Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

2 SOMOGY HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. március 9., hétfő Magyar-szlovák fórum „Rendezni végre közös dolgainkat...” Pozsonyban közös zárónyilatkozatot Jogadtak el Közös zárónyilatkozat elfo­gadásával fejeződött be Po­zsonyban a II. szlovák-ma­gyar fórum, a két ország írói­nak, történészeinek és szocio­lógusainak tanácskozása. A tanácskozás három szekció­ban foglalkozott a magyar­szlovák kapcsolatok konfliktu­saival és azok megoldásának lehetőségeivel. Az írók szek­ciójában mindkét részről tá­mogatták azt, hogy a kulturális értékcsere szolgálatának je­gyében új módszereket, eset­leg intézményeket alakítsanak ki. A tanácskozás szociológiai szekciója azt szorgalmazza, hogy Magyarországon és Csehszlovákiában is rendez­zenek közvéleménykutatást a kisebbségi kérdésről, ugyan­akkor tegyék vizsgálat tár­gyává a Bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszer kérdésében fennálló kommunikációs aka­dályokat. A történészek szekciója olyan alapvető történelmi je­lenségeket vizsgált, mint a tri­anoni kérdés, illetve az egyol­dalú nacionalista megközelí­tések csökevényeinek kikü­szöbölése. A szlovák-magyar kölcsönös közeledés jegyé­ben működő fórum tanács­kozó testületé megegyezett, hogy ez év novemberében, Szegeden, kétnapos konfe­rencián folytatja a munkát. Véres hétvége Eszéken Háború? Nincs ennél rosszabb Nem teszem azt, amit a felnőttek „Háború? Nincs ennél rosz- szabb dolog. Mindent szét­rombol. Ha megérem, hogy felnövök, nem teszem azt, amit a felnőttek. Nagyon rosz- szul érzem magam. Hiányzik Anyám és Apám. Elvesztet­tem barátaimat. Mindennap imádkozom, hogy életben ma­radjak, és-szüleim értem jöjje­nek. Nehéz egyedül lenni.” Brankica, egy tizenhárom éves eszéki kislány mondta ezt egy Vöröskereszt létesí­tette táborban az UNICEF al­kalmi kiadványának. Az ENSZ Gyermekalapjá­nak legfrissebb helyzetjelen­tése arról számol be, hogy a volt Jugoszláviában kirobbant háború 700 ezer menekültje között 150 ezer a 14 éven aluli gyermek. 90 százalékukat si­került családoknál elhelyezni, de már alig van olyan család, amelynél még hely lenne me­nekültek számára. A többiek táborokban élnek. A Vöröske­reszt és más emberbaráti tár­saságok által szervezett tábo­rokban azonban — írja az UNICEF kiadvány — egyálta­lán nem rózsás a gyermekek élete. Nemcsak az elhelyezés szűkös és az ellátás elégtelen. Nehéz a lelki feszültséget is feloldani, hiszen a menekülés, a félelem és a hazatérés bi­zonytalansága mély lélektani sérülést okozott legtöbbjük­ben. Sokan szenvednek az úgynevezett *ablaktünetek- ben”: az ablak mellett ülve, mereven nézik odakint játszó társaikat, várva, hogy szüleik vagy testvéreik visszatérjenek a háborúból. Az UNICEF-nek valamivel több mint 5 millió dollárra lenne szüksége, hogy a Jugo­szláviából alakult köztársasá­gokban kielégítően folytat­hassa tevékenységét. Eddig az Európai Közösségek és számos állam kormánya 2 mil­lió 400 ezer dollárt adott át a szervezetnek. Még mintegy 2,6 millió hiányzik tehát. Az UNICEF jugoszláviai se­gélyprogramja eddig 15 ezer bébifelszerelést, több mint egymillió adag oltószert (gyermekbénulás, kanyaró, diftéria, tüdővész ellen) jutta­tott el a megfelelő helyekre. Ez tízezer gyermek háromhavi szükségletét fedezi. Az UNICEF programot dol­goz ki arra, hogy segítse az anyákat és gyermekeket a háború és menekülés okozta megrázkódtatások leküzdé­sében. Ebből a szervezet Ma­gyar Nemzeti Bizottsága is igyekszik kivenni a részét. (Folytatás az 1. oldalról) Cyrus Vance, az ENSZ fő­titkárának jugoszláviai külön- megbizottja Veronában tájé­koztatta Gianni de Michelis olasz külügyminisztert leg­utóbbi jugoszláviai tárgyalása­inak eredményeiről, a béke- fenntartó erők kiküldésének menetéről. Az ENSZ csapatok indiai főparancsnoka vasár­nap megérkezett Belgrádba. Egy héten belül 2-300 tiszt megy a felvonulási területre. Könnyebb sérüléseket szenvedett a hét végén egy autóbalesetben Slobodcan Mi­losevic szerb elnök, s emiatt nem tudott elutazni Brüsz- szelbe, a Jugoszlávia-konfe- rencia újabb fordulójára — kö­zölte a szerb belügymniniszté- rium jelentésére hivatkozva a Tanjug. A katonai akadémia közleménye szerint Milosevic szolgálati autója a fővárosban egy lámpavasnak ütközött. Pokolgépes merénylet Pokolgépes merénylet ál­dozata lett szombaton Anka­rában Izrael törökországi nagykövetségének biztonsági vezetője — jelentették a hír- ügynökségek. A tettesek a biztonsági főnök gépkocsija alá rejtették el a robbanószer­kezetet, amelyet akkor hoztak működésbe, amikor a diplo­mata beült autójába. A robba­nás két török járókelőt köny- nyebben megsebesített. Az egyik sebesült gyermek. A merényleg után azonnal je­lentkezett a sajtónál egy név­telen telefonáló, aki közölte, hogy az akciót az „Iszlám Bosszú Szervezete” hajtotta végre. Munkanélküliség, válságövezet Több pénz kellene (Folytatás az 1. oldalról) Valójában még nem annyira súlyos a helyzet — hangsú­lyozta a miniszter; kisebb a munkanélküliek aránya, mint jó néhány nyugat-európai or­szágban. Arra kell számítani, hogy a fejlett országok 7-9 százalékos munkanélkülisé­géhez hasonlóan alakul hosz- szú távon nálunk is ez a kel­lemetlen társadalmi jelenség. A miniszter kiemelte, hogy az igazi nagy gondot a vál­ságövezetek okozzák, ahol — például az acéliparban — az ország szükségleteit messze meghaladó fejlesztés történt a múltban. Pongrácz Tibor államtitkár bejelentette: a tervezett mun- kanélküli-alap kicsinek bizo­nyul, több pénzre, mintegy 60-65 milliárd forintra lesz szükség az idén a munkanél­küliség kezeléséhez. Az élet- színvonal problémáit jelzi egyebek között, hogy a lakos­ság kevés hitelt vesz föl, a magas kamatokat a legtöbb család nem tudja fizetni. A fó­rumon felvetődött a nagy kér­dés, mikor várható az élet- színvonal javulása? Szabó Iván ezt három-négy éven be­lül lehetségesnek tartja, de ezzel párhuzamosan majd emelni kell a villamosenergia fogyasztói árát. A fórumon számos minden­napi vonatkozású kérdés fel­vetődött. Sok embert érint, hogy a volt szocialista orszá­gokban gyártott háztartási gé­pekhez nehezen vagy egyálta­lán nem lehet alkatrészt kapni. Az ipari tárca vezetője sajná­lattal közölte: a beszerzési próbálkozások egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek. BALTIKUM Egy régió újj ászületése Igazi diplomáciai nagyhét volta Balti-tenger térségében: az Északi Tanács tagállamai­nak kormányfői tárgyaltak Helsinkiben a szervezet to­vábbfejlesztéséről, a tíz Balti-tengeri ország külügymi­nisztere gyűlt össze Koppen­hágában, hogy megvitassa az együttműködés bővítésének lehetőségeit. A Balti-tengeri országok együttműködése a régmúltra nyúlik vissza. Különböző terü­leteit már a középkorban vi­rágzó kereskedelmi hálózat, a hanzavárosok szövetsége kö­tötte össze, s bár a modern kor eljövetelével a gazdasági kapcsolatok átalakultak, az együttműködés folytatódott. Ezt a folyamatot akasztotta meg a három balti állam szov­jet megszállása és a vasfüg­göny legördülése. Az utóbbi évek kelet-euró­pai szovjet változásai, a moszkvai puccs kudarca, va­lamint Lettország, Litvánia és Észtország újbóli függetlenné válása azonban megterem­tette a lehetőséget a korábbi együttműködés helyreállítá­sához. Ezt a feladatot minden valószínűség szerint a létre­hozandó új, szervezet, a Balti-tengeri Államok Tanácsa látja el. A térségben már eddig is működtek különböző regio­nális szervezetek. A Svédor­szágot, Norvégiát, Finnorszá­got, Dániát és Izlandot tömö­rítő Északi Tanács például négy évtizedes múltra tekint, a Litvániát, Lettországot és Észtországot tömörítő Balti Tanács gyökerei pedig egye­nesen a két világháború kö­zötti időre nyúlnak vissza, ám ez lesz az első olyan testület, amelyben mind a tíz balti-ten­geri ország részt vesz, s amely az együttműködést a politika területeire is kiter­jeszti. A koppenhágai talál­kozó létrehozásában egyéb­ként Dánia mellett Németor­szág játszott kulcsfontosságú szerepet. Mindez sokak sze­rint azt mutatja, hogy Bonn a nyugat-európai integráció mel­lett az eddig háttérbe szorult balti együttműködésben is ve­zető szerepre tör. Minden­esetre Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter — a regi­onális kapcsolatok bővítésé­nek legfőbb szószólója — mi­napi sajtóértekezletén igyeke­zett cáfolni ezeket a félelme­ket. A jelenlegi bonni vezetés egy európaizált Németország, nem pedig egy germanizált Európa elvét vallja — mon­dotta. S. Tóth László Kuvaiti tüntetők — luxuskocsikban Lesz-e szavazati jog? A hölgyek Mercedeseken és BMW-ken érkeztek a kuva­iti főváros előkelő Abdullah Szalem negyedében fekvő nyilvántartási hivatalba. A hi­vatal burnuszba öltözött veze­tője meglepődve kérdezte: — Miben segíthetek, testvé­reim? — Be akarjuk jegyeztetni nevünket a parlamenti válasz­tási nyilvántartásba. Ez alkot­mányos jogunk — mondotta Lulva Szalah el-Mullah. — Sajnálom, csak férfiakat jegyezhetek be — hangzott a nyilvántartó válasza. Mullah asszony és 15 társa ezután beült a luxuskocsikba és eltávozott... Erről a jelenet­ről a Reuter brit hírszolgálati iroda tudósítója számolt be. „Tudtuk, hogy kudarcot val­lunk, közölte a tudósítóval Mullah, egy előkelő kuvaiti család tagja, de ha nem te­szünk semmit, soha sem lesz szavazati jogunk.” A jelek azonban arra mutat­nak, hogy a hölgyek akciója nem volt hiábavaló. Dzsábir el Ahmed el Dzsábir asz-Szabah emír kijelentette: támogatja, hogy a nők szavazati jogot kapjanak, de ez még bizonyos időt vesz igénybe. Kuvait héthónapos iraki megszállása után az emír kénytelen volt engedni a nyo­másnak és beleegyezett, hogy feltámasszák a parlamentet, amelyet 1986-ban az irán-iraki háború idején oszlatott fel. Vá­lasztásokra októberben kerül sor. Az emirátus 1961-ben életbe lépett alkotmánya egyébként kimondja a nemek egyenlőségét, de egy később meghozott választójogi tör­vény megtagadta a nőktől a választójogot. A kuvaiti nők most arra is hivatkoznak, hogy komoly szerepet játszottak az ellenál­lásban az irakiakkal szemben. A felszabadulás óta az emír családjának nőtagjai is be­kapcsolódtak a választójogért folyó küzdelembe. A kuvaiti nők egyébként olyan életet élhetnek, amilyen­ről a Szaúd-Arábiában élők nem is álmodhatnak. Betölt- hetnek állami tisztségeket is, — csak miniszterek nem le­hetnek. Az angol nyelvű Arab Times című napilapnak közvé­leménykutatása szerint a fér­fiak 57 és a nők 85 százaléka foglalt állást amellett, hogy szavazati jogot kell adni a nőknek. A Kereskedelmi Bank Rt. ÁRVERÉST HIRDET Zamárdiban a Zöldfa u. 16. sz. alatti, part közeli, jó fekvésű, melegkonyhás vendéglőre Az üzlet az elmúlt szezonban nagy forgalmú sörözőként működött. Az árverés időpontja és helye: 1992. március 12., de. 11 óra, a helyszínen. Az ingatlan 1992. március 12-én tekinthető meg de. 9 és 11 óra között. Bővebb felvilágosítás a Somogy Megyei Bíróságon kapható. Tel.: 82/19-566. (216297)

Next

/
Thumbnails
Contents