Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

1992. január 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 A pedagógusok felelőssége teljeskörű A döntés joga a családé Nyolcadik osztályos általá­nos iskolásaink a pályaválasz­tás nehéz feladata elé néznek. Az önkormányzatok a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium 2.376/91. közleményé­ből értesülhettek a középfokú beiskolázás szabályozásáról. Ezt a Művelődési Közlöny ta­valyi, 9. száma ismerteti. Dr. Riez Ferenccel, a So­mogy Megyei Önkormányzati Hivatal közoktatási főtanácso­sával a pályaválasztás legfon­tosabb teendőiről beszélget­tünk. — Az általános iskolák igazgatóira, nevelőire nagy feladat vár ezekben a hetek­ben. Mindent meg kell tenniük, hogy megfelelő információkkal rendelkezzenek a középfokú oktatási intézményekről, a to­vábbtanulási lehetőségekről. Ehhez hozzásegít a Somogy megyei Pályaválasztási Tanácsadó füzet is. Az álta­lános iskolák pedagógiai fele­lőssége teljeskörű, ugyanak­kor a döntés joga a családé. A pedagógus véleményével se­gíthet az eredményes pálya- választásban. A középfokú ok­tatási intézmény első évfo­lyamára a diákok az általános iskolában kézhez kapott je­lentkezési lap kitöltése után je­lentkezhetnek. A nyomtatvá­nyon minden általános iskolai tantárgy eredményét fel kell tüntetni, a középfokú oktatási intézmény igazgatójának a joga eldönteni, hogy mely tan­tárgyak, melyik évfolyamon elért eredmények esnek latba a felvételin. Minden tanulóról csak egy jelentkezési lap tölthető ki, ki­véve a Magyar Honvédség középfokú oktatási intézmé­nyeibe pályázó tanulóknak, il­letve a művészeti szakközép- iskolába, a kéttannyelvű isko­lákba jelentkezőknek. Bármily furcsa: az elégtelen félévi érdemjegy nem zárja ki a tanulót a jelentkezési lehe­tőségből, ám azt tudni kell, hogy ilyen esetben a felvételi döntés feltételes, vagy csak a tanév végén, a bemutatott eredményes bizonyítványé a döntő szó. A tanulók jellemzése elma­radhat a jelentkezési lapon, ám célszerű feltüntetnie az osztályfőnöknek a diák legfon­tosabb tulajdonságait: speciá­lis adottságait, képességeit. Az 1992-93-as tanévre a középfokú oktatási intézmé­nyekbe 1992. február 15-ig le­het jelentkezni. A jelentkezési lapon a szülő, illetve a tanuló a jog­szabály értelmében több, il­letve többféle típusú közép­fokú oktatási intézményt jelöl­het meg, de jogában áll egyet­len intézmény megnevezése is. Mint azt dr. Riez Ferenc közoktatási főtanácsos el­mondta: a biztosabb felvétel érdekében célszerű két, vagy több eltérő típusú középfokú iskolát, vagy egy középiskola különböző szakját, szakmáját megjelölni. A felvételi vizsga eredmé­nyeként született döntés ellen fellebbezésnek csak bizonyít­ható jogsértés esetén van he­lye. — Megszűnt a megyei ön- kormányzat évekkel korábban gyakorolt joga, miszerint fel­lebbezési keretet tartott fenn. Erre a középiskoláknak nyílik most lehetőségük — nyilat­kozta dr. Riez Ferenc. Horányi Barna Az érettségi legyen a belépő Egyetemi, főiskolai törvény készül Megkezdődött a felsőokta­tási törvény „társadalmi” vi­tája: a minisztérium elképze­léseit ezekben a napokban az egyetemek, főiskolák oktatói és a szakszervezetek boncol­gatják. Információink szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az az állás­pontja, hogy ez a törvényter­vezet az akadémiai törvénnyel egy „csomagban” kerüljön a parlament asztalára. Dr. Ha­vasi Jánost, a minisztérium szóvivőjét kérdeztük: miért van szükség erre az „árukap­csolásra"? — Valóban azt szeretnénk, ha ezt a két törvényt együtt' tárgyalnák a honatyák, hiszen számos közös vonása van, bi­zonyos értelemben egymásra épülnek. A mi elképzeléseink az egyetemi, főiskolai oktatás színvonalának emelését szol­gálnák, valamint azt, hogy az alapkutatások legfontosabb tudományos bázisai ezentúl a felsőoktatási intézmények le­gyenek. — Manapság viszonylag kevesen kerülnek be az egye­temekre, a főiskolákra, az in­tézmények pénztárcája igen sovány... — Ha a Parlament elfogadja a mi koncepciónkat, reménye­ink szerint mind a két prob­léma megoldódik. Radikálisan növekedhet a diákok száma és az intézmények költségve­tése is. Tarthatatlan, hogy az „egyetemista korosztálynak” ma alig kilenc-tíz százaléka juthat be az iskolákba, holott a fejlettebb országokban ez az arány eléri a huszonöt száza­lékot is. — De a fiatalok egy része nem is tud a szakmájában el­helyezkedni... — A világon sehol nem ga­rantálják a diploma mellé az állást is. Az országnak ugyan­akkor szüksége volna a mai­nál nagyobb értelmiségi ré­tegre is, olyanokra, akik haj­landóak volnának a szakterü­letükön belül vagy akár azon kívül is elhelyezkedni. Szemlé­letváltásra van szükség a szü­lők részéről is, hogy ne gon­dolják azt, máris „úr”, akinek diploma van a zsebében. — A tervek szerint hogyan változnak a felvételi vizsgák? — Szeretnénk, ha az érett­ségi általánosan elfogadott be­lépő lenne az egyetemekre, főiskolákra. Az érettséginek garantálnia kell az ebben a korban megszerezhető azon tudásszintet, amelyet a világ más országaiban is elismer­nek. Az új oktatási rendszer­ben ezért nem volna szükség külön felvételi vizsgákra, ha­nem az első két év vizsgái szűrnék ki az alkalmatlanokat. ' — Várható-e a felsőoktatás privatizációja vagy ezek az is­kolák továbbra is állami kéz­ben maradnak? — A privatizálásnak ezen a területen sincs akadálya, bárki alapíthat iskolát, akinek az ehhez szükséges képzettsége is megvan. Egyedül az egye­temek alapításához kell ki­kérni a Parlament jóváhagyá­sát, a főiskolákéhoz pedig a kormány beleegyezését. Szeli Sára A megyei múzeum restaurátorai a közelmúlt ásatásainak leletanyagán dolgoznak. Az egyes dísz- és használati tárgyak régi fényü­ket és formájukat visszanyerve kerülnek ki a kezeik közül. (Fotó: Kovács Tibor) 75 éve halt meg Buffalo Bill Még nem létezett a mozi, pláne nem a televízió, amikor William Frederic Cody a világ minden részében már milliók­nak megmutatta, milyen is volt az amerikai Vadnyugat. Ja­nuár 10-én lesz 75 éve, hogy meghalt Cody, „művészne­vén” Buffalo Bill, aki nagysza­bású vadnyugati showjával beutazta nemcsak egész Amerikát, hanem tengerentúli országok egész sorát is, s há­rom évtizeden át, 1883-tól egészen 1917-ben bekövet­kezett haláláig valóságos le­gendás hőssé vált, akivel a lá­togatók ezrei ma is megismer­kedhetnek a külön neki létesí­tett múzeumokban. A színészi képességeiről jól ismert Buffalo Bill előszeretet­tel hagyta magát lefesteni, amint vágtázó lováról éppen fehér nőkkel erőszakoskodó indiánokat puffant le. Akármint legyen is azon­ban, Cody még ma is éppen olyan hős sok honfitársa sze­mében, mint mondjuk a ka­landor és politikus Daniel Bo­one (1734-1820), akiről Coo­per híres indiánregényének hősét, „Bőrharisnyát” megmin­tázta. Ami pedig a hírnevét illeti, tulajdonképpen csak banditák versenghetnek vele, mint a vonatrabló Jesse James, akire ma az Egyesült Államokban mint új Robin Hoodra tekinte­nek. Vándorkiállítás Bácskatopolyáról A jugoszláviai Bácskatopo- lya alkotótelepén készült, ma­gyar művészek által alkotott művekből nyílik kiállítás ma délután 16 órakor, a Somogy Megyei Múzeum földszinti termeiben. A negyven alko­tásból álló tárlatot, amely We- eber Klára, Szabados János, Leitner Sándor, Harangozó Ferenc, Gáspár András és Horváth János munkáit is tar­talmazza, Ádor Pál, a művész­telep elnöke ajánlja az érdek­lődők figyelmébe. Vers­és prózamondó verseny Felügyelőnek lenni... — Kérjük, fogadja leg­őszintébb szerencsekívá- natainkat. — Fogadom. Az nekem semmiféle nehézséget nem jelent. Mégis érdekelne, mi­lyen alkalomból? — Abból az alkalomból, hogy sportminiszterré ne­vezték ki. — Elnézést, nem nevez­tek ki sportminiszterré. Megmaradtam tárcanélküli­nek. A puszta sportminisz­terség kevés lenne az én képességeimhez. — A tárcanélküliség több, mint a sport? — Sokkal több. Egy mi­niszteri tárcába sok minden belefér, ám befogadóké­pessége mégis korlátozott. Én felügyelem a sportot. — Elnézést, miniszter úr, ért ön a sporthoz? — Természetesen. Én mindenhez értek. Legaláb­bis felügyelői szinten. — Szeretnénk tudni pon­tosan: mit csinál egy fel­ügyelő? — Mit csinálna? Termé­szetesen ül és néz. — Egy sportfelügyelő is? — O még inkább. — A kispadon? — Végszükség esetén. Tudhatná: szorult helyze­tekben mindig vállalom a veszélyt. Gondoljon csak vissza a taxisblokádra! Áll­tam a parlament ablakában, és integettem. — Az veszélyes volt? — Na hallja. Télvíz ide­jén. A nyitott ablakban. És ha fel fázom? A sportot egyébként hasznos taná­csokkal is igyekszem majd szolgálni. — Egy példát, ha lehetne. — Kérem. Ha teszem azt egy csatár a kapu mellé lövi a labdát, akkor kiadok egy rendeletet, hogy ezt többé ne tegye. A rendelet termé­szetesen a kihirdetés nap­ján lép életbe. — És, ha az a csatár leg­közelebb mégis újra mel­lélő? — Első esetben még szemet hunyok felette, és a civilkurázsi megnyilvánulá­sának tekintem. Ismétlődés esetén viszont már az ál­lampolgári engedetlenség kategóriájába fogom so­rolni. Vagy ha például egy úszó egy tizedmásodperc- cel kikap, akkor odahívom a kispadhoz, és felelősségre vonom. Megkérdem: nem tudott volna-e valamivel gyorsabban úszni? — És, ha erre azt mondja, hogy nem? — Akkor mosom a kezei­met. Ha nem hajlandó megfogadni a jótanácsot, lelke rajta. Én megtettem a magamét. — Ön bizonyára elmegy a barcelonai olimpiára is, miniszter úr. — Természetesen. Hiva­talomnál fogva a megnyitó ünnepségen a csapat első sorában vonulok majd. És ezzel nagymértékben eme­lem hazánk presztízsét. — Ez nagyszerű lesz. Mégis: hogyan? — Hallja. Ezt a felvonu­lást a világ összes televízi­ója egyenesben közvetíti. — Es? — Lássanak végre va­lami szépet is! Peterdi Pál A Somogy Megyei Művelő­dési Központban rendezik meg szombaton délelőtt 10 órakor a Csokonai vers- és prózamondó verseny megyei döntőjét. Az országos meg­mérettetésre február 7-8-9-én kerül sor a kaposvári Együd Árpád Művelődési Központ­ban. Mexikói mime „Absztrakt-konkrét” mime, Szürrealista pantomim-tech­nika Mexikóban címmel szá­mol be élményeiről Gőz István a Szellemkép mozgóképelmé­leti folyóirat legújabb számá­ban. A Csiky Gergely Színház művésze az MTA Soros Ala­pítvány jóvoltából töltött el 10 hetet a tengerentúlon, egy téli nemzetközi kurzus résztvevő­jeként.

Next

/
Thumbnails
Contents