Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. január 2., csütörtök 150 millió dolláros kivitel Kiket segít a Gyorssegély alapítvány? Egy éve működik a Gyorssegély alapítvány, amelyet az Angliában élő üzletember, Kovács Mihály kezdeményezésére a népjóléti miniszter hívott életre. — Kiket segítenek és hogyan? — Az elszegényedett családoknak ■ nyújtunk természetbeni támogatást alapvető élelmiszereket tartalmazó csomagokkal — hallottuk a Népjóléti Minisztériumban az alapítványt működtető szociális válságkezelő programok irodáján, Szabó Istvánná főosztályvezetőtől. — Azt hiszem, említést érdemel, hogy a csomagok összeállításával munkanélkülieket foglalkoztatunk, így őket is némi keresethez juttatjuk. Az idén eddig a külföldi és a hazai támogatók jóvoltából 30 millió forint gyűlt össze az alapítvány számláján. Ebből a pénzből 15 ezer családnak tudtunk segíteni. Az országgyűlés a költségvetési törvény módosításakor 100 millió forintot hagyott jóvá a Gyorssegély alapítvány számára. így módunk volt még karácsony előtt újabb rászorultakat támogatni, mivel a kuratórium döntése alapján az összeg egy részét akkor használhattuk fel. — Hová érkeztek ezek a csomagok, és eljutot- tak-e még az ünnepek előtt a címzettekhez? — Mindenképpen. December húszadika és huszonnegyediké között 17 ezer családnak vittek ki 20 kilogramm súlyú és 1500 forint beszerzési értékű élelmiszer-csomagot. Három megye 83 települése volt érintve ebben. Szabolcs megyében 5000 csomagot juttattunk el a rászorulókhoz, elsősorban a szatmári és a beregi területeken. Két város, Vásárosnamény és Fehérgyarmat kivételével 15 olyan határszéli kicsi faluról van szó, amely még soha nem volt részese hasonló akciónak. Borsodban főként a munkanélküliek megsegítése volt a cél. Ózdra például, ahol 4-5 ezer az állástalanok száma, 2300 élelmiszercsomagot küldtünk. A megye 16 településén egyébként 5000 címzettünk van. Bács-Kiskun megye bevonása azért volt indokolt, mert eddig minden ilyen segítséget csak az ipari körzetekben élő polgárok kaptak. Pedig az Alföldön is sokan szűkölködnek. Most a kis nyugdíjból és az alacsony tsz-járadék- ból élőket támogatjuk: 50 település 7000 lakóját. Az élelmiszer-csomagokba már karácsony előtt — az akkori ajándékozáskor — több kiló cukor, liszt és rizs került, továbbá kon- zervek, levesporok, száraztészták, valamint kakaó és tea is, hogy az ünnep a szegények számára is ünnep legyen.- gyerkó Hazánk és az Európai Közösség társulási szerződésének aláírásával új fejezet kezdődik a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-ipar számára is. A szerződésnek ugyan szinte valamennyi pontja — az ipartermékek vámlebontásától kezdve a környezetvédelmi támogatásokig — kihat az ágazatra, két fejezete azonban kizárólag a mezőgazdaságra vonatkozik. Ezek egyike a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban megindult szerkezeti átalakuláshoz, illetve a privatizációhoz nyújtott közös piaci segítség, a másik pedig a kétoldalú, kölcsönös agrárkedvezményekről szóló fejezet. Még lei kell dolgozni A Közösség szoros rendszerébe való integrálódásunk azzal kecsegtet, hogy segítségével Magyarország is előrejut a termelési tényezők kihasználásában. Felmerül azonban a kérdés: megvan-e hazánk társulásának gazdasági, jogi és politikai alapja, azaz el tudjuk-e fogadni a Közös Piac célkitűzéseit? Hol tart ma a kiskereskedelmi boltok privatizációja? A kérdésre Tóth Attila, az Állami Vagyonügynökség igazgatója válaszolt. — Jó egy éve az 1990. évi 74. törvény elrendelte a kereskedelemben a 10, vendéglátó-iparban és szolgáltatásban pedig a 15 főnél kevesebb embert foglalkoztató üzletek privatizációját. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek állami kereskedelmi vállalatoknak az üzletei; a szövetkezeti kereskedelem üzleteit nem privatizáljuk ebben a rendszerben. — Ezeket a szövetkezetek nyilvánvalóan majd a szövetkezeti törvény életbe lépése után adhatják el... — Igen, a szövetkezeti vagyon privatizációjáról ez a törvény rendelkezik. Erre az idén kerül sor. — Hány állami bolt kelt már el? És mennyi van még szabadon? — A mút év végéig 1100 bolt értékesítése történt meg. Több mint 3000 boltnak a vagyonértékelését végeztük el. A törvény hatálya alá egyébként több mint 10 ezer bolt tartozna, de a vállalatokkal törA Káros Szenvedélyek Ellen Küzdő Német Hivatal (DHS) szilveszter előestéjén figyelmeztetett a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire. Rolf Hüllinghorst, a hivatal vezetője a Saar-vidéki rádióban elmondta: minden egyes felnőttnek arra is gondolnia kellene, hogy viselkedésével példát mutat a gyermekeknek és a a fiataloknak. Egyidejűleg arra is emlékeztetett, hogy a németek személyenként napi — A politikai akarat mindenképpen megvan a társadalom szereplői részéről — mondja Vajda László, aki a Földművelésügyi Minisztérium közöspiaci önálló osztálya vezetőjeként foglalkozik a területtel —, az EK jogszabályaival harmonizáló jogi intézményrendszer azonban még kidolgozásra vár. Komoly alapja van viszont a gazdasági integrálódásnak, hiszen az ágazat kiviteléből már 1991- ben is 40 százalékkal részesedtek a Közös Piac országai — ez az előző évihez képest javulást mutat. A társulás azonban megteremti a további fejlődés lehetőségét. Az előzetes számítások szerint 1992- től kezdve évente akár 150 millió dollárra növekedhet agrárkivitelünk a térségben. — Milyen termékeket érint a szerződés? — Az agrárexport szélesebb részére vonatkozik, köztük elsősorban a friss és gyorsfagyasztott zöldségekre, gyümölcsökre, sajtra, kukoricára, borra. Az általános preferenciarendszer által érintett termékeknél az EK a kedvezményeket átveszi, a többiektént egyeztetések, illetve a telekkönyvi kivonatok áttekintése után kiderült, hogy ebből csak körülbelül 7 ezer üzlet privatizálható, 3 ezer különféle okok miatt nem. Például vidéken, községekben jellemzően az a kizáró ok, hogy a boltok magántulajdonban levő ingatlanban vannak, amit úgy is felfoghatunk, hogy már eleve privatizált a terület. — Mit tapasztaltak önök: Elég nagy az érdeklődés? Szeretnének kiskereskedelmi boltot venni az emberek? — Az érdeklődés meglehetősen nagy; ennek ellenére mégis úgy vélem, hogy a vásárlás az előzetes várakozásoktól elmarad. A törvény megjelenésének időpontjában nagyobb érdeklődést vártunk! Időközben azonban számtalan olyan változás történt, amely erősén befolyásolta a keresletet. Arra gondolok, hogy egyéb szempontok miatt az utóbbi időben elég nagy mértékben csökkent a lakosság vásárlóereje, s ezzel együtt a kiskereskedelmi forgalom is. A vállalkozónak tehát meg kell gondolnia, hogy mibe fektesse a pénzét. 22 gramm tiszta alkoholt fogyasztanak, s ezzel „a világcsúcs közelében vannak az ivászat terén”... Az Egészség- ügyi Világszervezet, a WHO szerint a nők 20, a férfiak pedig 40 gramm alkoholt fogyaszthatnak naponta egészségük károsodása nélkül. Elgondolkoztató, hogy hazánkban ugyan egyre több ember fogyaszt kevesebb alkoholt, de a szeszfogyasztás összességében mégsem csökken... nél pedig három éven keresztül évente 20 százalékkal, összesen 60 százalékkal csökkenti a vám- és lefölözési kulcsokat. Ugyanakkor az induló mennyiségekre öt évig 10 százalékkal, vagyis összesen 50 százalékkal növeli a kvótákat. Az ezen felüli mennyiségeket 100 százalékos teherrel lehet exportálni. Nemcsak kivitel, behozatal is Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szerződés kétoldalú: Magyarország is kedvezményezett piacra jutást biztosít az EK-nak. A meghatározott mennyiségek azonban többszörösen kevesebbek, és a kedvezmények mértéke is kisebb: mi 10-20-30 százalékos vámkedvezményt nyújtunk 3 év alatt, évi 5 százalékos mennyiségi növekedés mellett. Importunk előre láthatólag, mintegy 50 millió dollárral fog növekedni. Főként marhahús-, tej- és halászati termékeik fognak megjelenni a magyar piacon. — A kereskedelem mellett van-e érdeklődés az agrárUkrajnával, Moldáviával, Kazahsztánnal és Szlovéniával is sikerült a múlt év utolsó napjaiban agrárüzletet kötnünk. Várhatóan Románia is vásárol tőlünk élelmiszereket, és szó van a magyar mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termékek olaszországi keresletének növekedéséről is. Ez utóbbiról érdeklődtünk dr. Sá- rossy Lászlónál, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáránál. — Nemrég érkeztem vissza egy trevisói villámlátogatásról, ahol alkalmam volt komoly olasz üzletemberekkel is találkozni — újságolta a politikai államtitkár. — Rendkívül nagy az érdeklődés Magyarország iránt. Kétszázmilliárd lírás kormányhitel áll az olasz befektetők rendelkezésére. Azt hiszem, hogy 1992 e téren áttörést hozhat a javunkra, hiszen egy új tulajdoni struktúágazatban az egyéb együttműködési formák iránt? — Több százra tehető már a különféle kooperációs kap- colatok, illetve vegyesvállalatok száma. Az élelmiszeripar privatizációjába több közöspiaci cég bekapcsolódott. Főleg olasz, francia, német, osztrák cégek érdeklődnek a vegyesvállalati befektetési lehetőségek iránt. Ez jó esélyt kínál a minőségi felzárkózásra, ugyanakkor segít meghonosítani azt a fajta piaci és marketingtevékenységet, amely szintén a versenyképesség feltétele. — Mit tud tenni a minisztérium, hogy a társult tagság valóban betöltse feladatát, azaz javítsa a magyar agrártermékek piacra jutását? — Elsősorban azt, hogy minél szélesebb körben ismertté teszi a szerződést. A megállapodás végleges jóváhagyása után agrárágazati kiadványt készítünk, amely nemcsak a szükséges információkat tartalmazza majd, hanem tanácsot is ad. Célunk, hogy eljusson minden érdekelthez: gazdálkodóhoz, kutatóhoz egya- ránt. K. E. rában ezek a külföldi befektetők meg fognak nálunk jelenni. — Milyen területek iránt tapasztalta konkrét érdeklődésüket? — Lehet, hogy kissé szubjektív leszek: meggyőződésem, hogy Magyarország számára Olaszország hosszú távon is meghatározó partner lesz. A múlt évben is 260 millió dolláros élelmiszer-exportot irányítottunk oda. Olaszország mentalitásában, habitusában is nagyon közel áll hozzánk. Én úgy vélem, hogy hálunk elsősorban az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjába kívánnak az olasz befektetők bekapcsolódni, de nagyon komoly esélyünk van arra, hogy az erdőtelepítési programunkban és a hozzá kapcsolódó falfeldolgozó üzemek beruházásában is felismerik érdekeiket, amelyek a mieinkkel közösek. Ne nevezzék segélynek! Hová jutottak a milliárdok? Nevelési segélyre tavaly összesen 7,1 milliárd forint állt a 3200 önkormányzat rendelkezésére. A család rászorultsága szerint eseti vagy rendszeres támogatást adtak. — Miért segélyekben gondolkodik a szociálpolitika, gerinchajlító kuncsorgásra kényszerítve a nehéz helyzetben levőket? Ugyanakkor a támogatásra szánt pénz egy része nem azokhoz jut el, akiknek szánták; az igazán szegény ember ugyanis nem kér, mert szégyellj a szegénységét... — Mi sem segélyezésben, hanem támogatásban gondolkodunk — válaszolja Bene Béla, a Népjóléti Minisztérium család-, gyermek- és ifjúság- politikai főosztályának vezetője. — Hogy mégis az előbbi elnevezés vált általánossá, annak történelmi okai vannak, de nem célunk ezt fenntartani. A tényt, amit említett, hogy megalázottnak érzi magát, aki kér, nem tudja kezelni ez a szociálpolitikai rendszer. Egyébként a segély hatékonysága is kérdéses: nem biztos, hogy arra költötték ezt a pénzt, amire kellett volna. Előfordult, hogy alkoholt vásároltak belőle a szülők, s ez semmiképpen nem szolgálta a gyerek érdekét. Sajnos, a rászorulók hatékony támogatása előtt ma még komoly akadályok állnak. A legfőbb a szociális intézményhálózat hiánya, elsősorban a lakóhelyeken. Azon vagyunk, hogy a családsegítő szolgálatok tevékenységét fejlesszük; tavaly újabb kilenc központ látott munkához. Hiszen ők érhetik el a leggyorsabban és a a legkönnyebben a családokat. Arról pedig, hogy milyen segítségre van szükség, ott helyben döntsenek. A gyerekeknél maradva, ha a szociális gondozó tudomást szerez arról, hogy az ebédet a szülő nem tudja fizetni, intézkedjen: kapjon ingyenes étkeztetést a tanuló, így biztosan jó célt szolgál a támogatás, mert nem vándorolhat az összeg a kocsmába. Igaz, mindig lesznek olyan ügyek, amikor csak a pénz- beni juttatás segít. Ám tudunk olyan esetről is, hogy valaki az önkormányzattól különböző címeken havonta 30 ezer forint segélyt szed össze. Ez pedig megengedhetetlen! A támogatási rendszer megváltoztatására mielőbb szükség van; de ez nem megy egyik napról a másikra. Elkelt minden kilencedik Állami boltok privatizációja Élelmiszerexport, erdőtelepítés Olaszország részvételére is számíthatunk Világcsúcs közelében Gy. K. — Milyen nyugalmas a téli táj, amíg az emberi kéz nem rontja el... (-kra)
