Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
1992. április 9., csütörtök 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS | * PREMIER ELŐTT | * Aldatlansági tragédia A Yerma Kaposváron — Bezerédi „ nehezebb” műfajban Bacsa Ildikó és Kelemen József (Fotó: Csobod Peter) A spanyol irodalom egyik legjelentősebb, elementáris egyéniségű költője és drámaírója, Federico García Lorca. Neve bizonyára ismerősen cseng sok olvasó fülében: ha másért nem, hát a Lázár Kati rendezésében Kaposváron néhány évvel ezelőtt bemutatott Bernarda Álba háza óta. Annak a produkciónak a sikere akkor nem nézte a határokat; az író szülőföldjére, spanyolhonba is eljutott a nagyszerű adaptáció. A Csiky Gergely Színház társulata az elmúlt hetekben újabb Lorca-bemutatón dolgozott, melynek premierje pénteken lesz a stúdiószínpadon. Az 1934-ben írt Yerma című tragikus költeményt Bezerédi Zoltán, színész-rendező állította színpadra. Délután három óra, komor sötétség, stúdiólépték — részpróbák zajlanak a térben. A lorcai feszes atmoszférában a társulat a zárójelenetet csiszolja. Yerma, a gyermekáldás misztériuma után évek óta hasztalan sóvárgó asszony és Juan, a férj, az ember konfliktusa halad a végkifejlet felé. A címszereplő Bacsa Ildikó, az áldást „megtagadó” Juan testébe Kelemen József visz életet. A tragédiák örök problematikájának megjelenítése óriási fegyelmet, jelen esetben nehezen megoldható nyugalmat követel a színészektől — magam részéről megemelem a kalapom művészetük nemes „mívelése” előtt — rendezőtől a szent tudás szükségeltetik. Bezerédi Zoltán, bár meg nem lep, láthatóan fáradt. — Mennyire erős, intenzív a rendezői koncepciója, mindig pontosan tudja, hogyan kell egy adott szituációban instruálni, mit kell mondani? — Pontosan csak az Isten tudja, hogy mit akar. Az embernek vannak megérzései, vannak gondolatai, minél konkrétabbak, minél biztosabbak, annál jobb. De emberekkel dolgozom, soha nem lehet halál biztosan tudni semmit. Én annak idején azért kezdtem el rendezni, mert úgy éreztem, talán ilyesmi is van bennem. Nem voltam benne biztos, hogy én ezt tudom, és a mai napig sem vagyok benne biztos. — A darab témájának nincs szüksége erőlködő aktualizálásra: magáért beszél. Önt mi fogta meg ebben? — Van egy férfi meg egy nő, akik élnek egy házasságban, megromlott szexuális kapcsolatok között, és a munkába próbálnak belemenekülni, abba, hogy majd egyszer boldogok leszünk. A világon ennek következtében egy csomó boldogtalan ember van, és ebből egy csomó tragédia fakad. Az előadás életünknek egy olyan intimebb szférájáról szól, amiről nehezen merünk beszélni. Mi megpróbálunk beszélni róla. A Yerma Fodor Ákos fordításában, Szlávik István díszleteiben, Szakács Györgyi jelmezeivel és Melis László zenéjével pénteken 19.30-kor mutatkozik meg a Csiky Gergely Színház stúdiószínpadán. B.T. Vita az új oktatási törvénytervezetről — Szobatiszta a kicsike? — Még nem, de az új oktatási törvény szerint már iskolaköteles! (Szabó) Asztma-tanfolyam Mosdóson Március 30-tól április 15-ig tart idén az az asztma-tanfolyam, amelyet a mosdósi Tüdő- és Szívkórház tüdőbetegek számára szervezett. A már hagyományossá váló tanfolyamra az ország minden részéből érkeztek asztmás betegek, akik a több mint két hét alatt többek között előadásokat hallgathatnak betegségükről, teendőikről. Orvosi felügyelet mellett naponta úsznak, futnak. Minden este egy mérföldes futás, valamint gyógytorna, re- laxáció szerepel a programban. Sor kerül még a légzési állapotuk és fizikai teljesítőképességük felmérésére is, s elsajátítják a csúcsáramlásmérővel történő önellenőrzést. A tanfolyam célja nemcsak az asztmás betegek állapotának javítása, igyekeznek azt is megtanítani nekik, miképpen élhetnek együtt betegségükkel. Felkészítik őket a további otthoni kezelésekre. N. L. Filmbarátok országos találkozója Békéscsabán az Ifiházban április 11. és 14. közt rendezik meg a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének továbbképzését, s filfnba- rát-találkozóját. A szombaton kezdődő, négy napon át tartó filmes találkozón a tervek szerint Eric Rohmer francia rendező filmjeiből láthatnak válogatást a résztvevők, valamint új magyar s hazánkban még nem játszott külhoni filmalkotásokat vetítenek. A találkozón bemutatkozik a Budapesti Közgazdasági Egyetem diákjainak filmes csoportja is, több filmművészeti előadás is elhangzik, s rendező-filmbarát találkozót is szerveznek. NAPSUGARAK KELET FELÉ Kötszer a kórháznak Az Urat dicsőítő szórólapok, könyvek sok emberhez eljutnak Boros Vilmosné szerint. A hetven esztendős kaposvári metodista asszony örömmel vállalta, hogy felekezeti hovatartozás nélkül hinti az igét Somogybán. A Napsugarak kelet felé elnevezésű missziós társasággal rendszeresen tartja a kapcsolatot, amely kiadványok ezreit küldi lakására. Céljuk: az emberek ismerjék meg Jézust, és akarják a vele való életet. A missziós társaság felhívására a világ különböző helyeiről küldték el Németországba a rászorulóknak szánt adományokat: ruhaneműt, kötszert, gyógyszereket. A Napsugarak kelet felé elnevezésű társaság ezekből Kaposvárra is juttatott, és a kiadványokkal együtt küldi folyamatosan, hiszen a társaság vezetője — aki kérte, ne nevezzük meg — Magyarországról települt át. Két évtizedig ki volt tiltva az országból, mert vallásos témájú könyveket, szórólapokat terjesztett. Ézt most szabadon megteheti — sokan éhesek az igére —, és kötszerküldeményeivel is jó szolgálatot tesz. Borosné fölkereste a város körzeti orvosait, s a különböző fekélybetegségekben szenvedők részére felajánlotta a kötszereket. Jutott a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház bőr- gyógyászati osztályára, a baleseti sebészetre és a sebészetre is. L. S. Dr. Szabados György veszi át az adományt (Fotó: Gyertyás László) Nyelvvizsga - bizonyítvánnyal Lemaradt a vidék A felsőoktatási felvételi tájékoztató szerint egyre több főiskolán, egyetemen nyílik mód arra, hogy a felvételizők nyelvtudásukért többletpontokhoz jussanak. A nyelvvizsgák alapján kapott pontokat a felvételi eredménybe: igy fries statisztika szerint azenéan hazánkban a nyelv* tanulás lehetőségei, a nyelvvizsgák eredményei jelentős eltéréseket mutatnak. Budapesten tavaly a felvételizők 52.3 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a megyei jogú városokban ez az arány 40,3, a megye- székhelyek iskoláiban 35,5, az egyéb — tehát kisebb — városokban a felvételiző diákoknak már csak 24.4 százaléka rendelkezett középfokú minősítéssel. A leggyengébb eredményt a községi gimnáziumok tanulói produkálták: mindösze 17,1 százalékuk tudott középfokon levizsgázni. Hivatalos állami nyelvvizsgabizottság előtti, bizonyítványt adó nyelvvizsgát tenni csak az ELTE Idegeny- nyelvi Továbbképző Központjában, illetve az intézmény vidéki vizsgahelyein, tagozatain lehet. A lehetőségekről, a vizsgáztatások tapasztalatairól dr. Horváth Iván igazgató és dr. Gáborján Lászlóné igazgatóhelyettes tájékoztatott az MTI-Press munkatársát. Hol lehet vizsgázni = A Művelődési Minisztérium még a hatvanai években az ELTE Ide- gennyelvl Továbbképző Központját bízta meg az állami nyelvvizsgák szervezésével, lebonyolításával. Budapesten, a Rigó utcai központban 40 egyetemi besorolású tanár dolgozik főállásban és valamennyien tagjai az Állami Nyelvvizsga bizottságnak. A vizsgabizottság létszáma ennél jóval nagyobb, az országban mintegy 400-500 szakember vesz részt ebben a munkában. Kezdetben csak Budapesten volt lehetőség az állami nyelvvizsga ietételére. A megnövekedett érdeklődés következtében 10-15 évvel ezelőtt szűnt meg fokozatosan a Budapest-centrikus vizsgáztatási rendszer. A vidéki egyetemek bekapcsolásával jöttek létre a kihelyezett tagozatok. A Dunántúlon három centrum alakult: Pécsett, Sopronban és Veszprémben. Rajtuk kívül Szegeden, Debrecenben és Miskolcon is van vizsgáztatási lehetőség. Ezek a kihelyezett tagozatok az egyetemek idegennyelvi lektorátusainak, nyelvi intézeteinek, filológiai tanszékeinek a szellemi bázisán létesültek. A vizsgabizottságba való bekerülésnek, a bizottsági munkának komoly és szigorú feltételei vannak. A megbízás elnyeréséhez szakmai ajánlók kellenek, a jelöltek tanfolyamon, kiképzésen, próbavizsgáztatáson vesznek részt, s csak ezután láthatnak munkához. — A vizsgára jelentkezők létszámának a növekedését jól ellemzi a következő adat: tíz évvel ezelőtt mintegy 15 ezren jelentkeztek vizsgára, az elmúlt évben ez a szám már 56 ezer volt. Érdekesség az is, hogy a vizsgázók táborából a felnőtteket egyre inkább kiszorítják azok a közép iskolás fiatalok, akik főiskolai, egyetemi • felvételükhöz nyelvvizsgával igyekeznek többletpontokat szerezni. Mit kell tudni a vizsgán Pontos számadatok nincsenek, de a becslések szerint a vizsgázók 70-75 százaléka kerül ki a diákok közül. Egyébként állami nyelvvizsgára tizennégy éves kortól lehet jelentkezni. — A vizsgán a jelentkező tudás szintjét mérjük írásbeli és szóbeli feladatok segítségével. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen a beszédkészsége, a beszédértése, az íráskészsége és hogyan tud bánni az olvasott idegen szöveggel. Ennek a négy készségnek a megmérettetése történik egy egy nyelvvizsgán. Egyébként a nyelvek gyakorisága szempontjából első helyen az angol áll, szorosan mögötte következik a német. A következő csoportban a francia, az orosz, a spanyol és az olasz nyelv szerepel. Megjegyzem, hogy tavaly 53 különböző nyelvből vizsgáztattunk. — Az elgondolkodtató tényeket feltáró statisztikát, tehát az iskolai nyelvoktatás eredményességét az Idegennyelvi Továbbképző Központ nem tudja befolyásolni. Kétségtelen, hogy a nyelvtanítás gondjai közé tartozik, hogy vidéken kevés a jól felkészült nyelvtanár. Előfordul, hogy egy-egy iskolában nem is szakos tanár tanítja a nyelvet. A felkészülés eme gyengeségéből adódik, hogy aztán náluk nem sikerül a nyelvvizsga. A vidéki fiatalok nyelvtanulási gondjait csak az oktatás oldaláról lehet megközelíteni. A gondokon csak az oktatáspolitika, a művelődési kormányzat tud segíteni. Ugyancsak oktatáspolitikai tennivaló a nyelvtan- folyamok szintjének az emelése, valamint az eredményesebb nyelvtanári munka. — Mit tehet az Idegennyelvi Továbbképző Központ? A vizsgarend- szerünk nyitott. Kétféle írásos tájékoztató ad eligazítást a követelményekről, a vizsgázás tudnivalóiról. Arra is lehetőség van, hogy az ország bármelyik iskolájában nyelvet tanító tanár megismerkedjék intézményünk munkájával, szakmai kifejezéssel élve: hospitáljon nálunk, tehát részt vegyen a vizsgákon. Ha jelentkezik, mi a megadott időpontban szívesen látjuk. A beszélgetés végén mind az igazgató, mind pedig a helyettese hangsúlyozta: öt év óta rendszeresen járják az országot, egyetemi, főiskolai, középiskolai felkéréseknek eleget téve, alapos és részletes tájékoztatást nyújtanak midenütt. Előadásokon írásvetítővel, videófelvételekkel próbavizsgákat mutatnak be, módszertani tanácsokat adnak. Kiss György Mihály
