Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
1992. március 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Lehet egy bébivel több Sokgyermekes anyák, hogy vagytok? Ha a címben foglalt kérdésre egy szóval kell válaszolni, akkor a válasz úgy hangzik, hogy a sokgyermekes anyák jól vannak. Legalábbis jobban vannak, elégedettebbek saját választásukkal, mint az egykét vagy a két gyermeket nevelők. Ki és miért akar Magyarországon kettőnél több gyermeket? A feladvány nemcsak tudományos, hiszen a népességszaporulat kulcskérdése, hogy az átlagos magyar család hajlandó-e a bővített reprodukcióhoz szükséges három gyermek vállalására. Fontos számok Egy országos közvéleménykutatás , amelyet a nyolcvanas években végeztek, azt mutatta: az ideális gyerekszám 2,53 volt, azaz a felnőtt lakosság száz családra 253 gyereket talált volna ideálisnak. Ha azonban csak azokat a megkérdezetteket számlálták meg, akik máris kettőnél több gyermekes családanyák, akkor ez a szám lényegesen magasabb: száz családra 280 gyerek. Ezek a számok azért igen fontosak, mert az eszményi gyerekszám a szakértők szerint egyfajta társadalmi presz- szióként működik. Minél többen hiszik (márpedig a mai Magyarországon nem elegen hiszik), hogy a kettőnél több gyermek az ideális, annál többen vállaljk majd az ezzel kapcsolatos döntést. A legbonyolultabb szociológiai problémák egyikéről lévén szó, senki sem vállalja annak pontos megjelölését, hogy ki miért vállal, vagy nem vállal manapság gyermeket Magyarországon. Sokféle véletlen Az említett, 3000 fős mintán megtartott KSH vizsgálat azonban fényt derített néhány érdekes körülményre. Ezek közül a legfontosabb talán a tudatosság feltűnő hiánya a hazai családtervezésben. Először is tehát: a magyar családok közel 40 százaléka egyáltalán nem tervezi a gyermekek számát, amjkor létrejön. Ha pedig a fennmaradó 60 százalék körében szerzett tapasztalatokat vizsgáljuk, kiderül: a családtervezést mellőző háromgyermekes családokban a negyedik gyermek érkezését 36 százalékban tulajdonítják a véletlennek. A véletlen sokféle lehet: „csak úgy lett”, „ikrek jöttek”, nem ismertek megfelelő védekezési módszert, nem volt pénzük abortuszra és így tovább. A véletlenszerű szaporodás kategóriájához áll közel az a többnyire vallásos motívum is, hogy a többgyermekes anya véletlenül került másállapotba, s bűnnek tartotta a terhesség megszakítását, ahogy ez a megkérdezett sokgyermekesek 12 százalékánál történt. További 5 százalék „későn vette észre, hogy terhes”, s ezzel máris 50 százalék felett van azoknak a sokgyermekes anyáknak a száma, akik véletlennek vagy majdnem véletlennek köszönhetik nagy családjukat. „Önkéntesek” A családszeretetből vagy más pozitív okból gyermeket szülők és véletlenszerű nagy- családosok között igen nagy a szóródás iskolai végzettség szerint. Meg kell mondani, hogy a diplomásoknál és egész egyértelműen a cigánycsaládoknál állapítható meg, hogy az új bébit a cs^ládszeretet motiválja. A legjellemzőbb közvéle ménykutatási adatnak azt kell tekintenünk, miszerint a sok- gyermekes anyák közül mindössze 10 százalékban voltak „önkéntesek”, azaz akartak kettőnél több gyermeket a házasságkötés idején. Más kérdés, hogy a háromgyermekes anyák 55 százaléka ma már azt mondja: ha újra kezdhetné, akkor is három gyermeket akarna. (Atlantic) Mesterem a nagy Természet volt Kunffy Lajos harminc évvel ezelőtt 93 éves korában hunyt el Kaposváron a kórházban. Úgy akarta, hogy Somogytú- ron temessék el saját tervezésű műtermének oszlopos bejáratánál, az életművét felvonultató kiállítás, immár emlékmúzeum közelségében. A századforduló nagy festőnemzedékének, a XX. század első felének kitüntetett magyar művésze kevés híján egy évszázadnyi művészeti és történelmi sorsforduló tanúja volt. Nagy értékű életművet, mintegy 2000 festményt, rajzot, továbbá a közéleti magatartás követésre méltó példáját hagyományozta az utókorra. 1869. október 2-án született Orciban. Apja, Kunffy Adolf „az utolsó garibaldista”, ifjú korában Kossuth Lajos eszméitől áthatva négy évig szolgált Nápolyban Garibaldi seregében, majd Somogyba költözött földbérlő gazdálkodónak. A négygyermekes család kezdetben Orciban, majd Gálos- fán, Vargán s végül Kaposváron élt. Kunffy Lajos Kaposváron tett érettségije után Pesten egyidejűleg jogot és festészetet tanult. Művészi tanulmányait Münchenben Hollósy Simonnál folytatta, s alaposnak mondható akadémista stúdiumait 1894-ben Párizsban zárta le. Művészi eszménye a napfénytől áthatott színektől derűs természetábrázolás, mai meghatározással a plein air naturalizmus lett. Közel húsz évig élt a művészet fővárosában, Párizsban, ahol a Szalonok kiállításainak rendszeres szereplője volt. Festői témáit szülőhazájának életéből merítette. A népvise- letes parasztok, tarkaruhás cigányok oly egzotikus vonzerővel hatottak festményein, hogy fokozatosan ismert nevű, sikeres művésszé vált. Tagja lett a magasabb körű francia társasági életnek. Rodin, Munkácsy, Besnard, Lhermitte, La Touche és Luden Simon bizalmas köréhez tartozott. Ügyes kultúrdiplo- matának bizonyulván megkapta a francia Becsületrend lovagkeresztjét. Későbbi sajnálatos elszigetelődését a két világháború következményeként kialakult határ- és társadalmi viszonyok okozták. Somogytúron festett nagyméretű képei egy hajdan virágzó faluközösségnek is emléket állítanak. A túri emberek számon tartják, kinek mely szülője, rokona ismerhető fel Kunffy ecsetje nyomán. A népi életképek felölelik az ünnepeket, a dolgos hétköznapokat, a szemlélődések idilljét, a születés és a halál pillanatait. A művész nagylelkű adományozásának köszönhetően az emlékmúzeum bővelkedik főművekből. Ott láthatók a Gyermektemetés, a Somogytúri lakodalom, az Aratóünnep, a Lányok vasárnapi beszélgetésben, a Hazatérő aratók, a Cigányvajda családja című művek mellett a Kunffy-kúria művész -vendégei is. Stíluselemzés alapján kimutatható, hogy Kunffy a plein air festészet fő vonulatán több korabeli formai, szemléleti hatást is beépített művészetébe. Egy rövid, romantikus Mun- kácsy-igézet után a fiatal francia művészeket követte. A hazai motívumok keresése közben összegeződtek művészi tapasztalatai a nagybányai szellemnek megfelelő naturalista stílusban. Keze olykor virtuóz könnyedséggel kezelte az ecsetet, s impresszionista módon foltokba tömörítetten, vázlatosan festett, máskor elnehezült ecsetrajzolással realisztikus megfigyelésekben gazdag zsánerképeket alkotott. Utolsó korszakának könynyed, világos tónusú képeiben a festői bölcselet által egyszerűvel többet kifejezni tudás mutatkozik. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet egyik írására, a Visszaemlékezé- seim-re. Jelentős kultúrtörténeti forrás. Ebből most csak az ars poétikáját idézzük: „Sokaktól tanultam, de senkit sem utánoztam. Mesterem a nagy Természet volt, amelynek szépségében gyönyörködhettem..." Horváth János Segítik a kutatást A gazdaságilag fejlett országok segítséget kívánnak nyújtani a közép- és kelet-európai országok tudományos kutató-fejlesztő munkájának fenntartásához. Ez volt az egyik központi téma a fejlett 24 ország szervezete, az OECD tagállamai tudomány- politikai minisztereinek Párizsban tartott kétnapos tanácskozásán, amelyen első ízben vett részt a hazánkat képviselő Pungor Ernő tárcanélküli miniszter. Névadójukra emlekezve rendezvénysorozatot tartanak e heten Kaposváron a Petőfi iskola kisdiákjai. Az ügyeskezűek rajzoltak, mások verset mondtak — készülve a péntek esti műsorra. Volt hangverseny és táncház, vetélkedő, színjáték és több színes program, amely tartalmassá teszi mindennapjaikat. Berendeztek egy múlt századi tantermet is. Jövet-menet részeg emberek Büfé és iskola Tabon A név és utcaszám nem szerepel a nyilvántartásban Tabon a Petőfi Sándor utcában a II. Számú Általános Iskolában, illetve gimnáziumban több mint háromszáz diák tanul. Bálint Kálmán tabi olvasónk ezt írja: „ebben az utcában nyílt egy kocsma Csilla büfé néven, ami az iskolától kétszáz méteren belül üzemel. Az iskolából jövet-menet időnként lerészegedett emberek, alvilági személyek mutatják az utat a jövő generációjának. A polgármesteri hivatal korábban megtiltotta az üzletnek a szeszes ital kimérését, ami sajnos, csupán egy hétig tartott. Van érvényes rendelet, ez Tabon nem számít?” A szülőkre hivatkozva A szülői munkaközösség elnöke nevében írt levél a továbbiakban a szülőkre, a pedagógusokra hivatkozva az iskolás korú gyerekek érdekében kér segítséget a szeszes ital árusításának megszüntetésére. Markóné Ajzert Katalin, all. Számú Általános Iskola igazgatónője: — Iskolánkban a büfé csak novemberben nyílott meg, így két hónapig a tanulók az említett falatozóban vásárolták a tízórait és az üdítőitalt. Mi a tanévnyitó óta semmiféle problémát nem tapasztaltunk a szeszes ital árusításából adódóan. Az viszont tény: nem szerencsés, hogy az intézmény környékén több italozó, borozó, presszó is található. Az utcában ittas emberekkel találkozom én is, a kollégák is. De, ki tudja bizonyítani azt, hogy ezek az emberek a „Csilla falatozódban it- tasodtak le?... Az utcán bárhol találkozhat a diák dülöngélő emberekkel. A Petőfi utca elején található az említett falatozó. Itt egyszerre 6-8 személynél több nem fér el. Leülni nem lehet. A büfét Ábrahám Jánosné üzemelteti. Május 1 -jétől működik a falatozó, tömény italt egyáltalán nem árusítok. Az emberek nem nálam ittasodnak le! Egy üveg sör után távoznak a falatozóból. Vizsgálják meg, hogy hol fogyasztanak többet az emberek. Egyébként a város iskoláinak környékén több büfé, presszó, borozó étterem is van. Furcsa, hogy csak az én „ittas” vendégeimmel találkoznak az iskolások... Nem küldtek panaszt Kleiber Zoltánné a szülői munkaközösség elnöke azt sérelmezi, hogy funkciójával valaki visszaüt: — A szülői munkaközösségi üléseinken a falatozó működésével, az ottani szeszes ital árusításával nem foglalkoztunk, mert hozzánk a szülők panaszt nem küldtek. Nevét, címét nem vállalta Dr. Garabon Károly tabi jegyző: — Abrahám Jánosné tevékenységi köréhez — a szak- hatósági engedélyek alapján, a szeszes és szeszmentes italok eldobható pohárban történő árusítása is hozzátartozik. A falatozó melegkonyhás üzlet, így a jelenleg érvényben levő jogszabály szerint — annak ellenére, hogy a falatozó 195 méterre van az oktatási intézménytől — a szeszes ital árusítása nem szabályellenes. A levélíró nem vállalta saját nevét és címét. A városi önkormányzat népességnyilvántartójának tájékoztatás szerint nem szerepel a levélben írt név és utcaszám Tabon a nyilvántartásban. Vaklárma volt hát a büfé-ügy. Krutek József
