Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
1992. január 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 ELŐSZÖR LENGETT A MEGYEZÁSZLÓ ^ ..........>.......-----.......--......................................................................................................................................................................................................................... V állalkozói alközpontok (Folytatás az 1. oldalról) A megyei közgyűlés programjának tervezete tartalmazza kapcsolat kialakítását a pártokkal. Dr. Sütő László képviselő — előterjesztése szerint — ezért indokoltnak tartja a hat parlamenti párt részére tanácskozási jog biztosítását, elősegítve ezzel az információáramlást a terület helyzetéről az országgyűlési képviselőkhöz is. Három párt — az SZDSZ, az FKGP és a KDNP — igényelte a tanácskozási jogot, a többi párt nem tartja szükségesnek. Az előterjesztést nem fogadta el a közgyűlés. A megyei közgyűlés válal- kozásfejlesztési programjának második szakasza a vállalkozói alközpontok létrehozása volt. A földrajzi és gazdasági központokban alakítják ki ezeket a Somogy Megyei Vállalkozói Központhoz kapcsolódva Barcson, Balatonföldvá- ron, Marcaliban, Tabon, Nagyatádon, Csurgón, Kaposváron. Szolgáltatásaik közé tartozik majd a gazdasági jellegű értékek feltárása, sajátos érdekeinek képviselete, a tőke, az információ, a szaktudás megszerzése. A vita során felmerült, hogy az igazi vállalkozói bázisok a gazdasági kamarák lesznek, mindenki egyetértett viszont az alközpontok létrehozásának vállalkozásélénkítő szerepével. A Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére már 1990-ben elkezdődött a falu- gondnoki rendszer kiépítése, amely a kistelepülések szükségleteit szolgálja. Somogyból már hét község pályázott sikeresen és kapott támogatást. A minisztérium a kísérletet bővíteni kívánja. A közgyűlés elfogadta a kezdeményezés támogatását, s vállalta, hogy a minisztériumi támogatás mellett az 1992. évi költségvetésből 3 millió forinttal hozzájárulnak a falugondnoki hálózat fejlesztéséhez. Dr. Gyenesei István, a közgyűlés elnöke javasolta, hogy a közgyűlés hozzon létre egy megyei közgyűlési hitelkeretet az 500 lé- lekszám alatti, illetve azon települések részére, amelyek igen nagy külterületekkel rendelkeznek. E települések pályázhatnának a keretből beruházási hitelért. A közgyűlés elfogadta dr. Ferenczi László megyei főkapitány beszámolóját a közrend és közbiztonság megyei helyzetéről. Megfelelő együttműködési készség alakult ki a rendőrség és a települések önkormányzatai között, azonban a rendőrségnek megfelelő létszámra, technikára és pénzre lesz szüksége a hiányosságok orvoslásához. A közgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a gázbekötési érdekeltségi hozzájárulások szakértői ellenőrzésének tapasztalatairól. Kérdés volt, hogy Ádánd, Somogyvár és Öreglak gázbekötési terveihez milyen mértékben járuljon hozzá a megyei önkormányzat. A közgyűlés úgy döntött, hogy csak annyira, amennyi a csúcsfogyasztásból az ön- kormányzatra esik. A közgyűlés legközelebbi ülésén tárgyalja majd egyetlen — de igen fontos — napirendi pontját, 1992. évi költségvetését. T. K. Új gazdasági igazgató a kórház élén A megyei önkormányzat tegnapi ülésén a jogi és ön- kormányzati bizottság előterjesztésében Vida István, a Kaposi Mór Megyei Kórház gazdasági igazgatója elleni eljárás megszüntetésére tettek javaslatot. A bizottság azonban javasolta, hogy vegyék le a napirendről, mert — ugyan erről még írásos értesítést nem kaptak — az ügyészség folytatja az eljárást a volt gazdasági igazgató ellen. A megyei közgyűlés elnöke a kórház gazdasági igazgatói munkakörének betöltésére pályázatot írt ki. A közgyűlés, figyelembe véve a szociális és egészségügyi, valamint a beérkezett három pályázatot elbíráló bizottság javaslatát, Brandtmüller Istvánt nevezte ki gazdasági igazgatónak. Biokertész-farm Biokertészek, kistermelők találkoztak a múlt héten Kaposváron. A tatabányai Bio- gold kft némi reményt csillantott fel a befuccsolt gilisztaüzlet somogyi kárvallottjai előtt. Szántó Gyula, a tatabányai kft ügyvezetője elmondta, hogy a számukra megfelelő minőségű minősített gilisztát megvásárolják a somogyi kistermelőktől, illetve a termelt biohumuszra is vevők. A Biogoid kft-nek a föld tápértékének pótlására szüksége lenne a biogiliszta által előállított humuszra. Szántó úr szerint a nyugati piacon keresik a biotermékeket. A kaposmérői tsz-től bérelnek nagyobb területet humusztermelésre, ahol a vállalkozókedvű kistermelőkkel összefogva dolgoznának, mezőgazdasági szakemberek irányításával. Kaposváron a szakszervezetek székházában nyitották meg az irodájukat. RT LETT A BAL A TON FŰSZERT 1,84 milliárdot ér a cég Gazdák köre Az első gazdakör alig több mint fél éve alakult meg Somogyaszalóban. A Pannon Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézetének szervezésében azóta mind több településen jutottak el a felismerésig, hogy az átalakuló gazdasági viszonyok között a sikeres vállalkozás, gazdálkodás érdekében újra életre kell hívni ezeket az ismereteket adó, kapcsolatokat, piacot szervező falusi szervezeti formákat. A múlt év utolsó napjaiban Csurgón Nagyváthy János néven jött létre gazdakör. Korábban hosszú éveken keresztül működött itt egy kertbarátkor. A nyolcvan alapító tag már az induláskor 12 szakcsoportot hozott létre. A tagok, az érdeklődők száma azóta hétről hétre nő. Molnár Zoltán nyugalmazott tanár tölti be az elnöki tisztet. A napokban Fábián Gyula elnök megválasztásával Tapsonyban is megalakult a gazdakör, itt is a kertbarátkor szerveződött újjá, szélesebb alapokon. Itt új színnel is gazdagodott a mozgalom: Balázs Andorné, technika szakos tanár vezetésével elhatározták az ifjú kertbarátkor életrehívását, hogy a ma felnövekvő nemzedéket szervezetten, célirányosan „közelebb hozzák” a mező- gazdasághoz. Rövidesen mások is követik őket; Marcaliban, Kányán, Kaposfőn, Kisasz- szondon heteken belül tartják az alakuló ülést. Terebélyesedő mozgalom tanúi vagyunk. (Vörös) (Folytatás az 1. oldalról) — Természetesen mi is szerettük volna tudni mennyit ér a cég, ezért felkértünk egy angol gazdasági szaktanács- adó és könyvszakértő céget, az Ernst & Young Bonitas Rt-t, világítsa át a vállalatot, minden részfolyamatát és eszközét értékelje fel. Eszerint a Balaton Fűszért vagyona — eszköz, föld, épület — 1 milliárd 840 millió forint. Értékelésük szerint egy jól tartott, jól menedzselt, nemzetközileg is ismert és elismert cég a mienk, amely az elmúlt 42 év alatt minden esztendőt nyereségesen zárt, s ez a nyereség évről évre — különösen ami az utóbbi tíz évet illeti — folyamatosan emelkedett — mondja Dévényi Zoltán. — Ez első hallásra meglehetősen magas érték, amire joggal lehet büszke a cég és első embere. Vajon előny, vagy inkább hátrány lesz ez a privatizációkor? — Valószínűleg kissé megnehezíti majd a megfelelő partnerek megtalálását. Ekkora összeget egyedül senki sem tud kifizetni, de túlságosan elaprózni sem szeretnénk. A Balaton Fűszérthez hasonló típusú nagykereskedelmi cég nyugaton nem jellemző. Egyedül Franciaországban működnek ilyen jelleggel, ezért is nehezebb meggyőzni egy amerikai vagy egy holland befektetőt. — Ezek szerint velük tárgyalnak? — Igen, bár többet erről egyelőre nem mondhatok. Terveink szerint ez év második felében már konkrét szerződéseket kötünk. — Kikre számíthatnak még a külföldi befektetőkön kívül? — Somogy és Zala megyében az önkormányzatok tagjai a részvénytársaságnak, ösze- sen 440 millió forint értékben. Ezenkívül 180 millió forintnyi dolgozói részvényt bocsátunk ki, amelyek iránt máris nagy az érdeklődés. Tízezer forintos címletűek, de összevontan is megvásárolhatók. Természetesen adunk kedvezményeket, lesz olyan, hogy tízet fizet, százat kap. A módozatokat még most dolgozzuk ki. Az a lényeg, hogy tovább erősítsük a dolgozók tulajdonosi tudatát, és természetesen plusz bevételhez juttassuk őket. Ez a törekvés nálunk már hagyomány, tavaly is minden dolgozó 14 havi bért kapott a szabadságjutalommal és a karácsonyi 13. havi fizetéssel együtt. — Megszűnőben van a Balaton Fűszért monopolhelyzete, ugyanakkor a fejlesztések felgyorsultak. Mennyire gyorsítja föl ez utóbbit az új társasági forma? — A monopolhelyzetünk valóban megszűnőben van, sőt én úgy fogalmazok, hogy már meg is szűnt. Pontosan emiatt kellett felgyorsítani a változásokat, amit a részvénytársaságnak is folytatni kell. Tovább erősítjük a kiskereskedelmi tevékenységünket. 1991-ben az összforgalom 17 százaléka származott a kiskereskedelemből, az idén már 35 százalékra emeljük az arányt, s ennek 1993-ban el kell érnie az ötven százalékot. Ehhez új üzletek kellenek, elsősorban diszkont-raktáráruházak, ezek ugyanis beváltották a hozzájuk fűzött reményeinket. Áprilisban megnyitunk egy 800 négyzetméter alapterületűt Balatonbogláron, ugyanakkor pedig Kaposváron a Jutái úti raktárunkból kialakítunk egy 1700 négyzetméter eladóterű diszkontot. Ez akkora mint a szántódi, ahol teljesen különválasztjuk a közületi és lakossági kiszolgálást. Bővítjük a zalaegerszegit és tervezünk diszkontokat Marcaliban, Nagyatádon, Tabon és több más helyen is. Ezekben az új üzletekben már mindenhol vonalkódos számítógéprendszer segíti a munkát, a többi üzletünket pedig folyamatosan felszereljük a komputertechnikával. Mindehhez szükségünk lesz arra pénzre, amely a privatizációból befolyik, hisz a kiskereskedelemhez elsősorban forgóalap kell, mert a 40 százalékos bankkamatból nem lehet eredményesen gazdálkodni. Ez azt jelenti, hogy amint feláll a részvénytársaság, jelentősen megnő az eredményesség, s akkor ismét tovább lehet fejleszteni. Mi hiszünk abban, hogy három éven belül stabilizálódik a gazdaság Magyarországon, és arra már most fel kell készülni. Varga Ottó Finn küldöttség Kaposváron Rauma testvérváros lehet A városháza dísztermével ismerkednek a vendégek Rauma, a Botteni-öböl partján fekvő finn város évek óta kulturális kapcsolatban áll Kaposvárral. A Kodály Zoltán iskola énekkara többször vendégszerepeit az ezer tó országában. A tengerparti településen finn-magyar baráti társaság is működik. A héten Rauma város küldöttsége Kaposvárra látogatott, hogy személyesen megismerkedjen a somogyi megyeszékhellyel. A Peutti Koiou polgármester vezette négytagú küldöttség tegnap az ön- kormányzat vezetőivel vett rész közös megbeszélésen. Szabados Péter polgármester, Szita Károly alpolgármester és dr. Kéki Zoltán jegyző, valamint a szakterületek vezető emberei tájékoztatták a vendégeket. Dr. Schiller Pál Kaposvár szeméttárolási gondjairól és a távfűtés helyi problémáiról beszélt. A gazdasági igazgatóság vezetője a város költségvetésének feszültségeiről számolt be, a megyei jogú város pénzügyi rendszerét ecsetelte. A finn polgármester a helyi adókról éredeklődött. A ra- umaiak jövedelmük 16,5 százalékát fizetik a város kasszájába, bár az iskolai ellátás, a tanszerek teljesen ingyenesek. A szociális ellátás mindvégig visszatérő téma volt, a finnek sok közös vonást véltek felfedezni a két város segélyezési rendszerében. — Közgyűlésünk úgy döntött, hogy egy finn várossal testvérvárosi kapcsolatra kell lépnünk — mondta a megbeszélés szünetében Szabados Péter polgármester. — Rau- mával már korábbról meglevő szálak fűznek bennünket ösz- sze, így minden valószínűség szerint rájuk esik a választás. Kaposvárt a finn külügyminisztériumban ajánlották. A mostani látogatást mindkét részről ismerkedésnek szántuk, de bízom az együttműködés lehetőségeiben. B. Zs. Költségvetési Ellenőrzési Társulás Az újonnan alakult önkormányzatok dolgozói még nem rendelkeznek megfelelő gyakorlattal és szakértelemmel e tevékenység terén, ezért a megyei közgyűlés úgy határozott, hogy június 1-jével belép a Költségvetési Ellenőrzési Társulásba. A gazdaság felzárkóztatásáért Somogy megye közgyűlése csatlakozott négy nyugat-európai régió által kezdeményezett, az Európai Közösség egyik támogatási formájához, a Ouvertüre (Nyitás) nevet viselő programhoz. E program keretében egy olasz, egy francia és egy görög tartomány Somogy megyével kíván kapcsolatot kialakítani. ŐÜJ BANK Lakossági folyószámla A MINDENKORI KÉNYELEM OTP BANK, MINT MINDIG (209529) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT.
