Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
1992. február 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Bevesszük-e? „Számjáték” és határidők Miniszteri agrárfórum — fórum nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy dr. Tarján Lászlóné politikai államtitkár megnyitójában mondta, ma az ország egyik kulcskérdése a vidéki társadalom átalakulása, mivel az ország talponmaradása jórészt a falu talponmaradásától függ. Ehhez alapvetően fontos a törvények pontos ismerete. Dr. Gergátz Elemér miniszter valójában a törvények ismertetésére fordította kaposvári tartózkodásának idejét. Bevezetőben táblázatokkal, számokkal, adatokkal is alátámasztva a magyar mező- gazdaság eddigi eredményeiről szólt, a múlt évi sikeres exportteljesítményekről. A számsorok újólag bizonyították a jelenlevők előtt a jól ismert tényt: a nemzetgazdaságban a mostoha viszonyok között is fontos bástya az agrárágazat. Most, a már régebben sürgetett törvények meghozatalával alapvető struktúraváltás következik, amely bizonyosan nem megy végbe vita-, probléma- és gondmentesen. A miniszter előadása további részében a kárpótlási és átalakítási törvény gyakorlati végrehajtásáról szólt. Dátumszerűen és példák alapján magyarázta, a gazdálkodóknak milyen teendőik vannak a törvények végrehajtásával kapcsolatosan. Részletesen ismertette, hogy egyezség híján mikor, hová kell fordulni. A licitálásokról szólva ígéretet tett arra, hogy ahol kevés a föld, magasak az aranykoronaértékek, ott a legközelebbi állami gazdaságból jelölnek ki földterületet az igények kielégítésére. Utalt arra is, hogy a földkimérés díját az állam magára vállalja. Szólt a vagyonnevesítés, a vagyonmegoszGergátz Elemér miniszter tás néhány kérdéséről, a világon egyik leghátrányosabb mezőgazdasági hitelrendszerről, a régóta sürgetett, most végre készülő agrárpiaci rendtartásról. Közérdekű, fontos téma valamennyi. A hiányérzet akkor keletkezett, amikor előadása után a miniszter eltávozott. Mert egy fórum attól fórum, hogy kérdezni lehet, s egy ilyeh rendezvényre többnyire azért megy el az ember, hogy a legilletékesebbtől kapjon választ az őt foglalkoztató kérdésekre. Hogy voltak Ilyenek — már előre írásban is megfogalmazva —, az az öszejöve- telen kiderült. Hogy mennyi lett volna még a jelenlevők soraiban, az immár titokban marad. A miniszteri fórum ugyanis az előadás után átalakult megyei fórummá, ahol somogyi gazdasági, élelmi- szeripari vezetők válaszoltak a kérdésekre. De ekkor már a nagyszámú érdeklődő többsége távozott. Kissé csalódottan. V. M. Megróttak. Ismét tudomásomra hozták, hogy buta, lelkiismeretlen és pazarló vagyok. Most éppen azért, mert elavult gyógyszereket fogyasztok és nem is keveset. Olyannyira túlzásba viszem már ezeket a tablettákat, hogy elérkezett az ideje a hathatós rendszabályozásnak. A fenyítés módja húsbavágó: felemelik a gyógyszerek térítési díját, és ezzel egy szempillantás alatt megnevelnek. Azonnal fogom tudni: ha görcsöl a hasam, nem \/ehetérh be a No-Spát; ha fáj a fejerrl( jobb lesz borogatnom, mert i Quarelin vagy a Barbamid elavult már, s a SeÖüxen is csak a dobozát nézegetve nyugtathat meg. Ám ne essünk kétségbe, mert jönnek az importból származó új készítmények, és azok majd... No, persze nem olcsón, mert a minőséget meg kell fizetni, és tudvalevő: e tekintetben is nagyon renitensek voltunk eddig. Hagytuk, hogy az állam „Joe bácsiként” segítsen a térítésben. Mára kiderült, ez nem megy: „Joe bácsi” zsebe üres. Főképpen az, amely az egészségügyet volna hivatott támogatni. Mi ezt sem vettük észre. Csak fizettük, fizettük a társadalombiztosítási hozzájárulást, meg zabáltuk az elavult tablettákat, ahelyett, hogy jól beolvastunk volna orvosainknak: miért a kivénhedt gyógyszereket szedetik velünk. Ennek azonban már vége. Az egészségügy privatizációja mindent megold! Igaz, még nyoma sincs a változásoknak, a hozzájárulást ezután is vonják minden bérből éö jövedelemből, a paraszolvencia is tovább növeli az ötvösök adóterheit, ám micsoda különbség, hogy mát tudjuk: ez bizony, nem elég. A minőséget és a tanulópénzt külön is meg kell fizetnünk — nekünk, betegnek és potenciálisan betegnek. Hiszékenységünkért és neveletlenségünkért bűnhődnünk kell. Szálljon hát magába kiki, és döntse el: beveszi-e az új tablettát vagy sem. Mert ki tudja? Lehet, hogy holnapután már ezek is elavultak lesznek. És akkor ki fizeti meg majd az újabb tanulópénzt? Várnai Ágnes Áru van, vevő nincs a tüzelőanyag-telepeken Mázsánként viszik a szenet Bár túl vagyunk már az idei tél felén, fűteni azért még hetekig, hónapokig muszáj lesz. Tabon és térségében még a múlt év elején megvették az emberek télire a tüzelőanyagot, és az ősztől jelentősen visszaesett a kereslet. A tü- zép-telepeken több szénfajtát is kínálnak, ám erre nincs komoly vevő. Jelentősen visszaesett a tűzifa iránti igény; kínálati piac alakult ki a legtöbb helyen; elsősorban nem a nagymértékű választékbővítés, hanem a fizetőképes kereslet csökkenésének következtében. A kevés vásárló is, főleg az olcsóbb szenet keresi... Ságváron Boros László tüzelőtelepén ritka a vevő: hónapok óta alig néhányan keresik föl. Jelentősen visszaesett az építőanyag iránti kereslet is. Az egy évvel korábbihoz képest 30 százalékra csökkent az összforgalom... Bárányos István Kőröshegyen a Balatonszárszó és Vidéke Áfésztól bérli a telepet. Az udvaron itt is eladatlan „szénhegyek” állnak. — Ukrán (nagydarabos), magas kalóriaértékű és balin- kai szenet, valamint brikettet tudok kínálni — mondta. — A készlet nagysága meghaladja a száz mázsát! Addig, amíg korábban nagy tételben vették (Fotó: Gyertyás László) a tüzelőt az emberek, ma már szinte zsákokban viszik, egy-két mázsánként... Eddig a tüzelőutalványért (2400 forint volt az ára) 9-11 mázsát kaptak a vevők, ma már csak 3 mázsát tudunk adni. A tűzifa is alig fogy. Harmadára esett vissza a forgalom, az építőanyag iránt viszont szinte nincs igény. — Ha fél órával korábban jön — mutat az udvaron levő szénkupacok felé Kurucz István, a Dél-dunántúli Tüzép tabi telepének vezetője —, akkor láhatta volna, hogy zsákban és kézikocsira rakva egy-egy mázsa szenet vesznek. Pangás van a telepen. A nyár óta igen alacsony a tüzelők iránti kereslet, és gyakorlatilag megszűnt az építési anyagok vásárlása is. Tavaly 20 millió forinttal csökkent a forgalmunk. Válogathatnak a vevők, de a kereslet igen kicsi. Ma már ritka, ha valaki tíz-tizenöt mázsa szenet vesz... Hogy élénkül-e a piac a közeljövőben, azt a megkérdezettek nem tudták megmondani. Ám amire számítanak: az eladható mennyiség a lakossági takarékosság miatt várhatóan tovább csökken. Krutek József Ádándi akadémia MDF-es polgármesterek a „kerékasztalnál” Önkormányzatok hétköznapjai — Többször is kérdezték a törvényhozót (Folytatás az 1. oldalról) A polgármesterek véleménye szerint ahhoz, hogy az egykori városi, illetve községi tanács valódi polgármesteri hivatal legyen, legalább kétszer kell még választanunk. Hangsúlyozták, az átmeneti jelleget, s előadásaikból kitetszett: egy-egy önkormányzat akkor működik eredményesen, ha a testületi ülések nem pártcsatározásoktól hangosak, hanem valamennyi képviselő a település, a lakosság érdekei szerint, annak megfelelően szervez, tevékenykedik. A beszélgetés után egy-egy kérdéssel fordultunk a polgármesterekhez. Szabados Pétert, Kaposvár polgármesterét a rendezvényen szerzett benyomásairól kérdeztük. — Örülök annak — mondta, — hogy találkozhattam az MDF-es elnökökkel, tagokkal, hallottam véleményüket, egy-egy fontos társadalmi kérdésről, s ez a kerekasztal beszélgetés is sok tanulsággal szolgált. Jónak tartom, hogy egy megyeszékhely, egy kisváros és egy község gondjaival ismerkedhettek meg a hallgatók, mi pedig egymás tapasztalataiból tanultunk. Jólesett, hogy sok kérdés, hozzászólás hangzott el mondanivalónkkal kapcsolatban; ez bizonyítja, hogy számíthatunk munkánkban az MDF-es elnökök, tagok támogatására. — Mi a legfontosabb teendő és gond ma Törökkoppány- ban? — kérdeztük dr. Gruber Attilát. — Törökkoppányban és a volt társközségekben, de úgy gondolom, mindenütt a külső- és belső-somogyi községekben a legfőbb kérdés, hogyan alakulnak át a szövetkezetek, miként lehet majd megélni ezután is a földből — mondta. — Fontos, hogy a bizonytalanság mielőbb mgszűnjön, s meggyőződésem, hogy a falu régi hagyományos szorgalmával fogja meghálálni, a helyes döntéseket. — Milyen érzés Csokonai városában ilyen 'fiatalon polgármesternek lenni? — fordultunk Szászfalvi Lászlóhoz. — Nagyon jó érzés. Erőt adnak a nemes hagyományok, s erre szükségünk is van Csurgón. Nálunk is központi kérdés a mezőgazdaság, s az ezzel kapcsolatos és másféle vállalkozások megteremtése, hiszen sok munkahely megszűnt. Az önkormányzat egyik fő feladata a vállalkozások segítése és az elavult infrastruktúra mielőbbi korszerűsítése. A kerekasztal-beszélgetés során főként az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban többször kérdezték dr. Gaál Antal országgyűlési képviselőt is. — Egy MDF-es törvényhozó számára különösen tanulságos volt az MDF-es polgármesterek véleményét, tapasztalatait megismerni — mondta. — Ami a törvényt s ezzel kapcsolatban bírálatokat illeti, a beszélgetés során is szó esett az átmenetiségről... A törvény, az élethez igazodva, minden bizonnyal tökéletesedik a jövőben, körülbelül öt-hat év kell ehhez. Egy nyugati, mondjuk svájci törvény nálunk — a rendszerváltozás sajátos körülményei között — használhatatlan lett volna, pedig ott legalább száz éve aszerint működnek az önkormányzatok. A programban szerepeltek még történelmi, sajtópolitikai előadások, viták, vasárnap pedig dr. Medgyaszay László országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke beszélt a párt ötödik országos gyűlésének tapasztalatairól, valamint szervezeti feladatokról. Ezt követően vitával zárult az ádándi akadémia. Sz. A. ■n „Prolongált” interpelláció a privatizációról (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Tamás tárcanélküli miniszter jelezte, hogy a privatizáció eddigi tapasztalatairól, az anomáliák megelőzését célzó javaslatokról hamarosan hiteles képet kap a T. Ház. De mintegy „előlegként” megjegyezte: általában megfelelő mechanizmusok működnek, adottak a lehetőségek a privatizációs folyamat ellenőrzésére, a közvetve-közvetlenül érintettek érdekeinek érvényesítésére. Az interpellálok a választ nem fogadták el, s a szavazás eredménye (93 igen, 80 nem és 19 tartózkodás) azt mutatta: a plénum sem elégedett a kabinet új tagjának feleletével. A téma végére így nem került pont: az interpellációt a Ház elnöke kiadta tárgyalásra az önkormányzati és a gazdasági bizottságnak. Ferenczy Europress így szavaztok a somogyi képviselők a miniszteri válaszról név vál. körz. képv. csop. szavazat Király Béla 1. vk. SZDSZ nem Dr. Tarján Lászlóné 2. vk. FKGP — Dr. Páris András 3. vk. SZDSZ nem szav. Dr. Gaál Antal 4. vk. MDF igen István József 5. vk. FKGP — Dr. Sipos Imre 6. vk. FKGP — Ficzere Mátyás ter. It. SZDSZ nem Horn Gyula ter. It. MSZP — Dr. Ilkei Csaba ter. It. FÜGG nem Németh Béla ter. It. FKGP — Gerbovits Jenő orsz. lista FKGP nem Dr. Suchman Tamás orsz. lista MSZP —
