Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1992. január 16., csütörtök Nincs környezetszennyezés, csak virágzó idegenforgalom Adómentes a falusi vendégfogadás A tavalyi balatoni halpusztulásokkal kapcsolatban Kö- zép-Kelet-Európa harmadik legnagyott taváról — Balaton, Bódéi tó a sorrend —, a Fertő tóról is hangzottak el különböző sajtóviszhangok. Ezekből kiderült, hogy időnként érdemes odafigyelni a Balaton mentén arra, hogy mi történik légvonalban nem is olyan nagytávolságra, a Fertő tó osztrák és magyar oldalán. A Balatonnál jóval kisebb, a Velencei-tónál azonban lényegesen nagyobb Fertő tavat a földrajzkönyvek úgy általában Európa legnyugatibb sztyepptavának tartják. Rendkívül gazdag a madár- és növényvilága. A pontosan 302 négyzetkilométernyi területéből 70 négyzetkilométer esik magyar részre, abból is mindössze 10 négyzetkilométert tesz ki a szabad vízterület. Virágzó fürdőélet A Fertő tó osztrák oldalán virágzó idegenforgalom, fürdőkultúra alakult ki. Tulajdonképpen a semmiből. A táj értékeit, a tó selymes, kellemesen sós, a Balatonénál sekélyebb és ezáltal gyorsabban melegedő vizét használták ki. Nem irtották ki a nádasokat felelőtlenül, de autóutakat vágtak a nádasokon át nyílt vízterülethez. Végeztek kotrásokat és a nyílt víz szélén óriási strandokat alakítottak ki megfelelő idegenforgalmi infrastruktúrával. Szállodák, motelek, éttermek, kempingek, bungalók sokasága épült a partok mentén. A nyugati parton, Ruston ma is több mint 10 pár gólya fészkel és költ mesterséges fézskekben, mert vigyáznak rájuk. A keleti medencében egy kissé stilizált pusztát építettek ki, gémesku- takkal, gólyafészkekkel, legelő állatokkal, lovasiskolákkal. Van ebben természtesen tőlünk ellesett pusztai romantika. Csak mindenütt ott van az a sokféle szolgáltatás, ami a romantika mellett az Európa nyugati tájairól és a más földrészekről érkezőknek is tökéletes komfortot nyújt. A vizet nem szennyezték E sorok írójának az elmúlt mintegy két-három évtizedben számtalan alkalommal volt módja körüljárni ezt a szép tavat. A burgenlandi tartományok kormányainak három vezetőjével is többször sikerült szót váltania a Fertő tóról. Ezekből világosan kiderült, miért olyan ez a tó, amilyen? Miért Európa egyik legtisztább tava? Miért van partjai mellett kora tavasztól késő őszig virágzó fürdőélet, idegenforgalom? Egyes part menti települései például Rust, llmitz, Mörbisch stb. a téli holt szezonban sem gubóznak be. Szerencse ugyan, hogy Bécs közel van, s egy Fertő tavi kirándulás mindig vonzó idegenforgalmi program. Pedig sokkal szelesebb vidék, mint a Balaton és környéke. A burgenlandi tartományi székhely, Eisenstadt (Kismarton) a tó közelében van. A tónak és környékének helyzetét már hosszú évtizedek óta kiemelten kezeli a tatományi kormány. Függetlenül attól, hogy főnökei és tisztviselői milyen párthoz tartoznak. Flans Sipőtz egykori tartományi elnök egyszer Magyar- országon idegenforgalmi kérdésekkel foglalkozók előtt kijelentette: „Mi ott nyertünk, hogy már az elején gátat vetettünk a tó szennyeződésének. Ausztria legfejletlenebb tartománya voltunk egykoron. A lemaradás behozásáért következetes akciókat hirdettünk. A szövetségi kormánytól kapott támogatásokat és a saját bevételeinket is környezetkímélő beruházásokba fektettük. A tó pedig a szívünk fénye.” Sipőtz úr már régen nem tartományi kormányfő, de utóda e téren fölytattta előde aktív környezetkímélő munkásságát. Olyan örökséget vett át például, hogy a burgenlandi kommunális szennyvizeknek már tíz évvel ezelőtt is több mint a 90 százalékát biológiailag tisztították. Szennyvíz nem mehet a tóba A Fertő tó osztrák oldalán gyakorlatilag már régen az a helyzet, hogy a nagy idegen- forgalom ellenére sem mehet biológiailag nem tisztított szennyvíz a tóba. Legfeljebb gondatlan fürdőzők belepisilhetnek. Ez a legtöbb. Az elektromos meghajtású — a turisták által bérelhető — csónakok százai bérelhetők. Más meghajtású hajók csak különleges engedéllyel közlekedhetnek, a vitorlásokon kívül. A tó menti települések önállóan gazdálkodnak és szabhatják meg az idegenforgalom feltételeit. Övéké a bevétel is. A víz tisztaságát szolgáló beruházások zömét azonban leveszi vállukról a tartományi burgenlandi és a szövetségi osztrák, a bécsi kormány. így sikerült elérni, hogy a 36 kilométer hosszú és 7-15 kilométer széles, átlagosan 1,6 méter mélységű tó nem merült le a partoktól belezúdult szennytengerben. Az intenzív használat ellenére is bőven van benne az angolna mellett süllő, harcsa, ponty, csuka és sokféle keszeg. Tavasz elején, amikor a jégtakaró pattogni kezd, itt is megfigyelmi a Balatonéhoz hasonló rianásokat, s amolyan téli foglalkozásképpen még ezrével fognak vizében értékes prémű pézsmapockokat is a halászok. Leányvölgy volt a helyén Fia már a Fertő tónál tartunk, talán búcsúzhatnánk egy kis tótörténettel. 15 ezer évvel ezelőtt alakult ki a földmozgások következtében, Sokfelé monda kering a környék lakói között a keletkezésről. Közülük a legismertebb: — A Fertő tó helyén egykor termékeny völgy terült el. A legközepén volt a Leányvölgy nevű falu. A környék földesura a vitéz Giletus herceg vadászat közben megismerkedett és beleszeretett a falu legszebb leányába, Máriába. A herceg tilos úton járt, mert már volt felesége. Az megtudva férje hűtlenségét, bosszút forralt. Amikor a herceg távol volt, a haragja gerjedt asszony Máriát az anyjával együtt ösz- szekötöztette szolgáival és a falu határában levő kis tóba dobatta őket. A fuldoklók átkot szórtak gyilkosukra. Az átok megfogant és a kis tó duzzadni kezdett. Néhány nap múlva hatalmas tóvá kerekedett. A monda érdekes, az igazság azonban az, hogy ebben a nagy kiterjedésű medencében a környék vadvizei, a folyók vízfölöslegei gyűltek ösz- sze. így alakult ki mintegy 15 ezer évvel ezelőtt a Fertő tó. Nevét csekély mélységétől kapta. A nyelvészek értelmezése szerint a Fertő ősi finnugor név, és sekély állóvizet, mocsaras tájat jelöl. A honfoglalás után a legelső oklevél, amely a tó nevét feltünteti 1199-ben kelt. Azóta is féltve őrzik a Soproni Levéltárban. Ez tehát a Fertő tó múltja és jelene. A mai lényeg: megőrizték a tó tisztaságát és emellett még európai szintű, méretű idegenforgalmat teremtettek partjai mellett botrányok, hal- pusztulások nélkül. A Balaton mentén lehet belőle tanulni. így is lehet. Főleg azonban azt, hogy valahogy így kellett volna, s így kellene csinálni. Met ha jó kezekben van, a Balaton a Fertő tónál nagyobb értékké válhatna, válhatott volna. De még nincs késő. Cseresznyák István A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége örömmel üdvözli azt a tényt, hogy az Országgyűlés úgy döntött — figyelembe véve a hazai szervezet, valamint az Európai Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének javaslatát —, hogy a továbbiakban is adómentességét élvez a falusi, tanyai vendégfogadás. Csáky Csaba, a szövetség elnöke elmondta, hogy a törvény szerint a falusi-tanyai vendégfogadás — az üdülő- és gyógyhelyeket kivéve — ha csak legfeljebb 10 ággyal rendelkezik és bruttó bevétele nem haladja meg a 300 ezer forintot, a továbbiakban is mentesül a személyi jövedelemadó fizetése alól. Énnek feltétele az, hogy a család is a vendégfogadásra használt ingatlanban lakjon. Az európai színvonalú turizmus kialakítását segíti az is, hogy az idegenforgalmi fejlesztési alap 1Ö millió forint vissza nem térítendő támogatást, a Világbank pedig kedvezményes hitelt nyújt a falusi turizmus kiépítésére. A szövetség még a 92-es idegenforgalmi idény előtt kiadja az újabb, Üdülés a magyar falun-tanyán című katalógusát 12 nyelven. RENDKÍVÜLI RAGASZTÓK A kiváló szerkezeti ragasztók kifejlesztését a rohamosan előretörő műanyagkémia tette lehetővé. A korszerű ragasztószerek csaknem mindegyike két összetevőjű vegyület. A két komponens egyike valamilyen műgyanta, a másik az úgynevezett tér- hálósító anyag (ez utóbbi köti össze a folyékony halmazállapotú műgyanta atomjait). A ragasztás nagy előnye, hogy feszültségmentes kapcsolatot teremt az anyagok között; a szegecselésről, a hegesztésről ez nem mondható el. A ragasztóanyag megakadályozza a korróziót, hiszen a legjobb festéknél is hatásosabban tölti ki az illeszkedő elemek közötti rejtett üregeket. Ebből adódóan a ragasztás egyúttal tömítés is, amit a gépipar igencsak kihasznál konstrukcióinál. Ugyancsak előnyös tulajdonsága a ragasztásnak a rezgéscsillapító képesség. A ragasztás rohamos terjedésében kulcsszerepet játszik szinte általános alkalmazhatósága. Jó példát szolgáltat erre képünk, amely egy papíranyagból(l) ragasztással összeállított hidat mutat a rajta áthaladó teherautóval. Városok parányai A városok fejlesztésével, az utak tervezésével foglalkozó szakemberek számításai a mai méretű személygépkocsik ellen szólnak. Egy átlagos méretű személyautónak parkoláskor — a beállási mezőket és az ajtónyitás lehetőségét is kalkulálva — 25 négyzetméternyi helyre, haladás közben pedig a követési távot, a féktávolságot is figyelembe véve, még többre van szüksége. S egy ilyen gépkocsi átlagosan 1,5-1,7 személyt szállít. Belátható, hogy hasonlíthatatlanul előnyösebb lenne a városi gépkocsiforgalmat olyan kis, mozgékony járművekkel lebonyolítani, amilyenekből időről időre megjelenik egy-egy új típus, de amelyek nem tudnak igazán elterjedni. Mopedautónak, bevásárlóautónak, törpeautónak egyaránt nevezik e rendkívül rugalmas, kis fogyasztású, tenyérnyi helyen parkolható, egy- vagy kétszemélyes járműveket. Tervezésüknél a cél inkább a méret- és súlycsökllyen egyszerűen megoldható a parkolás egy kis háromkerekű járműnél. kentés, mintsem az újszerű formai kialakítás. Ha lemondanak a negyedik kerékről, akkor az egész szerkezet lényegesen egyszerűbb lesz. Két hátsó kerekes megoldás esetében a kanyarodási szögeltérést megvalósító kor- mányrudazat marad el, két mellső kerék alkalmazása esetében a differenciálmű válik feleslegessé, a teherviselő váz egyszerűen kialakítható, és meg lehet takarítani a szokásos futómű- és fékalkatrészek egy részét is. A három kerékből adódó ék alak lehetővé teszi kis légellenállású karosszéria tervezését, ami kis benzinfogyasztás esetén is jobb végsebesség elérését eredményezi. Adósság — hatékonyság Örömmel olvastam a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi jelentésében, hogy a harmadik negyedév végére 834 millió dollárral csökkent az ország adósságállománya az év elejihez képest. Még kedvezőbb, hogy a nettó adósságunk — vagyis a teljes adósságunk és a követeléseink különbsége — ugyanebben az időszakban 1,8 milliárd dollárral apadt. Mindez anélkül, hogy akár csak egyetlen hitelezőnknek' ne törlesztettünk volna vagy bárki akár egyetlen centet is elengedett volna a követeléséből. Nemzetközi pénzügyi helyzetünk is, megítélésünk is javult. Nem kell magyarázni, milyen fontos szempont lehet egy-egy újabb hitelfelvételnél korábbi adósmagatartásunk. Mindegy, hogy magánszemély, vállalat vagy akár egy egész államháztartás tesz eleget vonakodva, ím- mel-ámmal a fizetési kötelezettségének, kér átütemezést vagy tagadja meg a törlesztést — a reputációja így is, úgy is odalesz. Akár egyik napról a másikra is leállíthatja a már korábban kialkudott árszállításokat az üzletfél, befagyaszthatja a további hiteleket a bank, és máris felborulhat egy egész gazdálkodási rendszer, amely ezekre a forrásokra épült. Más a helyzet akkor, ha az adós — kerül, amibe kerül alapon — kötelezettségeinek úgy tesz eleget, hogy azok bizonyos hányadát egy másik, esetleg rövidebb lejáratú vagy kedvezőbb kamatozású hitelből törleszti. Lehet persze az exportot, a külföldre teljesített szolgáltatásokat is növelni, de ennek végső soron a nemzetközi piac, a gazdaság teljesítőképessége — így vagy úgy —, de határt szab. Az előbb említett hitelből történő hitel- törlesztés sem más, mint az adósság speciális átütemezése, csakhogy ez a megoldás nem a hitelező kárára történik. Az adósságkezelésnek ez a módja a mi esetünkben oda vezetett, hogy javultak azok az arányszámok, amelyek azt mutatják, hogy az exportbevételeknek és az idegenforgalom forrásainak mekkora hányada kell a törlesztőrészletek és a kamatok pontos fizetéséhez. Ha csak az exportbevételeket vesszük alapul, akkor a számok igen sokat elárulnak a gazdaság hatékonyságának változásáról is. Kiderül például, hogy az év első háromnegyedében csaknem harmadával többet sikerült külföldön értékesítenünk, mint egy évvel korábban, ugyanennyi idő alatt. Az idén 6 és fél milliárd dollárnyit exportáltunk, kereken 2,1 milliárddal többet, mint tavaly, a Magyar Nemzeti Bank ügyes pénzpolitikája eredményeként pedig „csak” 2 640 milliárd dollárt kellett törlesztenünk. A kettő hányadosa a megítélés legfontosabb mutatója: tavaly 66 százalék volt, az idén 40,6 százalék. Becslésem szerint az év végére ez az arány akár 35-36 százalékra is csökkenhet. Ha az idegenforgalmi bevételeket is idesoroljuk — ez a ráta még kedvezőbb. Vagyis: ha a jó adósmorál versenyképes teljesítménnyel párosul, az az adósságtörlesztés legjobb stratégiája. Már középtávon is. Bácskai Tamás
