Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1992. március 26., csütörtök PÉNZ-TÁRCA Befektetésről, vállalkozásról mindenkinek A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg...? Értékek és értékpapírok 1990-ben a kötvények mel­lett — az új társasági törvény eredményeképpen — megje­lenhettek a tőzsdén a részvé­nyek is. Innen folytatjuk be­szélgetésünket Jaksity Györggyel, a Lupis Brókerház igazgatójával. — A spontán és irányított privatizáció során nagyon sok ember fektethette a pénzét ér­tékpapírokba. A megalakuló részvénytársaságok elsősor­ban ugyanis a dolgozóik köré­ben kínálták a papírjaikat. Nem hiányzik ez a forgalom a tőzsdéről? — Az értékpapírok előbb-utóbb úgyis megjelen­nek vagy a brókerszerveze­teknél, vagy a tőzsdén, hiszen a piac nemcsak magára a tőzsde épületére korlátozódik. A piacot szervezni kell, mert élénkülése csak ettől várható, kellenek azok a szervezetek is, melyek az egyes tranzakciókat szakszerűen le tudják bonyolítani. — Van pénze az emberek­nek értékpapír-vásárlásra? — Van, de még nem ismer­ték fel azt, hogy célszerű a megtakarításaikat értékpapí­rokban tartani. Most különben is olyan időket élünk, amikor mindenki kivár. 1988 óta nem érdemes a vállalatoknak be­ruházni, mert drága a hitel, nem érdemes értékpapírt venni, mert az éves hozadéka nem biztos, hogy meghaladja az inflációt. Nem érdemes vál­lalkozni, mert összedőlt a fize­tőképes kereslet világa, és kü­lönben is több szereplő van a piacon, mint az kívánatos volna. Meg kell várni — gon­dolja a befektető, míg kitisz­tulnak a viszonyok, amikor a piacon csak az életképes sze­replők maradnak; amíg a hi­teléhség megszűnésével pénztúlkínálat lesz, ennek nyomán pedig elviselhető mértékűre csökkennek a ka­matlábak. A kis befektető csak biz­tosra akar menni. Ebben a je­lenlegi helyzetben tehát kivá­rásra rendezkedik be: nem vásárol semmit. Ettől a maga­tartástól azonban még las­sabban következik be az élénkülés, az életképes cégek kiválasztódása. Osztalék, árfolyam­nyereség — Miért érdekelje a kis be­fektetőt mindez? 0 biztonság­ban akarja tudni a pénzét és fütyül a makrogazdaság nya- valygásaira. — A befektető haszna az ér­tékpapírok révén két dologból tevődik össze: az osztalékból és az árfolyamnyereségből. Ez a kettő együtt jelenti a hasznot, a hozadékot. Közü­lük azonban csak az osztalék jelent évente valóban pénzt, az árfolyamnyereség akkor je­lentkezik, ha jó időben tudják eladni az értékpapírokat. Ha tehát a befektető akkor vesz értékpapírt, amikor az ol­csó, vagy olcsóbb (vagyis re­cesszió idején) és nem rövid távra spekulál, akkor a gazda­ság élénkülésekor nem várt árfolyamnyereségre tehet szert. És a dolognak éppen ez a lényege. A befektetések el­maradása esetén azonban a magánszektor megtakarításai nem tudnak a jó megtérülésű akciók (beruházások) finan­szírozási forrásaivá válni. Ehe­lyett azokat a költségvetés éli fel. Mint tudjuk, nem túl haté­konyan. így nem csoda, hogy várhatóan még 1992-ben is folytatódik a gazdaság össze­zsugorodása. De ez nemcsak a gazdaságnak, hanem az ál­lampolgárnak sem jó. Ha tehát az államplolgárok bíznak a gazdasági fellendülésben, rá­adásul tesznek is érte valamit, akkor a gazdaság felélénkül. — Vagyis a vállalko­zás-élénkülés az állampolgár hitén múlik? — Kis leegyszerűsítéssel igen. Ellenkező esetben csak az árnyékgazdaság, a fekete piac fog fejlődni, ami lehet, hogy egy-két embernek, vál­lalkozásnak óriási hasznot hoz, de a nemzet gazdasága elsorvad. A tőzsde nem csodaszer — Mindezek után jogos a kérdés, hogy a tőzsde vállal­kozás-élénkítési csodaszer vagy egyszerűen csak keres­kedelmi és közvetítő, befolyá­soló mechanizmus? — A tőzsde nem csodaszer, de óriási hatással lehet a gaz­daságra. Éppen ezért minden fejlett piacgazdaságban tá­mogatást kap a tőzsde és a befektető. Mindezzel együtt a tőzsde nem újraelosztó me­chanizmus, csak az adás-vé­tel kereteit adja meg. — Miért érdemes tőzs­dézni? — A bankbetétek forrása­dója 20 százalék, míg az osz­talék típusú jövedelmeké csak 10 százalék. Aki mer és tud hosszabb távon gondolkodni, befektetni, annak mindenkép­pen érdemesebb részvénye­ket vásárolni, mint például kötvényeket, mégha ez utóbbi hozama pillanatnyilag maga­sabb is. Az amerikai gazda­ságban például százéves át­lagot figyelembe véve a köt­vényeken elgfeljebb 8 száza­lékos hozamot lehetett nyerni, míg a részvényeken 12 száza­lékot. Aki tehát vállalja a na­gyobb kockázatot, hosszabb távon nagyobb haszonhoz juthat. Természetesen mindez egy viszonylag stabil, kiszá­mítható gazdaságot feltételez. Egy ilyen gazdaság felépíté­sének alapja azonban a befek­tetői bizalom és kultúra kér­dése. Merth László Második legnagyobb Németország után Ausztria lett a magyar termékek legna­gyobb felvevő piaca. Tavaly az Ausztriába irányuló export értéke 11,5 milliárd schilling volt, 30 százalékkal több az előző évinél. Tavaly mintegy hétezer cég bonyolított le üzle­teket Ausztriávaí. Helikopter Texasból Az amerikai Bell Heli­copter Textronnak, a világ legnagyobb helikopter­gyártó cégének képviselői néhány hete a budaörsi repülőtéren mutatták be napjaink szinte legsokol­dalúbb Bell 412-es típusú gépét. A csaknem 4 millió dollár értékű helikopter nyolcféle feladatot tud el­látni — de különösen so­kat „tud” az egészségügyi és mentőszolgálatban. Német-magyar együttműködés Együttműködési megállapodást kötött a Né­met Iparszövetség (BDI) és a Magyar Gazda­sági Kamara (MGK). Az együttműködés célja, hogy elősegítse a magyar gazdaság modernizálását, az Európai Közösséghez való csatlakozását. Az együttműködés során többek között mindkét fél támogatja az információ- és tapasztalatcserét, az olyan területek felkutatását, ahol a kétoldalú kapcso­latok továbbfejleszthetők, a kétoldalú árucsere kiszelésítését. Az iparszövetség és a kamara szorosan együttműködik a két fél üzletember-ta­lálkozóinak szervezésében, szimpóziumok, tanulmányutak rendezésében, a Németország­ban történő képzés és továbbképzés elősegí­tésében. A HB biztosítja a sevillai magyar pavilont Dubrovniki károk 845,3 millió márka kárt okozott Dubrovnik gazda­ságában a jugoszláviai pol­gárháború. A kiesett bevé­telt 386,5 millió márkára be­csülik. Ébben az összegben nem szerepel a műemlék épületekben, a lakásokban, a természeti környezetben keletkezett károk összege. A Hungária Biztosító a sevil­lai magyar kiállítás hivatalos biztosítója. Erről Kismartoni Endre, a sevillai magyar kiállí­tás igazgatója és Bárczay András, a Hungária Biztosító vagyonbiztosítási igazgatója írt alá keretszerződést ked­den. A Hungexpo április elejétől veszi át a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériu­mától a kiállítást. A létesít­mény bekerülési értéke 600 millió forint, a most megkötött biztosítás közel 1 milliárd fo­rintos vagyoni értékre szól. A biztosítás a véletlen bal­eseteken, természeti csapá­sokon kívül a politikai kocká­zatokra is kiterjed. Nemcsak vagyonbiztosítást tartalmaz, de ennek a keretszerződés­nek az alapján kötik majd meg a Sevillában a kiállításon dol­gozó több mint 200 fő pogy- gyász- és balesetbiztosítását is. Hófehérebb hó Francia kutatók vizsgálata szerint az ólommentes benzin Észak-Amerikában és Nyu- gat-Európában való beveze­tése következtében az Északi-sarkon fehérebb lett a hó. Tizennégy éve még hét­szer annyi ólmot tartalmazott a hőmennyiség, mint 1989-ben. A javulás, sajnos, nem a teljes északi sarkra vo­natkozik; Grönland felett tisz­tább lett a levegő, viszont a Kola-félszigeten telepített me­tallurgiai gyárakból szárma­zóan gyakoriak a „sarki kö­dök”. Élelmiszer­katalógus Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége októ­berben jelenti meg az első Magyar Élelmiszer-katalógust. Az angol nyelvű, 140 oldalas kézikönyvben a szerkesztők bemutatják a magyar élelmi­szer-feldolgozóipar teljes ex­portképes áruválasztékát. Újjászervezési hitel Hét banknál kérhetnek a re­organizációs program kereté­ben hitelt és kamattámogatást mindazok, akik az átalalkult, vagy csődeljárás, illetve fel­számolás alatt álló mezőgaz­dasági szövetkezetek ingat­lanjait, berendezéseit, jármű­veit vagy tenyészállatait, tehát vagyontárgyait kívánják hasz­nosítani. Bell-adalék Egy ideje új reklám látható a televízióban: a Bell üzem­anyag-adalékot hirdet. Több­ről van szó üzleti vállalkozás­nál. Egy olyan országban, ahol újdonságszámba megy a kata­lizátoros motor és az ólom­mentes benzin, s a hatóságok füstadó kivetését mérlegelik az autókra, csak üdvözölni le­het a környezetkímélő adalék árusítását. Mert a Bell az üzemanyag-fogyasztás 10 százalékos csökkentése mel­lett az égéstermék és a káros­anyag kibocsátásának ugyan­csak 20 százalékos mérséklé­sét ígéri. Az már az autósra tartozik, hogy e csodaszer csaknem kétszeresére növeli a motor élettartamát, tovább élteti a gyertyát, kedvezőbb hidegindítást tesz lehetővé és szinte lecsendesíti a motort. Az adalékot több mint há­rom évtizede gyártják az ame­rikai Orlandóban (Florida). A Bell kínálatához tartozik a DEE-ZOL dízel üzem­anyag-adalék is. Használata szintén jelentős megtakarítást eredményez a fogyasztás, az állásidő csökkentésével. Pél­dául a Kapos Volán Bell-ada- lékkal járatott egy hónapig há­rom autóbuszt, s 100 kilomé­ter megtételével 3,5-4 liter gázolaj-megtakarítást sikerült elérniük. A BKV autóbuszai az adalék használata idején 60- 70 százalékkal kevesebb füs­töt bocsátottak ki. (Innovap- ress) Még az idén elkészül a csatorna Hivatalos bejelentés szerint 1992. szeptember 30-án megnyílik a Duna-Majna-Rajna csatorna. A csatorna német beruházás­ként épült, így német nemzeti tulajdont jelent. Magyarország számára szabad viziút lesz ez, mivel hazánk mind Németor­szággal mind Hollandiával ér­vényes belvízi hajózási egyezményt kötött, s ez sza­bad áthaladási jogot biztosít számunkra a csatornán. így Magyarországnak lehetősége nyílik egy második tengerre való kijutásra is az eddigi Fe­kete-tenger mellett. Új búzák Martonvásárról Húsz év óta huszonhárom új búzafajtát állítottak elő az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének búzanemesí- tői. Az utóbbi öt évben felgyorsult az intézetben az új fajták ne­mesítése, így a múlt év végén már kettőt, az MV-22-es és az MV-23-as jelű búzát fogadták el. Az előző korai jellegű, a liszt­harmatnak ellenálló fajta, míg az utóbbi közép-korai és kiváló minőségű. Az eddigi nemesítési munka alapján a legkeresettebbek a ku­tatóintézet MV-15-ös, 16-os, valamint az MV-19-es és az MV- 21-es búzafajtái.

Next

/
Thumbnails
Contents