Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1992. április 9., csütörtök Szárazföldi vitorlásvonat Hatalmas vitorlával kiegészített, síneken haladó jármüvével új gyorsasági világrekordot próbált felállítani az elmúlt hónapban a 46 éves francia Christian Nau. Próbálkozása nem járt sikerrel, mivel neki csak 44,26 kilométeres óránkénti sebességet sikerült elérni, szemben az amerikai J.C.Boscommal, aki Kansas államban 1878-ban 64 kilométeres óránkénti sebességgel tartja a világcsúcsot. Műszaki felsőoktatás — finn módra Miközben a magyar műszaki felsőoktatás megújításán dolgozunk, nem lehet érdektelen számunkra más országok tapasztalata, főleg, ha olyan országról van szó, amely hozzánk hasonlóan nemzetközi versenyképeségét kívánja növelni a műszaki területeken. A Finn Mérnökakadémia 1989-ben, a műszaki oktatást segítendő, tanulmányt készített, mert világossá vált, hogy a finn társadalomnak — gazdasági és társadalmi szükségletekből — több műszaki egyetemet végzett szakemberre van szüksége. Az egészében rendben lévőnek ítélt finn műszaki oktatás állandó fejlesztést igényel, ha tartani akarják a jó színvonalat, az egyetemek munkáját rendszeresen értékelni, ha kell, bírálni is kell — mondták ki a tanulmány szerzői. Milyen, talán számunkra is tanulságos következtetésre jutottak Helsinkiben a mérnök- akadémia tanulmányírói? Mindenek előtt sikerült meghatározniuk, milyen tudást kell adniuk a műszaki egyetemeknek a hallgatók részére. Ösz- szefoglalva: szakmájuknak megfelelő alapismereteket, jártasságot az új ismeretek szerzésében és alkalmazásában, rendszerező gondolkodást és világos munkamódszert, együttműködési készséget a közös projektokban való részvételhez, a nemzetközivé váláshoz idegen nyelvek és kultúrák megismerését. Finnországban csökken az egyetemkorú fiatalok száma, miközben több műszaki diplomásra lenne szükség. Az ellentmondást csak a fiatalok továbbtanulási szándékának erősítésével lehet feloldani. Szerintük a fiatalok technika iránti érdeklődése egészen korán kialakul, ezért fontos, hogy már a-középiskolában elsajátítsanak ilyen irányú ismereteket, már ott is magasabb szintre emeljék a matematikai, fizikai képzést. Ehhez hozzáteszik: több nőre is szükség van a műszaki pályán, az ő érdeklődésüket is növelni kellene a matematika, a természettudományok iránt. Mivel kevés a fiatal, köztük a tehetséges, biztosítani kell, hogy aki a felvételi követelményeknek megfelel, annak legyen helye a műszaki egyetemeken. Ez azt is jelenti, hogy a megfelelt jelentkezők száma szerint alakítják a felvételt, megszüntetik a kereteket, ami radikális változás a mostani felvételi rendszerhez képest. Fontosnak ítélik a tananyag gondozását. Abban több probléma-megoldó és gyakorlati feladatot kell szerepeltetni és kevesebb memorizálandó adatot. Indokolt lenne, ha a matematikát és a többi természettudományi tárgyat az egész tanulmányi idő alatt tanítanák. A diploma megszerzéséig ajánlatos közbenső célokat kitűzni a hallgatók elé (Bachelor fokozat), hogy rövidüljön a tanulmányi idő. Kimondja a tanulmány, hogy a tanárok az egyetemi képzés mozgatórugói, részükre is biztosítani szükséges a műszaki karriert, erkölcsi, de főleg anyagi megbecsüléssel védelmezve őket a jobban fizető gazdaság elszívó hatásával szemben. Természetesen az elképzelt finn felsőoktatási modellt az északi ország sajátosságaiból indul ki, például nálunk a műszaki pálya presztízse, a tehetséges fiatalok külföldre el- vágyása, az innováció gondjai lehet, hogy más prioritásokat sugallnak az oktatásnak. A finn tanulmány mindenképpen érdekes, számos megfonto- landót tartalmaz. (Innovapress) Pénz-tárca A befektetésről, a vállalkozásról mindenkinek A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hátakkor meg...?! Értékek és értékpapírok Ahhoz, hogy sikeresen tőzsdézzünk, ismernünk kell az értékpapírok és a tőzsde „legújabb kori” történelmét és a jelenlegi helyzetét. Jaksity György, a Lupis Brókerház igazgatója a tőzsde egyik legjobb hazai szakembere segít eligazodni e bonyolult világban. — 1982-ben született a rendelet, miszerint a vállalatok, intézmények kötvényeket bocsáthatnak ki. A kormány döntése az éppen kezdődő restrikciós időszakkal esett egybe, ekkor derült ki, hogy felborult a gazdaság egyensúlya. A különféle lobby-k két kézzel szórták a beruházási pénzeket, amikor elfogytak, kiderült, hogy a gazdaságban óriási pénzéhség van, ugyanakkor a beruházások nem termelnek érdemi hasznot. Ráadásul addigra nem lehetett nem tudomást venni az egyre erősödő inflációról sem. — Ez az az időpont, amikor az első társas magánvállalkozások is megjelenhettek. Vajon véletlen egybeesésről van szó? — Nem feltétlenül. De kétségtelen, hogy abban az időben megérte kötvényt venni, mert összehasonlíthatatlanul jobb kamatot ígért, mint a monopolhelyzetű OTP vagy a takarékszövetkezetek. Sőt! Mind gazdaságilag, mind politikailag kevésbé kockázatos befektetés volt, mint a társas magánvállalkozások indítása. — Milyen eredményt hoztak a kötvénykibocsátások a gazdaság, és milyet a befektetők számára? — 1983-ban mintegy 2 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényt. Ezzek gyakorlatilag pénzt vontak el az állampolgároktól: ahogyan nőttek a kötvénykibocsátások, úgy apasztották a vásárlóerőt. De erre a módszerre akkor több okból is szükség volt: a vállalatoknak, az intézményeknek, a tanácsoknak kellett a pénz, sok esetben nem is adódott volna más beruházási forrásuk. Számos közintézményt is ilyen pénzekből építettek fel. Emlékszünk még, hogy a telefonkötvények segítségével jutottak sokan telefonhoz, jóllehet ezek voltak a legalacsonyabb hozamú kötvények. A másodlagos piacon azonban, amikor még a telefon bekötési lehetősége is kapcsolódott hozzájuk, a névérték többszörösét kínálták értük. Egy szóval: ha nem lettek volna kötvények, leállt volna nagyon sok beruházás. A központi források ugyanis a nagyberuházások — Tengiz, Jamburg, Bős-Nagymaros stb, — számára kellettek, a lakossági pénzek nélkül olyan beruházások álltak volna le, amelyek meglétére most nagyon nagy szükségünk van. Az OTP és a takarékszövetkezetek őrjöngtek: ügyfeleik elvitték a pénzüket tőlük, és az akkor különösen magas hozamot kínáló kötvényekbe fektették be. Az emberek nem voltak bolondok 4-5 százalékos kamatra bankban hagyni a megtakarításaikat, amikor 11-13 százalékot is kaphattak értük. — 1987-ben már egyre érezhetőbbek voltak az inflációs hatások is. Nem azok jártak jól, akik az inflációra és az ennek nyomán előbb-utóbb roppant olcsóvá váló tőkeinjekciókra spekuláltak? — Valószínűleg igen. Jóllehet, 1988 volt a fordulat éve, addig a dolog nem így működött. 1987-ben az infláció mértéke még éppen valamivel alatta maradt a kötvények kínálta kamatoknak, de amikor 1988-ban belépett az általános forgalmi adó (áfa) és a személyi jövedelemadó (szja) az infláció felgyorsult. Az adóreform „robbantotta be” tehát az inflációt: aki csak tehette, áthárította a terheket a fogyasztóra. Óriási inflációs hatása volt az importliberalizációnak is, mert ránk szabadította a nyugati árszínvonalat. Az utolsó lökést az infláció gerjesztésében a KGST-pia- cok összeomlása jelentette. — Ez azt jelenti, hogy 1988-tól összeomlott a kötvénypiac? Hiszen aki csak tudta, kimenekítette a tőkéjét a kötvények szorításából, és azt vagy ismét bankba vagy vállalkozásba vitte. Mi lett a kibocsátott kötvényekkel? — 1988-tól valóban összeomlott a korábbi kötvénypiac, abban az évben csak másfél milliárdnyi kötvényt bocsátottak ki. Mindezt tetézte, hogy a kötvények visszafizetésére megszűnt az állami garancia, ami meglehetősen kockázatossá tette ezeket a befektetéseket. Ráadásul életbe lépett a forrásadó, ami a befektetők minimális — az inflációval lépést tartani sehogyan sem képes — hozadékát is megcsapolta. Ugyanakkor a piacvezető bankok — főleg a nagyobbak — kénytelenek voltak továbbra is vásárolni a kötvényeket, ami még ma is kölöncként szerepel a mérlegünkben. Hogy könnyítsenek ezen, bevezették a lakossággal kötött határidős megállapodások rendszerét, ahol viszonylag magas fix hozamot biztosítottak a befektetőknek már akár három hónapra is. Az 1987-től bekövetkezett változások kívánták meg az Értékpapír-kereskedelmi Megállapodás létrejöttét, ami gyakorlatilag az első lépést jelentette az értéktőzsde kialakításához. Ez a megállapodás szabályozta, hogy milyen formában lehet kereskedni a kötvényekkel, a piac ugyanis akkor működik jól, ha szervezett, jól átlátható és az információk széles körében, mindenki számára egyenlően állnak rendelkezésre. A távlati cél az volt, hogy megteremtsük a tőzsde működéséhez szükséges körülményeket, az infrastruktúráját, a jogi szabályozását, és megkezdjük a kereskedést. Merth László Csődrekord Nagy-Britanniában Az idei év első három hónapjában hetente mintegy 1200 vállalkozás ment csődbe Nagy-Britanniában, 54 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A csődbe jutott vállalatok között legtöbb a kisvállalkozás, az elhúzódó recesszió ezeket a cégeket érintette a legérzékenyebben. Idegenforgalmi konferencia Április 23-24-én Balatonfü- reden rendezik meg a Vili. idegenforgalmi akadémiát. A kétnapos rendezvényen a vállalkozások turizmusban betöltött szerepéről lesz szó, foglalkoznak jogi, pénzügyi kérdésekkel. Telefonsegély Csehszlovákiának Washington 435 ezer dollárral segíti a csehszlovák távközlés, valamint a bankrendszer korszerűsítését. Az ösz- szeg javarészét, 360 ezer dollárt a távközlés, 75 ezer dollárt pedig a kétszintű bankrendszer hatékonyságának vizsgálatára fordítják. Magyarok a világkiállításon A Sevillai Világkiállításon a magyar pavilonban és a két étteremben több mint kétszázan dolgoznak. Döntő többségük, mintegy nyolcvan százalékuk, a vendéglátásban tevékenykedik majd, kiválasztásuknál mindnyájuknak alkalmassági vizsgát kellett tenni. Az ott dolgozók háromműszakos munkarendben látják el feladataikat, s egy részük már e hó elejétől Sevillában dolgozik. A kft-ék vezetnek 1989 óta rohamosan gyarapodott hazánkban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. Ezen belül a kft-ék „vezetnek”: 1989 óta ez év február végéig több mint megtízszereződött számuk és meghaladta a 46 és fél ezret. A legnagyobb arányban a kereskedelemben működő kft-ék száma nőtt. Magyar kutatók a NATO-ban Kevesen tud(hat)ják, hogy a NATO igen kiterjedt polgári jellegű tudományos kutatási programokat ösztönöz, támogat. Ma már mintegy 9 ezer kutató kapcsolódik munkájával e programokhoz, s a jövőben magyar szakemberek is bekapcsolódhatnak a különféle, főként alapkutatásokra orientált tudományos munkálatokba. Erről még tavaly állapodtak meg a hazánkba látogató Du- cuing professzorral, az atlanti szövetség főtitkárhelyettesével. A megegyezés érthetően felkeltette a magyar kutatók, és intézetek érdeklődését, akiknek tudniuk kell, hogy a részvállaláshoz magukkal a NATO tudományos programjaiban részt vevő szakemberekkel kell felvenniük a kapcsolatot. A NATO az így létrejött kapcsolatokra támaszkodó konferencia költségeinek, a közös kutatás laboratóriumi költségei egy részének átvállalásával, a kinttartózkodás egy részének finanszírozásával járul hozzá kutatóink együttműködéséhez. Azzal számolnak, hogy már a közeljövőben 30-50 magyar kutató jelenhet meg a NATO tudományos munkálataiban a szövetség egyes tagországaiban. Kezdetben szakembereink részt vehetnek egy kéthetes tanulmányi programban, amelynek során a meghirdetett témáról az egyetemi szintet jelentősen meghaladó ismeretekhez jutnak. Egy másik program során a magyar kutatók megvitathatják egy adott téma kutatási programját a külföldi szakemberekkel. Végül mód nyílik a kutatóintézetek közötti tudományos együttműködésre, a szakemberek ellátogathatnak egymás intézeteibe. Napelemes autó svájci motorral Napelemes, háromkerekű elektromos kisautót fejlesztett ki Sabuy Ferenc, budapesti müszerészmester. Az 54 kg súlyú, 190 centi hosszú, 76 centi magas és 90 centiméter széles kisautó versenyautónak készült. A mindössze könyvnagyságú Maxon motorját a svájci Uzimex AG adta a mesternek szponzorálás céljából. Az autó először várhatóan a nyár folyamán mutatkozik be az Ausztriában megrendezendő Austro Solar '92 versenyen.
