Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
1992. március 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem fizette a lakbért Kilakoltatás — először Kaposváron A kaposvári lakás ajtaja előtt tegnap rendőrök és a polgármesteri hivatal munkatársai gyülekeztek. A kopogásra egy idős ember nyitott ajtót. Szerencsére nem kellett feltörni a lakás ajtaját, bár nem számítottak arra, hogy itthon lesz lakója. A cókmókok már összekészítve az ágyakon sorakoztak. Kaposváron tegnap délelőtt volt az első kilakoltatás. A Honvéd utca egyik földszinti kétszobás lakásának bérlője (nevét a személyiségi jogok védelme miatt nem közöljük), 1989 óta nem fizette a lakbért: mintegy 86 ezer forint tartozása gyűlt már össze. A 60 éves rokkant-nyugdíjast a bíróság rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá nyílvánította 1990 januárjában. Lukács Máriától, a városi önkormányzat igazgatási irodájának főmunkatársától megtudtuk: az idős embert bírsággal is lehetne büntetni, azonban biztosan azt sem tudná fizetni. A lakó nem vette át az idézéseket, s már négy alkalommal nem jelent meg a bírósági tárgyaláson. A lakás igen elhanyagolt, mindenfelé rongyok, újságpapírok összegyűjtve, jó néhány hónapos kosz. A konyhában ételmaradékok az asztalon, üres lábasban merőkanál. A fürdőszobából jövő orrfacsaró szag az egész lakást elárasztja, talán a falak is magukba szívták már. Beljebb a kisszoba falán egy kép: az angyalok között Mária gyermekével. „Elhagytak a gyerekeim, a feleségem, én pedig beteges vagyok, nem segített senki. Megpróbáltam én már mindent...” — szöktek köny- nyek az idős férfi szemébe. Innen már nincs visszaút, nem lehet mit tenni. — Többet voltam a kórházban, mint itthon, most is onnan jöttem ki. A leveleket azért nem tudtam átvenni. 45 évet keményen dolgoztam és mindössze 3000 forint táppénzt kapok. Abból hogyan fizessek?” széttárta a karját. „Hacsak megint nem fogok a kórházban kikötni, ta(Fotó: Kovács Tibor) Ián ahova kerülök, azt majd fizetni tudom.” Miközben beszélgettünk, már ott sürögtek körülöttünk a bútorszállítók. A szekrények, az ágy, a lepedőbe csavart holmik felkerültek a teherautóra. A szállítási költséget a ki- lakoltatottnak kell fizetnie. A kaposvári önkormányzat szükséglakást utalt ki az idős ember számára, oda szállították legszükségesebb holmijait. Mivel a lakás igen kicsi, azokat az ingóságokat, amelyek nem férnek be a lakásba, a polgármesteri hivatal raktárhelységében tárolják majd. — A szükséglakás lakbére igen csekély lesz, ha akarná, biztosan tudja majd fizetni — jegyezte meg Lukács Mária. A zárat kicserélték, a betétet kulcsokkal visszaadták a ki- lakoltatottnak, hátha tudja még majd használni. A névtábla is lekerült már. Még négy kilakoltatást terveznek a közeljövőben — a soron következő csütörtökön lesz. Tóth Kriszta Tab 240 milliója A tabi önkormányzatnak az idén mintegy 240 millió forint áll rendelkezésére. Ebből az összegből az intézmények működési és fenntartási kiadásai 200 milliót emésztenek föl. A maradék pénzből beruházásra mintegy 27, felújításra pedig 7 milliót fordíthatnak. A hiteltörlesztés kamataival együtt 3,8 milliót tesz ki, a tartalékalap pedig 900 ezer forint. A város a beruházásokhoz céltámogatási igényként 10,6 millió forintra nyújtott be pályázatot a 2. számú általános iskola építéséhez. A saját forrást (5,3 millió) az önkormányzatoktól átvett pénz, valamint a hitel adja a továbbiakat a megyei önkormányzattól átvett pénzből (5,3 millió) biztosítják az Országgyűlés döntése után. A beruházásra szánt összeg 98 százalékát az ivóvízhálózat fejlesztése viszi el, ezért a beruházásokhoz 8,5 milliós hitelt vesznek föl 1992-ben. A felújításra szánt pénzből 5 millióba kerül a Piactéri épület, a fennmaradó 2,1 milliót pedig a polgármesteri hivatal tető- és fűtési rendszerének felújítására költik. A kisváros az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatására májusban 24,5 millió forintra nyújt be pályázatot. K. J. Bóna József a Sefag vállalati biztosa A Somogyi Hírlap információi szerint az Állami Vagyonügynökség február elsejétől állami felügyelet alá vonta a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot. A földművelési miniszter javaslatára ettől az időponttól kezdődően Bóna Józsefet, a Sefag termelési vezérigazgató-helyettesét vállalati biztosnak nevezték ki. Az erről szóló kinevezési okmányt tegnap délután Kaposváron adta át Dauner Márton, az FM erdészeti és faipari főosztályvezetője. Új seprű jól repül Boszorkányszombat pénteken, 13-án Boszorkánytalálkozó volt a hét végén Kaposváron. Napjaink seprűlovagjai, korunk vasorrú bábái jöttek össze városunkban egy kis szakmai eszmecserére. Azért, hogy a hiedelem szerint a pokol legmélyebb bugyraiból való tudományuk némely vívmányát bemutassák az itteni fogékonyaknak. Fogékonyak pedig jócskán akadtak. Naponta több százan jöttek el a megyéből, hogy hírt halljanak jó vagy rossz sorsuk felől. A kaposvári boszorkánytalálkozó szervezője Szépné, Mészáros Mária, helyi khm... kártyavető boszorkány. Elmondta, a céhe iránti évszázados előítéletek, máglyarakás, miegyéb ellenére ma is virágzik ez az iparág. — A misztikum mindig csábítja az embereket. A jelenlegi érdeklődésnek azonban az is oka, hogy manapság egyre több a szerencsétlen, elrontott sorsú ember, aki már csak a csodában reménykedik. Az első nap például csak háromnak tudtam jót mondani. Sokan azért jönnek el, hogy valakinek kibeszéljék gondjaikat. Kitárulkoznak, olyan dolgokat is elmondanak nekünk, amelyeket másnak soha nem mondanának el. Ettől megkönnyebbülnek, megnyugszanak. Sok öngyilkosjelöltet sikerült már megmentenünk. Ha más haszna nem lenne a működésünknek, már ezért is megérte. A boszorkányok elmondták, semmi közük a sötét erőkhöz. Szakma ez, amit meg lehet tanulni. Persze nem könnyű. A kártyavetésben például mindegyik lapnak legalább három jelentése van, s az sem mindegy, az egyes lapok hogyan fedik egymást. Megtudtuk: a modern boszorkány már szakosodik: vannak külön kártyavetők, tenyérjósok, viaszöntők, rontáslevétellel foglalkozók, asztrológusok stb. Kis ideje Magyarországon is működik szervezetük: az Országos Boszor(Fotó: Király J. Béla) kányszövetség, amely az állandó kapcsolattartást, az információáramlást, érdekvédelmet, s az esetleges seprűtuningolást biztosítja... Kiderült, ha unatkoznak vagy döntés előtt állnak, gyakran vetnek maguknak is kártyát, s a lapok előrejelzése 90 százalékban bejön. Nagy László Kié a madárfütty, kié az erdő? A meghívó Kossuthnak szólt, hogy tanítson a szabadságra — Ette már a főztömet a Csurka, meg a Szabad György is, de a csuda tudja, hogy ízlett-e nekik — vonta meg a vállát Tóth Istvánná. — Nem járok be oda — bökött a háta mögé: a siómarosi Kos- suth-kör szomszédos szobájában a március 15-e megünneplésére érkezett dr. Kónya Imre fogyasztotta a rántott húst rizibizivel. o A pódiumra közben felsorakozott a szabadi gyermekkórus és vegyeskar. A kisdiákok szombaton huszárvágással nyertek egy dunántúli dalostalálkozót; a meghívó valószínűleg egy szobornak szólt, mely Kossuth Lajost ábrázolja, s melyet legelőször állítottak a világon a nagy államférfi tiszteletére — itt, Siómaroson. Aztán jobbnak bizonyultak mindenkinél — Monokon énekelhetnek majd jutalmul. Ez elsőképp a karnagy, Könczöl György érdeme. © Csány István és Pápai Lajos köszöntőjét követően Kónya Imre szólt. — Kivételes tisztesség az, hogy azok utódai előtt beszélhetek ezen az ünnepen, akik ősei először emeltek szobrot Kossuth Lajosnak — mondta a Kossuth-szakállas politikus. — A műsor is azt bizonyította, hogy az elbizakodott hatalomnak nem sikerült szétverni a hagyományokat, a közösségeket. A 48-as forradalom előtti tisztelgés évről évre a gyengülő hatalom elleni tüntetéssé vált, s végül a hátuk mögött a világ legerősebb fegyveres erejét tudó kommunistáknak el kellett ismernie a „mezítlábas" ellenzék létjogosultságát. — Március 15-e napjainkban nem a kormánypárté, nem is az ellenzéké — tette hozzá. — A nemzeti összefogás, a hazáért tenni kész önfeláldozás ünnepe. Torokszorító a felelősségünk, most minden rajtunk múlik, nem hivatkozhatunk a török, a tatár, az orosz vagy a német elnyomásra. Átrendeződni készül Európa. Benne kell megtalálnunk Magyarország helyét — néhány száz kilométerrel nyugatabbra sem tehetségesebbek az emberek. „Kitántorgó” honfitársaink megállták a helyüket bárhol a világon normális körülmények között. Ezeket a normális körülményeket akár- juk meghonosítani, hogy itthon, a hazájában tudjon boldogulni a magyarság. © Kossuth Lajos 1894. március 20-án este 10 óra 55 perckor hunyt el. Még abban az esztendőben felállították Maroson a szobrát — elsőként a világon. Évekkel később, amikor Amerikában avatták az ottani első Kossuth-szobrot, a marosi református egyház presbitériumának küldtek hat hajójegyet, hogy a falu képviselői vegyenek részt az ünnepélyen. A helybéliek azonban úgy döntöttek: „mivel a víznek nincs gerendája, ők bizony hajóra nem ülnek”. 1944-ben, Kossuth halálának ötvenedik évfordulóján a talpazatáról leemelt mellszobor alatt egy kazettában két okiratot találtak az utódoké. Az egyik egy gyűjtőív másolata volt, mely szerint 640 forint körüli pénzt ajánlottak fel a helyiek a szobor felállítására, a másikon — néhol elmosódva — üzenetet olvashattak. így kezdődik: „Későbbi idők gyermekei. Kedves véreink. Bármikor jusson kezetekbe e szent emlékű okirat, tudjátok meg, hogy ezen emléket a hála és kegyelet emelte, emelte pedig érettetek is, hogy példát adjon és tanítson a szabadság- és hazaszeretetre...” C. A. Sajnos még ma sem eldöntött tény, hogy mely erdőterületek maradnak állami tulajdonban, de az erdőgazdaságok is kötelesek kijelölni a kárpótlásra kerülő területeket. A törvény paragrafusai között tallózva Szántó Gábor, a megyei erdőfelügyelőség igazgatója kiemelte az ellentmondásokat, majd a gyakorlati teendők végrehajtását elemezve hangsúlyozta: célszerű lenne a vegyestulajdonú erdőközösségek létrehozása. Mindez a termelőszövetkezetek erdészeti választmányán hangzott el az erdő tulajdonlásáról. Dr. Jójárt László, a Fölműve- lésügyi Minisztérium jogi főosztályának osztályvezetője kiemelte, hogy a kárpótlási és átmeneti törvény a szövetkezeti földterületek tulajdoni helyzetét ugyan meghatározta, az állami földekét azonban nem. Az állami erdőgazdasagokban is ki kell jelölni a kárpótlási árverési földterületeket, de azt más rendszerben, mint a szövetkezeteknél. A félreértésekről is szólva az osztályvezető kijelentette az erdőbirtokosságról; eldöntött tény, hogy az eredeti tulajdon nem adható vissza. Babócsától Pusztakovácsiig sorjáztak a példák a szövetkezeti erdőterületeketről. Legkényesebb kérdés volt az újabb államosítás ténye (?), valamint az, hogy 8 napon belül egyeztetni kell az érdekegyeztető fórumokkal. A valamikori jogi személyeknek nincs lehetőségük kárpótlási igényük érvényesítésére az erdő esetében sem, mert a kárpótlás természetes személyekre vonatkozik. A licitálások során az erdőterületen lévő fa értéke nem számít, ugyanis az állományérték nincs benn a szövetkezet vagyonértékében. Csak aranykorona-értékre történhet a licitálás. Ma még kérdéses, hogy a jogvesztő határidőn belül lehetséges-e a termőföldnek és a szövetkezeti erdőterületeknek a valós tulajdonlását megoldani. M. T.
