Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-10 / 289. szám
1991. december 10., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Egyelőre kérdés: református lesz-e a csurgói gimnázium? (Folytatás az 1. oldalról) A „nagy találkozás” tegnap, a Csokonai gimnázium tanári szobájában zajlott le, az iskola kezdeményezésére. A pedagógusok ugyanis féltek, és félnek ezután is. Féltik az itt megvetett lét, a családi otthon biztonságát, az állásukat. A beszélgetést ehhez mérten nagy érdeklődés előzte meg tanári részről. A református egyház, az épület jövőbeni tulajdonosa képviseletében Bellái Zoltán esperes és dr. Egyed Lajos, az egyházmegye világi főjegyzője jelent meg. Valamint idekívánkozik a helyi polgármester, Szászfalvi László református lelkész személye is. Bellái Zoltán esperes bevezetőjében kitért arra az 1990-es egyházmegyei határozatra, melyben kifejezik igényüket az egykori református gimnázium visszaállítására. Ezen határozat megyei tanácsi, később megyei önkormányzati részről sem talált, törvény hiányában nem is találhatott visszhangra. Az egyház 1992-től tervezi átvenni az intézmény igazgatását. Tervezik visszakapni annak teljes felszerelését, minthogy az államosítás idején fordítva is ez esett meg. Bejelentette: igazgatótanács fogja ellátni a vezető szerepet, és az dönt majd minden állás betöltésére irányuló pályázat elfogadásáról. Nem tudják, és nem is akarják elképzelni a közös igazgatást, nem óhajtanak „árkon túli gyepmesterek lenni”. Nem ragaszkodnak a református hitet valló tanárokhoz, oktathatnak itt más fele- kezethez húzó pedagógusok is. „Nem célunk sem a gyerekek, sem a tanárok utcáraté- tele”,— mondta az esperes. A már beiskolázott diákok számára fakultatív lehetőség, a leendő tanulóknak kötelező lesz a hitoktatás. „Orando” et laborando” — azaz imádkozva és dolgozva, jellemezhetnénk a terem ezt követően felszabadult hangulatát e latin bölcsességgel, amely „megidézése” Szászfalvi László polgármester-lelkésztől származik. Szerinte az előbbire építkezik a második, a tanári kar inkább a szakszerű, lelkes munka mellett tette le a voksát. A gimnázium sokat megért kétszázéves falai között ide-oda röpdöső indulatos vagy néhol higgadt kérdések és feleletek eszenciája egyházi részről: nem ezen a szinten születik majd a döntés. Végezetül egy kiemelt gondolat Laczó János gimnázium-igazgatótól: a volt egyházi tulajdonokról szóló törvény nem emlékezik meg az ingóságokról, így ezeket igényelni egyelőre korai lenne. Megvolt hát a nagy találkozás. Az igazgató elmondása szerint azonban tény: akár merre billenjen is a mérleg, a következő évi felvételi strukturális felépítésében nem lesz változás. Balassa Tamás Gondok között a dél-somogyi kombinát Hatszázzal kevesebben dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról) A vezérigazgató bizakodik. A jövőre gondolva a mernye- szentmiklósi sertéstelepükön holland segítséggel törzstenyészetet hoztak létre: az Eurhibrid A és B vonalával tenyészkanokat állítanak elő. Tervezik, hogy holland közreműködéssel a csurgói telepen is törzstenyészetet alakítanak ki. Az önálló működésre képes üzemegységeikből kft-k alakultak. Erről munkásgyűléseken döntöttek, ahol képviseltette magát a szakszervezeti liga is. A dolgozóknak lehetőséget adtak arra, hogy saját tőkéjük bevitelével is érdekeltek legyenek a működésben. Ilyen kft van már Zalaszentmihá- lyon, Balatonbogláron, Nagybarátiban, az autójavítóban és a meliorációs üzemben, Nagykorpádon, Somogytar- nócán, a sertéstelepeken és a vágóhídon is. Mindannyian kifejezték szándékukat arra, hogy belépnének egy majdani részvénytársaságba, mert csak így találnak biztos vevőt termékeiknek. Amíg például Nagykorpádon takarmányt tudnak termelni, azt átadhatják a sertéstelepeknek, a hízott sertések a vágóhídra kerülnek, s a húst feldolgozhatják, s azzal kereskedhetnek. Az állami gazdaságok és kombinátok az elképzelések szerint rövidesen államigazgatási felügyelet alá kerülnek. A Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát is. Március 31-ig be kell nyújtaniuk az átalakulási programot a Földművelésügyi Minisztériumnak. Nagyatádon részvénytársasági formára gondolnak, sok azonban még a kérdőjel. Hiányzik a földről szóló és a vadászati törvény is. Ez utóbbi különösen érinti a homokhátiakat. .Aggasztó a piaci helyzet is. Terményeik nagy részét ugyan sikerült eladni, de csak veszteséggel. A termelési önköltség, az adottságok miatt nem lehet például búzából kiváló minőségűt termeszteni, alacsonyak a felvásárlási árak, s nehéz megbízható partnerre találni. A vezérigazgató elmondta: kialakulóban van a cserekereskedelem. Ők például a kintlevőségeiket csak szarvas- marhában, sertésben tudták behajtani. Az egykor legjelentősebb hazai burgonytermelő vidéken ennek a növénynek a termesztését sem látják biztosnak a nagyatádiak. A vetőgumó nagy része a tárolókban van. A tavaszig tartó tárolást negyvenszázalékos bankkamat terheli. Tavasszal tehát drágább lesz a vetőanyag. Ebből két dolog következhet: jövőre vagy nagyon drágán vehetünk burgonyát, vagy üresek lesznek a piaci standok, mert nem lesz, aki burgonyát termeljen. Drága gumókkal, nagy költségekkel nem lesz érdemes vele foglalkozni. Ivusza Tamás szerint az agrárolló nagyon szétnyílt. Ez pedig a mező- gazdaság jövőjét fenyegeti. Nagy Jenő Keveset mos a nagy teljesítményű gép Ünnepek előtt a Patyolatnál általában föllendülés tapasztalható. A megszokott ünnepek előtti forgalom azonban az idén mintha kisebb lenne. A lakosság megrendelései évről évre csökkennek, a vállalat most már mosószert, mosogatókat, öblítőszereket is árusít. Kaposváron a szolgáltató sori, aztán a marcali és a barcsi textiltisztító-szalont bérbe adták vállalkozóknak. Az üzem húzóágazata télen a vegytisz- títás. A tavaly üzembe állított több mint hárommillió forintot érő. német gép azonban még ötször ennyi ruhát is ki tudna mosni. Huszonötezernél több lesz a kérelem Kárpótlási finis Dr. Matusik Walter: Sok esetben ki sem derül, hogy miről van szó (Folytatás az 1. oldalról) Az érdemi munka most következik. Felesleges érdeklődéssel nem érdemes zavarni a hivatal munkáját. A hiánypótlásokat pedig az arra kötelezetteknek kell elvégezni, az iratokat pótlólag beszerezni. — Mikorra várhatók az első határozatok? — Talán január végére megkaphatják az első határozatokat az érintettek. A törvény világosan kimondja, hogy a hivatalvezető az ügyintézési határidőt adott esetben meghosszabíthatja. Remélhető, hogy a szabott határidőt kisebb-nagyobb zökkenőkkel tartani tudjuk. — Melyek azok a legjellemzőbb esetek, amelyek miatt hiánypótlásra vissza kell küldeni a kérelmeket? — Az, hogy ráírják a nevet, csatolnak valamilyen iratot és kész. Sok esetben ki sem derül, miről is van szó. Nagyban hátráltatja a munkánkat, hogy az állampolgárok nem tudják, mi a teendőjük. Pedig a kérelem benyújtásához szükséges adatlapcsomagon ott van a kitöltési útmutató, csak el kellene olvasni. A hivatal nem vállalhatja, hogy a saját munkája helyett megcsinálja az állampolgár által elvégzendő feladatokat. — Minden sérelem egyedi. A kárrendezési egységcsomag viszont általános. Hogyan lehet eligazodni a legegyszerűbben ? — Lehetetlen annyiféle adatlapot kitalálni, ahány ügy van. Az adatlapok az összes lehetséges variációra készültek, a kitöltési útmutató világosan megmagyarázza a megfelelő mezők kitöltését. — Mennyire pontosak a kérelmek? Az „A" adatlap az általános, a többi pedig a „különös"? — Pontosan így van. A különös adatlapot, föld esetében az „F” jelűt is nyújtsák be, még akkor is ha csak részadatokat ismernek. Az „A” adatlapon pedig tüntessék fel a személyi adatokat. — Mi jellemző a magántulajdonból 1949. június 8-a előtt elvett vagyontárgyakra? — Sok olyan kérelem érkezik, mely ezekkel a vagyontárgyakkal összefüggésben kéri a kárrendezést. A jelen törvény ezekre a sérelmekre nem vonatkozik. A .kormány már beterjesztette azt a törvénytervezetet, mely az 1939. május 1-től 1949. június 8-ig terjedő időszak alatt a magán- tulajdon sérelmére elkövetett károk részleges kárpótlásával foglalkozik. Kérjük, hogy ne jelentkezzenek még azok, akiket 1949. június 8-a előtt érte sérelem a tulajdonát. — Mi lesz az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásával? — Tudomásom szerint ez a törvénytervezet is a parlament előtt van. Valószínű, hogy a jövő év elején kerül sor ennek az elfogadására. Az 1939. március 11 -e és 1989. október 23-a között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról külön törvény rendelkezik majd. — A kárrendezés első menete tekinthető egyfajta erőpróbának is? — Minden jogszabály végrehajtása egyfajta erőpróba. Ez pedig különösen az. Az iktatás, az ügyiratok gépre vitele sok munkával jár. Most megközelítően 18 ezer ügyiratnál tartunk, ez a hét végére meghaladhatja a 20 ezret, hiszen naponta már csak postán 4- 500 érkezik. A kérelmek elbírálása az igazi munka, ez pedig ezután következik. Mészáros Tamás Nincs fennakadás a közlekedésben Meleg helyzetet még nem okozott a hideg Itt a tél, „röpködnek” a mínuszok, a hó is igyekszik, s nem tudhatjuk, ilyen időben mikor dől ki alólunk a busz, a vonat, az autónk. Májer József, a kaposvári állomásfőnök elmondta, ez a hideg még kevés ahhoz, hogy igazi fennakadást okozzon a vasúton. Mínusz 12-15 fok alatt azonban már várható, hogy gyorsan előjönnek a gondok. A kényes váltók például nem nagyon bírják a hideget. Eddig szinte minden évben baj volt velük. Hamar megdermednek a mozgóalkatrészek, remélhető, hogy az idén segítenek ezen a fagyta- lanító folyadékok. — A minden télen menetrendszerűen megérkező megérkező gond a kocsik fűtése. Reméljük, hogy az idén már nem lesz annyi baj velük: már csak ritkán indítunk gőzfűtéses mozdonyokat, a legtöbb baj ugyanis velük volt. Ma már túlnyomórészt villany- és dízelmozdonyokat működtetünk, s ezek villamos fűtésűek. A hideg idő, fokozottan megmutatja a MÁV házatáján lévő alapvető gondokat: az elöregedett gépparkot, a dolgozók alulfizetettségét télen érezzük majd meg igazán. Már javában tart a téli fölkészülés. Minden berendezést megvizsgáltatnak, megfe- lelő-e a téli üzemre. Minden szolgálati helyen, minden vonalon gondoskodnak a várható fagyokhoz elegendő létszámú személyzetről, s a hó- elta^arító eszközökről. Jónéhány autóbusz már az első napokon megadta magát a hidegnek. Kaposváron a helyi közlekedésben tíz alkalommal volt kimaradás, négy kocsi elfagyott. A város környékén is gondok voltak, az ecsenyi busz fél órát késett, három autóbusznak föltehetően elfagyott a levegőrendszere, késés a hidegből adódóan hét járatnál fordult elő. Kimaradt a reggeli Puszta- szemes—Siófok járat, s Barcs térségében öt autóbusz fagyott el. A megye útjain egyelőre nem kell csúszásveszélytől tartani, hiszen maga a fagyás még nem jelent különösebb változást. Problémák akkor jelentkezhetnek, amikor hosz- szabb fagyás után kissé megenyhül az idő. Az újabb utakat már úgy építették, hogy egy alsó rétegük fölszívja a csapadék egy részét, az öregebb útjainkon azonban előfordulhat csúszásveszély. Megtudtuk, jelenleg 6-8 cm-es a fagy- réteg, ez pedig még nem veszélyes. N. L. Művésztanárok kiállítása A kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet művésztanárainak alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap délután a megyei múzeumban. A tárlatot Pogány Judit színművésznő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Rt lesz a nagybereki gazdaság Az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsa tegnapi ülésén több vállalat és gazdálkodó egység részvénytársasággá alakulásának jóváhagyásával foglalkozott. Ezek között tudomásul vette a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság részvénytársasággá történő átalakulását is.
