Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. január 20., hétfő Kádár Béla nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak Helyünk az új világgazdasági rendben A minisztérium feladata a gazdasági fejlesztés külső feltételeinek biztosítása Száz törvényjavaslat a T. Ház „fiókjában” (Folytatás az 1. oldalról) Ezúttal is bőséges a kodifi- kációs program: nyolc törvény- javaslat általános vitája szerepel az előzetes napirendi indítványban, s ezek közül a sorrendben első két téma általános vitája Ígérkezik a hétfő-keddi tárgyalási napokon lezárhatónak. A javasolt — de nem végleges — tárgy- sorozat: 1. A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, illetőleg a TB Alapról rendelkező 1988. évi törvény módosításáról szóló törvény törvényjavaslat. 2. A Társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. 3. A családi pótlékról szóló 1990. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 4. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat. 5. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat. 6. Törvényjavaslat az 1963. és 1989. között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elitélések semmissé nyilvánításáról. 7. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 8. Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat. 9. Interpellációk, kérdések. Tavaly, a tapasztalatok szerint, a felgyülemlett törvénykezési feladatokhoz mérten szűkös „időalapból” nagyon sokat fölemésztettek a napirend előtti felszólalások és az azok nyomán kibontakozott, nem egyszer személyeskedésbe torkollt, hosszadalmas viták. Ezért olyan konszenzus született, hogy a tárgysorozat előtti soron kívüli felszólaláshoz a képviselőknek — a függetlenek csoportjához tartozók kivételével — meg kell szerezniük parlamenti frakciójuk hozzájárulását. Az idővel való takarékos gazdálkodásra ez évben is égető szüksége lesz (lenne) a t. Háznak. A parlament „nagy fiókjában” ugyanis — mint megtudtuk — már jelenleg is mintegy 100 megtárgyalandó törvényjavaslat és országgyűlési határozati javaslat (kormány-előterjesztés, bizottsági, illetve képviselői indítvány) gyűlt össze. Ezek között egyébként ott van egy - 176 képviselő aláírásával „súlyosbított” — beadvány, amely arra kéri a Ház elnökét, hogy már a tavaszi ülésszakon, minden más témát megelőzően, kezdődjék meg az új házszabály tárgyalása. Ami — az előjelek szerint — önmagában is jónéhány ülésnapon áthúzódó kemény vitasorozatot ígér. A törvényhozás restanciája alapján már most bizonyosra vehető, hogy — a múlt évhez hasonlóan — 1992 is a parlament „erőltetett menetelésének” esztendeje lesz. így a június 15-ig tartó tavaszi ülész- szak után legalább egyhónapos ráadásra „rendkívülli ülésszakra” van kilátás. Az is megjósolható, hogy december 15-én aligha tarthatnak évzárót a Ház tagjai, mert még jócskán lesznek sürgős, 93-ra át nem ütemezhető tárgyalni valók... (bajnok) JEGET VÁGNÁK, HÁLÓT FONNAK (Folytatás az 1. oldalról) — A minisztérium szükségességéről és feladatáról többen többféleképpen vélekednek... — A minisztérium feladata a magyar külgazdasági kapcsolatoknak az elmélyítése. Magyarországon a külgazdasági kapcsolatokban realizálódik az évi nemzeti jövedelem tömeg hetven százaléka. Közismert az ország nehéz gazdasági helyzete és hát ennek a gazdaságnak a fejlesztéséhez kell megteremteni a külgazdasági feltételeket. Nem új felismerés, hogy az átrendeződő világgazdaságban megnőtt a szerepe a gazdasági diplomáciának. Tehát sok esetben kormányzati szinten kell egyeztetni a különböző üzleti csoportokkal. A befektetők számára az is fontos, hogy az adott célország kormányzati szinten hiteles képviselettel rendelkezzék. Előtérben az export Azt is tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem a jótékonyság, hanem a gazdasági kényszer dominál. Az új helyzetben az országok közötti kapcsolatok alakításának politikája újabb kihívások előtt áll. Zavarban van a nyugati világ is, hiszen megszűnt az eddigi fő ellenség, a Szovjetunió. Átrendeződik Kelet-Európa térképe. Ma nem az egyes országok katonai erőviszonyai befolyásolják az új viszonyok kialakulását, hanem a gazdasági erőviszonyok. Különösképpen felértékelődnek az exportpozíciók, amelyek az érdekérvényesítésnek vagy a sebezhetőségnek a legfontosabb komponensei. Egy országnak akkor lehet igazán független és erős a pozíciója, ha gazdasági szempontból jelentős gazdasági vonzerővel rendelkezik. Tudjuk, hogy nagy gazdasági hatalmasággá nem válhatunk, de megkíséreljük a felzárkózást, mégpedig egy dinamikus exporttal. — Mennyiben ért egyet ön azzal a vélekedéssel, miszerint a külgazdasági minisztérium a saját megszünteté- sésért dolgozik. — A mai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumára azért van szükség, mert ma a világban, a gazdasági kapcsolatokban erős a kormányzatok szerepe. Integrációs zónák vannak, és sok-sok kérdésben kormányzati szinten kell megállapodni. A környezetvédelmi és műszaki normák, a jogalkotás területén kormányzati, államközi megállapodásokra van szükség. Ha ez a kormány feladata, akkor szükség van a minisztériumra. A minisztériumra szükség van azért is, mert ki kell dolgozni a világ- gazdasági nyitás és a beilleszkedés stratégiáját. Az elmúlt két év eredményei is mutatják ennek fontosságát. Ha liberalizálunk, kialakulnak a piacgazdaság törvényei. Ha megkötöttük az összes garanciális megállapodást, akkor a továbbiakban nincs szükség a minisztérium mai szerepére. — Akkor mire van szükség? — A ma még külpiacokon idegenül mozgó vagy kisebb járatossággal rendelkező új magyar vállalkozói réteg segítésére. Még abban az esetben is szükség van állami képviseletre, ha a külső piacon a vállalatok bonyolítják a kapcsolatokat. Ma még a rövid távú igények szorításában nagyon gyakran a mindenkori költség- vetési kényszerek alakítják a gazdasági folyamatokat. De nekünk, a minisztériumunknak a jövőt is kell építeni. Ha lesz expo, elér Somogyig — Az utóbbi időszakban keveset hallunk az expóról. Megvalósulása esetén milyen szerepe lehet ebben a vidéknek, például a Balatonnak? — Az Expo-csatának megvívtuk az első menetét. Most a nemzetközi menetet kell megnyerni. Ha lesz expo, akkor az egyrészt a nagy budapesti 1 1 Fotó: Király J. Béla övezet általános fejlesztését biztosítja, és fejlődését felgyorsítja. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy ha egy nagyváros elkezd fejlődni, az hatással van mintegy 150-200 kilométeres sugarú körre. Tehát ha lesz Budapesten Expo, akkor aki eljön a fővárosba, akkor biztosan eljön majd a Balatonra is. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a tömegturizmussal szemben mindinkább előtérbe kerül a minőségi igények kielégítése. Tehát megnő a Balaton szerepe, s ezzel együtt — ami szintén érinti önöket is — a gyógy-idegen- forgalom is fejlődésnek indul. — A nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulásáról rendszerint másként nyilatkoznak a bankszakemberek, másként a reálfolyamatokkal foglalkozók. Ön szerint mi ennek az oka? — Szeretném előrebocsátani, hogy több dologban egyetértünk. Például abban, hogy jelentősen javult Magyarország nemzetközi megítélése. Hogy viselnünk kell az adósságszolgálati terheket, hogy integrálódnunk kell az új világgazdasági rendbe. A viták abból fakadtak, hogy a külkereskedelmi forgalmat megítélve a minisztérium abból indul ki, hogy mi az az árutömeg, amelyik átlépi a magyar határokat. Akár kifelé, akár befelé. Amikor a Külgazdasági Minisztérium jelzőszámot ad, akkor a tényleges áruforgalmat jelzi. Ebből levonjuk azokat a tételeket, amelyek nem járnak fizetéssel. Például amikor törlesztésként szovjet földgázt kapunk, amikor bejön egy áru, egy gép, amely vegyes vállalat apportja, s ezekért nem kell fizetni, mert ez hozzájárulása a vállalathoz a külföldi partnernek. Behoznak lízingbe, bérmunkába való feldolgozásra valamit, ezeket levonjuk, s az adja a tényleges kereskedelmi pozíciókat. A nemzeti bank egy másfajta adatbázissal dolgozik, ők az úgynevezett pénzforgalmi mérlegből indulnak ki, tehát úgy tesznek mint a pénztáros: egy adott nap, egy adott héten mennyi a bevételem és a kiadásom. De ez nem azonos sohasem a tényleges határátlépési forgalommal. Mert például, amit ma importálunk, azért lehet, hogy csak fél év múlva kell fizetni. Tehát a pénztármérleg időbeli eltolódásokkal jelentkezik. Bár az áru korábban beérkezett. Tehát ez az oka az adatok különbözőségének. Ám ma már a Pénzügyminisztérium a mi adatainkat fogadja el. Azonos következtetések — De ennek a különbségnek következményei vannak. Mert eltérő következtetéseket vonnak le. — A fizetési mérleg Magyarországon a vártnál sokkal kedvezőbben alakult. Ennek oka volt a tavaly beindított exportoffenzíva. Az exportot erősíteni kell, de úgy, hogy közben az adott gazdálkodó egység is fejlődjék. Mert ha úgy exportál, hogy feléli a vagyonát, akkor a jövő exportja van veszélyben. Tehát a következtetések levonása során nekünk arra is gondolnunk kell, hogy mit exportálunk jövőre. De az exporthoz most kell beruházni. Enélkül nincs jövőbeni export. Például az elmúlt időszakban a diplomáciában nagyon keményen verekedtünk azért, hogy piacra jussanak a , mezőgazdasági termékeink. És sajnos, elképzelhető, hogy a mezőgazdaság körül kialakult úgymond visszásságok miatt nem tudunk megjelenni a piacon a megfelelő termékekkel. Ha visszaesik a termelési kedv — például a szarvasmarhatenyésztésben —, akkor ennek helyrehozatalához több évre van szükség. Ma már a külkereskedelmi, külgazdasági folyamatok alapján levont következtetésekre bátran építhetnek a vállakozók. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János A balatoni halászok télen sem unatkoznak. Hálót fonnak, jeget vágnak... A balatoni jég változatlanul kapós. Harminc halász most is vágja Fonyód és Siófok térségében. S ennek a többszörösét szeretnék kihasítani a Balaton vízéből. Elkészült a Balatoni Halgazdaság múlt évi halászati mérlege. A legkedveltebb halból a süllőből, illetve a fogasból 9,4 tonna volt az egész évi zsákmány, pontyból pedig 23 tonna. Kifogtak 4,4 tonna harcsát is, ami nem rossz eredmény, csuka azonban csak mutatóban akadt, egész évben mindössze 282 kilogramm. Indokolt tehát e halfajnak korábbinál intenzívebb telepítése. Fogtak még másfél tonna amurt, 85 tonna busát, 6 tonna gardát, 167 tonna keszeget, 2,4 tonna balint. Ezüstkárászból mindössze csak 7 mázsa volt a zsákmány, angolnából pedig a pusztulás ellenére is 77 tonna. Rácz Zoltán, a Halgazdaság igazgatója elmondta, hogy már nem telepítenek angolnát a Balatonba. A telepítés fel van függesztve — mindaddig, amíg tudományos alapon nem tisztázzák, hogy káros-e vagy sem e kígyótestű hal a Balaton élővilágára. Az idei telepítési program még nem kész; kétnyaras pontyot és előnevelt süllőt azonban az idén is helyeznek ki. A múlt évben egyébként kétnyaras pontyból összesen 2500 mázsát telepítettek. Cs. I. Dicső múlt, feledni való jelen Mi lesz veled, szociáldemokrácia? Tavaly szinte csak a civakodás hallatszott a szociáldemokraták házatájáról. Úgy tetszett: a párt nem tud elmozdulni a holtpontról, nem találja sem régi sem pedig új önmagát. Mi várható az idén? Mi az oka annak, hogy a mai MSZDP nem méltó történelmi múltjához? — kérdeztük Kiss Lea Gyöngyit, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei titkárát. —A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a problémák tengerében őrlődik. Ismeretesek az 1991. november 14- 16. között a budapesti székházban lezajlott események, majd pedig ezt követte a Szocialista Internacionálé chilei tanácsülésének pártunk felfüggesztésére vonatkozó határozata. A Szocialista Internacionálé döntése következetesebb, keményebb politikai munkára ösztönzi a párt tagságát. Sajnos az MSZDP eddigi két kongresszusa és egy országos gyűlése által választott három vezetői testület egyike sem ütötte meg azt a mércét, amivel a napi politikai harcokban sikerrel léphetett volna fel. — Van-e a pártnak bázisa Somogybán? — Á megyében működő szervezetek tagjainak többsége munkás, de van közöttünk értelmiségi, s a szimpatizánsok az utóbbi időszakban felgyorsultan növekedtek. — Milyen a kapcsolatuk a többi párttal? — 1991. május 17-én Sárospatakon a Magyar Szocialista Párt „Baloldali Szociáldemokrata Kerekasztal” néven fórumot szervezett. Ezen én is jelen voltam. Álláspontom, hogy az MSZP-vel úgy mint más bejegyzett, legálisan működő párttal korrekt, kétoldalú kapcsolatokra törekszünk. — Önök gondolják: történt-e igazi rendszerváltás? — Sokan azt mondják: Magyarországon forradalom ment végbe. „Csendes”, „lassú” forradalom, amely nem forgatta fel a társadalom életét, de átalakította a gazdasági és politikai rendet, s új kormányzó elitet állított az ország. Úgy látom Magyarország nem él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a történelemalakító felkínált. Véleményem szerint az országnak belátható időn belül nem lesz még egy ilyen alkalma arra,. hogy újra kezdje történelmét, és visszatérjen arra a történelmi útra, amelyet a második, de talán már az első világháború megszakított. A „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” naív vágyakozás, elérhetetlen távolban van. — A szociáldemokraták is szidják a parlamentet és a kormányt? — AT. Háznak sokkal korábban kellett volna a gazdasági törvénykezéssel foglalkoznia. Az országban sokkal többek helyzete rosszabbodik, növekszik a feszültség mind nagyobb tömeg érzi a létbizonytalanságot. Nem arra van szüksége az országnak, hogy a pártok fújják a magukét, hanem arra, hogy mindenekelőtt a gazdasági és szociális gondok megoldásában megtalálják a nemzeti összefogáshoz vezető utat. Elkésett a szociális törvénykezés. Emiatt megállíthatatlan a depriváltság. — Ha be akarnak kerülni a parlamentbe, van-e erre stratégiájuk? — Márciusban lesz az MSZDP 38. kongresszusa. A párt élére talán olyan vezetők kerülnek, akik megfelelő stratégiát dolgoznak ki, hogy az MSZDP a választáson bekerüljön a parlamentbe.
