Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. március 17., kedd A SZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ UJ TÖRVÉNYEK (3.) A vagyonmegosztás A vagyonmegosztási eljá­rást a törvény csak a termelő típusú, azaz konkrétan a me­zőgazdasági és az ipari szö­vetkezetekre vonatkozóan szabályozza. Az eljárás há­rom jól elkülöníthető fázisra osztható: a/ a vagyonmegosztás elő­készítése. b/ vagyonmegosztás köz­gyűlési határozattal, c/ vagyonmegosztás árve­réssel. a/ A vagyonmegosztás előkészítése Szervezeti változás kezde­ményezése esetén a szövet­kezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel, vagy egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékeléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetében szakértői értékbecslésre kerül sor. Az egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékelés mód­ját a kormány szabályozza, e rendelet az elkövetkezendő hetekben bizonyosan meg fog jelenni. A megállapított vagyonér­téknek megfelelően kell meg­határozni az egyes üzletré­szek névértékét is. A névérté­ket a szövetkezeti üzlet­rész-értékpapíron fel kell tün­tetni. A kezdeményezett szerve­zeti változások alapján a szö­vetkezet közgyűlése kéthar­mados szótöbbséggel megha­tározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s me­lyek csoportonként a vagyon­megosztási eljárásra. A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett részjegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A követelése­ket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyakhoz kell kap­csolni. A követeléseket és a tarto­zásokat az egyes vagyontár­gyak között azok megállapított értékének arányában kell megosztani. A követelést ah­hoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni amely, a/ vagyontárgy működteté­sével összefüggésben a köve­telése, b/ vagyontárgyra való fel- használás céljából vagy an­nak működtetésével kapcso­latban a tartozás keletkezett. A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosz­tásához a szövetkezet hitele­zőjének hozzájárulása szük­séges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdo­nosa a vagyontárgyhoz kap­csolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a vagyonmeg­osztási közgyűlésre meg kell hívni. A hozzájárulást. meg­adottnak kell tekinteni, ha a hi­telező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilat­kozik. b/ Vagyonmegosztás köz­gyűlési határozattal Ha a szövetkezetben szer­vezeti változásra kerül sor, nem csak magáról a változás­ról, hanem arról is kell dönteni, hogy az egyes vagyontárgyak, vagyoncsoportok tulajdonosa melyik új szervezet vagy tag lesz. A vagyonmegosztás akkor igazán megnyugtató mindenki számára, ha az megállapodáson alapul. A va­gyonmegosztás az átmeneti időszakban a - legfontosabb mozzanat, ezért a közgyűlési határozat meghozatalához szigorú szavazatarányokat ír elő. A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról a/ a szövetkezet megszű­nése esetén a tagok által egy­hangúlag megszavazott: b/ a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalaku­lása esetén a gazdasági tár­saságba belépő tagok egy­szerű szótöbbségével, illető­leg valamennyi be nem lépő tag által egyhangúlag meg­szavazott; cl a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes szétváló, kiváló szerve­zetekbe kerülő tagok külön-kü­lön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyéni­leg kiváló tag által egyhangú­lag megszavazott határozattal dönthet csak. A közgyűlési határozat alap­ján kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti üzletrészt be kell vonni. Ha az ismertettek szerinti közgyűlési határozat megszü­letett, ez azt is jelenti, hogy a vagyontárgyak új tulajdonosai abban is megállapodtak, hogy a vagyontárgyakhoz kapcso­lódó tartozásokat is átvállal­ták. c/ Vagyonmegosztás ár­veréssel Azon vagyontárgyak tekin­tetében, amelyekre nézve az előzőek szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, ár­veréssel történő vagyonme­gosztásra kerül sor. A szövetkezet vagyontár­gyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívül­állók (a továbbiakban: kívül­álló tulajdonosok) részvéte­lével kell árverésre bocsátani (zártkörű árverés), az árvere­zők egyénenként és csoporto­san is licitálhatnak. Az árverező a szövetkezeti üzletrész-értékpapírjával — vagy az arról kiállított más ér­tékpapírral — annak névér­téke összegéig vehet részt az árverésen. A vagyontárgy ki­kiáltási ára a vagyonértéke­lése szerinti összeg. A szö­vetkezeti üzletrész névértéké­ből a kikiáltási ár tíz százalé­kának megfelelő összeg árve­rési előlegnek minősül. Az árverést a vezetőség a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját követő hatvan na­pon belüli határnapra tűzi ki. Erről írásban értesíti a tagokat és a kívülálló tulajdonosokat; egyúttal kijelöli az árverés ve­zetőjét. Az árverést a helyben szo­kásos módon is meg kell hir­detni. Az árverés kitűzéséről szóló értesítésben közölni kell az árverésre kerülő vagyon­tárgyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát, fontosabb jel­lemzőit, valamint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és köve­teléseket. Az árverezőnek az ajánlat- tétel előtt nyilatkoznia kell ar­ról, hogy átvállalja a vagyon­tárgyhoz kapcsolt tartozást. Ennek hiányában az árverező az árverésen nem vehet részt. A nyilatkozatot, illetőleg a ki­zárást az árverési jegyző­könyvben fel kell tüntetni. Az árverésre bocsátott va­gyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező, azonos összegű ajánlatok esetén az első aján- lettevő szerzi meg. Ha az ilyen ajánlettevők között a sorrend nem állapítható meg, az árve­rési vevő személyét sorsolás­sal kell eldönteni, vagy ha ké­rik, a vagyontárgyat közös tu­lajdonukba kell adni. Az árverés vezetője kizárja az adott vagyontárgy megis­mételt árverezéséből azt az árverezőt, aki az árverési véte­lárat nem fizeti meg. A kizárt személy az árverési előlegét elveszíti, amely a szövetkeze­tei illeti meg. Az adott vagyontárgy árve­rés után az árverési vételár­ként kifizetett szövetkezeti üz­letrészt be kell vonni, és a meglévő szövetkezeti üzletré­szek részarányát ki kell egé­szíteni. A zártkörű árverést az árve­résre kijelölt vagyontárgyra mindaddig folytatni kell, amíg a közgyűlésen megegyezés nem születik, illetőleg amed­dig az egyes vagyontárgyak legalább a vagyonértékelésen megállapított értékükön az ár­verésen el nem kelnek. Ha az árverésen a vagyon­tárgy nem kel el — a közgyű­lés döntésétől függően —, a zártkörű árverést a kikiáltási árnál alacsonyabb értéken is le lehet folytatni. Ha pedig a zártkörű árverés így sem ve­zet erdményre, nyílt árverést kell tartani, amelyen szövet­kezeti üzletrésszel nem ren­delkező személy is részt ve­het. A nyílt árverésen kész­pénzzel is lehet licitálni, és az árverési vételár a kikiáltási ár­nál alacsonyabb is lehet. A szervezeti változások végrehajtása után, illetőleg akkor is, ha ilyenre nem került sor, a szövetkezet köteles alapszabályát az új szövetke­zeti törvénynek megfelelő tar­talommal megállapítani. Ez új szövetkezet esetében új alap­szabályt is jelent, megmaradó szövetkezet esetében pedig elegendő a korábbit módosí­tani. Az alapszabály tartalmának meghatározása, illetőleg ez alapján az új szervezeti, veze­tési rendszer felállítása az új szövetkezeti törvény rendel­kezései szerint történhet, ezért erre az átmeneti törvény kapcsán nem szükséges ki­térni. (Folytatjuk) TIZENHAT VÁDLOTT, NYOLCVAN TANÜ Árulkodó levelek a fogdában Nagyszabású lopássorozat tetteseit ítélte el a bíróság Jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt Oláh Gyula és 15 társa ellen indított bűnügyben hirdetett ítéletet a Ka­posvári Városi Bíróságon dr. Budavári Róbert tanácsa. A vádlottak kaposváriak, toponáriak, illetve zimányiak. A nem mindennapi perben 1991. január 5-től — az első öt gyanúsított őrizetbe vétele óta — több tárgyalást tartottak, nyolcvan tanút hallgattak meg. A városi ügyészség negyven­hat vádpontban sorolta fel a vádlottak terhére rótt bűncse­lekményeket. Ezek között sze­repelt áruház- és garázsbetö­rés, behatolás ipari- és tároló­telepekre, gépkocsilopás, az eltulajdonított járművek rend­számtábláinak és alvázszá­mainak átütése, kicserélése roncs kocsikra, orgazdaság, devizagazdálkodás megsér­tése, csempészés, közúti ve­szélyeztetés. A felsorolás nem teljes. Az okozott kár is különböző: az egyik telepről ellopott gázpa­lack értéke „csak” 42 ezer fo­rint volt, a KAP-PA áruház megdézsmálásával viszont megközelítően egymillió forint értékű különféle árut vittek el. A vádirat szerint a vádlottak közül Oláh Gyula első-, a fia­talkorú Sz. Péter másod-, a fi­atalkorú H. Zoltán harmad-, Matesz Csaba negyed-, Hal­mos László ötöd- és Farkas Nándor hetedrendű vádlott a bűncselekményeket szerve­zetten követte el. Oláh Gyula Wartburgját és Lada kombiját a bűncselekményekhez hasz­nálták, több esetben úgy, hogy a gépkocsi tulajdonosa nem volt jelen. A bűncselek­mények helyét, időpontját, módszerét, az eltulajdonításra kiszemelt áruk körét előre megbeszélték, és meghatá­rozták, kinek mi lesz a sze­repe a végrehajtás során. Az első- és másodrendű vádlott a tárgyaláson leltartóz- tatásban, a többiek szabadlá­bon védekezhettek. Oláh Gyula, aki többször ki­fogásolta a rendőrségnek vele szemben tanúsított eljárását, továbbá nevének rendőrségi sajtótájékoztatón való nyilvá­nosságra hozását, tagadta, hogy a vádlottak vezére volt. Azt állította, hogy mindössze két bűncselekményben vett részt. A bíró eléje tárta azokat a leveleket, amelyeket a fog­dában írt Sz. Péternek, a má­sodrendű vádlottnak. Ezekben tanácsokat adott, hogy a ki­hallgatásokon mit mondjon, mit ismerjen el, mit ne. „Min­dent tagadj, éveket nyerhetsz” ...„Semmit sem tudsz a radiá­torokról. Nem mi vittük el őket...” „Azt mondjad, hogy a Somogyi Hírlapban olvastál róluk” — írta leveleiben, ame­lyeket a bíróságon megtekin­tett, és magáénak vallott. — Ha nem volt a csapat irá­nyítója, akkor miért adott ta­nácsokat a levelekben? — kérdezte tőle a bíró. — Brahiból..., én csak gon­doltam... így fért bele az alsó­nadrágba... Különben is azt írok, amit akarok... — mondta. Kijelentette: cselnek esett áldozatul, mert úgymond — „a levelek mögött a kihallgató rendőr állt.” Az ügyész a bizonyítási el­járás befejezése után fenntar­totta az Oláh Gyula és társai ellen előterjesztett eredeti vá­dat, ám ismertette azt is, mely vádpontokban nem sikerült bi­zonyítani az ott felsoroltak bű­nösségét. Azt kérte a bíróság­tól, hogy az ítélethozatalkor ezt vegye figyelembe. Az első öt vádlott esetében végrehajtható, a többieknél próbaidőre felfüggesztett sza­badságvesztés kiszabását in­dítványozta. A bíróság megál­lapította, hogy a vádlottak a bűncselekményeket haszon- szerzés céljából követték el. Bebizonyosodott, hogy nem állja meg a helyét általában a vádirat bűnszövetségre vo­natkozó megállapítása. Az sem bizonyítható, hogy Sz. Péter Oláh Gyulától fenye­getve követte el bűncselek­ményeit. A tanácsvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy sok volt az ellentmondásos és a hamis vallomás. A bíróság Oláh Gyulát a vád hat pontjában találta bűnös­nek, ötben pedig felmentette. Halmazati büntetésül 4 évi, 4 hónapi börtönre, 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A közü­gyektől négy, a közúti jármű- vezetéstől három évre eltil­totta. Sz. Péter másodrendű vád­lottnak három évet és hat hó­napot kell eltöltenie a fiatalko­rúak börtönében. A közü­gyekben három évig nem ve­het részt és három évig nem vezethet gépjárművet. H. Zoltán harmadrendű vád­lott büntetése: két év börtön a fiatalkorúak számára kijelölt intézetben, két év közügyektől és két év közúti járművezetés­től való eltiltás. Matesz Csaba negyed­rendű vádlott két évi és hat hónapi börtönt kapott. Két évre eltiltották a közügyektől és két évre a közúti járműve­zetéstől. Halmos László ötödrendű vádlottat egy évi, tízhónapi börtönre ítélte a bíróság. Két évre a közügyektől egy évre pedig a közúti járművezetéstől eltiltotta. Egy vádlottat felmentett a bíróság. A többiek büntetése: próbára bocsátás, felfüggesz­tett szabadságvesztés. A vádlottaknak — külön­böző arányban — meg kell fi­zetniük a tetemes bűnügyi költséget és az okozott kárt. Az ellopott tárgyak nagy része a házkutatások során megke­rült. A perben szereplő, a vád­lottak tulajdonát képező érté­kek egy részét — például egy BMW személygépkocsit — a bíróság elkobozta. A vádlottak többsége az íté­let enyhítéséért, az ügyész — a vádlottak egy részénél — sú­lyosbításért fellebbezett. Szegedi Nándor A forintleértékelés után Valutaárfolyamok Pénznem Vételi Eladási forintban Angol font 137,43 138,13 Ausztrál dollár 60,66 60,96 Belga frank (100) 233,82 234,98 Dán korona 12,40 12,46 Finn márka 17,63 17,73 Francia frank 14,17 14,25 Holland forint 42,74 42,96 ír font 128,74 129,38 Japán yen (100) 59,84 60,14 Kanadai dollár 67,05 67,39 Kuwaiti dinár 271,70 173,08 Német márka 48,11 48,35 Norvég kor. 12,27 12,33 Olasz líra (1000) 64,09 64,41 Osztrák schill.(100)683,67 687,07 Portugál esc.(100) 55,84 56,12 Spanyol pes.(100) 76,06 76,44 Svájci frank 53,22 53,50 Svéd korona 13,27 13,33 Tr.es cl.rubel 27,43 27,57 USA-dollár 80,40 80,80 ECU 98,31 98,81 Kamatozó kárpótlási jegyek Március végétől több ezren vehetik át kárpótlási jegyüket, s ezeket már megnövelt, 109,6 százalékos értéken kap­ják majd kézhez. így márciusban az 1000 fo­rintos kárpótlási jegy 1096, az 5000 forintos 5480, a 10 ezer forintos pedig 10 ezer 960 fo­rintot ér. A kárpótlási jegyek a min­denkori jegybanki alapkamat 75 százalékával, jelenleg évi 16,5 százalékkal kamatoznak. Ma: forgalomkorlátozás 1992. március 17-én, kedden Somogy megye és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatja Kaposvár polgárait, hogy március 17-én (ma) reggel 8 óra és délután 18.30 óra között a Kossuth téren a Katonazenekari találkozó miatt forgalomkorlátozás és útlezárás lesz. A zavartalan lebonyolítás érdekében a város forgalmi rendjében az alábbi változások lesznek. A 12-es helyi járatú autóbusz a vasútállomásról az Áchim András—Berzsenyi utca—48-as ifjúság útja—Honvéd utca útvonalon közlekedik. Az autóbuszok a Berzsenyi utcai felüljáró megállóhelyen állnak meg. A fenti időpontok között az Ady Endre utca, Teleki utca és Noszlopy Gáspár utca lezárásra kerül. Kérjük a gépjárművek vezetőit a fenti korlátozások figyelembevételével közlekedjenek! Szíves türelmüket, megértésüket köszönjük! Önkormányzati Hivatal (216413) A legolcsóbb feketeszén! A DÉL-TÜZÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG — BARANYA — SOMOGY — TOLNA megyei TÜZÉP-telepein most ÍOO Ft/q engedménnyel vásárolhatja meg 6—7000 cal, kiváló fűtőértékű fekete kőszén tüzelőjét, amennyi­ben időben keresi fel árusító egységeinket! (Legfeljebb április 30-ig, illetve amíg a készlet tart!) Gyors elhatározással jót választ! (216360) BÉITÜZÉP I-----1 PÉCS—a

Next

/
Thumbnails
Contents