Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. március 2., hétfő Falu fejlesztés Csombárdon bhhbhbbhhhhhhbbhhíhihhhhhbhhbbhhhhbbhbhhhhhhhbbmhhhhhhhhiiihhh Sótonyi György: „Mi szeretnénk a kastély elé építeni a templomot.” (Fotó: Lang Róbert) — Az expóval nincs annyi probléma, mint a csombárdi templommal — fogad bennünket a falu 73 éves polgár- mestere Sótonyi György. A falu két részből áll: Alsó- és FelsőCsombárdból. E „nem hivatalos” elosztás az embereket is megosztja. Felső-csombárdon van az intézmények nagy része s egy műemlékjellegű kastély. A polgármester is itt lakik. A történet az emberek szerint akkor kezdődött, amikor szóba került, hogy hova is épüljön a II. világháborús emlékmű. Néhányuk szerint a polgármester által tervezett emlékmű helyét maga a polgármester döntötte el önkényesen, figyelmen kívül hagyva a falu javaslatát. Azután következett a templom terve... — Ez nem így volt, a képviselő-testület szavazta meg, hogy hol legyen az emlékmű. Nem értem, miért a személyem elleni támadás, amikor én már annyi mindent tettem ezért a faluért — cáfol Sótonyi György. o — Nehogy megmondja, hogy szóba álltam magával, le ne írja a nevem — mondja egy idős asszony, amikor megszólítom az utcán. — Nekem az egyik képviselő-testületi tag mondta azt, hogy nem segít, mert nem rá szavaztam a választásokkor... Tudja a polgármester nagyon jó családból való, rendes ember, csak csökönyös. Be kellene ismernie, hogy a kastély előtti terület nem alkalmas arra, hogy templom épüljön rajta. A terület nagyon vizes, márpedig a templomnak több generációt ki kellene szolgálnia. A képviselő-testület minden tagja azonban a polgármester mellé állt... © A templomépítés ötletének történetét már a polgármester meséli el. A falunak van egy iskolai épülete, amelyre igényt tart az egyház. Itt szokták tartani hétvégeken az istentisztelek is. Úgy tervezték, építenek egy kápolnát, s így megmarad az épületük is. A kápolnából végül templomterv lett, amelyet elfogadott az egyházközség és a képviselő-testület. Több hely is számításba jött. Az egyik a polgármesteri hivatallal szemben a műemlékjellegű kastély előtti rész, a másik pedig a falu közepén egy kis domb, amely elé már odaépítették a vízaknát. így ezt a tervet el is vetették. Az emberek egy része — nyilván az alsó-csombárdiak, az utóbbihoz ragaszkodnak. Azután jött a következő probléma: a felső-csombárdi kastély előtti területre nem építhető a templom — állapította meg az Országos Műemléki Felügyelőség. Itt tart most az ügy. — Ha tudtam volna, hogy ekkora bonyodalom lesz ebből, akkor hozzá sem kezdek — mondta a polgármester. Falugyűlést még nem rendeztek ebben a kérdésben (sem), de 100 aláírás már összejött a 400 lelket számláló faluból, hogy a kastély előtt legyen a templom... 0 — A polgármester rendezési terv ügyében kereste meg a településrendezési társulást — mondta Lőrinczné dr. Szabó Tünde megyei főépítész. — Tervük az volt, hogy a meglévő polgármesteri hivatal, és az orvosi rendelő épületéből szolgáltatóház legyen, és építenének egy kápolnát. A társulás építésze el is ment Csombárdra. Majd helyszíni egyeztető tárgyalásra került sor. Ennek emlékeztetőjében olvasható: „ A polgármester által javasolt helyszín a jelenlegi polgármesteri hivatallal szemközti zöld terület, mely a Fő utca és a kastély között helyezkedik el. Elképzelése szerint a kápolna az utcavonaltól hátrahúzódva, a II. világháborús emlékmű fölött helyezkedne el... ” A helyszíni bejárásnál az OMF képviselője megerősítte, hogy a polgármesteri hivatallal szembeni, a kastély előtti zöld területre nem lehet a templomot építeni, a település szerkezete miatt. (A települész- szerkezet szilvamag alakú, mint például Hollókőé.) Másrészt a polgármesteri hivatal eladta a kastélyhoz vezető utat sőt szakhatósági engedély nélkül lakóházak épültek a zöldterületre. — Egy templom a település életében igen meghatározó — mondta L. Szabó Tünde — , ezért rangos, központi helyre érdemes építeni, például a főtér és az út tengelyébe. Nem lenne méltó egy templomhoz, ha mondjuk egy telek és egy ház közé építenék. A szakmai érvek azonban süket fülekre találtak, a polgármester nem fogadta el a szakvéleményeket. Még tavaly kértem Sótonyi Györgyöt: hadd menjek el egy testületi ülésükre, hogy tájékoztathassam a képviselő-testületet. Már két hónapja nem érkezett válasz... o „Kereskedelmi központ kialakítását nem áll szándékunkban megakadályozni. A volt Pongrácz-kúria előtti zöldterület átgondolatlanul végzett eddigi beépítésével lehetetlen helyzetet hozott létre önmagának a település... Amennyiben a településen megfelelő hely kínálkozik az új kápolna építésére, a terveket egyeztetjük. A kúria előtti zöld terület keleti oldalán húzódott... gyalogút területét és az út funkcióját állítsák vissza az érvényes rendezési terv szerint...”— írta február elején kelt levelében az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettese. 0 Hogyan tovább? A helyszíni szemléken mindig csak a polgármester volt ott, a képviselő-testületi tagok közül senki. Csombárd lakossága nincs tisztában az eseményekkel, hiszen senki nem tájékoztatta őket. Szükség volna már egy falugyűlésre, ahol a szakemberek elmondhatnák a tényeket. Talán megoldódna a templomépítés problémája (is)... Tóth Kriszta NE ALAMIZSNÁT, TÁMOGATÁST AGRÁRKAMARAI JAVASLATOK A TAVASZI MUNKÁK SEGÍTSÉGÉHEZ A Magyar Agrárkamara legutóbbi ügyvezetői értekezletén Szöllősi Endre, a földművelésügyi minisztérium köz- gazdasági főosztályának vezetője szólt a pénzügyi segélytervezetről, amellyel a szakminisztérium a tavaszi munkákat segítené. Az agrárkamara javaslatairól dr. Exner Zoltán megyei ügyvezető igazgató tájékoztatott. Központi segítség nélkül az agrárgazdaság likviditási feszültségeinek enyhítésére nincs esély. A kereskedelmi bankok kockázatos adósnak minősítik a termelőket, a felvásárlók és feldolgozók nagy részét. Ezt dr. Exner Zoltán a megyei agrárkamara ügyvezető igazgatója mondta és hozzátette: ennek ellenére azonnali hiteleket kellene nyújtani a munkák megkezdéséhez. A kamara javasolja, hogy mintegy 10 milliárd forint kedvezményes hitelt adjanak azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek termékértékesítési szerződésük van és va- gyonarányos adósságuk az 50 százalékot nem haladja meg. Az állami felvásárlás bővítése megszabadítaná a termelőt feleslegeitől. Az egyéb intézkedések sorában a kamara javasolja az export előfinanszírozási hiteleknél a jelenlegi 50 százalékkal szemben 70 százalék megadását. Az élelmiszer-feldolgozó vállalatok privatizációjánál a tőkebevo- násos lehetőséget javasolják. Az adósságteher enyhítésére az agrárkamara szorgalmazza, hogy a kormány függessze fel a kedvezőtlen adottságú gazdaságok korábbi visszafizetési kötelezettségeit. Ezek összege már önmagában 1,9 milliárd forint lenne. A központi intézkedések forrásául agrárintervencióra négy-, agrár exportra 26 milliárd forint rendelkezésre álló forrást jelölt meg az agrárkamara. (Mészáros) Amiről a képviselők (is) vitatkoznak A kárpótlási jegy életj ár adókra váltása A kárpótlási jegyek nevesített, szabályozott felhasználási lehetőségeit bővíti a törvényjavaslat azok számára, akik a kárpótlási jegyért — életkoruk miatt — nem tudnak vagyont, vagyontárgyat (termőföldet, üzletrészt stb.) szerezni, illetve kezelni. Az előterjesztés szerint életjáradék — az őt saját jogon megillető kárpótlási jegy ellenében — annak folyósítható, aki 1991. december 31-én betöltötte 65. évét. így gyakorlatilag készpénzre váltható a kárpótlási jegy — ez a megoldás azonban arra a viszonylag szűkebb körre vonatkozik, amely erre szociálisan rászorult. (Az eddigi információk szerint a jogosultak elvileg 35-38 százaléka élhetne ezzel a lehetőséggel.) Fontos tudni, hogy saját jogú kárpótlási jegyről van szó, más személy kárpótlási jegy megvásárlásával nem szerezhet jogosultságot életjáradék folyósítására. Az életjáradék havonta fizetendő, a jogosultat élete végéig megillető szolgáltatás. Havi összegét a jogosult neme, 1991. december 31-ig betöltött életkora, továbbá — a Társadalombiztosítási Főigazgatóságra átruházott — kárpótlási jegye névértékének figyelembevételével kell megállapítani. Például százezer forint névértékű kárpótlási jegy esetén 1992-ben az életjáradék havi összege 65 éves férfinak 667, nőnek 531 forint. Ha 70 éves személyekről van szó, a férfi 848, a nő 686 forintot kaphat. 75 éves kor esetén a férfi évjáradéka havi 1121, a nőé 923, 80 éveseknek pedig 1516, illetve 1284 forint. (A férfiak—nők közötti összegszerű különbözőséget az magyarázza, hogy a két nem várható életkora eltérő; a nők hosz- szabb ideig élnek, ezért számukra a kárpótlási jegy értékét hosszabb távon tervezi felhasználhatóvá tenni a törvényjavaslat.) Az infláció miatti értékcsökkenés veszélyére tekintettel a jogszabály- tervezet úgy rendelkezik, hogy a járadék összegét 1993-tól minden év március 1-jétől az előző évi átlagos nyugdíjemelés 30 százalékával megegyező mértékben kell emelni. Az igény bejelentésével, megszerzésével kapcsolatos eljárások illetékmentesek, a kárpótlási jegyért kapott életjáradék pedig mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól. Ferenczy Europress AZ ETIKETT Jut eszembe a népszerű Egy szerelem három éjszakája című musicalből a dal: „Az etikett... az etikett... "De miért is? A vállalkozások okán. Ugyanis a vállalkozáshoz feltétlenül pénz kell, ez az a feltétel, ami nélkül nincs. Ahogy a latin mondja: conditio sine qua non. Nem akarom a gimnáziumban belém deklináltés konju- gált (azóta sajnos sokat kopott) latinos „felkészültségemet” fitogtatni, dehát valljuk meg, azzal minden vállalkozó tisztában van, hogy az üzlethez pénz kell, ám a kondíciószinekvanon hallatán legfeljebb megrántja a vállát...Ettől még sikeres lehet az üzlet. Vannak azonban olyanok, akik e szükséges feltételt nem tartják elegendőnek. Noha a pénz megkerülhetetlen... Hogy miért is jut eszembe most meg az a régi kabarékupié? — hogy azt mondja: „Akinek pénze van, az költhet malagára, akinek pénze nincs, az üljön a...” Mert tudja-e kérem, szépreményű vállalkozónk, hogy az üzleti vacsorán milyen ételekhez illő megrendelni például a malagát? Szóval, bökjük ki már: a modern piachoz, az üzletkötéshez, a sikerrel kecsegtető tárgyaláshoz nemcsak elegendő tőke, jó szimat és kellő ravaszság kell, hanem stílus is, viselkedés is, illő modor, a stratégiai elgondolást kellően „felöltöztető” taktika. Etikett! Miként a pénz sem, ez sem terem magától. Itt is vannak hiányok, régi reflexek, a hátbaveregetősen elintéző urambátyámozástól a diktátumokhoz szokott egyeduralkodói merevségig. Ezeket a behozandó hiányokat, ledolgozandó kövületeket, visszaszorítandó esetlenségeket felismerve készítette el a magyar üzleti élet egyik jó ízlésű szakembere, Török Gabriella azt a videokazettát, amely üzletkötők, vállalkozók, ügyvezetők számára tartalmaz filmmé fogalmazott tanácsokat arra nézve, hogy mit és miként kellene másként tenni. Nemes Tamás kaposvári fiatalember a video láttán gondolt egyet, s társával, betéti társaságot szervezett. Vagyis vállalkozott a vállalkozásra — ügyes szlogennel meghirdette és így kellő számú érdeklődővel elindult Kaposváron a Mtesz-szék- házban a két alkalomra szóló húszórás „továbbfejlesztő tanfolyam”, melynek előadója maga Török Gabriella volt. Terítékre kerültek tehát az etikett, a protokoll, az öltözködés és a tárgyalás taktikai szabályai, sőt maga a teríték is terítékre kerül. Ugyanis a jelentkezők költségére étkezést is biztosítanak, no nem a jóllakatás céljából, hanem azért, hogy módszertanilag is gyakorolják, mit „követel” az üzleti ebéd és az üzleti vacsora. Anélkül, hogy ingyenreklámot csinálnánk kezdeményezésüknek, azt azért megjegyezhetjük: jó, hogy ilyen is van. Még akkor is, ha a protokoll önmagában nem garantálja az üzleti sikert. A csudába is! Megint egy műdal jut eszembe, miszerint „Elfogy a hozomány és megmarad a nő...” Avagy: ha az üzleti ebédek és vacsorák során elfogy a tőke — azért a jó modor akkor is megmarad. Az sem semmi... T. T. A II. világháborús emlékmű, háttérben a volt Pongrácz-kúria
