Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. január 7., kedd Gamszahurdia elmenekült Konyakkal ünnepeltek Tbilisziben Súlyos harcok Rusztaviban is Kérdőjelek Drága élet A kormányzat az idén 20-26 százalékos áremeléssel számol, s ebből mindjárt 4 százalékot az év elején fel is emészt. Emelkedik a víz- és csatornahasználati díj, drágább lesz az üzemanyag, a szesz, a cigaretta és a közlekedés. Indokoltak-e az intézkedések? Hivatalosan igen, mert megszűnik egyes cikkek ártámogatása, másoknál pedig emelkednek a ráfordítások. Ha azonban a lakosság teherbíróképességét nézzük, akkor — a másfél milliárd forintos „ellentételezés” dacára is — már nehezen fogadhatók el az újabb áremelések. Vajon nem lehetne-e a költségvetés növekvő kiadásait máshol „behozni”, mint a családi költségvetés rovására? Vajon feltétlenül ott kellett emelni az árakat, ahol alig lehet takarékoskodni, például a vízdíj vagy a villamos-autóbuszjegy esetében? Vajon az autósok még mindig olyan tehetősek, hogy kibírják a súlyadó, a drágább biztosítás bevezetése után a benzin árának emelésével ismételten megszorított adóprést? S lehet-e a közgazdaságilag talán megmagyarázható áremeléseket végrehajtani a társadalmilag feltétlenül indokolt szociális védőháló szélesre feszítése nélkül? Ezek látszólag tisztán gazdasági kérdések, mélyebbre tekintve azonban erősen politikai és társadalmi problémák. A demokratikus rendszerváltozás tömegbázisa — amelynek növelése első számú feladat — nagyban függ attól, mit diktálnak a bázist alkotó tömegek létfontosságú érdekei. Magyarul: átéléssel csak akkor vesznek részt a változtatásokban, ha megélhetésük biztosított. Ferenczy Europress A legfiatalabb az USA leggazdagabb embere Kiállás a demokrácia mellett a T. Házban (Folytatás az 1. oldalról) Nem kap benne kellő teret az oszthatatlan vagyon, ezért az SZDSZ a jogszabály ellen szavaz majd. Az átmeneti törvényt azonban helyeslik, és el is fogadják, ha módosító javaslataikat megszavazzák. Ezt követően a honatyák sürgősséggel napirendre tűzték az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslatot. Balsai István igazságügy-miniszter vitazárójában elmondta, hogy a két szövetkezeti törvény négy és fél millió embert érint. Ezután a honatyák elkezdték a maratoni szavazást a szövetkezeti törvényjavaslatról, s késő este elfogadták a törvényt. A képviselők ma a szövetkezeti átmeneti törvényjavaslat elfogadásával foglalkoznak. George Bush amerikai elnök ázsiai-csendes-óceáni kőrútjának messze legfontosabb állomása az utolsó, a ma kezdődő japáni látogatás. Eredetileg novemberre várták Tokióba, ám az utat szinte az utolsó percben lemondták, mert az elnök úgy vélte, hogy a közvélemény elítéli, ha a gazdasági válság közepette ismét külföldre utazik. Hogy azután az útra rövid késedelem után most sor kerül, azt megint csak elsősorban belpolitikai okok indokolják. George Bush, miközben újraválasztásáért küzd, azzal az ígérettel szeretne visszatérni Tokióból, hogy az amerikai gazdaság az eddiginél sokkal nagyobb lehetőségeket kap áruinak eladására a japán piacon. Az amerikai kormány és a gazdaság, amelynek 21. kapitánya Bush meghívására vele utazik, azzal érvel: nyílt és burkolt japán protekcionizmus van amögött, hogy a két (Folytatás az 1. oldalról) Egyelőre nem világos, hogy Zviad Gamszahurdia lemon- dott-e a hatalomról, vagy az ellenállás új központjának kiépítésével próbálkozik. Az azeri hírügynökség azt közölte, hogy külföldre készül, de ezt a hírt még nem erősítették meg. Az elnök legközelebbi családtagjaival és híveinek egy csoportjával két hétig a parlament bunkerében húzta meg magát. Rejtekhelyéről adott nyilatkozataiban kijelentette, hogy nem mond le a hatalomról, és az ellenzéket azzal váország kereskedelme tavaly is 41 milliárd dolláros amerikai hiánnyal zárult. A deficitet elsősorban az autók okozzák. A japán kocsik már meghódították a piac egyharmadát az autó őshazájában, s előretörésük folytatódik, miközben a szórakoztató elektronikai termékek terén a japánok már lényegében egyeduralkodóak az amerikai piacon. A japán cégek sorra építik autógyáraikat az Egyesült Államokban, míg a nagy amerikai vetélytár- sak milliárdos veszteségeket szenvednek, és — mint legutóbb a General Motors — tízezrével bocsátják el alkalmazottaikat. Ugyanakkor amerikai kocsik, alkatrészek Japánba történő exportja rendkívül bonyolult feladat, s a szigetállam évtizedek óta elzárja piacát az amerikai mezőgazdasági termékek, köztük a rizs elől. Mindezek tükrében George Bush elvárja Tokiótól, hogy Japán, amely páratlan dolta, hogy a törvényesen választott vezetést államcsínynyel próbálja eltávolítani. Tegnap nemcsak Tbilisziben voltak súlyos harcok, hanem a fővárostól délkeletre lévő Rusztaviban is. Az orosz televízió az Interfaxra hivatkozva tegnap hajnalban közölte, hogy a Zviad Gamsza- hurdiával szemben álló fegyveres erők rövid küzdelem után elfoglalták Rusztavi pre- fektúráját. Gamszahurdia tegnap késő este páncélozott Mercédesével néhány hívének támogatásával menekült. gazdasági felemelkedésében sokat köszönhet az amerikai politikának is, hiszen nem kellett fegyverkeznie, nyújtson ugyanolyan lehetőségeket az amerikai termékeknek, mint amilyeneket a japánok élveznek az Egyesült Államokban. Állítólag azonban csak részleges, nem túl jelentős engedményekre számíthat. A japán kormány, a gazdaság irányítói ugyanis úgy vélik, hogy nem az ő politikájukban kell keresni a gondok okát, hanem egyszerűen abban, hogy a versenyben az amerikai termékek, köztük az autók, gyengébb minőségük miatt maradnak el. Egyúttal keményen bírálják az utóbbi évtizedben Ronald Reagan, majd George Bush alatt folytatott gazdaságpolitikát, amely az állam- adósság riasztó mértékű gyarapodásához vezetett — miközben a beruházások feleakkorák, mint Japánban. Heltai András George Bush már megkezdte Bush amerikai elnök számára 1992-ben a gazdaság, pontosabban a munkahelyteremtés kérdése jelenti az első számú prioritást — közölte Samuel Skinner, a washingtoni Fehér Ház „személyzeti főnöke”. Az újraválasztásért küzdő Bush már korábban bejelentette, hogy az Unió helyzetéről szóló év eleji elnöki beszédben új „gazdasági stratégiát” fog meghirdetni. A főtitkár véleménye Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára egyelőre csak kis létszámú békefenntartó erő kiküldését javasolja majd Jugoszláviába, azzal a feladattal, hogy megfigyeljék a tűzszünet alakulását, és előkészítsék a tízezer főnyi csapategység állomásozását. Cyrus Vance ENSZ-különmegbízott és Gáli vasárnap újabb beható megbeszélést folytatott, mielőtt a főtitkár előterjeszti jelentését a biztonsági tanácsban. Ésszerű tanács Egy katonai tanácsadó csoport azt javasolja a Bush-kor- mányzatnak, hogy a Szovjetunió szétesésének nyomán közel felére csökkentse hadászati nukleáris fegyvereit. A volt és jelenlegi Pentagon-tisztségviselők szerint Washingtonnak ki kell dolgoznia egy olyan tervet is, amelynek alapján a nukleáris és nem nukleáris fegyvereket a potenciális ellenségek felé irányítja. Vízözön Brazíliában Heves esőzések pusztítottak vasárnap Brazíliában, Rio de Janeiro államban. A viharos széllökésekkel kísért vízözön áradásokat, földcsuszamlásokat okozott. A természeti csapás miatt 24 ember halt meg, s több mint ezren fedél nélkül maradtak. Elutazott Washingtonba az az izraeli delegáció, amely a közel-keleti béketárgyalások kétoldalú szakaszának megbeszélésein képviseli a zsidó államot. Az arab küldöttségek azonBill Gates, a Microsoft nevű számítógép-programozó cég társalapítója e pillanatban az Egyesült Államok leggazdagabb embere: a cégben való részesedése 6,4 milliárd dollárt ér — jelentette tegnap Se- attle-ből a The Times című londoni lap. Bill Gates mindössze 36 éves, és a 77 éves John Klugetól, a Metromedia Communications tulajdonosától hódította el a múlt héten a címet. Az elmúlt évben a Micro- soft-részvények árfolyama majdnem megkétszereződött és ez 3,6 milliárd dollárt tett hozzá Gates egyharmados részesedésének értékéhez. ban — mint már jelentettük — egyelőre elhalasztották elindulásukat, így tiltakozva amiatt, hogy az izraeli vezetés a minap határozatot hozott 12 palesztin kitoloncolásáról. A kínos ügyben az ENSZ Az árfolyam a múlt pénteken 114,75 dollárral zárt a New York-i tőzsdén és elemzők szerint ez év végéig elérheti a 130 dollárt. Akkor Gates „érteke” 7,37 milliárd dollár lesz. A szemüveges Gates kimaradt a Harvard Egyetemről és 1974-ben alapította néhány barátjával a vállalatot. Első, kereskedelmi forgalomba került programját két évvel korábban szerkesztette meg: szülővárosa, Seattle közúti forgalmának szabályozására. Ezt 20 ezer dollárért vette meg a város. Programjai ma mintegy 40 millió számítógépet működtetnek szerte a világon. BT is állást foglal hétfőn este, washingtoni diplomáciai források úgy vélik, hogy a kitoloncolást elítélő határozattervezetet valószínűleg még az amerikai vezetés is meg fogja szavazni. George Bush Tokióban Kié a jobb autó?... AZ IZRAELIEK ELUTAZTAK Sas helyett rántott csirke? Címervita kabaré stílusban Ausztriában Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját 1992. február 8-án este 7 órai kezdettel a Kapos komplexum összes helyiségében megrendezendő SVABBALRA Zene: Ritter sramlizenekar Helyfoglalás: a Kapos étterem üzletvezetőinél, Kaposvár, Ady E. u. 2. Telefon: 16-022/56 (5203) Szinte még el se kezdődött az új esztendő új vitája, ezúttal Ausztria címeréről, máris groteszk vonásokkal gazdagodott. Hány osztrák látott már életében sast? Rántott csirke, az a mi madarunk — mondta Peter Pilz, a zöld-alternatív párt bécsi vezetője. Robert Jungk, a zöldek (pártonkívüli) elnökjelöltje ugyancsak sas-ellenes, de már csak koránál fogva (78 éves) sem hajlamos az iróniára. Békegalamb — ez jelképezi a legjobban Ausztria megváltozott szerepét. Valójában a vita nem a madárról szól, hanem a sarlóról és kalapácsról, amelyet a kiterjesztett szárnyú sas Ausztria címerében a karmai között tart. Az osztrák politika fenegyereke, a szabadságpárti Jörg Haider tette szóvá december utolsó napjaiban, hogy a munkásság és a parasztság e két szimbólumát a kommunizmus túlságosan lejáratta, így éppen ideje megszabadítani tőlük az osztrák címert. Haider ötlete nyomán azonnal fellángolt a vita. A vezető politikusok, Vranitzky kancellár és Waldheim köztársasági elnök alapjában egyetért Haider kifogásaival. Vranitzky szerint az ötletgazdag és elméletekben jártas művészeknek azon nyomban hozzá kell látniok az új kifejező jelkép megalkotásához. Megszólaltak azután neves címerszakértők, történészek, akik világosan kifejtették, hogy mennyire nincs az osztrák címer sarló-kalapácsának semmi, de semmi köze a kommunista jelképekhez. Madárügyben pedig sokan hivatkoznak arra, hogy bár a sas a harc jelképe, de mégis oly sok ország tartotta meg szimbólumaként. Megszólalt és védelmébe vette a jelenlegi címert Heinz Fischer, a parlament (szociáldemokrata) elnöke: már évekkel ezelőtt volt szó a címerváltoztatásról — mondta. Végül mégis az 1919-re visszanyúló hagyomány mellett döntöttek, pedig akkor igazán lett volna ok elhatárolódni a kommunizmustól. Ma, amikor az már összeomlott, ugyan mi értelme lenne a változtatásnak? A sarló és kalapács Ausztria címerében az első köztársaság idején, 1919-ben tűnt fel — a sas fején a téglafalkoronával egyetemben. Az előbbiek a parasztságot és a munkásságot, az utóbbi pedig a polgárságot jelképezte, mint az új államforma pilléreit. 1934-ben a sas kétfejű lett, téglafalkorona helyett glóriát kapott (kettőt), s eltűnt a sarló és kalapács. Amikor 1945-ben a 2. köztársaság létrejöttekor visszakerültek a helyükre, a címer egy újabb jelképpel is kiegészült: az elszakított lánc a felszabadulást jelentette. A szakítást Németországgal, s kimondatlanul ugyan, de sokan mégis úgy vélik ma Ausztriában: Haidernek nem any- nyira a sarló és kalapács fáj, inkább ezt a szimbólumot érzi sérelmesnek. Ez mellesleg beleillik nézeteibe, Ausztria németségének hangsúlyozásába. Pilz rántottcsirke-ötlete felhördülést keltett. Vezércikkek ostorozzák, amiért nevetségessé teszi a vitát,, s ezzel az osztrák politikát. Tudományos érvek sorakoznak a sas mellett, amely, igaz, a harc jelképe, ám oly sok ország marad meg mégis e szimbólum mellett. Hogy Pilz komikusnak látszó ötlete mennyiben fojtja el csírájában Haider ötletét, az hamarosan kiderül. Az osztrákokat mindenesetre nem any- nyira az ideológia izgatja, mint inkább az, mibe kerülne egy ilyen játék. Nos, nem kevésbe. Becslések szerint mintegy 3 millió schilling lenne csak az állami zászlók cseréje. (A köz- társasági elnök rezidenciáján, a Hofburgon lobogó kétszer háromméteres zászló önmagában 3 ezer schillingbe kerül, s ilyenből van még jó néhány). No de címer ékesíti a hivatali helyiségeket is, és megannyi igazolványt, dokumentumot, nem is beszélve a bankjegyekről és pénzérmékről. Ezzel együtt a költségek három- jegyű:milliós összegre rúgnának. És ez már nem olyan vicces, mint a rántottcsirke-jel- kép... Szászi Júlia
