Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

1992. január 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Csak a kompromisszum segítene Bojkottot hirdetnek a cukorrépa-termelők Mától a cukorrépatermelők nagy része, mintegy 90 száza­lékuk, bojkottot hirdet a Ka- poscukor Rt-vel szemben. A cukorrépaügy már több hó­napja húzódik. A Kaposcukor Rt úgy dön­tött, hogy beszünteti az 1992. évi áregyeztető tárgyalásso­rozatot az érdekvédelemmel, a termelőkkel, amelyet még december 19-én elkezdtek — tudtuk meg dr. Jaki Istvántól, a Teszöv főmunkatársától: o — A gyár egyesével hívja be a termelőket, és felajánlja külön-külön az 1992. évi szer­ződést. Erről a szerződésről tudni kell, hogy mintegy 1700 forintot kínál egy tonna 16 di- gessziós répáért, a tavalyi 2100 forinttal szemben. Az árcsökkentés előzmé­nyei ismertek: a zöldhitel, amivel a gyár mindent elköve­tett annak érdekében, hogy majd egyharmaddal nagyobb területre tudjon szerződést kötni, a tavalyi túltermelés, s közben a jugoszláviai kiszállí­tás is akadozott. A cukorrépa betakarítása előtt jelentette ki a gyár az ominózus 16,3 szá­zalékos felvásárlási árcsök­kentést. — Akkor megpróbáltunk konszenzusra jutni. A mai na­pig nem volt hajlandó mást ajánlani a gyár, csak ezt az árcsökkentést. Érvényes szerződéssel szemben ezt csak akkor tudja elérni, ha eb­ben a termelők partnerek. Amikor ajánlatot tettünk, hogy a hiányzó árat részben cukor­ban fizessék ki vagy részvényt vásárolhasson a termelő, me­reven elzárkóztak. A termelő teljesen kiszolgáltatott. Ugyan erre bizonyítékunk nincsen, de olyan ajánlatot is kaptak: ha nem kérik a 16,3 százalé­kot, akkor a 1992. évi szerző­dési feltételek biztosítottak lesznek számukra, függetlenül a répa termőterületének csök­kentésétől. Néhány téesz ezért nem akar lemondani a termesztésről. A cukorgyár a tavalyi termelők egy részével egyáltalán nem akar szerző­dést kötni, míg a másikkal igen, s ez az erőfölénnyel való visszaélést jelent. Ezt tiltja a versenytörvény. © A feljelentést megtették a versenyhivatalnál, elégséges bizonyító iratuk van. Kompro­misszumokra hajlandóak let­tek volna a termelők, ha a gyár alternatív megoldásokat ajánl. Az osztopáni tsz egyéb­ként már nyert régebben egy pert a cukorgyárral szemben. Főmezőgazdászuk az orszá­gos cukorrépa-terméktanács elnöke. — S ha nem érnek el ered­ményt a bojkottal? — Ha az idén kínált rossz áron nem változtat a cukor­gyár, akkor örömmel le fogunk mondani a törvény által bizto­sított jogainkról. Egy hektár cukorrépa előállítása ma 70 ezer forint körül van. Ha a várható termésért mondjuk 62 ezer forintot ajánlanak, akkor hogy mer felelősséggel aláírni valaki egy szerződést, hogy mer már most, az elején valaki elvállalni egy ekkora veszte­séget? A gazdasági vezető fe­lelőssége ez, de hogyan áll helyt a tagság előtt? A terme­lők zöme ezért a pénzért nem hajlandó termelni. A gyár vi­szont honnan szerez répát...? © A gyár véleménye Német Ferenc és dr. Karl Schultes részéről: az 1992. évi cukor­répa-értékesítési szerződések megkötésére vonatkozó tár­gyalásokat 1991 decemberé­ben elsősorban a termelők ké­résére kezdték meg és folytat­ják jelenleg is. Minden korábbi (1991. évi) termelőik részére szerződéses ajánlatot tettek. Ezideig a gyár működéséhez szükséges répamennyiség kétharmadára kötöttek a meghirdetett árra érvényes szerződést. Tóth Kriszta Nemzeti ügy-e a közoktatás? Szövegszerkesztés számítógéppel A minőségi nyomdai munkát segíti az a számítógép amelyet nemrégiben vásárolt a Csokonai tanítóképző fő­iskola. A szövegszerkesztő és tördelő programmal főis­kolai tanulmánykötetek, jegyzetek, nagy terjedelmű tájé­koztatók készülnek. Fotó: Kovács Tibor r Február 1-jétől Emelkedik a gyógyszerek ára A gyárak kezdeményezték — Leltár a somogyi patikákban (Folytatás az 1. oldalról) Ami a külföldi gyógyszere­kért fizetendő térítési díjak nö­vekedését illeti, azt a tavaly decemberi forint-leértékelés és a gyógyszerimport illeték- mentességének megszűnése indokolja. A forint inflálódása ugyanis átlagosan 5,8 száza­lékkal, az illeték-kedvezmény megvonása pedig összesen 4 százalékkal emeli a külföldi gyógyszerek hazai fogyasztói árát. Dr. Győrbíró Árpád, a gyógyszertári központ igaz­gató főgyógyszerésze el­mondta: Somogy nagyobb inspekciós patikái ma és hol­nap, a kisebbek a hét végén leltároznak. Fölösleges a gyógyszerfelvásárlás, hiszen az áremelés nem túl magas. A Ridol tablettáért az eddigi 7,60 helyett 11,60-at fizetünk majd, a Nospa ára 29-ről 33 forintra emelkedett; receptre 5,80 he­lyett 6,60-ért adják ki. Néhány gyógyszer ára csökken. így például a Seduxenért az ed­digi 37 forint helyett 29 forintot kell fizetnünk. Korszerű gyógyszervizsgáló laboratórium működik a ka­posvári gyógyszertári központban (Fotó: Kovács Tibor) Vita a vagyon megosztásán Feltörő indulatok Es most az önkormányzatok... Tab város volt társközsé­gei jogi képviselőjének kez­deményezésére december­ben a megyeházán a 12 te­lepülés polgármesterei és jegyzői megbeszélést tartot­tak a közös vagyon megosz­tásáról. Megállapodtak: elő­ször el kell fogadni az 1990. évi zárszámadást, és csak utána következhet a va­gyonmegosztás. A volt társközségek már 1991 áprilisában megkapták az előző évi zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet- tervezezetet. Ezt hét képvi­selő-testület (Bábonymegyer, Kánya, Tengőd, Bedegkér, Somogyegres, Kapoly és So- mogymeggyes) nem fogadta el. A decemberi megbeszélé­sen megállapodtak abban is, hogy a Tákisz a (BM Somogy Megyei Területi Államháztar­tási és Közigazgatási Infor­mációs Szolgálata), mint füg­getlen és pártatlan szervezet felülvizsgálja a zárszámadást. Ők a rendelettervezetben egyetlen hibát sem találtak. Farkas István tabi polgár- mester együttes ülésre ösze- hívta a 12 testületet. — Sajnos, a vitát nem sike­rült úgy irányítani, hogy csak a zárszámadásra összpontosít­sunk— mondta Farkas István. — Valamennyi polgármester, több képviselő, valamint két jegyző különvéleményt nyil­vánított. Az indulatok és ér­zelmek a felszínre törtek. A vi­tának eredménye nem volt, mert hét képviselő-testület­nek, illetve a képviseletükben felszólaló polgármestereknek az volt a véleményük, hogy a zárszámadás nem pontos és valótlan adatokat is tartalmaz­hat. így az 1990. évi zárszá­madást nem fogadták el. Megállapodtunk abban, hogy az érintett körjegyzőségek szakemberei áttekintik a pénzügyi okmányokat, ha szükség lesz rá, február vé­gén együttes ülést tartunk. Tab és több, volt társközsége a bírói utat el akarja kerülni, megállapodással szeretné le­zárni a közös tanácsi idősza­kot. Krutek (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzati hivatal tanácstermébe a megyei kép­viselők, az oktatási bizottság tagjai, valamint a közoktatás­sal foglalkozó igazgatási szakemberek voltak hivatalo­sak. A megjelenteknek — mi tesszük hozzá: lehettek volna többen is — örült dr. Paizs Imre, a SOPI megbízott igaz­gatója, hiszen már az is óriási eredmény, ha tizenöt-húsz önkormányzat képviselteti magát. Ez már amúgy sem az első volt az e céllal összehí­vott tanácskozások sorában. Ezt követően dr. Riez Fe­renc vette át a szót, aki kie­melte: gyakran és sokan han­goztatják ugyan, de vajon meglátszik-e mindez a leendő közoktatási törvényen is: az oktatást nemzeti ügynek kell tekinteni. Majd kitért a 85 évi 1. törvényre és a most negye­dik változatában létező közok­tatási törvénytervezet lényegi különbségének fejtegetésére, miszerint ez utóbbi nagyobb figyelmet fordít az ellenőrzési és felügyeleti rendszer kiépí­tésére. Ezzel a felhanggal beszélt a területi oktatási központokról is, amelyek — mondta erről dr. Riez Ferenc — beszabályozó, mindenható szervezetekké is válhatnak. Felhívta az önkor­mányzatok figyelmét néhány konkrétumra, egyebek mellett arra, hogy a jövőben az ön- kormányzatoknak kell megol­daniuk a beiskolázást is. Kie­melte: a cél az, hogy olyan is­kolát keíl megteremteniük, ahová szívesen járnak a gye­rekek, hiszen a társadalmasí­tásba beletartozik a verseny- képesség is. Mindezek után dr. Paizs Imre hasznos adatokat és té­nyeket tartalmazó képes sta­tisztikáját jegyzetelhették a résztvevők, miután kérdése­ikre is választ kaptak. Balassa Tamás ms Ins 1 i Uli A tulajdonos felelősségével A Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének nyílt gazdaságpolitikai fórumára sok húskombináti dolgozó volt kíváncsi. Voltak itt azok közül is, akik önszántukból vagy kényszerből váltak meg nemrégiben munkahelyüktől. A nagy leleplezés azonban elmaradt, konkrét gazdasági adatok nélkül csak halvány sejtetések, finom utalások hangzottak el a felszólalásokban. A munkahelyüket és jövő­jüket féltő dolgozók és vezetők azonban nem rejtették véka alá véleményüket. Budai Károly például azt hangsúlyozta hozzászólásá­ban, hogy a vállalat gazdasági mélypontra jutása elhibázott döntéssorozat következmé­nye. Az élelmiszeripar általá­nos válságát nem poltikai fó­rumnak kell megoldania, ha­nem a szakminisztériumnak. A húskombinát tulajdonosi jo­gait a Földművelésügyi Mi­nisztérium gyakorolja, a ka­posvári dolgozók és vezetők képtelenek önerőből túllépni korlátaikon. Németh György utalt arra, hogy tavaly áprilisban 326 mil­lió forintos hiányt állapított meg a FM privatizációs főosz­tálya. Augusztusban határo­zottan kérte a vállalat akkori vezetése a központi intézke­dést; ez a mai napig is várat magára. Szerinte mindenki vesztes ebben az ügyben. Richter Sándor megbízott igazgató segítő szándékúnak értékelte a gazdaságpolitikai fórumot, de kifejtette: az igazi segítséget a tulajdonostól vár­ják. A múltbeli hibák tisztázá­sát tartja fontosnak anélkül, hogy bűnbakokat keresnének. A fórum után nyilatkozott Richter Sándor a Somogyi Hír­lapnak. — Megbízásom a vállalat belső helyzetének normalizá­lására szól. Ha nem tudjuk be­indítani a termelést, akkor nem lesz árbevétel, és nem lesz miből fizetni hitelezőink­nek. Sajnos, ezt ezen a fóru­mon is szem elől tévesztették. — Hogyan értékeli a Mono- poly-csoport képviselőjének felszólalását? — Az üzemtelepítés kon­cepcióját ma felesleges vi­tatni. Az a vélemény pedig ne­vetséges, hogy a Duna part­jára kellett volna telepíteni, mert ott több a víz. Ha ott lenne, akkor ma a környezet­védők akarnák becsukatni. Úgy látszik, hogy a Mono- poly-csoport előre kialakította azt a véleményét, hogy nincs szükség a Kaposvári Hús­kombinátra. — A privatizáció előkészí­tése során káros vagy hasz­nos a vállalat számára az ilyen közszereplés? — Mindenképpen káros: nemrégiben Olaszországban voltam, ahol üzleti tárgyaláso­kat folytattunk. Meglepően pontos, naprakész gazdasági és politikai információik van­nak. Az ilyen jellegű közsze­replések miatt elbizonytala­nodnak, tartózkodnak, sőt visszalépnek az ajánlattétel­től. — Gazdasági döntés nélkül, pusztán politikai beavatko­zással kilábalhat-e a húskom­binát a kátyúból? — Semmiképpen. A FKGP megyei vezetése már koráb­ban megkeresett hasonló fó­rum szándékával, de a talál­kozónk során megértették, hogy csak rontanának a hely­zeten a hangulatkeltéssel. A teljes kilábaláshoz minden­képpen gazdasági döntések sorozatára van szükség, olya­nokra amelyek a teljes terme­lési vertikumot átölelik. Mészáros Tamás Egy fórum visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents