Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

1992. március 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 KÖRNYEZETVÉDELMI FÓRUM FONYÓDON Gazdára talál a Balaton SZÁZÉVES A TÜZOLTÓEGYESÜLET Önkéntesek Berzence védelmére Az államtitkárasszony segít — Tanyasor Fehérbézsenyben — Ismét lesz angolnapusztulás? (Folytatás az 1. oldalról) A fórumon a fonyódi gazdák kértek segítséget tervük meg­valósításához. Eszerint a vá­ros külterületén, Fehérbé­zsenyben szeretnének felépí­teni egy „tanyasort”, ahová ki­telepítenék a még a városban tartott állatokat. Az ötlet jó, de a jelenlegi törvény szerint még külterületre sem adható ki épí­tési engedély állattartó telep létesítésére. Mit lehet tenni? — Mindenképpen támoga­tom ezt a kezdeményezést — mondta dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi államtitkár —, hiszen a haszna nyilván­való és sokrétű. Egyéni érde­keket szolgálna, sokan a szö­vetkezeti, valamint a kárpót­lási törvény adta lehetőséget szeretnék kihasználni, és újra gazdálkodással akarnak fog­lalkozni. Ezzel megélhetési gondok szűnhetnek meg a környéken. Sok nyugdíjas ne­velt föl évente egy-egy hízót maradékon, és bizony, sérel­mezte amikor ezt megtiltották. Ugyanakkor az üdülőövezet­ben tartott állatok végre kike­Seprű exportra Faluház épül Hosszúvízen Golfpályát, szállodát terveznek Elfogadták Hosszúvíz költ­ségvetését. Eszerint az idén 4,5 millió forintból gazdálkod­nak majd. Az apró község la­kosságának 80 százaléka már nemkeresö; a lehetőségekről itt valóban el lehet mondani, hogy csekélyek. A községben mégis nagy dolgok történnek. Faluház építését kezdték meg a hét végén; az alapozást a kisközség lakói végezték — társadalmi munkában, Urr Béla polgármester vezetésé­vel. A szakmunkák a verseny- tárgyalást nyerő böhönyei gameszra várnak; az egymillió forintba kerülő létesítmény — a tervek szerint — június vé­gére készül el. A fogadó-falu- ház rendezvények tartására éppúgy alkalmas lesz majd, mint az ide látogató turisták elszállásolására. Az, hogy a turisták megtalál­ják-e majd ezt a falut egyálta­lán, úgy tűnik, nem aggasztja különösebben az ittenieket, hiszen a faluház egy nagy­szabású tervbe illeszkedik bele. Ennek eredményeként — nagyrészt idegen tőkéből — európai színvonalú golfpá­lya, szálloda is épül majd a közelben. Szintén jelentős a hamaro­san megvalósuló seprűkötő üzem létrehozása. Ez önkor­mányzati vállalkozásként jön létre, s nemcsak a község, hanem a környékbeli falvak ál­lástalanjait is munkához se­gíti. Már az idén megkezdődik a ciroktermelés, nagy mennyi­ségben. A cirokseprűkre első­sorban nyugati piacon van nagy igény. Mindkét beruházás hosszú időre biztos megélhetést nyúj­tana a falunak. rülnének a városból, s ezzel egy komoly esztétikai és kör­nyezetszennyező góc szűnne meg. A tervezett telep egyéb­ként majdnem három kilomé­terre van a parttól, a környező falvakban pedig ennél sokkal közelebb is tartanak állatokat. — Folyamatban van a regi­onális rendezési terv felül­vizsgálata, abba be lehet épí­teni ennek a telepnek a tervét. Természetesen csak úgy, hogy a gazdálkodásra kör­nyezetvédelmi szempontból is alkalmas legyen. A másik központi téma egy rég elfeledett terv, az orda­csehi rekreációs üdülőtelep kialakításának terve volt. 1983-ban merült föl először egy ilyet terület létesítésének gondolata, pénz hiányában azonban elmaradt. Most, úgy tűnik ismét érdemes vele fog­lalkozni. — A terv lényege: egy hár­mas tisztító tórendszer kialakí­tása, amely amellett hogy a belevezetett szennyvizet ter­mészetes úton megtisztítja, különböző vállalkozásoknak A Társadalmi Egyesületek Somogy Megyei Szövetsége és a Kertbarátkor nagyatádi tagjai szombaton a városi mű­velődési házban fórumot tar­tottak az agrárpiaci rendtartás törvénytervezetéről, a gazdák külkereskedői esélyeiről, a magánexportról, és -importról. E témáról dr. Gárdosi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa tartott előadást. Elemezte a törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy Európá­hoz való csatlakozásunk arra kényszerít: a törvény minél előbb megszülessen, a válto­zások minél hamarabb bekö­vetkezzenek. Ez felelősséget jelent a szakminisztériumnak és a termelőknek is, előtérbe helyezve a minőséget. Nagy figyelemmel kísérték a kertbarátok az előadásnak adhat otthont. Számításaink szerint mintegy 1,2 milliárd fo­rintba kerülne a kialakítása, de ez a pénz nem állt rendelke­zésre. Nemrég azonban egy olasz társaság járt nálam, s fi­gyelmükbe ajánlottam a ter­vet. Azonnal leutaztak a hely­színre, tetszett nekik az ötlet, s már tárgyaltak is a siófoki Településtisztasági és Kerté­szeti Vállalattal. Úgy tűnik, si­kerül magállapodást kötni. A pénz 85 százaléka olasz kor­mányhitei lenne, a maradék 15 százalékot kell Magyaror­szágon előteremteni. A Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumában is tet­széssel fogadták a tervet, tá­mogatásukról biztosították. Szerepel egyébként a rende­zési tervben is ez a beruhá­zás, amelynek az egész Bala­tonra, de az idegenforgalomra is hatása lesz. Szóba került a tavalyi angolnapusztulás, va­lamint az, hogyan lehetne az idén megakadályozni a ha­sonló eseteket. — Angolnapusztulásra saj­nos, az idén is számíthatunk. azt a részét, amely az ex­port-import szabályozásával foglalkozott. Szó volt a vám­szabályokról, a mezőgazda­ságnak juttatandó támogatás­ról is. Dr. Gárdos Péter hang­súlyozta: a törvénytervezet hamarosan az országgyűlés elé kerül s az FM felkészült a feladatok megoldására. A hozzászólók elmondták, hogy érdeklődéssel várják a törvénytervezet parlamenti vi­táját. Dr. Jasinka János arról beszélt, hogy melyek azok a termények, amelyeket ter­melni érdemes, mert jó piacuk van külföldön. Elmondta, hogy a kistermelők segítése érde­kében létrehozzák a megyei „növénypatikát”, megvizsgál­ják a növényeket, szakmai tá­jékoztatást adnak, és megfe­lelő növényvédő szerekkel is Bár többet nem telepítenek a Balatonba, a maradék még több évig itt él a vízben. A pusztulás okaként emlegetett fonálféreg az idén is fertőzi az állományt. Az elhullás mérté­kén lehet talán változtatni, szabad utat kapnak az angol­nák a vándorláshoz. Arra azonban mindenképpen ala­posan fel kell készülni, hogy a tetemeket szervezetten, idő­ben elszállítsák. A tárca és az önkormányzatok is dolgoznak ezen. Úgy tűnik, megoldódik végre az a gond is, hogy nincs „gazdája” a Balatonnak. Meg­alakul a Balatoni Regionális Tanács. — Igen, rövidesen Keresz­tes K. Sándor miniszter úr a kormány elé terjeszti ennek a tervét. A tárca koordinálná a bizottság munkáját, amelynek tagja lenne a többi szakmi­nisztérium, a Balatoni Szövetség, az önkormány­zatok, és végre egy kézben lehetne a tóval összefüggő va­lamennyi probléma. Varga Ottó ellátják a hozzájuk fordulókat. A kistermelőket erősen foglal­koztatta: felkészült-e a minisz­térium? Elhangzott: egy kü­lönbizottságot hoztak létre, az FM-ben, amelynek elsődleges feladata a törvény gyakorlati végrehajtásának segítése lesz. Több gondot is felsorol­tak a kistermelők. Ilyenek: a késedelem és az, hogy nem tudják előre az értékesítés le­hetőségeit, a termékek árát. A sok bizonytalanság sok kárt okoz, és elveszi a termelői kedvet. Szó esett a málna és az uborka termesztéséről, ér­tékesítési lehetőségekről is. A jelen lévők szinte minden kér­désre választ kaptak. S azzal távoztak: remélik, hogy a vár­ható törvény hatékonyan se­gíti munkájukat. D. S. „Az egylet székhelye Ber­zence, hivatalos vezényszava a magyar. A működő tagok mellett az egylet pártoló tagja lehet mindenki nemkülönbség nélkül, aki évenként 2 forintot az egylet pénztárába befizet... A parancsnokság áll egy főpa­rancsnokból, egy mászóosz­tály-parancsnokból, ki egyben alparancsnok, egy szivattyús- osztály-parancsnokból, egy mentőosztály-parancsnokból, titkárból, pénztárnokból és szertárnokból... Az egylet ala­pítószabályait papírra vetettük és az egyletet bejegyeztük 1891. december havának 8. napján” — áll a berzencei ön­kéntes tűzoltóegyesület (ko­rábban egylet) alapszabályai közt. 1888-ban Berzencén, az egykori mezővárosban iszo­nyatos tűzvész pusztított. Több mint százhúsz lakóház lett a lángok martaléka, nyolc­vankilenc család vált hajlékta­lanná. Talán ekkor határozták el a berzenceiek, hogy önkén­tes tűzoltóegyletet hívnak életre. Az alapításkor még a király is ajánlott vagyonából kétszáz forintot a somogyi község új egyesületének ja­vára és bár az össszegyűlt pénzből sok mindenre nem fu­totta, a kis csapat — egy mozdonyfecskendővel és két fahordóval — mégis lelkesen A Barcshoz csatolt Dráva- szentesen és Somogytarnó- cán működik településrészi önkormányzat. Somogytarnó- cán a falugyűlésen hat jelölt közül választották meg Kis Józsefnét és Gerlecz Józsefet a településrészi önkormány­zat tagjaivá. Szőllősi Mihály városrész-önkormányzati képviselő — akit a helybeliek csak polgármesternek szólí­tanak — elmondta: a város­rész közös gondjainak megol­dásában nagy előrelépés a te­lepülésrészi önkormányzat megalakulása. Január 1-jétől minden pénteken ülést tarta­nak, és havonta egyszer fo­gadóórát. Legfontosabb ten­nivalójuk, hogy a segélyké­relmeket elbírálják, a városré­szi intézmények nyitvatartását Sétálóutcái pillanatok (Gyertyás László felvételei) Tájékoztató Nagyatádon az agrárpiaci rendtartástól Várják a változást a kistermelők munkához látott. Éjszakai őr­járatokon vigyázták a zsúpte­tős házakat, évközben pedig „elméleti és gyakorlati téren is komolyan képezték magukat”. Tennivalójuk a száz év alatt volt bőven, ám a „lángnyelvei­vel mérgesen csapkodó vörös kakast” szinte mindig sikerült megfékezniük. (A sors iróni­ája, hogy a negyvenes évek­ben éppen az akkori tűzoltó- parancsnok háza égett porrá). A századik évfordulót ün­neplő szombati közgyűlésen az egyesület 22 mai tagja, ve­teránok és a hivatásos tűzol­tóság képviselői vették számba a múltat. Nagy Tibor megyei parancsnok, a hivatá­sos és önkéntes tűzoltóság egymásrautaltságáról beszélt, Bangó Lajos, az országos pa­rancsnokság osztályvezetője pedig a megújulás előtt álló Tűzoltó Szövetség átalakítá­sának terveiről számolt be. Mint mondta: a jövőben a szö­vetségbe minden tűzvédelm- mel foglalkozó szakembert várnak, díszelnökké pedig dr. Habsburg Ottót szeretnék megválasztani. A közgyűlési dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke levélben üdvözölte. Az ülés végén ki­tüntetéseket adtak át, juta­lomban részesítették Ber­zence legjobb tűzoltóit.- b. zs. ­szabályozzák, az óvodai, il­letve napközis-felvételek vé­leményezését és a kisebb, csak a településrészt érintő kommunális feladatokat meg­oldják. Utóbbira a városi költ­ségvetésből 300 ezer forintot kaptak. Tarnóca nagy gondja, hogy nincs igazi „faluorvosa”. A megszüntetett ifjúsági klu­bot most indítják újra, s terve­zik a barcsi kábeltévé beveze­tését, az induló vállalkozások segítését, közmunkák szerve­zését is. — Ha javul a gazdasági helyzet, talán önállóvá válhat ez a kis település — mondta Szőllősi Mihály. — Addig a te­lepülésrészi önkormányzat igyekszik a lakosság érdekeit a lehető legjobban szolgálni. N. I. N. L. Tarnócán önállóan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents