Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. január 17., péntek Dumas-látogatás Roland Dumas francia külügyi államminiszter a Független Államok Közösségének négy országába látogat a jövő héten. A miniszter Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán képviselőivel kíván találkozni. Hatalomátvétel Közösen ítélte el az algériai hatalomátvételt az ország két legnagyobb és egymással szembenálló pártja, az Iszlám Fundamentalisták Pártja (FIS) és a korábban egyeduralkodó párt, az FLN. Bős-erőltetés Jan Carnogursky szlovák kormányfő a pozsonyi televízióban azt nyilatkozta, hogy a csehszlovák fél számára továbbra is a bősi erőmű közös felépítése lenne a legelőnyösebb, de magyar hajlandóság híján az ideiglenes üzembehelyezést választják. Piaci félelem Az Európai Közösség bizottsága attól tart, hogy a múlt héten megszületett tokiói egyezmény az amerikai autók importjának növeléséről hátrányosan megkülönböztető a Közös Piacra nézve. Zágráb, Ljubljana ünnepel Franjo Tudjman: A háború sújtotta ország újjáépítésére kell figyelnünk (Folytatás az 1. oldalról) A törökországi hivatalos látogatáson tartózkodó magyar külügyminiszter azt követően adott interjút magyar újságíróknak, hogy a magyar kormány nyilatkozatot tett közzé Plorvátország és Szlovénia elismeréséről. Plangsúlyozta: Magyarország már számtalanszor kijelentette és a gyakorlatban is bizonyította, hogy jó viszonyra törekszik szomszédaival, így a szerb vezetéssel is. Ausztria gazdasági támogatással szeretné elősegíteni Szlovénia és Plorvátország helyzetének megerősödését. Alois Mock osztrák külügyminiszter egy televízióműsorban általánosságokban ugyan, de megerősítette, hogy Ausztria mindenekelőtt beruházásainak növelését, és egyre több vegyes vállalat létesítését tervezi. Emellett politikai téren igyekszik elősegíteni a két új állam beilleszkedését az új Európába. Plazánk belgrádi nagykövetsége továbbra is működik, hatásköre azonban nem terjed ki a szerdán elismert Szlovéniára és Horvátországra. A helyzet helyes értékeléséből fakadó logikus lépés volt Plorvátország és Szlovénia elismerése —_ hangoztatta tegnap Göncz Árpád. A kormány álláspontjához kapcsolódva a magyar államfő kiemelte: hazánk jószomszédi viszony kialakítására törekszik valamennyi délszláv állammal, természetesen beleértve Szerbiát is. Az elismerés nem irányul senki ellen sem. Ezzel kapcsolatban fontos momentum; a magyar döntés összhangban van a nemzetközi közösség állásfoglalásával. Jelcin összefogást sürget Együttműködésre szólította fel a parlamentet Borisz Jelcin Moszkvában tegnap délután újabb csúcstalálkozót kezdtek a Független Államok Közösségének vezetői. A főleg katonai jellegű témák mellett a gazdasági reformintézkedések összehangolása áll a középpontban. Értesülések szerint a nyitó.ülésen csak hét állam képviselője vett részt. Leonyid Kravcsuk ukrán államfő azzal vádolta Oroszországot, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és ki akarja sajátítani magának az egykori Szovjetunió külföldi javait. KÉRDŐJELEK Elismerés, következményekkel A horvát fővárosban (akárcsak a szlovéniai Ljubjanában) sorra adják át az okmányokat a jugoszláv utódköztársaság függetlenségének elismeréséről. Plazánk — a korábbi bejelentéseknek megfelelően — szintén csatlakozott az Európai Közösség lépéséhez. Zágrábban, ünnepélyes keretek között, kamerák kereszttűzében elsőként Németország konzulátusának épületére tették fel az új feliratot, amely már követségként jelöli meg a külképviseletet. Milyen hatással lehet a jugoszláv válságra e „diplomáciai gátszakadás”? Közelebb hozhatja-e a tragikus testvérháború végét, vagy épp ellenkezőleg: a „keményvonalasok” pozícióját erősíti-e majd Belgrádban? Földrészünkön immár nem a diplomáciai elismerés hogyanjait és miértjeit, hanem a lehetséges következményeket vizsgálják az államiénak. S különösen áll ez Magyarországra, elvégre délen ezentúl három független állammal határos hazánk, s kapcsolatrendszerünk alakítása Szerbiával, Plorvátországgal és Szlovéniával bizonyára a külpolitikai vezetés legnehezebb feladatai közé fog tartozni. Mi lesz a törékeny tűzszünet sorsa? Megérkez(het)nek-e végre az ENSZ kéksisakosai? Elfogadja-e Belgrád a továbbiakban az EK közvetítő szerepet, avagy — miként az első, bíráló hangú visszhangokból következhet — elfogultnak minősítik a brüsszeli döntéshozókat. Látható, változatlanul rengeteg a nyitott kérdés, tart a bizonytalanság. Ám a legfőbb kérdőjel: nem dördülnek-e el a havas frontokon újra a fegyverek? Szegő Gábor A rejtélyes vörös higany 91 11 Huszáros rohamot intézett 1991. augusztus 29-én, hajnali egy órakor a csehszlovák belügyminisztérium különleges kommandója az Ostrava melletti Mosnov repülőtere ellen. Tekintettel arra, hogy a kommandó tagjai ezúttal nem az élénkvörös barettet viseltek a fejükön, hanem szorosan az arcra tapadó, fekete maszk volt rajtuk, a repülőtér személyzete meghökkent a fegyveresek láttán. Kész szerencse, hogy nem bontakozott ki véres tűzharc a reptéri őrség és a. támadók között... A matematikai pontossággal végrehajtott akciónak az lett volna a célja, hogy lefoglaljanak nagy mennyiségű fegyvert és kábítószert, ami — a biztonsági szervek megbízható értesülése szerint — éppen akkor volt érkezőben, csempészáruként, a mosnovi repülőtérre. De semmit sem találtak. Az eset lázba hozta a cseh és a szlovák közvéleményt, s az ellenzék azonnal Jan Hangos belügyminiszter fejét követelte. A kormányzat részéről pedig egymásnak ellentmondó magyarázatok tömege röppent fel. Langos a tévékamerák előtt töredelmesen bevallotta: tulajdonképpen nem is fegyvert vagy kábítószert kerestek, hanem rendkívül veszélyes, radioaktív anyagot. Hogy állítólag mi volt ez a rejtélyes anyag, azt Richard Sacher korábbi belügyminisztertől vélhette megtudni a közvélemény: elsőnek ugyanis Sacher ejtette ki a száján a „vörös higany” kifejezést. A bűnüldöző szakértők szerint a „vörös higany” előszöris nem higany. A nemzetközi alvilágban „Red Mercury” néven ismerik azt a port, amelynek folyékony halmazállapotú változata már „Red Sherry” elnevezéssel fut, és radioaktív sugárzást bocsát ki magából. A „vörös sherry” tehát nem ital. Nomármost a „vörös higanyt” atombombák robbantó szerkezetének (gyutacsának) elkészítésekor szokták használni, de állítólag másra is alkalmas. A Szovjetunióban különleges technológiát dolgoztak ki előállítására — mondták 1991 szeptemberében, tehát a moszkvai puccs után, de még a Szovjetunió széthullása előtt. A csehszlovák szakértők által sugallt magyarázat szerint a „vörös higanyt” úgy hordták szét a Szovjetunióból, mint a kivonás előtt álló katonák a kalasnyikovokat a szovjet laktanyákból. A „vörös higany” elnevezés tehát korántsem tudományos műszó, hanem a csempész-alvilág zsargonjához tartozik. Hogy az egész kérdés még áttekinthetetlenebb legyen, egyes illetekések később átfogó cáfolattal éltek, s azt mondták, nem is „vörös higanyt” kerestek a mosnovi repülőtéren, hanem valami nagyon veszélyes dolgot, de azt nem mondhatják meg, hogy mit. Az olasz hatóságok a minap Milánóban őrizetbe vettek néhány külföldi állampolgárt (köztük három magyart) atomfegyverek előállításához felhasználható anyagok csempészésének vádjával. A hírek szerint két kilogramm úgynevezett vörös higannyal akartak üzletelni. Lehet, hogy semmi köze az egészhez. A svájci rendőrség azonban Zürichben elkobozott 19 és fél kilogramm eladásra szánt, nem dúsított uránt, egyúttal pedig őrizetbe vett egy cseh, egy osztrák, három svájci és két olasz állampolgárt. Az olaszok történetesen milánói illetőségűek... A fantáziadús alvilági keresztapák zsebszótárában a nem dúsított, szovjet eredetű urán elnevezése: „proletárurán”, ami talán még a „vörös higanynál” is találóbb kifejezés. Kárpáti János MINŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY SVÁJCBÓL Mérgező szállítmány Igencsak meglepődtek a kínai kikötői hatóságok, amikor kiderült, hogy egy nemrégiben érkezett brazil, halporszállít- mányban több a fém és a szemét, mint a hús, és mérgezőbb sok valódi méregnél. A 240 000 tonnányi szárított halport állati eledelnek és növényi tápnak szánták a kínai megrendelők, és értéke mintegy 156 000 dollárt tesz ki. Az egészségügyi vizsgálatoknál azonban kiderült, hogy elképesztő mennyiségű krómot, kilónként 15,6 milligrammot tartalmaz, miközben a nemzetközi normák legföljebb 0,05 milligrammot engedélyeznek kilogrammonként. A króm közismerten rákkeltő hatású fém. A halpor emellett tégla-, fa- és levéldarabokkal is fel van dúsítva. A kínai hatóságok szerint a legnagyobb meglepetést azonban az jelentette, hogy a mérgező szeméthez egy neves svájci cégtől származó minőségi bizonyítványt is csatoltak. Új Hungária-casco (Folytatás az 1. oldalról) Nem lehetett már tovább tartani a régi konstrukciót — erre hivatkozott a Hungária főosztályvezetője. — Az árak szinte naponta emelkednek; a biztosítónak ezért nagyon ráfizetéses volt a casco, s új megoldást kellett kitalálniuk. Mivel a korábbi szisztéma szerint kalkulált casco-biztosí- tás alaposan megdrágult volna, a biztosító január 1-jétől úgynevezett modulrendszert alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy az egész Európára érvényes, lopásra, elemi és tűzkárra vonatkozó alap-casco (amelynél egyébként nincs önrészesedés) s gépkocsitípustól függően nem kerül többe, mint havi 200-1300 forint. Az alap-cascóhoz kiegészítő biztosítások köthetők, havonta 16 forintért baleset-, 180-200 forintért üvegtörés-biztosítás, a saját hibás töréskár viszont már meglehetősen drága. A díjbesorolás itt már erősen differenciál az alkatrészellátás, a szervizhálózat, a javíthatóság és a kocsi sérülékenysége szempontjából. A főosztályvezető példaként elmondta, hogy egy Lada Szamara gépkocsi havi teljes körű cascójá- nak a díja körülbelül 700 forintot emelkedett. Ezzel szemben akad néhány olyan típus is, ilyenek például az Opelek, amelyeknek az új szerződés alapján sem nő a teljes körű casco-díja. A hét év feletti autókat szakember szemléli meg, s csak a megfelelő műszaki állapotban levőket biztosítják. Kivételnek számít, ha az ügyfél korábban is a Hungáriánál kötötte a cascót. A gyakori gépkocsilopások is sok fejtörést okoznak a biztosítónak, ezért az értékesebb autókat csak akkor biztosítják, ha riasztóval van felszerelve. Ha viszont egy éven belül egy tulajdonostól mondjuk két autót lopnak el, akkor a cég már meggondolja, hogy ismét megkösse-e a cascót az ügyféllel. UJ JUGOSZLÁVIA SZÜLETIK Az államszövetség bomlása 1981. március — Az albán többségű (90 százalék) Koszovóban nemzeti megmozdulások robbantak ki; bevezették a rendkívüli állapotot. 1990. január 20-23. — A JKSZ 14. rendkívüli kongresz- szusa elismerte a pluralizmust. 1990. április-december — Hat köztársaságban először tartottak szabad, demokratikus, többpárti parlamenti választásokat. 1990. július 2. — A ljubljanai parlament Szlovénia teljes szuverenitását deklarálta. 1990. július 25. — A horvát parlament módosította a köztársaság alkotmányát, kimondta Horvátország szuve- rénitását, törölte elnevezéséből a szocialista jelzőt, és visszaállította a régi címert. 1991. március 28-június 6. — Hat fordulós tárgyalássorozatot tartottak a köztársasági vezetők az ország jövőjéről és a válság megoldásáról. A részvevők nem tudtak megegyezni. 1991. május 19. — A horvátországi népszavazáson a lakosság a függetlenség mellett döntött. 1991. június 25. — Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától. A jugoszláv parlament Szövetségi Tanácsa a hadsereget felszólította a két köztársaság elszakadásának megakadályozására. 1991. június 27. — Harcok törtek ki Szlovénia területén. 1991. június 29. — A polgár- háborús helyzet megoldására az Európai Közösségek külügyminiszteri küldöttsége megállapodott a szlovén és a horvát elnökkel, hogy három hónapra felfüggesztik a függetlenségi nyilatkozat megvalósítását, ha a szövetségi hadsereget visszavonják. 1991. július 8. — Brioni szigetén az EK a jugoszláv szövetségi, a szlovén és a horvát vezetőkkel megállapodott a tűzszünetben. 1991. szeptember 7. — Az EK szervezésében Hágában nemzetközi békeértekezlet kezdődött a jugoszláviai válságról. 1991. szeptember 30. — Brüsszelben az EK Miniszteri Tanácsa a jugoszláv válsággal kapcsolatban elfogadta azt a magyar javaslatot, hogy a jugoszláv-magyar határon, magyar területen is legyenek EK-megfigyelők. 1991. október 8. — Horvátország és Szlovénia parlamentje kihirdette a két köztársaság függetlenségét. 1991. október 9. — Cyrus Vance ENSZ-főtitkár személyes megbízottját nevezték ki a jugoszláv válság megoldására. 1991. november 8. — Az EK külügyminiszterei a római NATO-csúcstalálkozó szünetében azonnali hatállyal gazdasági tilalmi intézkedéseket határoztak el Jugoszlávia ellen. 1991. december 16. — Az EK-külügyminiszterek Brüsz- szelben megegyeztek, hogy 1992. január 15-ig elismerik azokat a jugoszláv köztársaságokat, amelyek kinyilvánítják függetlenségüket. 1991. december 19. — A jugoszláv államelnökség az ENSZ védelmét kérte az ország szuverenitásának megőrzéséhez. 1991. december 19. — Iz- land elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. 1991. december 23. — Németország független államként elismerte Szlovéniát és Horvátországot. (Az elismerés január 15-én lépett életbe.) 1992. január 3. — Életbe lépett a 15. tűzszünet. 1992. január 3. — Belgrádban a szerb és a szerb irányvonalat követő jugoszláviai pártok és kommunista utódpártok aláírták a Harmadik Jugoszlávia létrehozásáról szóló konvenciót, amely szerint az új állam a Második Jugoszlávia jogutódja lenne, és szövetségi alapon működne. 1992. január 8. — Az ENSZ BT határozatában jóváhagyta, hogy azonnali hatállyal 50 katonai megfigyelőt küldjenek Jugoszláviába. 1992. január 14. — Ötven ENSZ-megfigyelő érkezett Jugoszláviába, hogy előkészítse a kéksisakosok telepítését. P. Z.
