kezdtük meg. Folytatni kívánjuk saját beruházásban a buszki- térő-kiépítési programunkat. Ez hét kitérőhelyet érint községünkben. Távlati célunk és feladatunk a villamoshálózat korszerűsítése, az ivóvízbázis fejlesztése, a szemét el- hordásának és a szennyvíz elvezetésének megoldása. A polgármesteri hivatal megkezdte a telefonhálózat fejlesztésének szervezését. Ezt a lehetőségeknek megfelelő mértékben még az idén szeretnénk megvalósítani. A lakosság szolgáltatás iránti igényét 37 kereskedelmi vállalkozó és 71 iparos igyekszik kielégíteni. Az alapellátás ugyan biztosított, de a jelenlegi színvonal a válalkozók lehetőségeinek bővítésével magasabb szintre emelhető. A közeljövőben az egyik legnagyobb probléma a növekvő munkanélküliség kezelése. Ez egyaránt gondot okoz az egyénnek és a közösségnek és nagy terhet ró az önkormányzat költségvetésére. Csak részben megoldás, ha az önkormányzat foglalkoztat munkanélkülieket. Jelenleg csak azokon tud segíteni, akik sem járadékban, sem segélyben nem részesülnek. Hathatós megoldást csak a regionális fejlesztéstől, beruházásoktól várhatunk. Ehhez az érintett ön- kormányzatok szoros együttműködésére, együttes föllépésére lesz szükség. Kovács Zoltán polgármester Mindenkié a helyi újság Iskola a határ mentén Fényképet szoktunk készíteni életünk jelentős eseményeiről, kedves tárgyairól, környezetünkről. De milyen fényképet készíthetünk szavakkal a Berzencei Általános Iskoláról?! Hangulatos liget: fákkal, bokrokkal, madárcsicsergéssel — közepén az 1974-ben átadott iskolaépület. Itt 244 gyermek tanul, 25 nevelő és 14 technikai dolgozó munkálkodik. Az oktató-nevelő munka föltételei talán kedvezőbben alakultak az évek során, mint más falusi iskolákban. Szaktantermi rendszerben tanulnak a diákjaink. Könyvtárunk tízezer kötetes. Az állomány folyamatos gyarapítása mellett elkezdtük a videotár építését. A számítástechnikai fakultáción négy géppel dolgozhatnak tanulóink. Évente 25- 30 iskolás gyerek vesz részt logopédiai foglalkozáson. Szabadtéri sportlétesítményeink talán egyedülállóak Somogybán: 2 bitumenes kézilabdapálya ad lehetőséget a sportolásra. Az oktató-nevelő munka fontos részének tartjuk a napközis tevékenységet és a szakkörök működését. A napköziben az idei tanévben szerveztük meg a Hetes klubot. A nyelvoktatás fejlesztését szakköri formában kezdtük. Ma a felső tagozatosok az orosz nyelv mellett német szakkörbe járhatnak, a 4. osztályosok pedig választható idegen nyelvként tanulják a német nyelvet. Énekkarunk az iskolai és a közösségi szerepléseken kívül rendszeres résztvevője az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyeinek. Az elmúlt években „arany”, tavaly „ezüst” minősítést nyertek el. A kézilabdában voltak szép eredményei iskolánknak. Négy alkalommal országos döntőben játszott a fiú kézilabdacsapat: két ezüst, két bronzérem az eredmény. Négy éve működik gyermekszínjátszó kör. Több mint tíz éve működik az iskolai lövészszakkör. Az idei évben a matematikai és a népitánc szakkör is megvalósult. Minden iskola arcához szorosan hozzátartozik a hagyomány. Csak néhányat említek példaként: diákvásár, karácsonyi ünnep, műsoros est, szülők bálja, tavaszi kézilabdakupa, költészet napja, anyák napja, „így írunk mi”, a gyermekírók antológiája, tanulmányi versenyek. Gondjaink? Bizony ma nem könnyű tanárnak lenni. A tudás iránti vágy csökkenőben van. Gondot jelent a továbbtanulás. Azt hiszem ezek nem kimondottan berzencei tünetek. Milyen terveink vannak? A számítógéppark bővítése, a videotár, nyelvoktatás föltételeinek fejlesztése, iskolarádió létrehozása. Novográdeczné Kakrik Ildikó PÁRTOK, KLUBOK, EGYESÜLETEK Eredményes önszerveződés Elégedettek a tej átvevővel Az elmúlt két év társadalmi-gazdasági változásainak hatására megpezsdült a vidék, a falvak közösségi élete. így községünkben is több csoportosulás éledt fel újra, és a lehetőségeket kihasználva számos új érdekés egyéb közösségi egység szerveződött a folyamatosan működők mellett. Községünkben két párt (FKGP, KDNP) képviselteti magát egy-egy szervezettel. Az ifjúság közösségi tevékenységét az Ifjúsági Klub és a Caritas Katolikus Ifjúsági Szervezet fogja össze. A község, a közösség értékeinek megőrzését, céljainak megvalósulását két alapítvány támogatja. A Berzencéért Alapítvány a község életét átfogó célokat, a Hargita Alapítvány az erdélyi Csíkszentdomo- kossal való kapcsolattartást kívánja támogatni. Az 1990-ben életre hívott Hargita Baráti Társaság kezdeményezése és tevékenysége teremtette meg annak a föltételeit, hogy augusztus 28-án hivatalosan is fölvettük a testvértelepülési kapcsolatot az erdélyi Csíkszentdomokos községgel. Csaknem egy éve már, hogy havi rendszerességgel megjelenik a Berzencei Határszél című helyi lap. Megjelenését önkormányzati pénzfedezet mellett a szerkesztőség lelkes munkája teszi lehetővé. A kulturális élet szervezését a művelődési ház és könyvtár végzi amatőr művészeti csoportok, szakkörök működtetésével, kiállítások, színházi előadások, tanfolyamok szervezésével. A helyi sportélet képviselői a Berzencei Sportkör labdarúgó-szakosztálya, a Berzencei Lövészegylet, valamint az országos eredményekkel is büszkélkedő fiú és leány kézilabdacsapatot fenntartó általános iskolai DSK. Önkormányzati feladatot lát el az idén 100 éves fennállását ünneplő Berzencei Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Tevékenységét számtalan elismerés fémjelzi. A helyi közbiztonság és közrend megszilárdítását, az egyéni és csoporttulajdon védelmét szolgálja a most alakult vagyonvédelmi és bűn- megelőzési egyesület. Munkáját az állampolgárok és helyi, illetve helyi érdekeltségű szervek, intézmények, gazdasági szervezetek támogatják. A gazdasági átszervező- désnek úttörői a helyi vállako- zók és vállalkozások. Közülük jelentősebb a Dráva Kavics Kft, a vállalkozásban üzemeltetett termelőszövetkezeti fűrészüzem, aztán a tejtermelők szövetkezése. A temelőszö- vetkezet átalakulásával kialakuló új típusú mezőgazdasági termelőegységek meghatározói lehetnek a falu fejlődésének, a helyi lakosság boldogulásának. Berzencén „tejszövetkezet” alakult. Kiss Zoltán, az egyesület elnöke ezt mondta: — A Berzencei Állattenyésztő és Tejtermelő Gazdák Egyesülete február 16-án alakult, a hivatalos bírósági bejegyzés dátuma március 18. A tagok száma jelenleg 34. Az egyesület célja, hogy e szervezet tagjai közvetlenül tudják képviselni saját, azaz a tejtermelők érdekeit az átvevővel szemben. Az ötlet a tejtermelők fejéből pattant ki, mert elégedetlenek voltak a leadott tej kifizetésének határidejével. Sem idejük, sem kedvük nem volt ahhoz, hogy havonként nyomozzanak, hol akadt meg a pénz, amelyet a leadott tejért kellene megkapniuk. Az átvevő szintén támogatta a gazdák ötletét. Az egyesület a helyi tsz-től kívánta megvásárolni, vagy bérbe venni az általa üzemeltetett tejátvevőt. Ez azonban nem sikerült. így jutottak el a Zrínyi utcai épülethez, amely régebben már volt tejátvevő hely, de az utóbbi években nem üzemelt, sőt rendkívül leromlott állapotú. Az ingatlan az önkormányzat tulajdonában van. A képviselő-testület azonnal az egyesület segítségére sietett. Saját költségén beköttette a villanyt, valamint anyagot adott a helyreállításhoz. Az egyesületnek 60 ezer forintjába, valamint a tagok kétnapi munkájába került a helyreállítás. Az átvevő gondoskodott a hűtő- és gyűjtőkádakról, valamint hitelesített mérőeszközökről. Az épületért térítést nem kell fizetniük. A Berzencén összegyűjtött tej továbbra is Csurgóra kerül. A „csarnokos” olyan személy — ezt a tagok előre kikötötték —, aki tejtermelőként nem kerülhet a „tej- szövetkezettel" kapcsolatba. Az eddigiekhez hasonlóan a tej átvételi árából literenként egy forintot levonnak kezelési költségként, de a tartozások kifizetése után ez várhatóan a felére csökken. Április 1 -je óta működik a tejátvevő a tagok megelégedésére. Az első mérési eredmények 4,1-4,2 százalékos zsír- tartalmat mutattak, míg a megelőző időszakokban az átadók ennél 2-3 tizeddel alacsonyabb értékeket kaptak visszajelzésként. Az egyesület által működtetett „csarnok” naponta 500- 520 litert tud Csurgóra szállítani. Ez a mennyiség a tavaszi-nyári hónapokban emelkedni fog. Milyen haszna van a „tej- szövetkezetből” a falunak, a fogyasztónak? — Olyan határozatot hozott az egyesület tagsága, hogy a csarnokban tejárusítás nincs — mondta Kiss Zoltán elnök. — Ezen változtatni kell, mert a segítséget közvetve a falutól kaptuk, tehát a lakosoknak ezt a támogatást viszonoznunk kell. Cseh István Egyéves a Berzencei Határszél, Berzence nagyközség közéleti és kulturális folyóirata. A lap címe kinek-kinek más jelentésű. 1991. március 15-én lépett a közönség elé lapunk azzal a szándékkal, hogy havi rendszerességgel számoljon be a lakosságnak az időszerű közéleti és kulturális eseményekről. Beköszöntőnkben azt ígértük, hogy hiteles tényszerű informátorok leszünk, s mondandónk minden berzenceihez szól. Fellapozva az eddigi lapszámokat kirajzolódik előttünk a lap karaktere. Első oldalunk mindig a hónap legidőszerűbbnek tartott eseményét örökíti meg, majd következik az önkormányzati oldal, napi hírekkel, értesítésekkel, testületi tájékoztatóval, helyi rendeletismertetéssel. A gyermekoldalon oktatási intézményeink közléseivel és gyermekeink írásaival találkozhatunk. A művelődési oldal kulturális eseményről tájékoztat, vagy a település hagyományait idézi fel. Külön oldalt szentelünk a katolikus híradónak, majd hasznos tanácsok, sport és humor színesíti utolsó oldalainkat. Már találkozhatunk lakossági hirdetésekkel is a lapban. A folyóirat kiadásának anyagi fedezetéről a képviselő-testület gondoskodik, a szerkesztőség tagjai valamennyien amatőr újságírók, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. A működéshez szükséges technikai hátteret a közművelődési ház adja. A 250 példányszámú lapra majd 80 család fizetett elő, a többit a helyi boltosok, a posta, a fodrászok és a takarékszövetkezet árusítja. A Berzencei Határszél fogadtatása kedvező. Ezt a szerkesztőséghez érkező elismerő szavak és levelek bizonyítják. Hírek, közlésre váró információk, megörökítésre váró események mindig lesznek Berzencén. Lapunk addig marad fenn, amíg a mindenkori választott képviselők fontosnak tartják, működését pedig anyagilag is képesek lesznek finanszírozni. Csendes az átkelő A határátkelőt 1982. június 12-én nyitották meg. Az akkori koncepció szerint arra lett volna hivatott, hogy a Csurgói Napsugár Ktsz külkereskedelmi forgalmát bonyolítsa le Jugoszlávia felé, illetve nyisson utat Dél-Somogyból az Adria tengerparti üdülőhelyei felé. Megnyitásának szempontjai között szerepelt az is, hogy a Barcs és Letenye között levő körülbelül 100 km-es határ- szakaszon, leszámítva a már működő vasúti átkelőket — Murakeresztúrt és Gyékényest —, szükségesnek látták, hogy újabb közúti határátkelő legyen. Utólag nehéz megindokolni, hogy a döntést hozók miért Berzencére szavaztak a több szóba jöhető hely közül (pl. Gyékényes), de aki ránéz a térképre, rögtön látja: ez az átkelő alkalmas a határ mindkét oldalától számított mintegy 100 kilométeres sáv helyi forgalmának lebonyolítására, beleértve a bevásárló turizmust és a rokonlátogatást. Ezt a szerepet betölti. December 31-ig a megnyitás óta 1 549 196 személy vette igénybe. A legnagyobb forgalmú évnek 1990. bizonyult, ekkor 590 306 határátlépést regisztráltunk. Ez az év volt a jugoszláv „invázió” éve. A szomszéd ország állampolgárai szinte minden magyarországi árura vevők voltak. Sajnos, a tranzit- forgalom eddig elkerülte Ber- zencét. A fekvésén kívül az is szerepet játszik benne, hogy sok térképen még máig sem szerepel. így az utazóközönségnek nincs is nagyon tudomása róla. A berzenceiek büszkék rá, hogy falujuk — ha kismértékben is — belekerült a nemzetközi „vérkeringésbe”. A kis forgalomnak köszönhetően még nem érzik a kellemetlen tapasztalatokat. Jelenleg csendes az átkelő, a szomszédban zajló értelmetlen belső háború rányomja a bélyegét a forgalomra. Az önkormányzattal együtt azonban készülnünk kell rá, hogy ennek előbb vagy utóbb meg kell szűnnie és az átkelőnek be kell töltenie újra a szerepét; a nemzetközi személy- és áruforgalom lebonyolítását. Június 12-én lesz tízéves az átkelő. Ezt az évet akkor minősíthetnénk igazán jubileuminak, ha a forgalom újra elérné, vagy meghaladná az 1990. évit. Miczók János pénzügyőr alhadnagy, a vámhivatal parancsokhelyettese „Fesztiváli” pezsgés Az elmúlt hónapban a kulturális életben „fesztiváli" pezsgés volt. A gazdag programból mindenki kiválaszthatta az ízlésének megfelelőt. A kicsik a Tündérmesék című bábszínházi produkciót láthatták, a felnőttek Éles István, Ihos József, Brindisi és Ayala humorestjén tapsolhattak. A Pécsi Nemzeti Színház művészei a Nászút Velencében című zenés vígjátékkal léptek föl nálunk. A berzencei Hargita Alapítvány csoportja bemutatta azt a műsort, amelyet az erdélyi Csíkszentdomokoson adtak elő testvérközségünk lakóinak. Nagysikerű műsorral mutatkoztak be az általános iskolások. A „tavaszi fesztivál" záróakkordjaként a költészet napja tiszteletére a Szélkiáltó együttes szórakoztatta a berzencei és somogyudvarhelyi gyermekeket.
