Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1992. február 22., szombat Egy pálya, egy élet A gyakorlaton levő katonák egy csoportja — megunta az egyhangú parancsvégrehajtást — egyik este bement a közeli falu báljába. Az egyik honvéd váratlanul „felperdült" a színpadra és bejelentette: ökölvívó Európa-bajnok és kéri a falu legerősebb embereit egyenként lépjenek vele szorítóba. A „ki a legény a fa- luban”-produkció eredménye az lett, hogy a sorkatonát jól elnáspángolták. Sőt — mesélte az esetet kivizsgáló katonai ügyész — elítélték garázdaságért. Egy életút nemcsak ilyen történetekből áll. Mejlinger Ferenc ezredes, a Kaposvári Katonai Ügyészség vezetője nemrégiben vonult nyugdíjba. 1960-ban végezte el a pécsi jogi kart és katonai ügyésznek jelentkezett. Többen különcnek tartották. Égyetemistaként nyáron egy szórakozóhelyen dolgozott és megismerkedett a Kaposvári Katonai Ügyészség vezetőjével. Ezt követően határozta el, hogy a katonai ügyész lesz. — Volt sorkatona? — Hogyne! — Milyen a kezdő katonai ügyész élete? — Sok ismeretlen dologgal találkozott az ember, hiszen az egyetemen nem tanítanak katonai büntetőjogot. A speciális jogszabályok elsajátítására rendelkezésre állt a fogalmazói időszak. Majd ezt követően tettünk szakvizsgát független bizottság előtt. A munka összetett: megkaptuk a feljelentést, ezt lenyomoztuk, elkészítettük a vádiratot és tárgyalták az adott ügyet. — Olyan sejtelmes, amit csinált... — Indokolatlan volt ezt a misztikumot hosszú időn keresztüli fenntartani. — Beleszólt a politika a munkájába? — Határozottan állítom, hogy nem. Sajnos, még ma is sokan úgy gondolják, hogy az ügyész a politika eszköze. Pedig ez téves felfogás. Az más kérdés, hogy a politika beleszól a jogalkotásba, de nem a jogalkalmazásba. Az ügyész csak jogalkalmazó. A mi tárgyalásaink pedig nyilvánosak voltak. Mi nem tartoztunk annak idején egyetlen pártbizottság alá sem. Budapesten volt a katonai ügyészek pártbizottsága, de a titkár is ügyész volt. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom: pályafutásom során utasítást egyetlen perben sem kaptam. — Beosztott 13 évig volt és 19 évig vezető... — Végig ugyanebben az épületben dolgoztam. De úgy jártam, mint az egyszeri ember, aki soha nem hagyta el a faluját, de többször is volt külföldön, mert hol az egyik országhoz, hol pedig a másikhoz csatolták a faluját. A katonai ügyészség szervezeti struktúrája szerint két osztály dolgozott. Az ügyészség vezetője felügyelte a katonai, a helyettes pedig a rendőri vonalat. Amikor helyettes voltam, akkor 1973-ban átkerültem rendőrnek, és 1984-ben jöttén vissza katonának, amikor első számú vezető lettem. Tehát korábban katona voltam, 11 évet rendőr és utána megint katona. — Az emberek többsége nem kedveli az ügyészeket. Ez csak a tévéfilm-sorozatok miatt van? — Az emberek többsége jóindulatú. És akárki akármit követ el, gyakran megbocsátanak neki. Az ügyész pedig az állam oldaláról nézi az ügyet és az állampolgárok érdekeit képviseli. Az, aki tapsol az ügyvédnek, amikor felmentenek egy ügyfelet, szitkokat szór az ügyészre. Ha viszont az ő sérelmére követnek el jogtalanságot, akkor első lesz, aki ügyészért, rendőrért kiállt. — Milyen érdekes, tanulságos ügyekkel találkozott pályája során? — Nehéz választani, de elmondok egy Pécsen történt esetet. Egy feketeúton levő „csapat” elütött gépkocsival egy embert, az áldozatot, aki akkor még.élt, az árokba hajilUlldK. iviivoi a rwJz-ti,Jüi i vwil d laktanya, szóba került, hogy esetleg katonák lehetnek a tettesek. Nehéz volt a nyomozás, mert a gyanúsítottak végig tagadtak. Az elkövetők még azt is megtették, hogy idegen lámpaüveget vágtak a helyszínen a kövezetre. Úgy sikerült kideríteni az ügyet, hogy a laktanyai telephelyen, ahol a balesetet okozó gépkocsi állt, benzinlámpával elolvasztanám a havat és megtaláltuk az eredeti lámpaüveg darabjait. A szakértők azonosították a szilánkokat. — Voltak-e mulatságos esetek? — Hogyne! A gyakorlaton a táborból bement a szakács szórakozni a faluba. A nyári éjszakán ballagott vissza a tábor felé. Az alkoholos állapot okozta fáradtság miatt egy nyitott ablakú házba bemászott és lefeküdt. Reggel volt csak a ribillió, amikor a háziak azt látták, hogy a másik szobába az éjszaka vendég érkezett. A katonát a bíróság magánlaksértésért ítélte el. Vagy például: felrobbant egy repülőgépkerék. Ki kellett vizsgálni, hogy mi történt. Kiment az egyik ügyész és kérdezi a sorkatonát: hány atmoszférára pumpálták fel a kereket? Megmondták. — Akkor az nem robbanhat föl — erőskö- dött az ügyész. A próba sikerült — ez a kerék is elszállt. — A hosszú évtizedek során elérte azt, amit szeretett volna? — igen. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem akartam vezető lenni, csak ezen a területen akartam dolgozni. Ügyészként nem voltam íróasztalhoz kötve, járhattam a négy megyét. Pedig annak idején a körülményeink is rosszabbak voltak. Nem volt mindenki feneke alatt gépkocsi. Mentünk mi busszal és vonattal, télen és nyáron. De nem panaszkodtunk. Azt szerettem, hogy itt mindig történt valami. És az emberi viszonyokat. Több kitüntetést, köztük külföldit is kapott. Most, az 55. születésnapjára pedig a (Fotó: Lang Róbert) köztársasági elnök egy dísztőrt ajándékozott neki. — Erre a pályára egy életet áldoztam! Lengyel János — Tessék, mentők! A szolgálatvezetői szobában ötpercenként csöng a telefon, két ügyeletes veszi a hívásokat. Egyikük, Németh Géza az ország legfiatalabb mentőtisztje. Az Egészségügyi Szakközépiskola után 1984-ben került a szolgálathoz. Katonaság alatt jelentkezett az orvostovábbképző intézet egyik karaként működő egészségügyi főiskolára. o — Mi a feladata a mentőtisztnek? — A mentőtiszt a sürgősségi orvostan területén tevékenykedhet. Feladata az akut életveszély elhárítása. Lényegesen több beavatkozási jogköre van, mint az ápolónak. Talán az orvos és az ápoló között helyezhető el... Főként az vonzott erre a pályára, hogy közel áll az orvosi munkához és változatos. Mindenhez kell érteni: sebészethez, szülészethez, belgyógyászathoz. — Milyen a munkabeosztásuk? — Havi vezénylés szerint dolgozunk. Ha az esetkocsival járok akkor 24 órás szolgálatban vagyok. A nappali szolgálat 10 órás. — Régóta járnak ki balesetekhez, sok tragédiát láttak már. Hogyan dolgozzák fel magukban ezeket a megrázó élményeket? — A helyszínen az ember nem is gondol erre, csak később döbben rá, milyen tragédiának volt szemtanúja. Nekem a gyerekbalesetek a legszörnyűbbek, vagy az olyan esetek, amikor látszólag életerős fiatal emberek hirtelen meghalnak infarktusban, agyvérzésben. — Gyorsan kell dönteniük a segítségadás módjáról, hiszen néha perceken múlhat valakinek az élete. — Kivonulás közben már fel kell készülnünk. Ezért kérdezi ki a bejelentőt a szolgálatvezető, hogy mi történt és hol. és elmeosztályra kellett bevinni egy 85 éves nénit, mert az egyik lakásban késsel elkezdte bontani a falat. — Ilyen esetekben nem ütköznek ellenállásba? — Mi nem alkalmazhatunk erőszakot, a rendőrséget hívjuk, ha nem akar a beteg önszántából jönni. De itt nem volt ilyen gond. Utána egy kilométert gyalogoltunk a sárban, amíg az erdő szélén megtaláltuk azt a házat, ahonnan kórházba kellett vinni egy beteget. Ma négy beteget szállítottunk Mosdósra körzeti orvosi beutalóval. Estefelé Zimányban volt egy bordatöréses esetünk, egy idős néni megbotlott és ráesett az udvaron a betongerendára. Beszélgetőtársam érettségi után teológiára jelentkezett. Kispapként vonult be a katonasághoz, ahol 3 hónapig fegyveres, majd 8 hónapig egészségügyi szolgálatot teljesített. Egy egyházi szeretetotthonba került és az ott szerzett élmények hatására választotta a mentőápolói hivatást. — Mi vonzotta erre a pályára? — Ha naponta csak egy idős bácsinak segítek bemenni gipszcserére, már megérte. Erről az a mentőtiszt tudna inkább mesélni, akit egyszer eszméletlen állapotban levő beteghez hívtak. Úgy 40 percnyi munkával végül is sikerült újraéleszteni. Azóta többször járt bent nálunk, a gyerekeit is elhozta. 0 A mentősök munkáját mindenki természetesnek tartja. De egymásnak segíteni? Az emberi közömbösség határtalan. Somogyjádon órák óta kinn feküdt egy részeg ember az úton. Akkor jött a bejelentés, amikor már egy teherautó átment rajta. Nem akadt senki a faluban, aki legalább az út szélére húzta volna. S. Pap Gitta „Ha csak egy idős emberen segítek naponta, már megérte” MENNI KELL! Hány sérült van, felnőtt-e vagy gyerek, kelle-e műszaki mentés? Ha a bejelentő ideges és nem tudja elmondani ezeket, akkor ha kimegyünk mondjuk Gamásra és onnan kell riasztani a tűzoltókat, az újabb 12 perc veszteség. 0 A szolgálatvezetőnek ki kell adni a menetleveleket. Tóth Ferenc mentős gépkocsivezetővel folytatjuk a beszélgetést. — Felsőmocsoládon, ahol lakom, szinte hagyománynak számít ez a szakma. Három mentős is van a faluban. Eddig Nysával jártunk, egy éve kaptunk 4 Toyotát. Ezek a kocsik műszakilag sokkal jobbak, gyorsabbak. A Nysa bizony nagyon ráz és az ablakok, ajtók menti hézagokon befúj a szél. Igaz, hogy a Toyotában meg a betegek ellátásához szűk a hely, 3 embernek nehéz elférni benne. — Menni kell! — szól be a társa és a gépkocsivezető gyorsan elköszön. Kilenc kocsi jár ki naponta, ebből egy esetkocsi, amely olyan eseményekre vonul ki, ahol azonnali segítség kell: rosszullétek, balesetek. A rohamkocsi hasonlóan jól felszerelt és lélegeztető géppel is el van látva. A mentőfeladatok nagy részét szállítókocsival végzik. Ezek nem azonnali hívásra indulnak, hanem kontrollos helyzeteket visznek, akik nem tudnak bemenni a szakrendelésre. Idős embereknél katétercsere, töréseknél gipszcsere adja az esetek zömét. © Horváth András ápoló szállítókocsival jár ki. (Fotó: Kovács Tibor) — Ma 10 órától este 8-ig dolgozom. Újlakról reumás panaszokkal hoztunk be egy nénit szakrendelésre, őt délután majd egy másik kocsi haza is viszi. Volt egy lábtörés utáni gipszcsere, aztán egy idős bácsit szállítottunk a sebészetre. Itt megszakadt az esetek felsorolása, mert Horváth Andrást elszólította a kötelesség és a beszélgetést csak a szolgálat lejárta után tudtuk befejezni. — Amikor elhívtak, az ideg-