Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-10 / 289. szám
1991. december 10., kedd 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Unióimmal koccintottunk Zwack Péterrel A vállalkozó a közjóért is fárad Hét gyermeke van az „egykének” Utazás a létminimum körül Munkanélküliek és pályakezdők A napokban nyitották meg a zamárdi Família Hotel Unicum bárját, amelynek díszvendége Zwack Péter volt. Az ünnepség után . hamisítatlan Zwack-Unicummal koccintottunk, majd beszélgettünk a világhírű magyar vállalkozóval. — Életének volt egy időszaka, amely igen mozgalmas lehetett. Legalábbis az akkori sajtóközlemények erre engednek következtetni. Miként élte meg az említett időszakot, milyen tanulságokat vont le? — Amikor azok a bizonyos újságcikkek megjelentek, nem voltam itthon, keveset olvastam közülük, s amikor már a kezembe kerültek, nem voltak számomra fontosak. Ami az akkori lelkiállapotomat illeti, fel sem merült bennem a visszavágás gondolata. Pedig ha az ember úgy érzi, igazságtalanság történt vele, előfordul, hogy mérlegeli a visszavágás módját és lehetőségét. Én igyekeztem túltenni magam a borongós hangulaton. Azért, amikor júliusban hazajöttem, egy kis szorongással mentem ki az utcára: „Vajon mit tart rólam a közvélemény?” Tíz métert sem haladtam, amikor egy járókelő rámköszönt, és megkérdezte: „Zwack úr, hogy van?” Egy másik az egészségem iránt érdeklődött, egy harmadik pedig biztatott: nincs okom az elkeseredésre. Nos, ez a fogadtatás óriási hitet adott, s ismét arra a következtetésre jutottam, hogy ez az ország nagyon egészséges és sokat érdemel. — Az Unicum, e sajátos magyar eredetű rövidital világszerte ismert és kedvelt. Története összefügg a Zwack családéval. Hallhatnánk erről valamit? — Én nem sokat foglalkozom családtörténettel, noha kétségtelen, érdekes dolog. Új fejezet kezdődik a magyar mezőgazdaság történetében. Olyan változások sora, amely alaposan átrajzolja a tulajdonosi rendszer térképét is. A napjainkban zajló jogalkotói folyamat fényében ugyanis meglehetősen nagy biztonsággal előrejelezhető az agrárgazdaságok fejlődésének néhány fő iránya. Egyfelől az, hogy a mező- gazdasági üzemrendszerben nőni fog a néhány tucat hektáron működő középparaszti gazdaságok száma és aránya, ez utóbbi azonban nemigen fogja meghaladni a földterület 20 százalékát. Másfelől minden bizonnyal állandósulni fog a részmunkaidős (háztáji és kisegítő) gazdaságok száma. Mintegy másfél millió ilyen földparcella lesz, és ezek a földterületnek mintegy 10-15 százalékát foglalják majd el. S harmadrészt: az agrárágazatban az óriásfarmoknak, a nagyméretű üzemeknek szintén fontos szerepük lesz, olyannyira, hogy felölelhetik a termőföldnek akár 50-70 százalékát is. A nagytáblás művelésben Azt hiszem, sokan tudják, hogy az Unicumot a 18. században találta fel az egyik ősöm, aki második József udvari orvosa volt. A hagyomány szerint a súlyos beteg császár (akit a magyarok kalapos királynak neveztek) életét meghosszabbította ez a sajátos orvosság, amely 42 fajta gyógyfűből, illetve gyökérből készült. A receptet azóta sem változtattuk meg, mindig a család egy-egy férfitagjának a birtokában van. A reformkorban, 1840-ban alapították a Zwack gyárat Budapesten, amely mindig családi vállalkozás volt (nem lett belőle például részvénytársaság), s a magyar ipar egyik világhírű üzemévé lett, 1948-ig töretlen volt a fejlődése, a két világháború között például a cég legnagyobb piaca már az Egyesült Államokban volt. Az államosítás után külföldre mentünk, pontosabban szöktünk, minden családtag más úton-módon. Az államosított üzemből ezután is exportálták az Unicumot, Zwack Unicum- ként természetesen, s apám pert indított, hogy ezt megakadályozza. Ez afféle precedens per volt, amit megnyertünk, s ettől kezdve csakis az maradó föld azonban szintén elaprózott tulajdoni részekből épül fel, s a tulajdonosok egy része nem közvetlenül a mezőgazdaságban dolgozik majd. Elsősorban a nem mezőgazdasági foglalkozású tsz-tagok nevesített földje kerül be az óriásfarmokba, a falutól távol élők pedig inkább egyéni bérletbe adják földjüket. A tsz-ekből, állami gazda- ságpkból, magántulajdonosok földjeinek egyesítéséből létrejövő óriásfarmok előreláthatólag az általuk felhasznált földnek körülbelül egyharmadát fogják bérelni vagy tulajdoni betétként kezelni. Előrejelezhető az is, hogy jórészt néhány termék nagy volumenű előállítására ■— például búzavagy vetőmagtermelésre, állattenyésztésre — fognak szakosodni. A fölvázolt mezőgazdasági tulajdonosi szerkezet majd a kárpótlási és a szövetkezeti törvény együttes hatására alakul ki. A kárpótlási törvény a mezőgazdaságból az ötvenes és hatvanas években elment családok leszármazottai- nak juttat földtulajdont, amely általunk (akkor már Olaszországban) készített Zwack Unicumot fogadták el a külföldi piacokon. Megjegyzem, az itthon gyártott Unicum, természetesen hamisítvány volt, hiszen a nagybátyám nem az eredeti receptet hagyta itthon. — Eszerint mi a 80-as évek végéig hamis Unicumot iszogattunk. — Ahogy mondja. És hadd tegyem hozzá: pillanatnyilag is kétféle Unicum készül Magyarországon. Az egyik az eredeti recept szerint a Zwack-Buliv (Budapesti Likőripari Vállalat) Kft-ben, a másik, a hamisítvány pedig a most privatizálódó Bulivban. Én szeretném megvenni a cég (az egykori cégünk) másik 50 százalékát, csakhogy az angol United Distillers (UD) is akarja. És félő, hogy ő többet tud fizetni érte, mint én. Ez esetben elég furcsa helyzet alakul majd ki. Továbbra is megmarad a „tejesüvegben” forgalmazott hamisítvány, amit csak itthon értékesíthet; nek, s lesz a hagyományos gömbölyű üvegben kapható Zwack Unicum, amit exportálunk is. — Jelenleg hány helyen mintegy 1-2 millió hektárt érint. A szövetkezeti törvény a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti tagok kezén maradt földet osztja szét a tagok között, azaz nevesíti a tulajdont, s ez mintegy 2-2,5 millió hektárra terjed ki. Az is látható, hogy — különféle okok miatt — a mezőgazdasági üzemrendszer változása nem tudja teljes mértékben követni a tulajdoni rendszer változását. Mindenekelőtt a középparaszti gazdaságok újjászületése előtt tornyosulnak olyan akadályok, mint a tanyarendszer fejletlensége, illetve az agrár-kisvállalkozás nagy kockázatától való félelem. Az említett két törvény hatásaként megnő az olyan földtulajdon aránya — s elérheti akár a termőterület egyharmadát is —, ahol a tulajdonos nem vesz részt a termelésben. Ilyenek lesznek a faluftl távol élők gazdaságai és a nem mezőgazdasági tevékenységet űző mostani tsz-tagok, a traktorosok, a gépészek stb. nevesített földjei. Ezért a készítenek Zwack Unicumot? — Magyarországon és Olaszországban. — És hol értékesítik? — Egész Európában, Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Brazíliában és Argentínában. — Az államosításkor Önöket itthon tönkretették. Hogyan tudták külföldön újra felépíteni a céget? — Először is, nevünk volt. Másodszor, tőkénk nyugaton. De ami a legfontosabb, szakértelemmel és kemény munkával... — Milyennek látja a magyarországi vállalkozókat? — Tisztelet a kivételnek, de sokukról a véleményem lesújtó. Az a bizonyos újgazdag mentalitás jellemző rájuk, amely sohasem volt szimpatikus. Remélhetőleg majd megtanulják, hogy a vállalkozónak, munkaadónak kötelességei is vannak. Mindenekelőtt a munkavállalókkal, de az egész társadalommal szemben. Kötelessége a közjóért fáradozni. Ebben szeretnék jó példával elöljárni. Nemcsak azzal, hogy a Zwack-Unicum Kft-be nyugati körülmények és fizetések vannak, ez azt hiszem, természetes. Sajnos, Magyarországon sok, egyre több a rosszul táplált, sőt éhező gyermek. Jómagam úgynevezett „egyke” voltam, nekem azonban hét gyermekem van, akik a világ különböző részében tanulnak. De úgy érzem, nemcsak a saját gyerekeimre kell gondolnom, ezért a IX. kerületben felvállalunk egy iskolát. Ugyancsak a szociális programunkhoz tartozik, hogy a környezetvédelem végett ingyen, pontosabban a Zwack Unicum költségére motorbeál- litást vállalunk Ladákon, Trabantokon. (Szapudi) földbérlet jelentékenyen bővülni fog. A termelőszövetkezetek nagyobb hányada olyan utódvállalkozásokká bomolhat, amelyekben a volt tsz-tagok zöme vagyoni betétként benthagyja a földjét, s a kárpótoltaktól bérbe veszi a kiadott földeket. Emiatt a következő időszakban a földtulajdon-koncentráció újabb erősödése várható. A „tsz-utód” földhasználó óriásfarmok igyekezni fognak az általuk művelt, bérelt föld tulajdonjogát megszerezni. A tulajdonkoncentrációs folyamatot elősegíti majd a készülő földtörvény is. Ez ugyanis a földbérlőt fogja védeni a mezőgazdasággal nem foglalkozó tulajdonossal szemben, hogy az agrárüzemek működésének stabilitását biztosítsa. Minden bizonnyal sor kerül az állami gazdaságok széles körű privatizációjára is. A föld- tulajdon szerzését külföldiek számára ugyan korlátozni fogják, ám ingatlant korlátlanul szerezhetnek. így közvetlen külföldi tulajdonszerzésre is nyílik lehetőség. Természetesen egyes termelőszövetkezetek is keresik a külföldi partnereket, akiknek különösen érdemes fölvenni a kapcsolatot a kiváló kelet-európai összeköttetésekkel rendelkező mezőgazdasági termelési rendszerekkel. Mohácsi Kálmán a Pénzügykutató Rt munkatársa Ez év végére jósolták, hogy a munkanélküliek száma meghaladja a 300 ezret, dehát a kelletlenül hívott vendég mindig biztosan eljön, s idegességében még előbb is érkezik... Jövőre a költségvetési tervezetben foglalt hivatalos becslés 480 ezer állástalant ígér, a nemhivatalos számok pedig a 600 ezret sem tartják kizártnak, s ez bizony már nyugati recessziós időszakokban sem gyakorian magas, 12-13 százalékos munkanélküliségi aránynak felel meg. A sereghez havonta tízezrével csatlakozó állástalanok magukban is szomorú látványt nyújtanának, ha egyszerre jelennének meg szemünk előtt, de a legszomorúbb, amikor a gazdaság működési zavarai az ország, a kibontakozás szempontjából olyan értékes tanult fiatalokat tartja távol a gazdasági élettől. Nos, július végéig a munka- közvetítő irodákban 18 ezer fiatal jelentkezett azzal, hogy segítségre lenne szüksége az elhelyezkedéshez, s közülük 65 százalék szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett. Elképzelhető, milyen veszélyek leselkednek az általános gimnáziumok semmilyen praktikus képzettséggel nem rendelkező éretségizett diákjai- ra. Hát még azokra, akiket az általános iskola után próbálnak pénzkeresésre fogni. Nem addig van az! Oda akarod adni a gyereket fodrász- inasnak? Fizess havi 6 ezret a mesternek, akkor kitanulhatja a szakmát. Meglepő, hogy még rosz- szabb az elhelyezkedési lehetősége az egyetemi végzettségűeknek. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mező- gazdasági karának 107 diplomása az idén 12 állásra pályázhatott, a debreceni DATE mezőgazdaságtudományi karán 72 végzősnek 5 állást ajánlottak, a Budapesti Kertészeti Egyetem kertészeti, illetve élelmiszeripari karán végzett 193 diák a háromnegyed része a nyár végén még állás nélkül volt, s az Állatorvostudományi Egyetem 85 diplomása'közül 13 tudott elhelyezkedni. Szeptemberben egyedül Fejér megyében 2700 pályakezdő csatlakozott az addigi 8000 munkanélkülihez, s bár az adatok tendenciózusak, ha azt vesszük, hogy ezeknek a fiataloknak bizonyos hányada nem szakképzettségének megfelelő munkát szerez, illetve vállalkozásba kezd, még mindig — összefoglaló adatok híján is — gyanítható: a tanult fiatalok jelnetős része a mai magyar társadalom hátrányos helyzetű rétegeit gyarapítja, a létminimum alatt élők táborát. Mindenesetre a munkanélküliek 27 százalékát 25 éven aluli fiatalok teszik ki, a pályakezdők aránya pedig a regisztrált munkanélküliek között 54 százalék. Ez a szám meghaladja a húsz éven aluli fekete amerikaiak közmondásosan magas munkanélküli rátáját... Nemcsak az új állások tekintetében hárul rájuk fokozott teher. Ők azok ugyanis, akik többnyire nemcsak nem dolgoznak, nem is laknak. Hol is laknának, hogy is alapítanának családot, amikor az országban az év első felében mindössze 10 ezer lakás épült, s ebből összesen 500 bérlakás. A létminimum alatt élők színes sokasága egyre kevésbé számíthat az állam segítségére. A létminimum hivatalos összegének 7 ezerről 8 ezer forintra emelése valójában senkit sem kötelez. A kormánynak a bürokrácia költségcsökkentésére vonatkozó erőfeszítései nem meggyőzőek. Az igazán sok pénzt faló nagyvállalatok felszámolása részben éppen a munkanélküliség túlságosan rohamos növekedésének elkerülése végett — nagyon vontatott. E nem túl kedvező tendenciák közepette a munkanélkülieknek a segély folyósítására szolgáló úgynevezett szolidaritási alap relatív csökkenésével kell számolniuk. Ebben az évben előreláthatólag 17,5 milliárdot fizetnek ki munka- nélküli segélyre Magyarországon, s az illetékes munkaügyi államtitkár, Schamschula György nem ígéri, hogy ez az alap a segélyezendők számával arányosan nőhet, hiszen már az idén is kevesebb volt a tervezett 22,4 milliárdnál. Ha az alap 7 milliárddal bővül jövőre az ideihez képest, s a munkanélküliek száma a hivatalos becslés szerinti 480 ezer lesz„akkor az érintettek ebből az alapból jövőre havi 4853 forint segélyt kaphatnak. Ennyi pénzből már éhenhalni is lehet... Természtesen vannak társadalmi jelenségek, s ilyen a szegénység is, amelyek körülírásakor a számokkal nem sokra megyünk. Egész bizonyos, hogy Magyarországon jövőre is nagyon kevesen fognak éhenhalni. Az egyházi és polgári családsegítő és jótékonysági szervezetek lassan működésbe lépnek, a szülők eltartják pályakezdő gyermekeiket, a nyugdíjasok eladják parányi telkeiket, kicsiny lakásaikat még kisebbre cserélik, a többgyerekes apák és anyák megpróbálnak még többet dolgozni, a magánszektor fokozatosan felszívja a szakképzetteket vagy életrevalókat. A politikusoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a gazdasági rendszerváltást súlyos társadalmi feszüsltségek kísérik majd, s azok mindaddig velünk lesznek, amíg a foszlányokra lépett szociális védőhálót újra nem fonják. Jókai Géza A Somogy Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a Kaposvári Munkaügyi Kirendeltség kirendeltségvezetöi állására Feladata: Kaposvár és a vonzáskörzetéhez tartozó telepü léseken lévő munkanélküliek ellátásának biztosítása és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetése. A pályázat feltételei: Egyetemi vagy főiskolai végzettség. A pályázatokat 1991. december 21 -ig kell benyújtani a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának (Kaposvár, Fő u. 37—39.) . (209262) Oriásfarmoké és középgazdaságoké a jövő
