Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. január 30., csütörtök Vonal az életbe... Sok embernek az utolsó kapaszkodó — A másként élés esélye „Emberek lévén közösségben élünk, tehát adósai is vagyunk egymásnak. Ha nem egyébbel: egy kézfogással, mely egyedül az ember jóságának mindenkori mozdulata.” (Sütő András) December eleje óta, majd féléves előkészítő munka után kezdte meg működését Kaposváron az S. O. S. Élet Telefonszolgálat a 82/17-300-as telefonszámon. Azokon próbál segíteni, akik nehéz körülményeikből nem látnak kiutat, nem tudnak vagy nem akarnak a környezetükben senkihez sem fordulni segítségért. „Nekik jelenthet kapaszkodót ez a telefon, ahol a vonal végén valaki mindig kész arra, hogy meghallgasson, társ legyen a hangos együttgondolkodásban.” o A telefonszolgálat minden nap este 7-től másnap reggel 7-ig hívható, ingyen. Telefon- fülkéből 5 forint bedobásával lehet telefonálni, a hívás befejeztével a gép visszaadja a pénzt, otthonról pedig nem számlázza a beszélgetést. Ha valakinek problémája van, és segítséget vár, ne legyen akadály az anyagi helyzet — tudtuk meg a szolgálat vezetőjétől, aki azért nem kívánta megnevezni magát, mert köti a titoktartás. Ugyanígy a szolgálattevők nevét és foglalkozását sem hozzák nyilvánosságra. Ennek szakmai indokai vannak: — A titoktartás több értelemben is köt bennünket. A telefonszolgálat az IFOTES, a Telefonszolgálatok Nemzetközi Szervezetének normáihoz igazodik. Egyik ilyen alapelv, hogy a hívónak nem kell megneveznie magát, csak ha szükségesnek tartja. A névtelenség azonban nem jelent személytelenséget. Hogy a vonal végén olyan emberek beszélgetnek, akik nem tudják egymás nevét, nem zárja ki azt, hogy ne lehessen nagyon bensőséges, meghitt ez a kapcsolat. Az eltelt majd két hónap már most bizonyította, milyen nagy szükség is volt egy ilyen segítségre: az emberek nagyon komoly problémákkal jelentkeztek, s a vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés. Az első hónapban csaknem 100 hívás érkezett be, s január közepén már 70 hívónál tartottak. Ha csak egyetlen segítségre szoruló hívta volna őket, már azért érdemes lett volna - vélik az ott dolgozók. Ők egyébként társadalmi munkában, munkaidőn kívül végzik e feladatot, vállalva a folyamatos önképzést és továbbképzést is. Ez nagy tehertétel számukra, de szívesen vállalják. 0 — Ha azonnali közvetlen személyes segítségre van szükség, azt is meg tudjuk szervezni. Az elsődleges cél azonban a sürgősségi segítségnyújtás, tehát azoknak akarunk készenlétben állni, akik válságos élethelyzetben, az adott pillanatban nem találnak kapaszkodót. — Milyen problémákkal jelentkeznek a telefonálók? — Nagyon sok a magánytól szenvedő vagy a házassági problémákkal küszködő ember. Megnövekedett a munka- nélküliség kapcsán a létbizonytalanságot jelző hívások száma. Többen egészségügyi problémában szenvednek — például rokkant emberek, akik zsákutcában érzik életüket. Vannak fokozatok. Sokszor elég egy beszélgetés, amikor sikerül egy új lehetőséget kitalálnunk, kigondolnunk. Az együttgondolkodáson van a hangsúly. Nem lehet egyszerűen elintézni az élet dolgait azzal, hogy tanácsokat osztogatunk. A cél az, hogy azt a másik embert bátorítsuk; hogy megtalálja a kivezető utat. — A szolgálattevők sokszor tragikus sorsokba pillantanak be a telefonbeszélgetések során. Igen nagy teher nehezedhet a vállukon... — Több hónapos felkészítésen vettek s vesznek részt, ahhoz, hogy ezt a munkát vállalni tudják. Munkacsoportként működünk, ahol szakmai segítséget tudunk nyújtani egymásnak... — Az öngyilkosság megelőzése is célja ennek a szolgálatnak. — Az öngyilkosság tulajdonképpen egy lassan érlelődő gondolat, nagyon sok ponton tettenérhető, mi pórbáljuk meghallani a „cry for help’’-et, a segélykiáltást, és úgy irányítani a beszélgetést, hogy a hívó e gondolatot ki is merje mondani. Tulajdonképpen az, aki az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, nem meghalni akar, hanem másként élni. A másként élés lehetőségét próbáljuk együtt megtalálni. © Sok embernek a telefonzsinór jelentheti az utolsó kapaszkodót. Vannak, akik már többször hívták a szolgálatot, ilyenkor kérhetik azt a szolgálattevőt, akivel addig beszélgettek. Elkezdtek valamit, amin nem lehet egy szuszra segíteni: a segélyszolgálat számán mindig találnak valakit a vonal végén. Az anonimitást számokkal hidalták át. A szolgálatnál is előfordult már, hogy valaki csak heccből hívta őket, más elől elvéve esetleg a lehetőséget, akinek valóban segítségre lett volna szüksége. De velük sem bánhatnak elutasítóan, s esetleg az is meggondolandó, nekik is lehetnek súlyos, megoldásra váró problémáik, csak ők ezeket nem merik vállalni... Tóth Kriszta A határidő február 29-e Adóbevallás a gépjárművekről A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján egyszeri gépjárműadó-bevallást kell adni 1992. február 29-ig az 1992. január hó 1-jén fennálló állapotnak megfelelően minden belföldi forgalmi engedélyű és rendszámú gépjárműről, valamint pótkocsiról. Nem kell adóbevallást benyújtani: a költségvetési szerv és az egyház tulajdonában lévő gépjárművekről; a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjárművekről; a motorkerékpárról, ha lökettérfogata a 250 köbcentimétert nem éri el; a 30 napot meg nem haladó időtartamra érvényes ideiglenes forgalmi engedélyű személyszállító gépjárművekről; kizárólag kommunális célra használt és más ilyen használatú (gépjárművek) és a mezőgazdasági vontatókról. A továbbiakban újabb adóbevallást csak akkor kell adni, ha új gépjárművet helyeznek forgalomba vagy a gépjármű tulajdonosának (üzembentartó) személyében változás következik be; a tulajdonos lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye vagy a gépjármű, pótkocsi rendszáma megváltozik; az adóalany az adókötelezettség szünetelését kéri; a rendőrhatóság a gépjárművet, pótkocsit a forgalomból kivonta vagy újra forgalomba helyezte; a tulajdonos (üzembentartó) vagy a gépjármű adómentessége megszűnik. Az adóbevallást minden esetben a lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani, a bevallási nyomtatvány térítés nélkül szerezhető be az említett adóhatóságoknál. Az adóbevallást a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonosnak kell benyújtania. Ha a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzembentartót (üzemeltetőt) is tartalmazza, a bevallást ez utóbbi köteles beadni. A mozgáskorlátozott személynek az adómentesség iránti igényt az az adóbevallásával egyidejűleg kell bejelenteni. Az adó bevallásához az adott szerv (oktatási intézmény, érdekképviseleti vagy a vállalkozói igazolványt kiadó szerv, kezelő vagy tiszti orvos) igazolását kell csatolni arról, hogy a mozgáskorlátozott személynek a személyszállító gépjárműre hivatásszerű tevékenységének folytatásához, vagy oktatási intézménybe, illetőleg orvosi kezelésére való rendszeres eljuttatásához van szüksége. A társadalmi szerv és az alapítvány abban az évben jogosult adómentességre, amelyet megelőző évben jövedelem (nyereség) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Erről a bevallás benyújtásával egyidőben írásban kell nyilatkoznia. A múzeális jellegű gépjárművek adómentességére vonatkozó igényt is az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell bejelenteni. Az igény érdemi elbírálásához a Magyar Autóklub igazolását kell csatolni arról, hogy a gépjárművet a gyártó legalább 30 évvel az adóévet (1992. évet) megelőzően bocsátotta ki és eredeti műszaki jellemzői nem változtak meg. Az adóbevallás késedelmes benyújtása (1992. február 29. utáni beadás) esetén a késedelmesen bevallott gépjárműadó után mulasztási bírságot is kell fizetni, ha a mulasztás nem esik a szigorúbb adóbíróság alá. A 60 napot meg nem haladó késedelem esetén 5 százalék, a 60 napot meghaladó késedelem esetén 20 százalék, a 12 hónapot meghaladó késedelem esetén pedig 30 százalék bírságot kell fizetni. Az önkormányzati adóhatóság felszólítására elmulasztott bevallási kötelezettség esetén a mulasztási bírság első alkalommal jogi személyekre és egyéb szervezetekre 49 500, magánszemélyekre 16 500 forintig terjedhet. Nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha a kötelezett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az adóhatóság a mulasztási bírság mértékét kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre egyaránt mérsékelheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a bevallásra kötelezett, illetve annak képviselője, alkalmazottja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az önkormányzati adóhatóság adóellenőrzési adatai alapján utólag határozattal állapítja meg a bevallott és a bevallani elmulasztott gépjárműadó különbözetét. Az így megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősül, ami után már nem mulasztási, hanem 50 százalékos adóbírságot kell fizetni. Kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az adóhatóság az adóbírság mértékét is mérsékelheti. Ha az adóellenőrzés során feltárt — bevallani elmulasztott — adókülönbözet, mint adóhiány a 20 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság adócsalás elkövetésének alapos gyanúja miatt köteles följelentést tenni a pénzügyi bűncselekmények nyomozására illetékes, megyeszékhelyen működő vámhivatalhoz. A BM Somogy Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálata (Tákisz) I Most érkezett i | a TAURUS márkaboltba! | | 520 x 13 Stomil köpeny (Trabantra) 990 Ft | | 155 x 13 Pneumant köpeny (NDK) 2100 Ft | | 650 x 16 Stomil köpeny (ZSUK-ra) 3700 Ft | Kaposvár, Noszlopy G. u. 2. Telefon: 82/10-125 Vérképelemző automata Januárban helyezték üzembe, a megyei kórház központi laboratóriumában a Sysmex E 400 típusú vérképelemző automatát. Segítségével kis mennyiségű vérből nagy pontosságú vizsgálatot végeznek. A gép óránként 119 mintát ötféleképpen vizsgál és minőségi vérképelemzést is ad. Fotó: Kovács Tibor Több mint 30 ezer igény Kárpótlási körtánc Március végétői osztják a kárpótlási jegyeket A legális és illegális hírcsatornákon elterjedtek olyan vélemények, hogy a kárrendezési kérelmek benyújtási határidejét módosították, illetve nem jogvesztő a korábban meghirdetett határidő. Igazak-e a hírek? Dr. Matusik Walter, a megyei kárrendezési hivatal vezetője: — Sajnos, ebben a témában esetenként nem éppen egyértelmű megfogalmazások hangzottak el, így lehetséges, hogy némelyek még a mai napig is igénybejelentéssel fordulnának a hivatalhoz. 1991. december 16-án jogvesztő hatállyal lejárt a kárigények bejelentésének határideje. Aki eddig az időpontig akármilyen formában jelezte igényét, azt elbíráljuk, utána azonban semmi esetben sem tudjuk figyelembe venni a kéréseket. — Mennyi üggyel kell foglalkoznia a megyei hivatalnak? — Pontos számot azért nem tudok mondani, mert másik hivataloktól is érkeznek beadványok. Ezeket illetékességből teszik át hozzánk, és érkeznek vissza azok is, amelyeket szinte kockás papíron nyújtottak be, és az adatlapcsomagot mi küldtük el a bejelentőknek. Mindenképpen 30 ezer feletti lesz a somogyi kárrendezések száma. — Hogyan állnak a hiánypótlások? — A hiánypótlásokat nem kell személyesen behozni, elegendő az eredeti beadvány számára hivatkozva postára adni a beszerzett dokumentumokat, igazolásokat. — Mikor keresheti fel az ügyfélszolgálatot az, aki mégsem biztos a dolgában? — Hétfőn, szerdán és pénteken reggel 8-tól 12 óráig kereshetik fel a hivatalt mindazok, akik még mindig bizonytalanok a beadványukkal kapcsolatban. — Hol tart a számítógépes feldolgozás? — Februárban minden ügyiratot feldolgozunk. A határozatok nagy részét számítógéppel készítjük el, mindez azért szükséges, hogy véletlenül se kárpótoljunk ugyanazért a földért, ingatlanért egymástól független bejelentőket. Január 30-án hozunk egy nagyobb mennyiségű határozatot — az országos rendszerrel együtt —, ekkor vizsgázik az országszerte összekapcsolt számítógépes hálózat. — Mennyien kérték a tulajdonjog rendezését az országban? — Mintegy 800 ezerre tehető a tulajdonjogi rendezések száma. Ha ebből 500 ezer esetben a bíróságnak kellene megállapítania a tulajdonjogot a hagyományos eljárás keretében, akkor szinte összerogynának alatta. — Mikorra várható az első határozatok meghozatala? — Március közepére várható az első tömeges határozat meghozatala. 15 nap a fellebbezési határidő, így az első kárpótlási jegyek kibocsátása is március végére várható. — A mezőgazdasági üzemeket határidők szorítják a vagyonnevesítés miatt. Ki kell jelölniük a kárpótlásra kerülő területeket is. Mikor juthatnak végleges adatok birtokába? — Az összes mezőgazda- sági üzem február 14-ig megkapja, hogy hány aranykoronára nyújtottak be kárpótlási igényt. Azt viszont nem tudjuk megmondani, hányán vesznek majd részt a licitálásban. Ettől függetlenül 30 napon belül ki kell jelölniük az árverésre szánt területeket. — Mikor lesznek az első árverések? — Véleményem szerint a nyár derekán. Addig a megfelelő földalapot kell csak képezniük az üzemeknek. — Mi lesz, ha művelt, elvetett, még le nem termett területet árvereznek? — A vételi jog és a használati jog között különbséget kell tenni. Ha valaki a licitálás során egy táblára megszerezte a tulajdonjogot, a használatbavétel csak a gazdálkodási év befejeztével érvényesíthető. Kivétel az, ha a megmunkálóval megegyezést köt a termés előzetes költségeire, tehát megveszi a táblába vetett növénykultúrát. A birtokbavétel legutolsó időpontja 1992. december 31-e. Hangsúlyozom, a tulajdonjog megszerzése nem jelenti az azonnali birtokbavétel jogát. Hogy a kárpótlási körtánc ne váljon egyhamar kardtánccá, az érdekeltek fogadják meg a hivatalvezető jó tanácsait. Mészáros Tamás
