Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1992. március 12., csütörtök Épül a körgyűrű A hét eleje óta tovább épül az MO-s autópálya-gyűrű, emiatt az M7-es autópályán időszakos forgalomkorlátozásra kell számítani. A munkák a nyári turistaszezonban szünetelnek, ám ősszel már kiterjednek a körgyűrűnek az M1-es autópályával létesítendő csomópontjára is. Árbefagyasztás A macedón kormány befagyasztotta az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát. Az intézkedés három hónapig lesz érvényben, a gazdaságot újraszabályozó törvények meghozataláig. Az árdrágítókat 100 ezertől 2,25 millió dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják. Hanyatló tőkebefektetés új Mercedes A detroiti nemzetközi au- tókiátlításon mutatta be a német Mercedes autógyár az új 500 SEC és a 600 SEC változatban gyártott modelljét. Az autó 326 lóerős 5 literes változatában nyolc, a 408 lóerős változatában 12 henger van. Az ügyvéd díjazásáról Mennyit költ az állam kutatásokra? Hazánkban 1990-ben 33,7 milliárd forintot fordítottak kutatásfejlesztésre, ami akkor a nemzeti össztermék 1,7 százaléka volt. Ez tavaly reálértékben és arányában is tovább csökkent, nem haladta meg a nemzeti össztermék 1,5 százalékát. így hazánk jelentősen elmarad az úgynevezett fejlett országok legtöbbjétől - állapítja meg az OMFB-ben készült tanulmány, amely összehasonlítja hazánk kutatásfejlesztési adatait az OECD-országok hasonló mutatóival. Elgondolkodtató tény az is, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a kutatásfejlesztési területen dolgozók száma. Míg 1989-ben 22 ezren, addig tavaly mintegy 40 százalékkal kevesebben dolgoztak ebben a szférában. Ennek ellenére az egy főre jutó kutatásfejlesztési kiadás is kisebb, mint más országokban. Például a hozzánk hasonló Norvégiában ugyanannyi kutatóra kétszer annyi a ráfordítás. Az összehasonlítást értékelve a szakértők arra következtetésre jutnak, hogy a fejlett piacgazdasághoz vezető átmeneti időszakban újfajta állami szerepvállalásra van szükség, e téren is elengedhetetlen az üzleti szféra megerősödése. (Innovapress) Mit mond a jog? A megbízás megadásakor az ügyvédnek és az ügyfélnek írásban meg kell állapodnia abban, hogy a fél milyen pénzösszeget fizet a képviselet ellátásáért. Ez az összeg a munkadíjból és a készkiadásból adódik össze. A munkadíj korlátái 1991. október 1-jétől az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya lett, azt ma már semmiféle jogszabály sem a legalacsonyabb, sem a kiköthető legmagasabb határ megállapításával nem korlátozza. Az ügyvédi díjkikötéseknek ezután is lesznek — nagyon is jól tapintható — határai. Ezt pedig a kereslet-kínálat piaci viszonyai fogják kialakítani. Az ügyvédi létszám a létszámkorlátozás felszabadítása óta pár hónap alatt az országos 1800-ról 4000-re ugrott. Az ügyfélért, a munkáért való konkurenciaharc valószínűleg minden jogszabályi meghatározásnál jobban fogja befolyásolni az ügyvédet abba az irányba, hogy az elkért munkadíj arányban álljon a vitás ügy értékével és az abban végzendő ügyvédi munkával. Természetesen itt is fokozottan érvényesül a szakmai tudás, a tekintély, a hírnév, az ügyvéd „goodwill”-je. Lesznek ügyvédek, akik azonos jellegű munkáért többet kérnek, mint mások. Ezt a többletet a megbízó nyilván csak akkor vállalja magára, akkor hajlandó megfizetni, ha ezért valóban jobb és gyorsabb munkát, udvariasabb bánásmódot, több figyelmet remélhet és kap. Az idő majd kiválogatja, hogy melyik ügyvéd milyen szakmai, és ennek révén milyen átlagos díjvállalási kategóriába kerül munkájának színvonala és a megbízók bizalma alapján. A szabad munkadíj-megál- lapodásnak megfelelően nem kizárt a fix összegű vagy az ügyérték meghatározott százalékában való díjkikötés sem. Lehetséges egy fix ösz- szeg kikötése az eredmény bizonyos százaléka is. Az ügyvédi törvény kifejezetten nem tiltja, de etikátlan és akár fegyelmi következményekkel is járhat, ha az ügyvéd munkadíjként a per tárgyának (pl. háznak) egy részét természetben kívánja megszerezni. Díjak és a per A pervesztes felet a bíróság általában a perrel kapcsolatban felmerült perköltség megfizetésére kötelezi. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a bíróság pontosan azonos összeget lenne köteles megítélni a pernyertes ügyfél javára, mint amennyit ő fizetett saját ügyvédjének. A bíróság által a pervesztes félre róható ügyvédi költség összegét az igazságügyi miniszter 12/1991. (IX.29.) sz. rendelete szabályozza. Eszerint a pervesztesség terhére a bíróság az 1. fokú eljárásban a) magánvádas büntetőügyben legalább ezer forintot, legfeljebb 10 ezer forintot, b) polgári peres ügyben legalább ezer forintot, legfeljebb azonban a perérték 5 százalékát kitevő összeget, c) személyi állapotra vonatkozó peres ügyben legalább kétezer forintot, legfeljebb 10 ezer forintot, d) meg nem becsülhető perértékű polgári peres ügyben legfeljebb 5 ezer forintot, e) nem peres eljárásban a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50 százalékát kitevő összegű munkadíjat állapíthat meg. A másodfokú bírósági eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban megállapított ügyvédi munkadíj az előzőekben részletezett összeg 50 százalékáig terjedhet. Ezen a bíróságra kötelező díjmegállapítási előírás szintén — mint egy számítási pont — irántű lehet az ügyvéd és megbízója közti díjkikötés mértékénél, de ismételten hangsúlyozzuk, hgoy az az ügyvédi díjmegállapodást nem szabályozza. A fizetés módja Különösen bonyolult ügyben a bíróság az ügyvédi munkadíjnak a fentiek szerint meghatározott összegét legfeljebb 50 százalékkal megemelheti. Az ügyvédi megbízási díj — ha a felek másképp nem állapotának meg — a megbízás teljesítésekor esedékes. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél a munkadíjat — különösen, ha az nagyobb ösz- szegű — részletekben fizesse. A készkiadásokat a fél azok felmerültekor előre köteles megfizetni. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert e költségek előlegezésének elmulasztása hátrányos következményekkel járhat a félre. Például a szükséges szakértői vélemény nem készül el, az utazási és szállásköltség nélkül a más helységbeli tárgyaláson az ügyvéd nem tud megjelenni. Az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda részére pénzbefizetés csak bevételi pénztárbizonylat ellenében vagy postai átutalással, illetve az ügyvéd (iroda) bankszámlájára való befizetéssel lehetséges. A bevételi pénztárbizonylatot az iroda pénztárosa vagy az ügyvéd állíthatja ki. Készpénzt vagy egyéb értéket csak szabályszerűen kiállított bevételi pénztárbizonylat alapján lehet átvenni. Kivételesen a gyors intézkedés szüksége, a szűk határidők indokolhatják, hogy az ügyvéd az ügyféltől az iroda- helyiségen kívül vegyen át pénzt. Ez esetben köteles ideiglenes nyugtát adni, a kezéhez befolyt pénzt 24 órán belül szabályosan bevételezni, és a pénztárbizonylat egy példányát a félnek kiadni. Évek óta nem tapasztalt mértékben valamennyi ágazatban visszaesnek az idén a japán vállalatok tőkebefektetései. A feldolgozóipari cégek például több mint 10 százalékkal kívánják csökkenteni beruházásaikat. A több ezer vállalatra kiterjedő vizsgálat adatai szerint a japán cégek átlagosan 4 százalékkal fogják vissza befektetéseiket. Biodízel a Feruzzitól Az agrártermékekre szakosodott olasz Feruzzi vállalat- csoport a jövő év végére évi 200 ezer tonnára, a jelenlegi mennyiség több mint nyolcszorosára kívánja növelni a növényolaj alapú, természet- barát dízelüzemanyag termelését. A cég közelmúltban aláírt szerződései alapján tíz európai ország tömegközlekedése rövidesen áttér a Feruzzi „diesel-bi” nevű terméke használatára. Amerika Vietnamért Az Egyesült Államok 3 millió dolláros humanitárius segélyt ad Vietnamnak az ország égető élelmiszergondjainak enyhítésére azon a 6 millió dolláron felül, amit különböző szervezetek adtak az országnak. Mindezzel együtt Washington mindaddig fenntartja Hanoival szemben a kereskedelmi embargót, amíg nem tisztázódik a vietnami háborúban eltűnt amerikai katonák sorsa. TárscLS-jcLtélc A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg...?! Sorozatunkban az elmúlt alkalommal az egyéni vállalkozásokról szóltunk. Ebből bizonyára sokak számára kiderülhetett, hogy bármennyire állampolgári jog is a vállalkozás, mégsem lehet mindenki egyéni vállalkozó. Ehhez ugyanis az elhatározáson, a bátorságon túl kellenek egyéni adottságok és alapvető vállalkozásbeli, vállalkozásviteli ismeretek. A „vállalkozni tudás” — jó pénzért — tréningekkel elsajátítható ugyan, sokan mégis úgy gondolkodnak, túl nagy a kockázat egyedül, társak és kontroll nélkül belevágni a nagy kalandba. Társak és vállalkozások Nos, aki önbizalma, elegendő tőkéje híján így gondolkodik, jól teszi. A társas vállalkozások ugyanis megosztják Pénz-tárca a szükséges kockázatvállalásokat, de nem mindegy, hogy milyen társakkal és milyen vállalkozásba kezdünk. A társválasztásnál alapvető, hogy baráti vagy szakmai szempontokat vegyünk figyelembe. Mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha barátot választunk, előny az eleve meglévő bizalom, a nagyobb megértés, az érdekés értékszempontok rugalmasabb kezelése és egyáltalán a nagyobb rugalmasság, az oldottabb vállalkozási légkör, hangulat. Hátrány azonban — éppen ebből adódóan — a szigorú kontroll, a számonkérés, a szükséges belső fegyelem hiánya, a szakmai szempontok kőkemény érvényesítésének következetlenségei. Ilyenkor kevésbé nézünk szembe a kegyetlen racioanli- tásokkal, a felelősséggel, és nem a kellő időben történik a válságmenedzselés. Természetesen ezzel nem szeretném azt sugalmazni, mintha barátokkal nem lehetne eredményesen vállalkozni. Mindössze a veszélyekre kívántam a figyelmet felhívni. Például a társaságban valakinek kézbe kell vennie a kormányrudat, utasításokat kell osztania, számon kérni sem lehet mindig baráti hangon, megértéssel. Segít a szaktanácsadó Ha kiválasztottuk a társainkat, dönteni kell a tervezett vállalkozás társasági formájáról. Ezt a döntést a kockázat- vállalási szándékunk és tőkénk nagyságának függvényében, mérlegelését követően kell meghoznunk. Ha több lehetőség közül áll módunkban választani, célszerű szaktanácsadó szervezethez fordulni. (A sorozat későbbi fejezeteiben mi is fogunk erre vonatkozó számításokat végezni, tanácsokat adni.) Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak alapíthatunk társas vállalkozást, hanem vásárolhatunk is tulajdonrészt már működő vállalkozásban. Ehhez azonban előzetesen a vállalkozásról és a tulajdonosokról alapos ismereteket kell szereznünk. Nehéz eldönteni persze, minek van nagyobb kockázata: vállalkozást alapítani és indítani vagy tőkével belépni egy már működő társaságba. Ez ugyanis mindig az adott helyzettől függ, hiszen minden vállalkozás — akárcsak maga az ember — egyszeri és megismételhetetlen. És ha már a társas vállalkozásokról van szó, említést kell tenni arról, hogy nemcsak pénztőkével, hanem eszközökkel, szakmai tudással (know-how), vagyonértékű jogok átengedésével (pl. bérleti jog, koncesszió), szabadalommal — vagyis úgynevezett apporttal — is lehet alapítani vállalkozást, ha minimálisan előírt pénztőke már rendelkezésre áll. Tehát a vállalkozó ember maga és/vagy vagyona is lehet tőketónyező egy társas vállalkozásban. Tőkejövedelem vagy bér? Gazdasági társaságban kétféle módon vehetünk részt. Csak a tőkénkkel — másként fogalmazva úgynevezett csendestársként — vagy tőkével és tevékenységgel. Ez utóbbi esetben — amikor a tulajdonos a saját vállalkozásának egyben alkalmazottja is — a haszon kiszámításánál és az érdekek érvényesítésekor több szempontot is figyelembe kell venni. Például azt, hogy mikor jár jobban a vállalkozó: ha tőkejövedelmet húz, vagy ha bért kap. Az esetek döntő többségében a tőkejövedelem magasabb ugyan, de csak kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy év közben ne legyen jövedelme. Ez esetben viszont derekasan kell pengetni az adót, a biztosítást és a különféle járulékokat. Komoly döntéseket igényel a tulajdonosi érdekek maradéktalan érvényesítése és a menedzsment megszervezése is. Ezek a dolgok — általában — csak jó arányérzékkel hangolhatok össze, ugyanis a menedzsment költséges, de nélküle nincs eredmény. A tulajdonos viszont a költségek minimalizálásában, örökös csökkentésében érdekelt. Remélem, senkit sem rettentettem el a társasvállalkozásokban való részvételtől. Ám ha mégis túl kockázatosnak ítélné valaki, ajánlom számára a tőzsdézést. És hogy miként kell ezt a dolgot elkezdeni? Arról a sorozat következő fejezeteiben szólunk. Mert László
