Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. február 1., szombat Az onkológus főorvos emlékezete Fájdalommal vettük tudomásul a megváltoztathatatlant, hogy Molnár Lajos onkológus főorvos úrral szemben, aki egy életen át harcolt a betegségek ellen — a betegség győzött. Különösen fáj ez azért, mert ahogy az ember végigtekint az egészségügy új eredményein, a fantasztikus gépeken, kezelési módokon, úgy érzi, hogy az orvostudomány ütőképes és győzedelmes. Mikor az esendő beteg embert látjuk és az általa vívott küzdelmet, akkor azt érezzük, hogy a bertegség alattomos, mindenható, szinte alig tudunk változtatni a lefolyásán, megfellebezhetetlen. Az én szememben a főorvos úr katona volt, az onkológia magyar hőskorának végvári vitéze, aki saját bőrén érezhette milyen messze vagyunk az ellátás tekintetében Európától. Somogy megyében ő indította el, alapozta meg az onkológia helyét és nem állt meg a saját munkáját jelentő egy gondozó létrehozatalánál. Négy városban teremtette meg az onkológia alapjait. Közülük a megyei gondozó büszkesége lehetne bármely megyének felszereltségét, nyugodt rendezettségét, betegellátási színvonalát tekintve. 1983-ban megszervezte az emlőelőszűrő-asszisztensek képzését és munkájukat már akkor elindította, amikor emlőszűrés még alig volt az országban. 1984-től mammográfiás berendezés segítette munkájukat, amely még ma sem természetes az onkológiai gondozók működésében. Katonás, pontos ember volt. Magas követelményeket állított munkatársai, de saját maga elé is. A betegek, a betegellátás érdekében tette. Most, amikor befejezett élete előtt meghajtott fejjel állunk, megállapíthatjuk, hogy a facsemetét a megyében elültette, gyökeret eresztett és fává növekedett. Az utódok számára biztos alapokat hagyott. Farkas Ilona Változások a Nagy Világatlaszban A készülő Nagy Világatlaszban ábrázolják a lezajlott politikai változásokat. A Nagy Világatlaszt 1989-ben adták ki legutóbb, azóta egyesült a két Németország, Észak- és Dél-Jemen, felbomlott a Szovjetunió és Jugoszlávia. Németország esetében új térképet kellett rajzolni, mert a világatlasz az NSZK-t a Benelux Államokkal, az NDK-t pedig Csehszlovákiával és Lengyelországgal ábrázolta egy lapon. Az Izrael iránt megnövekedett érdeklődés és a közel-keleti változások újabb térképeket sürgetnek. Az öröklődő szakmaszeretet megszakadt Február 8-án a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége Kaposváron a Pannon Agrártudományi Egyetem karán tartja országos konferenciáját. A szépen sarjadó mozgalom fontos szerepet tölt be a falu átalakulási folyamatában. Erről beszélgettünk dr. Tamás Károllyal, az egyetem termelésfejlesztési intézetének főigazgatójával. — Lassan egy éve annak, hogy arra az elhatározásra jutottunk: a rendszerváltással, a gazdasági átalakulással ösz- szefüggésben, hivatásunkból adódóan, pártsemlegesen, találkoznunk kell a falu népével. Őszintén szót váltani az elbizonytalanodott helyzetben, gyógyírt keresve a bajokra. Kicsit előreszaladtunk gondolatban, hiszen az agrárágazattal összefüggő törvények késtek, sok minden ma sem tisztázott. De a késlekedés csak súlyosbítja a gondokat. Kicsit megszállottan tettük a dolgunkat. Miért? Meggyőződésem, hogy a magyar vidéknek termelnie kell, a gazda ezt eredményesen akarja végezni, és természetesen produkcióját tisztes haszonnal értékesíteni. A rohamosan népesedő és sok helyen éhező világnak kell azélelem! — A termelésfejlesztési intézet a mozgalom élére állt. Milyen meggondolásból kezdeményezték, hogy legyen minden somogyi faluban gazdakör? — Több oka van ennek. A tulajdonreform, a kárpótlás, a privatizáció, a piacgazdaság, a korábbiaktól eltérő, egészen más termelői szemléletet, ismereteket kívánnak. Nem kell új dolgokat kitalálni, csupán a kor követelményeinek megfelelően újraszervezni a régi, jól bevált és sikerrel működő szervezeteket. Ezek a gazdakörök. Az egyetemnek szellemi felkészültségénél fogva nemcsak lehetősége, hanem kötelessége, hogy a falun élők jövőjének formálását segítse. Mert mi kell egy eredményes vállalkozáshoz? Szakismeret, tőke, fejlett technológia és jó piac! A négy alapkövetelményből tudományos intézetünk legalább kettőt közvetlenül szolgáltathat, de áttételesen közreműködhet a másik kettő, a tőke és a piaci lehetőségek szervezésében is. — Az egyetemen végzett, képzett szakemberek közreműködésére gondol? — Természetesen arra is! Hiszen elszomorító az agrárértelmiség rohamosan fokozódó munkanélkülisége. Három-négy éve a nálunk végzett hallgatók 3-4 munkahely közül választhattak, most a végzettek 70 százaléka nem tud elhelyezkedni. Az ellentmondás nagy: szellemi potenciál nélkül nincs korszerű ag- rártermlés, ugyanakkor még- sincs a szakemberekre szükség?! Meggyőződésem: agrárértelmiség nélkül az új rendszer sem boldogulhat! Olyan helyzetet kell teremteni, hogy megtalálják helyüket, feladatukat. — Vagyis a gazdakörök sikeres működésében az agrár- értelmiségnek fontos szerepe van. — Feltétlenül! Már csak azért is, mert a mindenhez értő, gazdálkodó parasztember típusa kihalt. A családban örökölhető szakmaszeretet, hozzáértés megszakadt az országban. És ezt a szakmai űrt pótolni kell! Enélkül nincs továbblépés! Ezt nemcsak mi hangoztatjuk, Nyugat-Euró- pában bevált példák tanúsítják: egy ötven hektáron gazdálkodó farmertól megkövetelik hogy felsőfokú, de legalábbis középfokú végzettsége legyen, ennek hiányában legalább tízéves sikeres gyakorlatot kell igazolnia. — Az egyetem intézete a szervező munkát vállalta, ennek nyomán alig több mint fél év alatt tucatnyi faluban alakult gazdakör. Ám ez csak első lépés, a „gyerek születése". — Minden szándékunk az, hogy Kaposváron vállalkozói akadémiát szervezzünk. Elgondolásaink szerint ezen belül háromszintű képzést biztosítanánk. Az első szint az úgynevezett mesterképzés, ahol a falvak vállalkozói, gazdálkodói az alapismereteket szerezhetik meg, nemcsak szakmailag, hanem jogi, adóügyi, pénzügyi és egyéb témákban. Hasonlítható ez az ezüstkalászos gazdaképzéshez. A második szint egy kétéves gazdasági akadémia, ahol az érettségizett és vállalkozni szándékozó fiatalok posztgraduális képzését végezzük. A harmadik szint a főiskolát, egyetemet végzetteknek szól, ahol a szakismereteket menedzseri, kereskedelmi képzéssel egészítjük ki. Azt szeretnénk ha a Gazdakörök Országos Szövetsége védnökséget vállalna az új képzési forma megszervezése felett. — Az országos konferencián minden bizonnyal szó lesz erről is... — ...legalábbis szeretnénk. Feltétlenül szót kell váltani egymással a falun élőket érintő gazdaság- és a pénzügyi poltikáról. Ez utóbbi egy újabb téma, mert falusi, gazdabankok, a mezőgazdasági termelést jobban „szerető” pénzügyi politika nélkül nehezen képzelhető el, hogy ez a mozgalom elérje a célját. Vörös Márta Szakmai gyakorlaton vesz részt a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola több mint száz, a férfiszabó szakmát tanuló diákja a Kaposvári Ruhagyárban. Oktatóik irányításával a szakmai fogásokkal ismerkednek. Fotó: Kovács Tibor Egy vélemény és egy voks Jó, ha tudja, hogy fele sem igaz címmel István József Somogy megyei országgyűlési képviselő „berzenkedett” a költségvetés elfogadásához kapcsolódó szavazási lista fizetett hirdetésként való közzététele kapcsán. Nevezett képviselő úr a Torgyán József nevével fémjelzett úgynevezett 12 tagú FKGP parlamenti csoport tagja. Ez a csoport több ízben kinyilvánította a költségvetési szavazást megelőzően, hogy olyan költség- vetést nem szavaz meg, amely további terheket ró a tömegekre. István József képviselő ur a költségvetést megszavazta. A képviselő úr szerint az általa is megszavazott költség- vetés vagy nem jelent további áldozatvállalást a társadalom többségének, vagy a képviselő úr tevékeny részvételével működő FKGP-csoportosulás ígéreteit és fogadkozásait a jövőben komolytannak kell tekintenünk. Hogy melyik fele sem igaz, azt kérem, döntsék el Önök. Dr. Páris András országgyűlési képviselő, SZDSZ siófoki választókerület Amiről a képviselők (is) vitatkoznak A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat Fogyasztói adó helyett áfa? A képviselők általános vita keretében folytatják a köz- tisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. (A részletes vita és a határozat- hozatal — az előzetes program szerint — áthúzódik az Országgyűlés későbbi ülésszakára.) A jogi szabályozás célja: a közigazgatásban olyan személyi állomány dolgozzon, amely megfelelő távolságot tart a politikától és szakértelmét a jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával állítja a közérdek szolgálatába. Középpontban az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer áll. A törvényjavaslat alapgondolata, hogy csak a meghatározott teljesítményt honoráló, előre kiszámítható besorolás és illetmény teheti vonzóvá a közigazgatási pályát; többletkövetelmény pedig csak többletjogosultságok fejében támasztható. A törvényjavaslat újszerű szabályai közé tartozik, hogy a köztisztviselő besorolásának alapja az iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő. A pályakezdő egy vagy két évet gyakornokként tölt el, s ezután nyílik meg előtte az előmenetel útja. A törvényjavaslat bevezeti az illetményalapot (ez az illetményrendszer meghatározó eleme), amelynek konkrét összegét az Országgyűlés évente, a költségvetési törvényben állapítja meg. Az előmenetelhez igazodva szorzószámos rendszert alkalmaz, közigazgatási szintenként emelkedő illetménykiegészítést tesz lehetővé, a vezetők díjazására pedig differenciált illetmény- és pótlékrendszert alakít ki. Az új jogszabály elő kívánja segíteni, hogy a köztisztviselő ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, egzisztenciája ne függjön a munkáltató indokolatlan intézkedésétől. Ezért a felmentést részletesen szabályozza. Kimondja például, hogy a közigazgatási szerv átszervezése vagy a tevékenységi kör megszűnése következtében felmentésre csak akkor kerülhet sor, ha a hivatali szervezetben nincs a köz- tisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő másik munkakör. Felmentés esetén a köztisztviselőt egyébként végkielégítés illeti meg, amelynek összege nem haladhatja meg a 12 havi illetmény összegét. Fontos garanciális intézmény az összeférhetetlenség szabályozása. A köztisztviselő egyidejű foglalkoztatása több munkáltatónál sértheti a köz- igazgatás érdekeit — e2ért ilyen jogviszonyt csak engedéllyel létesíthet. A törvényjavaslat kizárja azt is, hogy a köztisztviselő felügyelőbizottság tagja vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A párt- és politikasemleges, független közigazgatás érdekében nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében vagy érdekében nyilvános közszereplést. Ferenczy Europress A nemrégiben bevezetett kötelező gépjárműfelelős- ség-biztosítás, gépjárműadó, üzemanyagáremelés, illetve a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatának és ellenőrzésének kötelezettsége komoly megpróbáltatások elé állítja a közúti áru- és személy- fuvarozókat. Még 1991. december 20-án az ügyben érintett öt érdekképviseleti szervezet levélben fordult Kupa Mihály pénzügyminiszterhez, s tárgyalásokat javasolt. A fuvarozók szerint az árban szereplő fogyasztói adót az általános forgalmi adó kategóriába kellene sorolni, hogy azt a fuvarozók visszaigényelhessék. Számításaik szerint a költségvetés bevétele ezzel nem csökkenne, a fuvarozók viszont nem veszítenék el életterüket. Az üzemanyag áremelkedéseivel párhuzamosan nem lehet emelni a fuvarozási díjat, mert a megrendelők, illetve az utasok inkább lemondanak a szolgáltatásokról, mintegy kifizessék az ugrásszerűen emelkedő árakat. Ha viszont az árak továbbra is megfizethetők maradnak, akkor nem vesznek el a megrendelők, több benzin fogy, s ezzel arányosan nő a költség- vetés bevétele. (domi)
