Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDAKÖRÖK KONFERENCIÁJA 1992. február 10., hétfő Nem pénzt, lehetőséget ismeretek hiánya a késő délutánig tartó vita során többször is visszatérő téma volt. Megfelelő tájékoztatást kértek a részvevők, és több oldalról ígéretet is kaptak. Tette ezt az országos szövetség, és felajánlotta ezirányú támogatását Herner Endre, a mező- gazdasági termelők megyei szövetsége nevében is. Egy vállalkozásnak négy alapvető feltétele van — hangsúlyozta dr. Tamás Károly — a tőke, a szakértelem, a technika, a piac. Ha ezek közül bármelyik hiányzik biztonsággal, eredménnyel nem folytatható a gazdálkodás. A Pannon Egyetem kaposvári kara ezért határozta el a vállalkozói akadémia megszervezését, más oldalról javasolja a falusi gazdabankok létrehozását. A gazdakörök országos szövetsége a képzési rendszer kialakítása felett védnökséget vállalt, és felajánlotta a közreműködését a gazdabankok szervezésében. A fórumon huszonötén kértek szót és mondtak véleményt. Elhangzott: feltétlenül szükség lenne a hitelfeltételek változtatására, ez épp úgy nélkülözhetetlen az új alapokon induló mezőgazdálkodáshoz, mint a piaci viszonyok, feltételek, a szerződéses kapcsolatok rendezése. Király Béla, Kaposvár országgyűlés képviselője az Atlanti Kutató- és Kiadó Társulat vezetőjeként ajánlotta segítségét a gazdaköröknek. Elmondta, Amerika nyitni kíván a magyar mezőgazdaság felé is. Ebben ez a társaság szerepet vállal, csupán szorosabb információs kapcsolatokat kell kiépíteni. Többen szorgalmazták az ország különböző részein működő gazdakörök között az együttműködés kialakítását. Szeretettel és érdeklődéssel fogadták a jelenlevők a három erdélyi vendéget: a Nagyszalontáról érkező Szín Antal a náluk most kibontakozó gazdaköri mozgalomról szólt. A vita kérdéseire adott válaszokból is kiderült: a Földművelésügyi Minisztérium igyekszik támogatni a gazdaköri mozgalmat, amely a magyar vidék, s a nemzetgazdaság egyik letéteményese. A tanácskozáson zárszót Jakab Ferenc országgyűlési képviselő mondott. Vörös Márta Fotók: Gyertyás László, Király J. Béla Segítő érdekképviselet Az államtitkár optimizmusa lem. Ebben tudunk segíteni, gazdaképzéseket szervezünk, előadásokat, tanfolyamokat finanszírozunk. A gazdák nem rendelkeznek elegendő információval a piaci és pénzügyi lehetőségekről. Mi is dolgozunk már, egy olyan információs hálózat építésén, amelyhez mindenki csatlakozhat. A hírek legtöbbször többet érnek, mint a készpénz. — Anélkül viszont nem lesz mit eladni. Kevés embernek van mozgatható tőkéje. — A hitelekre persze szükség van, mégpedig speciális, az adott területre kidolgozott hitelekre. Jó példa erre a reorganizációs hitel, amelyből a csődbe ment és átalakulás előtt álló szövetkezetek, gazdaságok egyes értékeit lehet megvásárolni. A bankok feladata, hasonló, ágazatspecifikus hitelkonstrukciók kialakítása. A mi dolgunk a működés segítése, a lehetőségek megteremtése. A Magosz, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége az egyetlen érdekvédelmi szervezetük. Mit tehetnek a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében? Dr. Kozma Huba országgyűlési képviselő, a Magosz elnöke: — Nem lesz könnyű dolgunk. Ezen a tanácskozáson is elhangzott többször, hogy a vállalkozáshoz négy dolog kell: szakértelem, tőke, korszerű technológia és biztonságos piac. Azon dolgozunk, hogy ezt megteremtsük, illetve segítséget adjunk a gazdáknak. — Ezek közül alighanem a tőke, a pénz megszerzése a legnehezebb. A mezőgazdaságnak nagy a forgótőke igénye, márpedig a gazdáknak nincs ennyi pénzük, a banki kamat pedig túl magas a gazdálkodáshoz. — Az egyik legfontosabb munkánk, hogy olyan hitel- konstrukciókat dolgozzunk ki, amivel bele lehet vágni a vállalkozásba. A Vállalkozói Kamarával közösen, kutatjuk a lehetőségeket. Ezek egyike már meg is valósult, hisz elfogadták a reorganizációs alapot, amiből termelőszövetkezeti, állami tulajdonú ingatlanokat, gazdálkodó egységeket lehet privatizálni és újra termelésbe állítani. Kedvező feltételekkel lehet ezt igénybe venni, 75 százalékos kamattámogatású ez a hitel. — Ha már megvan a pénz a kezdéshez, a következő gond a megtermelt áru eladása. — Itt jön a Magosz piac- szervezési, piackutatási és információszerző munkája. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaságban nincs Dr. Kozma Huba túltermelési válság, ezek csupán helyi problémák. A környező országokkal kell elsősorban felvenni a kapcsolatot, és megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek végül üzletkötéshez vezetnek. Ezt úgy próbáljuk elősegíteni, hogy a gazdakörök munkájába bevonunk különböző kereskedelmi kft-ket, akiknek már meglévő kapcsolatuk van külföldi piacokkal, és el tudják adni amit a gazdák megtermeltek. Jelenleg már három ilyen kft tagja a Magosznak. A belföldi piacon is megvetjük a lábunkat. Létrehozunk olyan piacokat, ahol csak a tagjaink kapnak árusítási engedélyt. Kiküszöbölünk több árdrágító láncszemet. — Elhangzott az is itt, hogy előnyt jelent majd a világpiacon a magyar termékek olcsósága, ami az igen olcsó munkaerőnek köszönhető. Meddig nem lesz még értéke a paraszti munkának? — Nem ezzel kellene betörni a világpiacra. V. O. iszonyatosak a kamatok. — Előadásában úgy fogalmazott, hogy az olcsó magyar munkaerő segít majd a világpiacon helyet találni. Oda azonban csak jó minőségű áruval lehet betörni,ami több pénzbe kerül. — Átmeneti a jelenlegi helyzet. Valóban előny az olcsóságunk, és a munkabíró képességünk. Természetesen erre nem szabad hosszútávon tervezni: a színvonalat kell a nyugat-európaihoz emelni. A magángazdaságokban nő a jövedelmezőség: egy csomó olyan költség szűnik meg, amit a szövetkezeteknek senki sem fizetett meg. Elindult egy folyamat, ami megszabadítja az ágazatot attól a fogalomtól, hogy szociálpolitikai ár. Mert ez volt sokáig a jellemző, hisz 35 százalékos infláció mellett az élelmiszeripari termékek árai 25 százalékkal emelkedtek. Ez is nagyban hozzájárult a mezőgazdaság fizetőképtelenségéhez. Most is azt mondom, ha rendeződnek a tulajdonviszonyok, felszínre kerül ismét az a hatalmas energia és elszántság ami mindig is jellemezte az ágazatot. Erre épül az én optimizmusom. V. O. Az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési iroda elnöke, dr. Árva László: tudnak-e segíteni? — Pénzzel semmi esetre sem, mivel az nekünk sincs. A lehetőséget kell megteremteni a jó gazdálkodáshoz: ebben partnerek vagyunk. Hiányzik a magán- gazdaságokból a szakérte(Folytatás az 1. oldalról) Ez azonban nem módosít azon a tényen, hogy az élelmiszertermelés hosszú távon stratégiai fegyver, és hazánkat minden adottsága az agrárgazdálkodás fejlesztésére predesztinálja. Dr. Kozma Huba, a szövetség elnöke röviden összegezte a gazdaköri mozgalom eddigi történetét, utalt három erőivel szemben, megfelelő szakismereteket adni a gazdálkodóknak és nem utolsósorban egy olyan falusi fórumot teremteni, ahol mód van az eszmék, a vélemények kicserélésére. Ez a mozgalom 1944-ig kiválóan betöltötte hivatását, akkor a diktatúra, mint minden mást, az évszázados természetes fejlődés eredményét, ezt is szétzúzta. Most, negyven évi kihagyás maztak meg egy kérést a televízióhoz, hogy hetente legalább egy alkalommal főműsoridőben foglalkozzon a magyar vidék számára létfontoságú törvények magyarázásával.) Mint mondta Sárossy László: létkérdés, hogy a parasztság a most sorra kerülő döntéseinek meghozatalánál tisztában legyen az életét, a jövőjét szolgáló törvényekkel. Ez a gondolat, az információ, az alapvető törekvésükre, az érdekvédelemre, az oktatásra és a piacszervezésre, s arra is, hogy e célok érdekében készek mindenkivel együttműködni. A fórum fővédnöke, Für Lajos nem miniszterként, hanem a faluról elszármazott agrártörténészként szólt a részvevőkhöz. Felidézte, hogy a gazdaköri mozgalom hazánkban először a múlt század utolsó évtizedeiben bontakozott ki. — A jobbágyfelszabadítás után — a föld tulajdonosai megszabadultak ugyan a kötöttségektől, de mindinkább észre kellett venniük, hogy a piac és a tőke szorításában egyedül maradtak, s a kihívások így, magukra hagyatottan képtelen voltak megfelelni. Az 1870-es években a felvilágosult gondolkodású gróf Károlyi Sándort indította el az agráriusok mozgalmát, maga köré gyűjtve szakemebereket, politikusokat, létrehozott olyan szervezeteket, intézményeket, melyek védelmet igyekeztek biztosítani a parasztságnak, így indultak el a gazdakörök, a hitelszövetkezetek, az értéke- sítéső-, a gép-, a hangya- szövetkezetek. — A gazdaköröknek hármas funkciója volt, — hangsúlyozta Für Lajos — védelmet biztosítani a piac könyörtelen után szeretnénk saját történelmünket folytatni. Az agrártörténész kiemelte, a falu most is magára hagyatott, és olyan kihívásoknak kell megfelelni, amelyekhez nem nélkülközhe- tők a korszerű ismeretek és egy sor egyéb feltétel. A magyar vidéken egyfajta reménytelenség hatalmasodott el, s ebből ki kell emelkedni. Beszédét azzal zárta, hogy az országokat, a népeket mindig a településeken élő emberek sokasága tartotta fenn. A magyar falvakban ezért történelmi küldetésük van most a gazdaköröknek. Sárossy László a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetgazdaság kulcságazata, tartóoszlopa továbbra is a mezőgazdaság. Ez az év ebben a tekintetben a gyökeres fordulat éve lesz: a kárpótlási, a szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtásával eldől, hogy ki lesz a tulajdonos a falvakban. Ezek a törvények példa nélkül álló módon a mezőgazdasági terület 70 százalékának tulajdonát rendezik. Utalt arra, hogy sok a félelem, a bizonytalanság a falvakban, nagyfokú a tájékozatlanság, a törvények ismeretének hiánya. (A fórumon a későbbiekben ezért is fogalDr. Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára mondta a konferencián: a kárpótlási és szövetkezeti törvények hatására eldől, ki lesz a tulajdonos a magyar falvakban. Hazánk termőterületének 70 százalékát érinti ez a változás. Tőle kérdeztük: ilyen nagy a termelői kedv? — Erről szó sincs. Az első években a összterületnek mintegy tíz százalékán folyik majd magángazdálkodás. Bizonytalan helyzet alakult ki, nincs pénz a kezdéshez, és bizony a felkészültség sem megfelelő. Ez az embereket is bizonytalanná teszi. Ez a helyzet azonban nem tragikus. Az lenne az, ha a még működő szövetkezeteket is tönkretennénk. A magánvállalkozók aránya tíz éven belül nem éri el az ötven százalékot a mezőgazdaságban. Ez egybecseng az agrárpolitikai koncepciónkkal, hiszen a versenyképességünk alapelemei a szántóföldi és ipari növények hatalmas táblái, s ezeket a kisparcellákon nem lehet termelni. — Ezeken a nagy táblákon azonban sok helyen nem vetettek ősszel semmit. Lesz Dr. Sárossy László pénz újra beindítani a termelést? — Az ágazat egyik legnagyobb gondja a pénztelenség. Sok helyen ahhoz sincs pénz, hogy dolgozzanak. Ezt kell először megoldani. A kereskedelmi bankok nem tekintik partnernek az ágazatot, ami miatt a partnerek körében is nő a bizonytalanság. Értéket kell ismét adni a földnek, csak így változhat meg ez a helyzet. Az idén a kormány elé kerül a föld-jelzálog rendszer tervezete ami ezen hivatott segíteni. Nagy gond az ágazat súlyos eladósodása is, ami azonban eszközarányosán nem annyira nagy, csak Dr. Árva László Vállalkozó mezőgazdaság a magyar vidékért Für Lajos: A gazdakörök védelmet biztosítanak a piac erőivel szemben, szakismeretet adnak és fórumot teremtenek - Sárossy László: A mezőgazdaság továbbra is kulcságazat—Tamás Károly: Gazdabankot
