Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

1992. március 2., hétfő / / SOMOGYI HÍRLAP —MEGYEI KÖRKÉP 3 A répa földje A legutóbbi kampány során sok cukrot gyártottak, a meg­termelt nagytömegű répából az ország cukorgyárai. Az egy irányítás alatt lévő petőházi és kaposvári gyár. Dr. Fábián Ká­roly elnök vezérigazgatója el­mondta: megtudtuk, hogy je­lentősen csökken a cukorrépa termelő területe. Mindkét gyár az idén nem termőterületre, hanem meny- nyiségre köt szerződést a termelőkkel. Petőháza a nem­régen befejeződött kampány során 520 ezer tonna répát vett át és dolgozott fel. Az ősszel kezdődő kampány so­rán 380 ezer tonna répa fel­dolgozását tervezi. így a múlt évi termőterület a 14 ezer hek­tárról várhatóan 10 ezer hek­tárra csökken. A kaposvári gyár körzetében az elmúlt év­ben közel 12 ezer hektáron termesztettek cukorrépát. Ez a a terület az idén körülbelül 7 ezer hektárra zsugorodik. Ami itt nyitott kérdés az az, hogy lesz e az idén és mennyi jugo­szláviai répaexport. Azt már eldöntötték, hogy az eddigi úgy nevezett bérfeldolgozást megszüntetik. Ám ha horvát­országi, illetve Szlavónia cu­korgyáraknak lesz répaigé­nye, azt szívesen megterme- leteti akár a kaposvári vagy más déldunántúli gyár is. Olyan alapon persze, ha ezt a répát az igénylők és megren­delők készpénzben, azaz dol­lárban megfizetik. Ha ilyen megállapodások létrejönnek, akkor a két gyárat irányítja. A részvénytársaság vezetése megnöveli a répatermelői terü­letet Somogybán. Cs. I. Tapsony napja Verőfényes, tavaszi napsü­tésben került sor a tapsonyi fa­lunapra. Második alkalommal rendezte meg a helyi Művelő­dési Egyesület. A délelőtt az if­júságé volt. A különféle sport- versenyek mellett kiemelkedő program volt a favágó ver­seny, amibe a hölgyek is „be­szálltak”, és a kicsiknek ren­dezett játszóház, ahol Len- gyák István nagykanizsai ta­nár csodálatos állatfigurák haj: togatására tanította a gyere­keket. A délután az óvodások műsorával kezdődött, majd az iskolai színjátszók és az asz- szonykórus bemutatjója kö­vetkezett. A rendezők erre a műsorra várták a legtöbb részvevőt. A nap bállal zárult, ahol a részvétel feltétele va­lamilyen pöttyös ruhadarab­ban való megjelenés volt. Fotó: Kovács Tibor A tej, a ára meg a piac A január elsejével megszűntetett állami árkiegészítő ártá­mogatás elmaradása után tiszavirág életűnek tűnt az alap­vető élelmiszercikkek hatóságilag garantált ára. Ez is meg­szűnt, jöjjön a piacgazdaság. A jó kereskedőnek egyre fontosabb a vevő. És ha egy élelmiszerüzletbe betér valaki egy bizonyos termékért, hol­naptól talán mindent onnan vásárol. Ez vezérelte a Kaposker 323-as üzletének (hajdan Meinl féle csemege, később ifjúsági csemege) vezetőit, hogy üzleti árrésükről lemondva olcsób­ban adják az általuk forgalmazott tejet, mint a feldolgozó vál­lalat által ajánlott fogyasztói ár. Makkfalvi Árpádné üzletvezető elmondta, hogy a kaposvári tejipar által 21,93 forintért, a kacsótai Mecsektej által 21,74 forintért szállított 2,8 százalék zsírtartalmú tejet egységesen 22 forintért árusítják. Ugyancsak filléres árrést könyvelhetnek el az egész forintra kerekített, 2,2 százalék és az 1,5 százalék zsírtartalmú tejeknél is. A vevőért vívott harc egyik lehetősége a kaposvári példa. Jó lenne követni, előbb utolérhetnénk a valós piacgazdasá­got. M. T. AZ ELSŐ HAJÓK Milliókat költöttek rájuk — Segítettek az enyhe napok (Folytatás az 1. oldalról) A személyhajók mellett nagy figyelmet fordítanak a kompok állapotára. Szántód és Tihany között rövidesen — március 14-én — megindul­nak az első kompok. Egy hó­nappal rá — április 14-én — pedig elindulnak első idei út­jukra a balatoni személyhajók is. Elsőnek a hagyományok­nak megfelelően Siófok-Bala- tonfüred és Fonyód-Bada- csony között kezdődik meg a menetrend szerinti hajózás. Az előszezonban természete­sen csak a személyhajó park egy része lesz forgalomban. Az ügyvezető igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az új badacsonyi kikötő építésénél jól kihasználták az enyhe téli napokat. Az alapot lerakták. Rövidesen az idei tervezett épületet is felépítik, s a fősze­zonra elkészül ez a szép léte­sítmény. Gyorsan, saját kivite­lezésben és főleg ennek meg­felelően olcsón. A balatoni hajók és kompok az elmúlt évben több mint 3 millió utast szállítottak, s több tízezer gépkocsi és autóbusz mellett. Bíznak abban, hogy a szol­gáltatási színvonal tartása és növelése mellett az idei esz­tendőt is eredményesen zár­ják. (Cseresznyák) Bajomi számadás Átvészelt év után — A falu élni, dolgozni akar BERTA ÁRPÁD: CSURKA ISTVÁN SOMOGYI IGAZSÁGA Repül a nehéz kő... (Folytatás az 1. oldalról) Horváth László szövetkezeti elnök a vezetőség nevében elmondott beszámolójában utalt arra, hogy az elmúlt év még ma is szinte elviselhetet­len terhekkel nehezedik a gazdaságra, annak ellenére, hogy az utóbbi 20 év legjobb átlagát adta a természet.. El­adhatatlan termékek és ter­mények, emelkedő begyűrűző árak. A végeredmény 26 millió forint mínusz volt. Á későbbi módosítások során sikerült pozitív tervet összehozni. Az ágazatok értékelése során a szövetkezet elnöke kiemelte, hogy a tetemes árvesztések miatt is mintegy 7 millió forint­nyi eredményt hozott a nö­vénytermesztés. Ennek kö­szönhetően tudtak 368 hektá­ron 40 tonnányi istállótrágyát kijuttatni, és mintegy 110 kilo­gramm hatóanyag műtrágyá­val kedvezni az őszi vetések­nek. A korábbi évekhez képest visszafogottabban vetettek ősszel, így 274 hektáron rep­cét, 100 hektáron rozsot, 204 hektáron őszi árpát és csak mintegy 440 hektáron őszi bú­zát. További sikertelenségeikről szólva kifejtette az elnök, hogy az állattenyésztés 8 milliós ár­bevételkiesésében döntő volt a tej átvételi átlagárának ala­kulása. Sertéstenyésztésük továbbra is törzstenyészet, ennek ellenére értékesítési gondokkal küzd. A szarvas- marha ágazat végleges fel­számolását csak az év elején beindult, jugoszláv tejexport akadályozta meg. A mező- gazdasági termelésbe begyű­rűző költségek további emel­kedéséről csak azzal a példá­val élt a szövetkezet elnöke, hogy hovatovább 10 mázsa búza árát kell fizetni egy darab ekekormány-lemezért. — A rendkívüli eredmények ellenére átvészeltük a tavalyi évet, a felvett 44 millió forint hitelt visszafizettük. Számot­tevő követeléseink ellenére nincs vagyonfelélés a szövet­kezetben, eredményünk 498 ezer forint — fejezte be be­számolóját a szövetkezet el­nöke. Az ellenőrző bizottság elnö­kének beszámolóját is egy­hangúlag fogadta el a közgyű­lés, majd élénk figyelemmel hallgatta a jogtanácsos és az ágazatvezető beszámolóját a vagyonnevesítésről és a kár­pótlási igények végrehajtásá­ról. A nevesítés irányelveivel a tagság egyetértett, hiszen a 27 ezer aranykorona tagi tu­lajdonnal szemben 15 230 aranykorona értékben jelen­tettek be kárpótlási igényt. Fi­gyelemmel kell lenni a szövet­kezet területén kijelölt 1084 hektárnyi természetvédelmi területre, mely 5264 aranyko­rona értéket képvisel. A vita bizonyította: Nagyba­jom közössége élni és gazdál­kodni akar a törvény adta le­hetőségek között. A céltuda­tos előkészítő munka meg­hozta gyümülcsét, hiszen a kárpótlás tekintetében nem merült fel érdemi kifogás, tag- és dolgozóellenes állásfogla­lás. Nagybajomban tudják azt, hogy a nevesített vagyont is működtetni kell, lehetőleg an­nak, aki ért is hozzá. (Mészáros) (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó keményen osto­rozta azokat a baloldaliakat,— a reformkommunisták mellett idesorolva a liberálisokat is —, akik egy gyékényen árulnak, ha meg kell védeni a régi rendszer szerkezeteit, odázni a változásokat. A mai „mar­xista-leninista káté” parancso­latai között sorolta: lopj (tied volt, tied kell maradjon); ha­zudj következetesen (és az emberek nem fogják észre­venni, hogy megváltozott az élet); ne emlékezz (az emlé­kezés veszélyes, felejtsd el, hogy lőttél, gyilkoltál); épülj be a demokratikus szerveztekbe és ott te légy a leghangosabb. Csurka István ennek kapcsán a régi rendszer új neveken való visszaállításától óvott. A „parancsolatok” közt említette még: ne szégyellj köpönyeget fordítani. Ha kell vesd ma­gadra a keresztet, ne törődj vele, hogy régen ateista voltál. Az ironikus marxista káté legfontosabb pontjának ezt tartotta: óvakodj a benszülött magyarságtól, azok szerveze­teitől, süsd rájuk a naciona­lizmus, az antiszemitizmus és a sovinizmus bélyegét. Ezzel összefüggésben az „idege­nek” térnyerésére figyelmezte­tett... Beszédében többször is ki­tért a politikai hatalmukat gaz­dasági hatalomra váltókra, akiknek a sajtó segít abban, hogy elfelejtődjön kik is voltak azelőtt. Ezzel kapcsolatban a szakmai felkészültség hang- súlyozását a hatalomátmen­tés trükkjeként értékelte. Mint mondta, ezek a reformkor- szakbeli szakemberek — név szerint Horn Gyulát említette — juttatták az országot olyan helyzetbe, hogy most sem­mire nincs pénz. Mindezek kapcsán szükségesnek tart egy olyan, az elmúlt két évről szóló felmérést, amelyben az is szerepel, hogy ezidő alatt kiből mi lett. Állította, hogy kommunista volta miatt senkit nem ért bántódás, MDF-es tagsága miatt azonban — ha nem is kimondva — igen. Vé­gezetül leszögezte, hogy bár vannak viták, kiabálások, sőt sztrájkfenyegetések .is az or­szágban, a társadalomban mégis a józanság a meghatá­rozó. „A magyarság ezeréves államalkotói ösztöne mégis akkor is megtalálja a helyes utat, ha a vezetők egy része botladozik”. Méltatta az MDF áltál választott utat, amely a nehézségek ellenére is meg­őrzi a társadalmi békét, az or­szág stabilitását. A beszéd után kérdések helyett több­nyire szópoklatok hangzottak el. Berta Árpád „Csurka István somogyi igazsága” címmel ol­vasta fel egy meg nem neve­zett személy levelét. Ez olyan lista volt, melyen ma vezető beosztásban lévő, korábbi MSZMP tagok szerepeltek. A lista a vörösök gyűjtőhelye­ként említette egyebek közt a megyei önkormányzatot, az agrártudományi egyetemet, lapunk szerkesztőségét és a tanítóképző főiskolát. Az irat szerint az egész város döbbe­neté kísérte, mikor Hanák Pé­tert „Rákosi udvari történé­szét” Kaposvár díszpolgárává választották. Megkapta a ma­gáét Szili Ferenc városi ta­nácsnok (aki úgymondt La­tinca szobrának meghagyá­sáért harcolt), és Hódos Győző városi MDF elnök, sőt a felesége is. Mindeközben hangzott el: a volt ellenzékiek, mint például Lévai József, az MDF alapító tagja, a már megszűnt Somogyország fő- szerkesztője, munkanélküli segéllyel kóborolnak az utcán. Csurka István az ő igazságát bizonyítani kívánó levelet kommentálva a „levélírót” na­gyobb politikai körültekintésre intette, mert — mondta — ha válogatás nélkül összemos­suk barátainkat azokkal, akik ellen küzdünk, akkor megér­demeljük a sorsunkat. Védel­mébe vette Hódos Győzőt, aki sohasem rejtette véka alá MSZMP tagságát. „Különbsé­get kell tenni azok között, akik nem akarnak emlékezni, vagy akik életükben egyszer egy becsületes fordulatot hajtottak végre”. Az ügyben megszólí­tott Hódos Győző kiigazította a levél több pontatlanságát, pl. a felesége KISZ-titkárságára vonatkozó kitételt. Megje­gyezte, hogy Lévai József nem MDF alapítótag mivolta miatt koboról az utcán mun­kanélküliként, hanem mert a Császár-llkei párossal együtt kudarcot szenvedett. Lévai József úgy találta, hogy Hódos Győzőt elragadta az indulat. Mint elmondta ak­kor mondott le a Somogyor­szág főszerkesztői posztjáról, mikor azt llkei Csaba átvette, lévén, hogy nem tartotta elfo­gadhatónak a lap „ilkeis” hangvételét. A később jött Császár Vilmos nem jobbra, hanem balra vitte a lapot, me­lyet akkor Lévainak azért kel­lett végleg elhagynia, mert — úgymond — nemzeti szellem­ben írt. „Az igazság az, hogy megpróbáltuk átjátszani a Somogyországot az MDF-nek, — Hódos Győző ennek a tanúja —, de nem si­került, mert a pártnak nem volt erre pénze. Sokba kerül egy újság fenntartása, mégis tény, hogy újság nélkül nem tudnak meglenni a pártok.” Dr. Szili Ferenc a fentebbi „levelet” mindenkit válogatás nélkül letaposó úthengerhez hasonlította, kifejtve, hogy az említett szobrokat mementóul egy történelmi korszak emlé­keként kívánta megőrizni. Csurka István ezzel vitába szállt, kijelentve, hogy a régi szobrok és utcanevek megőr­zésére a kommunisták törek­szenek, mert ezek az emlékek az ő hatalmuk jelképes meg­hosszabbítását jelentik. Farkas László a valódi rendszerváltást hiányoló gon­dolatai végén idős „harcostár­sai” nevében mondta: „ezt to­vább nem csináljuk, nekünk már csak egy pár évünk van. Ha itt nem lesz komolyabb rendszerváltozás, és ezek a csirkefogók nem lesznek ki­rugdalva, megfogjuk a baltát és csináljuk úgy, mint 56-ban. Erre tessék jól vigyázni! (I)” Szavait kitörő taps követte. Csurka István egyetértett azzal, hogy határozottabb lé­pésekre van szükség, vitatta azonban, hogy az ilyen ka­szaegyenesítő megmozdulá­sok az ország javát szolgál­nák. Az elaőadó a csaknem három órás gyűlés végén több egyéni panaszra és sérelemre is válaszolt. B. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents