Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. március 9., hétfő Bakterház a semmi közepén mm si MR-PROGRAM Törvényjavaslat 26 paragrafusban — Új forma a munkavállalók tulajdonszerzésére Péterhida Barcshoz közel, Somogy (és az ország) déli csücskében helyezkedik el. A kis falu egyetlen utcájáról letérve rozoga tahidon vezet az út... Ki tudja, merre? Néhány méter után előtűnik egy nagy ház rendezett udvarral, s mellette a bakterház. A bakterházhoz közeledve az ember úgy érezheti, ez már a világ vége, innen tovább már nem lehet menni. A sínek túloldalán nem messze a Dráva, az országhatár. Csak egy kitaposott kis ösvény halad tovább a fák között, át a síneken a „semmibe.” Itt dolgozik pályaőrként Roboz Lajosné. — Általában a faluban élők utaznak néha, mert ez egy főpályavonal, a nagykanizsai. Naponta 8-10 vonat megáll azért itt — mondja, miközben hellyel kínál a kis házban. — Jön erre még gyorsvonat is. Nem olyan régen, egy éve vagyok itt. Naponta járok ide, ingázom. Dolgoztam én már mindenfele, például cipőüzemben is, azután kerültem a vasúthoz. Barcson élek, itt a házban egy erdélyi család lakik. Éjszaka 14 órát dolgozik, 10 órát meg nappal. A vasútnál ez a rend, meg kell szokni. — Rajtam kívül még hárman dolgoznak itt, akikkel váltjuk egymást. Ők is nők. Az egyik kis asszonyka helybeli. Nem szabad megijedni, az a lényeg. Mikor háború volt a szomszédban, állandóan lehetett hallani a lövöldözést. Erre nem találkoztunk menekültekkel, inkább Berzence felé jöttek át. Ott közelebb van a határ. Hogy mi a munkája? Ha megáll itt egy vonat, akkor ki kell mennie fogadni, naplózni; kezeli a sorompót. Régen ez megbecsült hivatás volt, most nem az. Kevés a fizetés... Bár egy lélek sem jár erre, mindennap, menetrendszerűen le kell engednie a sorompót, ha jön a vonat, majd ismét szabaddá kell tennie az utat. Ugyan ki előtt? Csak a sorompót mozgató kar fogaskerekének nesze töri meg a csendet. — A péterhidai embereket nem nagyon ismerem, mivel még csak nem régen vagyok itt. A péterhidai megálló előtt volt egy kis állomás, ott szolgáltam, de az megszűnt. Úgy hallottam, hogy ez is megszűnik, mert nem lesz szükség ránk. Megállnak majd ugyanúgy a vonatok, mint eddig, csak nem lesz jegykiadás. Megszüntetik a sorompót, és táblás megálló lesz helyette. Nekem már amúgy is csak egy évem van a nyugdíjig. De hogy a többiekkel mi lesz? A következő megálló Babócsa, az nagyobb. Nem mindenki csinálná ezt a munkát, hiszen az ember szinte senkivel nem találkozik, maga van, de hát meg kell élni valamiből. T. K. Munkavállalói Résztulajdonosi Program (röviden: MRP) címmel a kormány az Országgyűlésnek olyan törvény- javaslatot nyújtott be, amely — 26 paragrafusba foglalva — új formát és lehetőséget kíván teremteni a munkavállalók tulajdonrészhez jutásához. A jogszabály ugyan még csupán a parlamenti megmérettetés első szakaszában van — általános vitáját kezdte meg a Ház —, de abban egybecsengenek a képviselői vélemények, hogy igen jelentős témáról van szó. Olyan törvényjavaslatról, amely a fölmerülő esetleges módosításokkal, kiegészítéssel kedvező hatással lehet a privatizáció egész menetére és ütemére. Az előterjesztés szerint munkavállalói résztulajdon létrejöhet azoknál a bejegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél — a munkavállalók többsége (50 százalék + 1 fő) a program indítása mellett dönt, — a társaság közgyűlése, taggyűlése ehhez hozzájárul, — a részvény vagy üzletrész tulajdonosa annak eladását elhatározza. További feltétel, hogy valamelyik pénzintézet meghitelezze a vásárlást és a társaság jövedelmezősége fedezetet nyújtson a tulajdon vásárlásával összefüggő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A törvényjavaslat kimondja, hogy a munkavállalói kollektívának a megalakulás jogi előkészítésére 3 tagú szervező bizottságot, majd pedig jogi személyiséggel rendelkező szervetet kell létrehoznia. Ennek az úgynevezett MRP- szervezetnek az a célja, hogy részesedést szerezzen a munkavállalóknak az őket foglalkoztató társaságban. Hitelt vehet föl pénzintézettől, s tartozásaiért teljes vagyonával felel — míg a résztvevő munkavállalók felelőssége csak a részvényszámlájukon levő vagyon erejéig terjed. Induláskor a részvények, üzletrészek tulajdonjoga az MRP-szervezetet illeti meg, amely fokozatosan, a hiteltörlesztés, a részletfizetés ütemében adja át e jogot a munkavállalóknak. A tulajdonszerzéshez befektetési kedvezmény és társasági adóalap-kedvezmény vehető majd igénybe. Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy a dolgozók mindaddig nem rendelkeznek tulajdonjoggal, amíg az MRP keretében megvásárolt részvények, üzletrészek nincsenek teljes egészében letörlesztve. A szervezet pedig megszűnik akkor, amikor az ilyen formában szerzett részvény és üzletrész teljes egészében átkerült a munkavállalók tulajdonába. Ferenczy Eurpress Ajándék a kórháznak Egy Alexander erőpadot és egy lépcsőgépet adtak át a kaposvári Domus Áruház dolgozói a kaposvári megyei kórház mozgásszervi és rehabilitációs osztályának. A 43 tagú közösség saját pénzén vásárolta a két, 60 ezer forintba kerülő gépet. Dr. Mecseki László főorvos vette át. Szigorú ellenőrzés A határátlépés megszigorítása óta 376 257 külföldi állampolgár beutazását akadályozta meg a határőrség, mert a hazánkba igyekvők nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve a szükséges okmányokkal. A visszaküldöttek közül 370 ezren a volt szocialista tábor állampolgárai. Kamatcsökkentés? Újabb kamatcsökkentési megállapodás előkészítésén dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban. A Bankszövetség, a Pénzügyminisztérium és a ke- rekedelmi bankok képviselőivel ez ügyben a héten újabb találkozót rendeznek. Hatékony kapcsolat Eredménytelenül fejeződtek be a tárgyalások a holland KLM és a Britisch Airways között; ez erősíti a holland légi- társaság és a Malév eredményes együttműködését. Hatékony a kooperáció a teherszállításban, ez tovább fejlődhet a Malév privatizációjával. Több a gyilkosság Egyre több a gyilkosság. Januárban 33 emberölést követtek el (ez kétszerese a múlt évinek), februárban 22-t. Az emberölési kísérletek száma 22 volt, s ez több mint háromszoros növekedést jelez. A leggyakoribb ok: a családi konfliktus. Végkielégítés a tagoknak Ami a szövetkezetek után jön... Az új szövetkezeti törvény foglalkoztatási hatásairól a Munkaügyi Mininsztérium foglalkoztatási főosztálya tájékoztatót adott ki. Ebben többek között rámutat: a szövetkezetekről szóló, az átmeneti szabályokról rendelkező törvények szerint a tagok foglalkoztatása munka- viszony jellegű jogviszony keretében történik. Alkalmazni kell tehát a Munka törvény- könyvét a szövetkezeti tagok esetében is. Munkaviszony jellegű jogviszonynál a munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni. Ha a szövetkezet a foglalkoztatási kötelezettséget nem tudja teljesíteni, a szövetkezeti tag részére az állásidőre díjazást kell fizetnie vagy megszünteti a munkaviszony jellegű jogviszonyt. Ha a szövetkezet a jogviszonyt nem közös megegyezéssel, hanem felmondással szünteti meg, a szövetkezeti tag igényelheti a munkanélküli-járadékon túl a felmondási térítést, illetve a végkielégítést. A Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása alapján azoknál a szövetkezeti tagoknál, akiknél a munkanélküli járadék az átmeneti törvény szerint február 17-étől megszűnt és a munkaviszony meszüntetése miatt ismét járadékot igényelnek, az ismételt folyósítás kezelő napja a járadék megszüntetését követő nap. A szövetkezetekről, valamint az azok átmeneti szabályozásáról szóló törvény, a kárpótlási törvény illetve az állami gazdaságok átalakulása és privatizálása alaposan átformálja a vidéki Magyarország életét. Hamarosan megtörténik a szövetkezetekben a vagyonnevesítés, lehetőség nyílik a külföldi tőke bevonására, a különféle társulások létrehozására, illetve akinek kedve tartja, megpróbálkozhat az egyéni gazdálkodással. A szövetkezetek átalakulási folyamata már körvonalazódott, érdemes azonban megvizsgálni, hogy a szóban forgó törvények által mozgásba hozott folyamatoknak milyen társadalmi-gazdasági hatásai lesznek, a változások nyomán hogyan alakul át a vidék élete. Néhány, már most is kitapintható jelenségre szeretnék rámutatni, amelyek nagy valószínűséggel a későbbiekben bekövetkező fejleményekre is komoly hatással lesznek. Földvagyon A kárpótlási igények első, viszonylag teljes körű feldolgozása szerint, mintegy 3 millió vagyontárgyra nyújtottak be kérelmet. Az illetékes hivatal hozzávetőlegesen 47 millió aranykorona értékűre becsüli azt a földterületet, amelyet a kérelmek tartalmaznak. Éz az ország termőterületének mintegy 25 százalékára, úgy 2 millió hektárra rúg, de az előzetes adatok szerint mindösz- sze 14 ezren kérik csak vissza természetben egykori földjüket. Mindezt figyelembe véve a települések döntő többségében nem okoz majd gondot a kárpótlási igények kielégítése. A közel 3000 érintett faluból és városból talán ha 100 akad, ahol kevesebbnek tűnik a rendelkezésre álló földterület, mint amennyi a földre szóló kárpótlási igény. Ebből következik, hogy a törvény szerint a jelenlegi lakóhelyen vagy a sérelem elszenvedésének eredeti helyszínén is be lehetett nyújtani a kárpótlási dokumentumokat. A kárpótlási törvény végrehajtása tehát nem zavarja a szövetkezetek átalakítását, és az is egyre világosabb, hogy a földre szóló kárpótlást igénylők majd háromnegyede nem kíván földműveléssel foglalkozni. A föld megszerzésével egyfelől vagyonát szeretné növelni, bízva annak érték- megőrző tulajdonságában, másfelől olyan hátteret igyekszik magának teremteni, amely esetleg munkaalkalmat biztosít számára, vagy rokonainak, ha netán elveszítenék állásukat. Együtt vagy egyénileg? A termelőszövetkezetek átalakulásának folyamata előreláthatólag augusztusban tetőzik. Akkorra dől el, hogy a tagok mekkora hányada dönt a további együttmaradás mellett illetve, hogy mennyien választják a magángazdálkodás útját. Az ehhez szükséges szövetkezeti vagyoncsoportok kialakítása, elválasztása során elképzelhető, hogy a mostani tsz-tagok között igen erős lesz a belső megegyezés igénye. Az egyénileg és csoportosan kiválók vagy az együtt maradók kezébe kerülő szövetkezeti vagyoncsoportokat úgy próbálják kialakítani, hogy azokból a belsők részesüljenek. így érhető el, hogy a tsz-tagok mindegyikének (vagy legalábbis döntő többségének) a jövőben is legyen munkája. A külső partnerek megjelenése ilyen szempontból nagy kockázattal jár. Kockázatvállalás Ma még nehéz megítélni, hogy a tsz-tagok mekkora hányada fogja a magángazdálkodást vállalni. Minden bizonnyal lesznek, akik az egyéni vagy a csoportos gazdálkodást választják, ám a magángazdálkodás hatalmas kockázata és a tsz-ekben található összefüggő géprendszerek, állattartási vertikumok gazdaságosabb kihasználása miatt jó néhányan továbbra is a közös gazdálkodást — a magántulajdonon alapuló szövetkezést — tekintik a helyes megoldásnak. A termelőszövetkezetek helyén létrejövő utódszervezetek egyik csoportját olyan holdingszerű képződmények'fogják alkotni, amelyek az adott falu (vagy gazdasági térség) mezőgazdaságának összehasonlítására vállalkoznak majd. Ők fogják a piaci helyzetet értékelni, ők fogják vállalni a termelés és az értékesítés feladatát, de akár a különféle élelmiszeripari termékek helyi feldolgozását is megszervezhetik. Az utódszervezetek másik csoportja valamiféle hitelezői, hitelátforgatói szerepkörre vállalkozhat, fontos funkciót tölthet be a hiányzó hitelszövetkezetek létrehozásában. Ez viszont azt is jelenti, hogy nemcsak a mezőgazdaság pénzellátásával foglalkoznak majd, hanem tevékenységüket kiterjesztve és egyben az agrárhitelezést is biztonságosabbá téve más vállalkozások pénzellátásában is részt vehetnek. Újabb törvények A mezőgazdaság, a vidék további fejlődése, a megfelelő gazdálkodási környezet biztosítása szempontjából, a szövetkezetek átalakulása révén létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozások „mozgásba hozása” érdekében elengedhetetlen lenne újabb törvények megalkotása és új intézmények kialakítása is. így szükség volna a föld-, a földjelzálog-, a hitelszövetkezeti törvény kidolgozására és az általuk megjelölt feladatok végrehajtására. Ezek nélkül nemigen képzelhető el észszerű és zökkenőmentes mezőgazdasági tevékenység, azaz az átformálódó magyar agrárágazat hatékonyabb működtetése. Mohácsi Kálmán A siker megismételhető! Tavalyi partnereink szinte kivétel nélkül részt vesznek a gyPlVM Tavaszi Karaván 1 rl ™ április 8—12. között (öt napon át) Kaposváron a Mező u. 118. sz. alatti vásárvárosunkban. Ön se késsé le! Kérjen tájékoztatást! EXPOIRODA, Kaposvár, Mező u. 118. Tel.: 82/11-555 EGY VÁSÁR, AMELY MEGHOZZA AZ ÖN SZERENCSÉJÉT! (216307)
