Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
1992. március 26., csütörtök 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY Miért tapos Vallai, Petri versein? Összelépett költemények Vallai Péter hajszálpontosan annyira pimasz, amikor a Petri György versei ihlette önálló előadói est keretein belül Petri György írásaival teli ánégyes lapokon tapos, mint amennyire kell. És mint amennyire Petri György taposna Vallai Péter versei ihlette előadói est keretein belül Vallai Péter írásaival teli ánégyes lapokon. Ha Vallai írna. De nem ír. Hál' istennek, mondom, mert akkor kisebb lenne az eshetősége annak, hogy Petrit szaval. Szaval, mondom, mert hirtelen nem jut eszembe a megfelelő szinonima. Ám lehet, hogy csak azért nem jut eszembe a megfelelő szinonima, mert nincs is megfelelő szinonima. Ez más érték. „Ha valaki hat sort akar megérteni írásaimból, annak az a feltétele, hogy azt a hat sort ő maga átélje." ím ígyen szól Nietzsche. Gyanítom, Petri György sorait — és küzölük nemcsak hatot — Vallai megélte. És beszéltek róla már látom is, ahogy az ilyen fontos beszélgetések alkalmából mindig bevisznek egy üveg pálinkát, vagy nem visznek be egy üveg pálinkát. Ez alkalomból azt hiszem, nem vittek be. Bár jó erős pálinka volt, meg kell hagyni. Ám az is lehet, hogy nem beszéltek róla , mert nem szorult megbeszélésre. Akkor viszont — már látom is — úgy Fotó: Gyertyás László történhetett, hogy Vallai leült egy üveg hétdecis muskotály mellé... Valahogy úgy, ahogy jtt előttünk, kaposváriak előtt ült le egy üveg hétdecis muskotály mellé. Elmaradhatatlan kommandós mellényéből előkotorta a szofit, rápippantott, sűrűn és nagyokat slukkolt, addig is mi rádión hallgattuk az aktuális eseményekről és politikai cselszövésekről, no meg az aznapi halálesetekről (számszerűségre szorítkozó) személytelen tudósításokat. Az étertjárt kis színesek tömkelegé után szólt hozzánk, kik hallgattuk, a Hozzád, ki olvasod című szuggesztiós költemény. „Ülj, figyelj./ Mintha ülnél és figyelnél./ Azok helyett is,/ azokért is,/ kik téged figyelnek,/ és téged ülnek." A már olvasott lapok lágyan és érzékien szálltak alá, majd még lejjebb, egészen a megyei könyvtár nagytermének égkék-szőnyeg borítású pódiumára. Ahogy telt az idő, ahogy haladt előre a Vallai— Petri est, úgy nemigen maradt talaj „petriesítés” híján. Mozdulni csak a verseken sétálva lehetett. Időközben nyílt színen nyílott meg garatöblögetés és „mertszeretem” gyanánt az üveg hétdecis muskotály, tűzrelobbant egy szál szofi, rádión nemzeti nóták, majd sávot váltva közép-kelet-európai katasztrófa-riport szólalt meg. És jöttek a hol kemény, hol még keményebb és egykor reakciósnak számító hangot megütő versek. Elvégre egy publikálástól eltiltott Petrinek kell, hogy legyenek reakciós művei. Bár az esten el nem hangzott, példázatnak kitűnő A kis októberi forradalom 24. évfordulójára című opusz. „Egy picit igazítottak a világon/ Imre bácsiék, Pista bácsiék./ Fölakasztották, bekasztlizták őket./ Mátyás bácsi és Ernő bácsi/ megpucolt Moszkvába./ . . . Két számot mondok: 56/ 68/ Összeadhatjátok, kivonhatjátok,/ megoszthatjátok, megszorozhatjátok./ Csődöt mondott/ aljasságotok számtalan tana." Azt pedig, hogy miként lehet egy utolsó cafka-kaland történetét olyan bődületesen elevenen és képszerűen, no meg életszerűen papírra pötyögni, hogy sikítás kerülgesse a publikumot és fojtogassa a röhögés, azt a „Hogy elérjek a napsütötte sávig"példázza. Ehhez Petri kell. És Vallai. Aki megtapossa, és odavarázsolja, amit csak akar. Az életből élve. Balassa Tamás A szétforgácsolt Forgách-síremlék ELŐZMÉNY I. 1515-ben Forgách Péter a felsőelefánti (ma Horné Lefantovce) kolostorban eltemetett testvére Gergely emlékére sírkövet fa- ragtatott, a magyar reneszánsz egyik mesterével, lo- annes Fiorentinussal. Jóval később, 1794-ben az Edels- hein-Gyulay család kastéllyá építtette át a pálos kolostort. Ekkor a Forgách család egyik, Somogybán élő tagja nagygombai kúriája kertjébe hozatta át a sírkövet. ELŐZMÉNY II. Horler Miklós építész, műemlékvédelmi szakember Fiorentinus munkásságának kutatása közben tanulmányozni akarta a jelentős műalkotást. 1973-ban keresni kezdte a sírkövet, azonban hosszas nyomozás után is csak annyi tudott kideríteni, hogy a Marcali Állami Gazdaság egyik tisztviselőjének utasítására 1951-ben összetörték és egy fürdőház alapozásába építették be. Szerencsére ez utóbbi információ nem bizonyult igaznak. Földmunkák során ugyanis véletlenül előkerült a sírkő felső része, melyről viszont az eredeti címert lefaragták, s helyét habarccsal simították és erre ráfestették az akkori állami címert. Ez jelenleg a soproni múzeumban van, restaurálják. Később az alsó feliratos rész néhány kisebb töredéke is előkerült, egy kövezett út töltéséből. FELTÉTELEZÉS: A síremlék elpusztítása két szakaszban történhetett. 1. A még egész műemlék felső felének „egyengetése” és a címer rámázolása. 2. A sírkő összetöretése és úttöltésbe való szóratása. Kevés kivétellel ezeket a darabokat a mai napig nem találták meg. REMÉNYKEDÉS: Horler Miklós március végén Marcaliba jön, a magyar reneszánsz kultúra e nagy alakjának egyetlen Magyarországon maradt (?) alkotásának végleges felkutatása vagy sorsának tisztázása végett. Reméljük, sikerrel jár! Metz A. Márton 500 millió képzésre A támogatást elnyerő pályázóknak, cégeknek vállalniuk kell a képzésből kikerülők meghatározott arányának elhelyezését, az ezt segítő szolgáltatásokat - hangzott el az Országos Képzési Tanács ahol a testület rendelkezésére álló 500 millió forintos keretösszeg felhasználásáról döntöttek. Az összeg mintegy 60 százalékát fordítják helyi képzésre, 40 százalékát a megváltozott munkaképességűeknek indított, illetve központi programokra. Fontos kritérium, hogy a képzéseket előzze meg a tudásszint felmérése. A tanfolyamoknak igazodniuk kell a hallgatók eltérő felkészültségéhez, képességeihez. Az egyes szakképesítéseknek önálló, külön is az elhelyezkedésre lehetőséget nyújtó szintekből, modulokból kell állnia. Hasznosítani kívánják például a távoktatási lehetőségeket is. Olyan szakmák képzéséhez nem adható támogatás, amelyeknél nagy számú leépítés várható. Előnyben részesülhetnek azok a pályázók, akik vállalják, hogy egyszerre biztosítják a munkát és a képzést. Az ülésen szóba került, hogy a pályázatokat mielőbb ki kell írni, hiszen igen sok munkanélkülinek lenne szüksége az elhelyezkedéshez lehetőséget nyújtó képzésre, átképzésre. Mai program A művészeti szakközépiskolák országos találkozójával folytatódik a Kaposvári Tavaszi Fesztivál programja ma. Délelőtt 10 órakor az Mtesz-székházban kiállítás nyílik a középiskolás fiatalok képző- és iparművészeti alkotásaiból. Az első ilyen hazai bemutatón kerámiákat, textilmunkákat, grafikákat, fotókat és üvegszobrászati alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. 18 órakor a Szakszervezetek Művelődési Házában tánc- színházi találkozót tartanak. Pécsi, szegedi művészeti szakközépiskolások tánccsoportjai mutatkoznak be. A nagy hagyományú dél-dunántúli gimnáziumok könyvritkaságai mellett a Megyei és Városi Könyvtár kiállította hely- történeti gyűjteményének féltve őrzött darabjait is. A tárló Kaposvárt idézi régi fényképeken. (Fotó: Kovács Tibor) Már a maják is alkalmazták Fogbeültetés a kaposvári szájsebészeten A budapesti Szájsebészeti és Fogászati Klinikán a közelmúltban számoltak be a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórházban végzett fogbeültetésekről. Dr. Gáspár Ferenc és dr. Kocsis Gabriella, a szájsebészet főorvosai az Implantációs Szekció aktív tagjai lettek eredményeik alapján. A beültetéses fogpótlásról kérdeztük dr. Kocsis Gabriellát. — A foghiányok beültetéssel való pótlása egyidős az emberiséggel. Már a maják is próbálkoztak ezzel a módszerrel. A régészek találtak olyan koponyacsontot, amelyen az alsó kismetsző helyére egy obszidián-darabot ültettek be. Hazánkban a fogimplantációt fellángolások jellemezték. Kaposváron régi hagyománya van a beültetésnek. Az ötvenes évek végén dr. Gerő Imre szájsebész főorvos, majd utódja, dr. Szalay Zoltán is foglalkozott a fogpótlás e módjával. Gáspár főorvossal mi három éve alkalmazzuk az implantációt. — Hányán kérték ez idő alatt a fogbeültetést? — Sokan, de osztályunkon csak 103 esetben alkalmaztuk. Ennek az az oka, hogy nem mindenkinél végezhető el a műtét. Komoly orvosi vizsgálatot igényel, s ha valakinek nem megfelelő a szájhigiénéje, állcsontjának rossz a felépítése vagy valamilyen általános rendszerbetegségben — például fel nem tárt cukor- betegségben, vagy vérképzési rendellenességben — szenved, hiába jelentkezik, nem tudjuk elvégezni a műtétet. — Mikor érdemes ezt a módját választani a fogpótlásnak? — Egyetlen fog pótlásakor célszerű, sorvégi foghiányoknál, valamint a teljes, kivehető fogsorok stabilizálásakor is eredményes lehet a beavatkozás. — Ezek szerint nem minden esetben járnak sikerrel... — Néha legnagyobb akaratunk és szaktudásunk ellenére is kilökődhet a műcsonk az állkapocsból. A 103-ból 17 esetben volt eredménytelen a (Fotó: Kovács Tibor) beültetés. Az immunrendszertől is függ, mennyire lesz maradandó ez az eljárás. Tisztában vannak ezzel betegek is, ezért a beavatkozás előtt nyilatkozatot íratunk velük alá. — Mi a beültetés módja? — Labor- és röntgenvizsgálatok után helyi érzéstelenítés mellett, fogvéséshez hasonló módon tárjuk fel a csontot. Beültetjük a műgyökeret — osztályunkon kétfélét használunk —, amelyet 3-4 hónapig nem lehet terhelni. Ha lejárt ez az időszak, akkor jöhet rá a felépítmény, vagyis a fogpótlás. Félévenként járnak ellenőrzésre a páciensek, s öt-hat évente cserére van szükség. A betegek egy része tűnik csak követhetőnek, ugyanis nem minden esetben kapunk visszajelzést. — Nem luxuseljárás a fogbeültetés? — Nevezhetjük annak is, hiszen elég drága az implantá- tum. Van 12-15 ezerért is, de még egyszer ennyiért is. Az tény, hogy másképpen is meg lehetne oldani a fogpótlást, de sokan ragaszkodnak ehhez a modern eljáráshoz. Többnyire azért, mert sok bajuk van a protézissel, s így akarják megszüntetni a kellemetlenséget. — Hogy véli: a jövőben nagyobb tért hódít majd a fogbeültetés? — Minden bizonnyal. Éppen ezért az lenne a legjobb, ha teamben végezhetnénk ezt a munkát. De a leghatásosabb módszer — hogy kevesebb szuvas fog legyen — a megelőzés lenne. Úgy, mint nyugaton, ahol nagy gondot fordítanak a prevencióra. Lőrincz Sándor
