Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. február 12., szerda Nagy ceremónia közepette mutatta be a nyilvánosságnak az európai Airbus repülőgép konzorcium tavaly Toulouse-ban az új A-340-es gépét. A keszthelyi menedzserképző tanfolyam tapasztalatai Vállalati stratégiák az egyetemi vezetésben (Folytatás az 1. oldalról Amerikában új irányzat érvényesül: az egyetemek vezetési módszerei egyre jobban hasonlítanak az innovatív vállalkozásoknál alkalmazott vezetési eljárásokhoz. Alkalmazkodniuk kell azokhoz a gazdasági folyamatokhoz, amelyek egy ország gazdasági életére jellemzőek. Egy centrális és egy decentralizált intézményvezetés között markánsak a különbségek. Alkalmazható ismeretek — A legújabb amerikai kutatások világosan mutatják, hogy az egyetemi innovatív képességét a decentralizált forma támasztja alá — mondta Horn Péter akadémikus, az egyetem rektora. — Ezzel összhangban kell működtetni a pénzügyi és a személyzeti politikát, valamint az ösztönző rendszereket. Ha nagymértékben csökkenek a források és nem akar érdemben fejlődni az egyetem, akkor központosított irányítást kell alkalmazni ezeken a területeken. Ha ezek az alapvető rendszerek nincsenek egymással jól öszehangolva, akkor működési zavarok keletkeznek az egyetemen is, mint a vállalatoknál. A Keszthelyen megrendezett tanfolyamon nemzetközileg elismert szakemberek vállalták az előadásokat. Ők egyébként vezető szakértői a menedzsment tekintetében élenjáró amerikai vállalatoknak (IBM, az amerikai hadiipari kutatási és fejlesztési vállalatok, áruházláncok). — Ezek a szakemberek tudták igazán szintetizálni azokat az ismereteket, amelyek alkalmazhatók az innovatív vállalatoknál és az egyetemek vezetésében is. Meglepő volt tapasztalni, hogy az intézmények működése, az egyetemi gondok és vállalati feladatok tekintetében mennyi hasonlóság van egy olyan gazdag ország mint az USA és hazánk között. Számtalan tanulság vonható le az Amerikában kikristályosodott tapasztalatokból, amelyeket hasznosítva az egyetem jobban felkészíthet azokra a helyzetekre, amelyek előttünk állnak. Világossá vált, hogy a mi intézményünknek az innovatív vállalatokra jellemző stratégiákat kell alkalmaznia, mert ez növelheti csak hazai és nemzetközi versenyképességünket. — Milyen témákat dolgoztak fel a tanfolyamon? Feladatmegoldás versenyszerűen — A következő négy nagy témakört fogták át az előadások: 1. Stratégiai vezetés és menedzsment, 2. Marketing- stratégiák, 3. Emberi erőforrás, gazdálkodás és finanszírozás, 4. Gazdasági hatékonyság. A foglalkozások rendje követte az amerikai szokásokat. A témákat 5-10 órás előadások vezették fel, közben pedig bármikor lehetett kérdezni. Utána csoportokra osztották a hallgatókat, és versenyszerűen zajlottak le köztük a feladatmegoldások. Ki kellett dolgozni például, hogyan képzeli el az egyetem a következő öt évre a pályázati versenytervét, felmérve a potenciális versenytársakat hazai és nemzetközi vonalon egyaránt. Egy-egy ilyen 5-6 órás feladatmegoldás pártatlan zsűri értékelésével végződött. — Az elmúlt évekre visz- szatekintve kiderült, hogy számos ösztönösen vállalt lépésünk alapvetően segítette az újra való törekvések kibontakozását. Többek között ilyen volt, hogy nagymértékben megszüntettük az egyetem korábban alkalmazott centrális vezetését. Ezzel segítve elő új irányok követését, új tevékenységek kialakulásának lehetőségét. Márciusban a fiataloknak A vállalati és az egyetemi szakemberek úgy értékelték, hogy minden évben célszerű lesz hasonló tanfolyamok szervezése. Az amerikai fél is eredményesnek ítélte ezt a kezdeményezést, ezért márciusban hasonló programra vállakoznak. Ezen az egyetem fiatalabb munkatársai is részt vesznek majd és bevonják az intézménnyel régóta együttműködő Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, valamint a veszprémi egyetem vezetőit. S. Pap Gitta Kávás harmadszor is boltot nyit Kávás Lajossal kellemes társalogni. Nem szid senkit sem, de nem is akarja magát a felhők fölé emelni. Amikor leültünk beszélgetni a nagyatádi vállalkozóval, először a családjáról mesélt. 1943-ban született Bakházán. Heten voltak testvérek, így nem mindenki juthatott egyetemre. Volt, aki főorvos lett, a másik főagrónomus; neki csak a kereskedői iskola jutott. A csak szót illene idézőjelbe tenni, mert Kávás Lajos nem akármilyen kereskedő. 1990-ben az elsők között lett nagyatádi magánvállalkozó. Az áfész egyik boltját vette bérbe, s olyan üzletet csinált, amire korábban nem volt példa. Vasárnap délelőttönként is kinyitott, hogy a feledékeny férjeknek friss kenyeret, tejet áruljon. S ha netán élesztő kellett, akkor sem kellett a szomszédtól kérni; a boltjában minden megtalálható. Aztán megnyitotta a második boltját is, a Kereskedelmi és Hitelbank szomszédságában. Ezt korábban a Kaposker üzemeltette. Mi sem természetesebb; ebben a boltban is lehet vasárnaponként vásárolni. Még véget sem ért a versenytárgyalás, a nagyatádikak már tudták, hogy Kávás Lajos elnyerte azt a pályázatot, amelyet az áfész hirdetett meg bútorboltjának értékesítésére. A fogyasztási szövetkezet vezetőitől hallottam, hogy szabadulni akartak a város főutcájában levő üzlettől. Többen is pályáztak rá. A boltot végül is Kávás Lajos nyerte el. Ebből is élelmiszerüzlet lesz. — Nem nagy a kockázat? — A kockázatot vállalni kell. így voltam ezzel a vasárnapi nyitvatartás miatt is. 15-20 évvel ezelőtt is megcsináltam volna, ha lehetőséget adnak rá, de nagy volt a bürokrácia. Egy üzletet sok adminisztrátorral, könyvelővel nem szabad elindítani. Amikor megnyitottam az első boltomat, sokan azt hitték, hogy gyorsan bele- bukok. De már az első héten nagy volt a forgalmunk. Tudni kell, hogy mikor mi kell a vevőnek, mit és hol lehet olcsóbban beszerezni, hogy én is olcsóbban árulhassak. Harmincéves kereskedelmi pályám során is így gondolkodtam. Az első boltom megnyitásakor nem rösteltem Jugoszláviában hirdetni. Tudtam, hogy amikor húsvét vagy május 1 -je van, náluk nincs ünnep, de azt is, hogy amikor ők ünnepelnek, akkor hozzánk jöhetnek vásárolni. Egyszóval: kerestem a legjobb lehetőségeket. A háttérben segít a család is. Abban bízom, hogy a lányom, aki számvitelt tanul, átveszi az örökségemet. Nem tagadom, hogy hitelekből finanszírozom az adó- sággaimat, de ezeknek a fedezete szakmai hitelem és szakmaszeretetem. Olyan embereket gyűjtöttem magam köré, akik a tanítványaim voltak. Kereskedő akarok maradni olcsó árakkal, a vevőt megbecsülve, s ezért az időt sem sajnálom. Ha kell, hajnalban kelek, és késő estig a boltban vagyok. — Elválalna egy negyedik boltot is? — Azt hiszem, erre már válaszoltam; persze, hogy el. Nagy Jenő Tíz nap a betegszabadság Levelezés helyett pontos tájékoztatást Módosított igazolvány — Sok függ a munkáltatótól Geicz Gézáné, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság betegségi, ellátási és családipótlék-osztályának vezetője adott ismertetést arról, hogy mikor jár a betegszabadság és ki fizeti azt. — A betegszabadságról szóló 1991. évi XCII. törvény szerint évenként 10 munkanap betegszabadság illeti meg a dolgozót január elseje óta. Ez a munkaviszonyban állóknak jár, rajtuk kívül azonban azokra is vonatkozik, akikre kiterjed a Munka törvénykönyvének hatálya. így a tsz-tag akkor jogosult rá, ha folyamatosan dolgozik a szövetkezetben. Nem jogosult betegszabadságra például a gazdasági társaság tagja, az egyéni vállalkozó. Ők keresőképtelenségük első napjától táppénzt kapnak. Az egyéni válalkozó alkalmazottja ugyanakkor igénybe veheti a betegszabadságot, munkáltatójának legalább 75 százalékos átlag- keresetet kell fizetnie erre az időre. Ha a tíz munkanap lejár, és továbbra is keresőképtelen, akkor már igazgatóságunk fizeti a táppénzt. Aki december 31-e után vált keresőképtelenné, azt illette meg a beteg- szabadság. A 10 munkanap után azonban már táppénz jár. Vegyünk egy példát: valaki heti öt napot dolgozik, a szabad- és pihenőnapja pedig szombat-vasárnap. Ha február 6-tól 22-ig keresőképtelen, akkor a táppénzre 20-tól 22-ig jogosult. — Kell-e járulékot fizetni a betegszabadság után kifizetett átlagkereset után? — A munkáltató a kifizetett legalább 75 százalékos átlag- kereset után 44 százalékos társadalombiztosítási, a munkavállaló pedig 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. — Beszámítják-e ezt a csökkentett keresetet a táppénz megállapításakor? — Elsősorban az 1991. évi keresetet vesszük figyelembe. Ha viszont a dolgozónak nincs előző évi irányadó keresete, akkor az 1992. évi kereset a táppénz alapja, a betegszabadság idejére kifizetett átlag- keresetet és a betegszabadság naptári napjait figyelmen kívül hagyva. — Szükség van-e orvosi igazolásra? — A keresőképtelenséget igazolni kell, ezért a beteg- szabadsághoz szabályos táppénzes iratok szükségesek, így orvosi igazolás a kereső- képtelenségről, táppénzes utalvány, kórházi igazolás. A dolgozó azonban évente egyszer, legföljebb 3 nap beteg- szabadságon lehet igazolás nélkül, ez azonban beszámít a tíz napba. Az orvosi igazolást csak a betegszabadság lejárta után kéri igazgatóságunk, amikor már táppénz jár. — Honnan tudják a beteg- szabadság leteltét? — Most módosítják a munkáltatói és szövetkezeti igazolványt a táppénz megállapításához. Addig a munkáltató kötelessége annak közlése, hogy a dolgozó mettől meddig, hány munkanap beteg- szabadságot vett igénybe. Ha ezt elmulasztja, akkor levelezés útján tisztázzuk. Sajnos, addig a táppénzt nem utalhatjuk ki. A gyorsabb ügyintézés érdekében részletes tájékoztatót küldtünk a munkáltatóknak. Reméljük, hogy elkerüljük a levelezést, a dolgozóknak nem kell hónapokig várniuk a táppénzre. Lajos Géza Gépjárműbiztosítás - gondokkal A drágább sem ad többet Sem a biztosítók, sem a biztosítottak nem elégedettek a jelenlegi gépjármű-biztosításokkal — így summázható annak a tanácskozásnak a tanulsága, amelyet a MÚOSZ közlekedési szakosztálya rendezett a biztosítóintézetek képviselőivel közösen. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára lényeges változásnak tartotta a casco-biztosítási variációk választékának bővülését. Ezzel a külföldi érdekeltségű biztosítók a Nyugaton már bevált szisztémák meghonosítására törekszenek. Az elhangzottak összességében arról tanúskodtak, hogy az ügyfelek elégedetlenek a biztosítók adminisztratív munkájával. Főként az okoz gondot, hogy lassú az adminisztráció, és a kötvények alapján senki sem tud eligazodni jogain és kötelezettségein. A biztosítási szakemberek a bonus-malus rendszer mellett érvelve elmondták: az a világon mindenütt működik, s ehhez általában az autós-érdekvédelmi szervezetek ragaszkodnak a közlekedési morál javítása érdekében. Szó esett a sok biztosítási csalásokról is. Emiatt ugyanis a biztosítók eleve rosszhiszeműek, s így leginkább a becsületes autósok járnak rosszul. A kifizetett kártérítéseknek egyelőre csak jelentéktelen hányadában van csalás — vélik a biztosítóintézetek. Miután a biztosítási csaláshoz legalább két ember kell, a biztosítók saját apparátusukból is igyekeznek kiszűrni a jogtalan haszonszerzésben résztvevő munkatársakat. Erre egy év alatt mindössze fél tucat esetben volt példa. A riasztókkal kapcsolatban elhangzott: igaz, a biztosítók egy része ma már megköveteli ezeknek a berendezéseknek a felszerelését, ám jó ha tudják az autósok, hogy a lopások ellen ezek nem nyújtanak teljes körű védelmet. Külföldi példák bizonyítják: az egyszerű riasztóval felszerelt autók feltöréséhez és elviteléhez 2, a legkorszerűbb riasztókkal ellátottakéhoz pedig 19 másodperc szükséges.
