Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
1992. január 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A „Nyitás” szellemében segítenek Somogybán a szőlészetet és a borászatot vizsgálták az olaszok A válóper milliókba kerül Boglár „bosszúja” — Lelte fizet? A négy nyugati régió által kezdeményezett Ouvertüre, azaz „Nyitás” program célja, hogy fejlessze az Európai Közösség régiói és városai között az együttműködést, segítse a kibontakozást és felzárkózást Bulgáriában, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és a volt Jugoszláviában. Egyike annak a 12 támogatási formának, amelyet az Európai Tanács 1990-ben elfogadott a helyi és a regionális ügyek segítésére. E program megvalósítása céljából látogatott Somogyba az olasz Friuli-Venezia-Giulia tartományból dr. Pierluigi Nassimbeni, az udinei mező- gazdasági kísérleti intézet igazgatója és Mariolino Sni- daro, az intézet egyik szekciójának vezetője. Dr. Koiber Istvánnak, a megyei közgyűlés alelnökének kíséretében ellátogattak a Ba- latonboglári Mezőgazdasági Kombinátba, ahol a szőlőtermelést, feldolgozást és az értékesítést tanulmányozták Szendrődy Győző igazgatóhelyettes kalauzolásával. — Az olasz tartomány Somogybán mindenekelőtt a szőDrágább a tej, a vaj A kaposvári vállalat csak 13 és fél százalékot emelt — Tévedés az árjegyzékben Drágább a tej és termék. S nemcsak Budapesten emelték az árát: tegnap reggel Kaposváron is mélyebben kellett a pénztárcába nyúlni a tej vagy kakó vásárlásakor. Dr. Acs Tamástól, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatójától kérdeztük: miért lett a hatóságilag maximált áras 2,8 százalék zsírtartalmú tej 21 helyett 24.50 forint? — Sajnálatos véletlen folytán maradt benn az árjegyzékben ennek a terméknek az árközlése. Azonnal intézkedtem a helyesbítésre; mindent elkövetünk, hogy a tévedés miatt károsultak visszakapják pénzüket. — Mi indokolta a termelői és ezáltal a nagykereskedelmi árak változását? — Korábban az 1990. évi túltermelési válság miatt a feldolgozóipar nem tudta érvényesíteni azokat az áremelkedéseket, amelyek befolyásolják a termelést. Lényegesen emelkedett az energiahordozók, a víz, a szennyvíz, a csomagolóanyagok ára, és a szennyvízdíj is. Január 1-jétől megszűntek az árkiegészítő ártámogatások. Ez a vajnál 57 forint volt kilónként, a túrónál 35, a tejnél pedig literenként 2.50 forint. — Mennyivel drágábbak a vállalat termékei tegnap óta? — A félliteres féltartós tejet 22,9 százalékkal magasabb áron, 14,69 forintért kapják a kereskedők. A félliteres kakaót 10,9 százalékkal drágábban: 14,30 forintért, a 20 százalék zsírtalmú poharas tejfölt pedjg 20,80 forintért számláz- zuk'nagykereskedelmi áron. A 10 dekás vajért ezentúl 15,10, a natúr Kapos vajkrémért 26,34, a trappista sajtért 245,53 forintot számítunk fel a nagykereskedőknek. A félkilós félzsíros tehéntúró nagy- ker-ára 52,05, az ajánlott fogyasztói ára 58,30 forint. Egy darab csokis túrórudiért a korábbi 7,20 helyett 8,50 forintot kell fizetni. — Mekkora az árváltozás összeségében? — A Kaposvári Tejipari Vállalat termékeinél az átlagos nagykereskedelmi áremelkedés 13,5 százalék, és ez jóval alatta marad az ország más vállalataiénál. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megyébe sok más vállalat is szállít tejtermékeket; az említett 13 és fél százalék csak a mi termékeinkre vonatkozik. A fogyasztói árakat az üzletek önállóan alakítják ki. M. T. Bűnmegelőzési egyesület Szorosadon Nem telik el nap, hogy ne hallanánk rablásról, betörésről, lopásról; különösen az apró falvakat, az ott lakókat tartják rettegésben a bűnözők. Ezért is keltett jó érzést Szorosadon, hogy a bűncselekmények megelőzése, a családi vagyonvédelem érdekében 21 taggal bűnmegelőzési egyesület alakult. Célja az, hogy a lakosság biztonságérzetének növelésével erősítse a közösségi kapcsolatokat, jelzéseket adjon az önkormányzati szerveknek. A rend és nyugalom érdekében az egyesület tagjai éjszakánként — beosztás szerint — végeznek járőr- szolgálatot. KEVÉS A PÉNZ ALKATRÉSZRE Késik a téli nagyjavítás A pusztaszemesi Új Kalász Termelőszövetkezet az 1992. évet 54 alkalmazott és csaknem 200 aktív taggal kezdte — mondta Gulyás Ferenc fő- agronómus. — Most, az év elején nálunk is bizonyos nehézségek mutatkoznak. Ennek kihatásaként a munkaterületeket leszűkítettük. Aktív munka most csak az állattartó telepeken és a melléküzemágakban (varrodák és kekszüzem) van. A szántóföldi növénytermesztésben és a gépjavító részlegben nincs folyamatos munka, a pénzügyi nehézségek miatt a téli nagyjavítást nem tudtuk megkezdeni. Alkatrészvásárlásra olyan mértékben, mint arra szükség lenne, nem tudunk anyagiakat biztosítani. Ez pedig a későbbiekben problémát okoz... — Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy átmenetileg több dolgozónkat elbocsátjuk. Mintegy 800 hektárnyi területen elmaradt az őszi szántás; a munkát a korai fagyok és a gépi kapacitás hiánya miatt nem tudták időre befejezni. Sajnos, az időjárás még nem alkalmas arra, hogy folytathassák a munkát. Az idei termést mindenképpen meg akarjuk alapozni — mondta a főagronómus. Nálunk nem uralkodik az a gondolkodás, miszerint nem vetünk és nem aratunk. Mi a továbbiakban is tisztességesen szeretnénk végezni a munkát. K. J. lőtermelést és feldolgozást, valamint az értékesítést szeretné segíteni — mondta dr. Koiber István. — Ugyanis míg a kombinát kitűnő borokat és pezsgőt állít elő, addig az értékesítés messze elmarad az európai követelményektől. Bevételének csupán egy százalékát fordítja reklámra. Ez az olaszoknál eléri a harminc százalékot. Az udinei igazgató többek között elmondta: igyekeznek megkönnyíteni számunkra az Európába jutást. Fontosnak tartja, hogy létrejöjjenek a szakemberek között a személyes kapcsolatok, mert csak így készülhet olyan program, amely megfelel majd az Európai Gazdasági Közösségnek, a Fejlesztési Alapnak, a bankoknak és más olyan intézeteknek, amelyek a fejlesztést finanszírozzák. — Nekünk olaszoknak, giu- liaiaknak sok közös dolgunk van Magyarországgal. Történelmünk és kultúránk megkönnyítheti az együttműködést — mondotta. A helyzetfelmérést a két olasz szakember ma Baranyában folytatja. (Szegedi) A Sió-mérleg: 800 millió forintos forgalom Az üveghegyen túl A Sió Áruházban a múlt évi forgalom nem volt kevesebb, mint 1990-ben. „Ez is valami a mai gazdasági körülmények között” — minősítette a tényt Dömötör István, a Sió Kereskedelmi Kft igazgatója. Az ABC-osztály az áruház 800 millió forintos forgalmának több mint a felét teljesítette (430 milliót). A nyári forgalom miatt csalódtak a kereskedők: hiányzott a vendég a Balaton-partról. Az idén később kezdődött a karácsonyi bevásárlás is, és szinte csak az ezsütvasárnap hozott pezsgést. A nagyarányú árváltozások a vásárlási igényeket is megváltoztatták. Az áruház eredménytervét teljesítette. Kifizették a siófoki áfésznak a bérleti díjat, és az elmúlt két évben (amióta önálló kft a Sió) a dolgozók bérét is rendezték. (Jelenleg 170-en dolgoznak az áruházban.) — A sok új vállalkozási forma, például a diszkont megváltoztatja a kereskedelem helyzetét is — mondta az igazgató. — A versenyre természetesen szükség van, de az gonddal is jár: nagy menynyiségben árulnak szeszesés üdítőitalokat például a diszkontok, az üres üvegeket azonban csak nagyon kevés helyen váltják vissza. Ez a kötelesség a nagy áruházakra (a Sióra, a Csemegére, a csarnoki ABC-re) hárul. A szállító- vállalatok viszont csak annyi göngyöleget akarnak visszavenni tőlünk, amennyit elhoztunk. Én erről a problémáról tájékoztattam már az önkormányzat illetékes irodáját is, de állítólag semmit sem tehetnek ellene. Virágzik a zugkereskedelem is... A Sióban hagyomány, hogy minden évben valami újdonsággal „rukkolnak ki”. Az idén átszervezik az emeleti osztályt. Létrehoznak egy nagy háztartási részleget, a jelenlegi műszaki osztályról kivonják a híradástechnikai termékeket, s egy híradástechnikai shopot alakítanak ki. Különválasztották a konfekció- és a lakástextilosztályt. Több mint kétmillió forint értékben vásároltak berendezéseket, hogy korszerű shop-rendszert hozhassanak létre. Mindezt január 20-ig véghez viszik. Szapudi A képviselők távoztak, félbeszakadt a testületi ülés (Folytatás az 1. oldalról) Többedmagammal felkerestem a polgármesteri hivatal pénzügyi részlegét, és kértük, hogy adjanak választ a választópolgárok kérdéseire. Korrekt tájékoztatást kaptunk. Bár többen megjegyezték: szerencsétlen dolog, hogy ez nyilvánosságra került — mondta Csere János. A lakosság felháborodásának oka, hogy a volt boglárlel- lei polgármesteri hivatal munkatársai január 9-én felmondási időre járó munkabér és végkielégítés címén összesen több mint 5,2 millió forintot fölvettek. A polgármester hathavi munkabért kapott, a jegyző is megkapta a törvényben biztosított járandóságát. — Holott továbbra is ugyanazt a munkát végzik — mondta. — Fia Magyarországon ez a megoldás jogszerű, akkor nem tudok azonosulni ezzel — hangsúlyozta a képviselő —, hiszen több mint félmillió a munkanélküli, sok a kisnyugdíjas, aki valóban rászorul a támogatásra. Azt kérem a polgármestertől, hogy adjanak a kérdésekre közérthető választ. Hamarosan kiderült, hogy a napirend előtti felszólalást követően kevés az esély arra, hogy a betervezett napirendi pontokat megtárgyalják. Dr. Kovács Miklós polgármester elmondta: a köztársasági elnök megszüntette a községegyesítést, ám további ezzel kapcsolatos dologról nem rendelkezett. — Ezek a kérdések tisztázatlanok — mondta Kovács Miklós. — A jogilag nem tisztázott kérdéseinket azonnal eljuttattuk a BM illetékes osztályaihoz, amelyekre csak részleges válaszokat kaptunk. Közben az országgyűlés megalkotta a végkielégítésről szóló törvényt. Ez is új helyzetet teremtett. A felmondással távozott dolgozók közül hárman Balatonlellén kaptak állást. Többször kértünk segítséget a BM illetékes osztályaitól, ahol nem kevés utánjárás követően megígérték, hogy január 6-ig Balatonbogláron rendezzük a vitás kérdéseket. Erre nem került sor, ezért január 8-án, felsőbb döntések hiányában, kifizettük a felmondásra és a végkilelégítére járó összegeket. A polgármesteri válasz olaj volt a tűzre. Kiváltképpen, amikor a „ki fizeti ezt a költséget?” kérdésére Kovács Miklós így felelt: Balatonlelle, mert a törvény szerint akinek az előnyére születik a községszétválás, az fizeti a költségeket. A városatyák közül Csere János, dr. Sziebert László, Álmos István, dr. Győry László és Steiner Dezső mind határozottabban érveltek az ügy jogi tisztázása mellett. Jogszabályértelmezések tömkelegé után, — mivel a képviselők nem fogadták el bizonyítottnak a kifizetések jogosságát és etikai felelősségüket is hangsúlyozták —, szinte lehetetlenné vált az érdemi munka. Többen fölvetették: mindaddig, amíg az ügy nem tisztázott, nincs erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy különböző helyi adók kivetéséről tárgyaljanak. Miután egy újabb kérdésre válaszolva a polgármester elmondta: a kifizetések jogosságát csak bíróságon lehet megtámadni, a képviselők egy csoportja elhagyta az üléstermet, a testületi ülés félbeszakadt. Megkérdeztük a polgármestert: — Számított erre a felzúdulásra? — Igen, gondoltam, hogy ez lesz. — Akkor miért ment bele ebbe az ügybe? — Azért, mert január 6-án lejárt az a határidő, amelyet a BM ígért a megoldásra. Azt ígérték, hogy személyesen megkeresnek bennünket. Január 7-én döntöttem a kifizetés mellett. — A testület szembehelyezkedett önnel... — Igen. Nem tehetek róla. — Az embereket az irritálja, hogy lényegében mindenki azt csinálja, amit eddig, de fölvettek egy csomó pénzt... — Az embereket az irritálja, ha valaki kap valamit, más pedig nem. Hogy az apparátus kapott, az másokat irritál. Ez magyar betegség. — Ki fizeti az ominózus költségeket? — A lelleiek. Erre van egy boglárlellei határozat. Ez a válással kapcsolatos költség, s ezt ők viselik. — Tehát ebből a szempontból jogutód a leilei testület? — A vagyon és a vagyoni értékű jogok tekintetében igen. Az önkormányzat jogutód, de nem jogutód a hivatal. — Ön mennyi pénzt vett fel? — Amennyi a törvény szerint jár, ha megszűnik a polgármester munkaviszonya. Hat havi munkabért. De ez nem felmondás vagy végkielégítés címén jár, hanem a törvény alapján. — Beszélt-e leilei kollégájával arról, hogy ők fizetik a felmondás és a végkielégítés összegét? — Nem. A polgármester két hét múlva újra összehívja a testületet. Lengyel János
