Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. január 7., kedd Régi adó — új köntösben Az Országgyűlés új törvényt fogadott el a földadóról. A törvény megszünteti az eddigi különbséget a mezőgazda- sági nagy- és kisüzemek földadó-kötelezettségében, vagyis egy egységes és szektorsemleges földadóra tesz kísérletet. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek ezentúl több, a kisüzemek pedig kevesebb adót fizetnek. A földadó megfizetésének szabályairól Vámosi Nagy Szabolcs, az Apeh osztályvezetője adott tájékoztatást. — A törvény 1992. január 1-jétől lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek valójában csak 1993 elején kell majd érdemben foglalkozniuk a földadóval. A földadót a személyi jövedelemadó bevallásával és fizetésével együtt kell majd bevallaniuk, illetve megfizetniük a mezőgazdasági kistermelőknek. Itt fontos az a kitétel — erről szintén a törvény rendelkezik —, hogy az adót nem a föld tulajdonosa, hanem annak használója fizeti. Az adóhatóság az 1993-ra készülő adóbevallási íveket már úgy fogja elkészíteni, hogy külön helyet ad a földadóval kapcsolatos adatoknak is. A földadó fizetése és megállapítása az úgynevezett önadózó rendszer szerint történik majd. Az adófizetőnek magának kell majd meghatároznia, hogy milyen adót kell fizetnie az általa megművelt föld után, s ez alapján teljesíti majd adófizetési kötelezettségét. Az adó mértéke több tényezőtől is függ. Egyrészt a művelési ágtól, vagyis attól, hogy az adott föld szántó, kert, gyümölcsöskert, gyep, illetve nádas-e. Másrészt függ a föld minőségétől is, amit az aranykorona érték fejez ki. A legtöbb adót a szántóföldek után kell fizetni. Tíz aranykoronáig adómentes a föld. A fizetendő tétel 40 aranykorona értékig folyamatosan emelkedik, és 40 aranykoronánál éri el a maximumot. Ezen felül az adózó az aranykoronánként és hektáronként 82 forintot fizet. Ez 40 aranykorona esetén, éves adóban hektáronként 3280 forintot jelent. A szőlő- és gyümölcstermelésre szolgáló területeken az adómentes mérték 24 aranykoronáig terjed, s a legjobb földeknél 48 aranykorona felett 48 forintot kell fizetni hektáronként és aranykoronánként. A 48 aranykoronás föld után fizetendő évi adó hektáronként 2304 forint. Azok a művelési ágak, amelyek a telepítés után csak hosszabb időszak elteltével hoznak hasznot, művelési ágtól függően 1-től 10 évig terjedő ideiglenes mentességet élveznek. Gyep és nádas esetén szintén 10 aranykoronáig terjed az adómentes sáv. Ebben a művelési ágban is fokozatosan emelkedik a fizetendő adó mértéke. A legmagasabb fizetendő adó, 28 aranykorona felett hektáronként és aranykoronánként 12 forint. Ez 28 korona esetén évi 336 forint fizetését jelenti. Az úgynevezett háztájinak minősülő nagyságú 0,6 hektárnál kisebb földekre nem kell adót fizetni. A törvény kedvezményeket biztosít egyes tulajdonosrétegnek is. Három évig mentesülnek az adó megfizetése alól azok a gazdák, akik 1990. január 1-jétől a személyi jövedelem- adó törvény szerint egyéni mezőgazdasági vállalkozásba fogtak, illetve önállóan gazdálkodnak. Ezen túl a földadó fizetésére kötelezett magánszemélyek a földadó összegét bizonyos feltételek megléte esetén levonhatják mezőgazdasági tevékenységük után befizetett jövedelemadójukból. P. P. Új kelesztő, r m uj kemence Korszerű, olasz gyártmányú kelesztő berendezést és kemencét helyezett üzembe a Sütév. Kilenc ilyen rendszert vásároltak, így nemcsak Kaposváron, hanem a megyében más részlegüket is elláták ezekkel, így elérték, hogy egységesen, jó minőségben készüljön új termékük az un. magvas termékcsalád. Fotó: Kovács Tibor Csak elzárták az Adria-vezetéket? A Barátság ll-n kapunk olajat Lehet, hogy istencsapás marad a kártérítés — Csatlakozunk a nyugati energiarendszerhez (Folytatás az 1. oldalról) — Mi történt valójában az Adriával?— kérdeztük dr Sza- lóki Istvánt, a Mól Rt (az OKGT jogutódja) vezérigazgató-helyettesét. — Sajnos, erről nekünk sincs pontos információnk. Az a véleményem, hogy az Adriát nem robbantották fel, csupán elzárták a szerbek. — Mi van most a vezetékben? — A magyar oldalon olaj. Arról, hogy a határon túl mit tartanak benne, nincs megbízható információnk. — Köztudott, hogy hazánknak jelentős kára számazik az Adria-vezeték bénultságából. Hogyan lehet behajtani a nyilvánvaló jogos követeléseket? — Ebben ma még teljes a bizonytalanság. Nem tudni, milyen felelősség terheli a szerbeket, illetve a horvátokat. Az sem bizonyos, hogy Jugoszlávia széthullása után egyáltalán kivel térítethetjük meg kárunkat. Mivel mi is szállítunk szénhidrogént Jugoszláviának, esetleg ez is bekalkulálható a számlák rendezésébe. Ám az is megeshet, hogy — ahogyan mondani szokták — „istencsapásként” kell elkönyvelnünk veszteségeinket. — A jelenlegi helyzetben megnőtt a Barátság II jelentősége? — Jelenleg csak a Barátság ll-n kapunk olajat a Független Államok Közösségéből (a volt Szovjetunióból). A vezeték kapacitása nincs kihasználva, azaz a jelenleginél több olajat importálhatnánk keletről. — Kihasználja az ország ezt a szállítási lehetőséget? — A vezetéken bejött a tervezett mennyiségű olaj. Természetesen többre lenne szükség. A Mól Rt minden erejével azon munkálkodik, hogy keleti szomszédunktól vásároljon olajat. Elsősorban az árucsere jöhet számításba. Szeretnénk elérni, hogy textiliáért, élelmiszerért jussunk újabb olajszállítmányokhoz. Bízunk a sikerben. — Az Adria-kudarc azok érveit támasztja alá, akik a fejlett európai energiarendszerhez való kapcsolódásunkat szorgalmazzák. Mi erről a véleménye? — Ma már eléggé egyértelmű: szükség van arra, hogy energiarendszerünket összekapcsoljuk a fejlett nyugati energiarendszerrel. Már dolgozunk az ezzel kapcsolatos terveken. Az elképzelések szerint az olaj Triesztből érkezne hozzánk. Ausztriában kapcsolódnánk a földgázt szállító hálózathoz. Megjegyzem: mindez sok pénzbe kerül, tehát a megvalósítás nem megy egyik napról a másikra. — Vajon közelebb visz bennünket a célhoz a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat által most megépített Dorog-Győr földgázvezeték? — Ez a vezeték eredetileg a térség jobb ellátása végett épült. Kétségtelen azonban, hogy — szerencsés módon — a nyugati gázvezetékrendszerhez való csatlakozást is közelebb hozza. — Köszönöm a tájékoztatást. Szegedi Nándor AZ ÖNÁLLÓSÁG PERPATVARA Szenna vitatja Kaposszerdahely igazságát December 14-i számunkban tudósítást közöltünk a ka- posszerdahelyi falugyűlésről. A szerdahelyiek bírálták a szennai polgármestert a vagyonmegosztásban elfoglalt álláspontja miatt. A szennai polgármester vitába szállt a szerdahelyiekkel. 1990 őszén a volt Szennai Községi Közös Tanács helyett 5 önálló önkormányzat alakult — kezdte válaszát Handó János, Szenna polgármestere. Ebből 4 Szenna központtal körjegyzőséget alakított, Kaposszerdahely pedig teljesen külön vált. Ez az önállósosdás azonban nem jelenti azt, hogy a jogelőd által fölvett hiteleket egyedül Szennának vagy a körjegyzőség másik három községének kell visszafizetnie. Ebből Kaposszerdahely- nek is vállalnia kell a terheket. A vagyonmegosztás sem azt jelenti, hogy csak a vagyonrészt kell átvenni, az ehhez tartozó terheket pedig fizesse más. Ha ezt Szenna nem fogadja el, akkor már osztozni sem akar. A vagyonmegosztást egyébként is nem Szenna és Kaposszerdahely, hanem valamennyi érintett fél bevonásával lehet csak elvégezni. Én a képviselő-testület nevében többször is meghívtam tárgyalásra a kaposszerdahelyi polgármestert. Mivel nem mutatott semmiféle kompromisz- szumra hajlandóságot, ezért külső szakértőket kértünk fel elfogulatlan véleményalkotásra. Erről a szerdahelyi polgármester a falugyűlés idején már tudott. Az újságcikk nem szól arról — folytatta a polgármester —, hogy mennyi erőnket, energiánkat emésztette fel az állandó feljelentgetésre való reagálás. Nem szól arról, hogy a Szennában épült (még befejezetlen) iskola, amelybe öt község gyermekei járnak, fenntartási költségeihez milyen arányban járul hozzá a kaposszerdahelyi önkormányzat, illetve milyen arányban teszi ezt a másik három község és Szenna. Az iskola költségvetését Kaposszerdahe- lyen — érvek nélkül — magasnak ítélték. 1991-ben még sikerült pótlólagos támogatást szereznünk az iskola működtetésére, a hitelek törlesztésére. Erre 1992-ben már nincs esélyünk. Ezért a négy község lakosságának el kell döntenie, hogy vállalja-e az iskola színvonalas működtetéséhez szükséges tetemes terheket, vagy arra szavaz, hogy gyerekeink sötét, hideg tanteremben, oktatási eszközök nélkül, alacsony bérű pedagógusok felügyelete mellett tanuljanak, menza, napközi, szakkörök fakultatív nyelv- és számító- gépes oktatás hiányában próbáljanak majd bekerülni a középiskolákba. Azt minden érintettnek tudomásul kell vennie, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer, amely a „fejkvótán” alapul, a kis településeket hátrányosan érinti. Külön gond, hogy iskolánkba — a zselickis- faludi tagiskolával együtt — csak 150 gyerek jár. A kaposszerdahelyi iskolafejlesztés miatt ez az alacsony tanulólétszám három iskola között oszlik meg, és tovább növeli a terheket. A cikkben említett „baráti beszélgetésre” a meghívó Kaposszerdahelyről nem érkezett meg. Kaptam viszont idézést november 6-ra bírósági tárgyalásra, ahol — meglepő módon — a bíróságtól idegenkedő kaposszerdahelyi polgármester volt a felperes. Az is igaz, hogy a bíróság ragaszkodott a törvényesség, az igazság követelményeihez, és nem volt hajlandó asszisztálni a „megleckéztetésemhez”. Ugyanígy járt Balogh polgár- mester úr a köztársasági megbízott területi hivatalával is. Felhívás a magyar vidékért, Somogy mezőgazdaságáért! Veszélyben a vidék fejlődésének esélye! Veszélyben falvaink békéje! Veszélyben az idei kenyerünk! A magyar mezőgazdaság súlyos helyzetban van. A nemzetgazdaság eddig stabil ágazatában csökkennek a termelőalapok, folyamatosan romlik a termelés jövedelmezősége, falvainkban gyorsuló ütemben nő a munkanélküliség. Tapasztalhattuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozókat, kistermelőket, szövetkezeti tagokat, alkalmazottakat eddig is nagy erkölcsi és anyagi veszteség érte. A mezőgazdaságból élők joggal féltik a valós, több évtized kemény munkájával felhalmozott értékeket, melyek a jövőhöz is biztos alapot adhatnak. Az 1992-es év az átalakulás gyötrelmes éve lesz. Megkezdődik a kárpótlási törvény végrehajtása, majd az átalakulási és a szövetkezeti törvények parlamenti elfogadása után elindul az agrárgazdaság szerkezeti átalakulása. Olyan piacgazdaság kialakulását támogassuk, amely utat nyit a következetesen soha végig nem vitt polgári fejlődésnek. Elképzelhetetlen a hazai élelmiszerellátást biztosítani, a világ élelmiszerpiacát ostromolni a tenni tudó és akaró agrárértelmiség cselekvő részvétele és újbóli megbecsülése nélkül. A tulajdonviszonyok átalakításánál a közmegegyezés szem előtt tartásával segítsük a vállalkozások elindítását, a valós tulajdoni alapon szerveződő szövetkezetek létrejöttét, működését. Ne váljanak áldozattá az önállóan, az önhibájukon kívül vállalkozni nem tudók. Nincs Magyarországon egyetlen párt, egyetlen érdekképviselet sem, amely a többieket kiszorítva, egyedül képes lenne megbirkózni az átalakulás adta feladatokkal. Fel kell ismernünk a kölcsönös egymásra utaltságot. Kirekesztés helyett fogjunk össze, hogy a falun élő embereknek a XXI. század fordulójához közeledve esélyük legyen egy jobb életminőséghez, az emberhez méltó élethez. A 24. órában kérjük a kormány tagjait, ismerjék fel felelősségüket és gyors döntéseikkel adják meg válaszukat a felvetett problémákra. Balogh Imre Dr. Gyenesel István tsz-elnök a megyei közgyűlés elnöke Csököly Kaposvár Herner Endre Dr. Jaki István titkár, főmunkatárs megyei mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége, Kaposvár Dr. Józsa Béla nyug.agrármérnök Kaposvár Keszthelyi Sándor a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának titkára Kaposvár Müller János Németh Béla titkárhelyettes országgyűlési képviselő megyei mezőgazdasági termelők Balatonboglár érdekvédelmi szövetsége, Kaposvár Pásztohy András a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, Mernye Szabó Lajos nyug.agrármérnök Kaposvár Pintér Károly vállalkozó Kaposvár Szűcs András erdész Csorna Tolnai Gyula OVIS-COOP igazgató Kaposvár Kérjük azokat az állampolgárokat, akik a felhívásunkkal egyetértenek és az abban foglaltakért tenni akarnak és tudnak, csatlakozási szándékukat a kezdeményezőknél, valamint a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságánál (Somogy Megyei Önmkormányzati Hivatal, Kaposvár, Csokonai u. 3. Tel.: 15-122. Üi: Keszthelyi Sándor) tegyék meg. (x)
