Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-09 / 288. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1991. december 9., hétfő Jégverés, költségtakarékos művelés, betakarítási gondok Az alma hatalma Utazás a létminimum körül Nyugdíjasok Évekkel ezelőtt gazdasági kapcsolatainkra alapozva szinte almáskertté akarták vál­toztatni az országot. A nyugati export reményében So­mogyba is bőven jutott a tele­pítésekből. Ám a piac könyör­telen törvényszerűségei miatt a belső fogyasztás maradt szinte az egyetlen értékesítési lehetőség. Az idei év időjárási viszontagságai még jobban elkeserítették a termelőket. Sovány vigasz, hogy Nyu- gat-Európában is fagyok tize­delték a gyümölcsösöket. Me­gyénk három nagy gyümölcs- termesztő gazdaságában kér­deztük: mit hozott az idei év? — A nyár eleji jégverés szinte teljesen elpusztította az idei termést. Hatmillió forintra tehető a kiesett árbevételünk, hiszen a 200-250 vagonnyi termésünkből csak minimális mennyiséget tudtunk étkezési célokra értékesíteni — mondta dr. Borsos István, a Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Szerencse a szerencsét­lenségben az, hogy léalma­ként 8 forintos kilónkénti áron tudták eladni a termésüket. Sajnos, az idei kár kihat a jövő évre is, mert a megemelkedett biztosítási díjat a gazdaság már nem vállalta: nem volt jégkár elleni biztosításuk. — November végére elszál­lítottuk az utolsó tételeket is, aztán megkezdjük a metszést — mondta az igazgatóhelyet­szaoaú pénzváltás December 1-jétől gyakorlati­lag bárki foglalkozhat pénzvál­tással. Az ehhez szükséges engedélyt az MNB területileg illetékes igazgatóságai adják ki, ha a kérelmező legalább két nyelvet alapfokon ismer és rendelkezik megfelelő képesí­téssel. Az átváltóhelyek valu­tavételi árfolyamai nem, el­adási árfolyamai viszont meg kell, hogy haladják az MNB deviza-középárfolyamát. Népfőiskola Népfőiskolái oktatás kezdő­dött Szolnokon a Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédeli Szövetsége és a kistermelők megyei szervezetének rende­zésében. A kéthetenként meg­tartott foglalkozásokon terme­lési, technológiai, értékesítési, pénzügyi és adózási témákról hangzanak el előadások. tes. A Kutasi Állami Gazda­ságban a 290 hektár ültet­vényben 843 vagon termést szüreteltek és értékesítettek. Étkezési célokra 60-70 va­gonnal sikerült eladni, a többi ipari felhasználásra került. — Nagy kereslet volt léal­mára, hiszen az európai al­maültetvényeket erős fagyok tizedelték — mondta Varga László igazgató. — Exportra 488 vagon, belföldi felhaszná­lásra 355 vagon termésünk került. Az ipari feldolgozású termésnél sikerült 9,50 forin­tos átlagárat elérnünk. A kutasiak ültetvényeiket a diákmunka igénybe vételére alapozták. Sajnos, az idén már csak a kaposvári keres­kedelmi szakközépiskola tanu­lói szüreteltek, s a jó termést a részes művelést vállaló dol­gozók és a lakosok mentették meg. Ez a vállalkozási forma teszi lehetővé a jövőben a nagy értékű gyümölcsös fennmaradását, hiszen a gaz­daság csak az agrotechnikai feladatokat látja el: a kézi munkaerő már a vállalkozó dolga. — A részes műveléssel jobb minőséget tudunk elérni. Példa erre, hogy az idei érté­kesítések során az exportal­mánál sikerült 28-30 forintos árat elérni. A kutasiak eddig a hagyo­mányos fajtákkal jelentkeztek a piacon. Á magasabb köve­telmények fajtaváltásra kész­November 27-én megjelent „Gazdára talált erdők” című írásomban elejtettem egy mondatot, amely így szólt: „az erdőből csak az nem lopott fát, aki nem akart.” Ez a megálla­pítás hatalmas felzúdulást kel­tett erdészkörökben. Maga a cikk a Sefag átalakulásáról szólt, arról, hogy mostantól sokkal inkább gazdája tud lenni az erdész a rábízott terü­letnek mint eddig, amikor az erdőbe jóformán ki sem jutott a sok papírmunkától. A fenti mondatot a szakmán belül úgy értelmezték, hogy én őket, erdészeket teszem fele­lőssé, hogy hagyják lopni a fát, nem figyelnek, nem őrzik, hanyagok. Természetesen ezt nem így gondoltam, hisz tu­dom hogy működik a védelmi szolgálat, az erdészek éjjel­nappal, szombaton és vasár­tetik őket. Hamarosan 35 hek­tár modern fajtákkal beültetett terület fordul termőre. Ezekkel az igényesebb piacokon is versenyképesek lesznek. Somogy délnyugati szegé­lyén már jó ideje a gyümöl­csösökből próbálnak megélni. Épp ezért oly nagy az alma hatalma a vései szövetkezet­ben is. — Ha panaszkodni akarok, akkor azt mondhatom, hogy a korábbi évekénél sokkal ke­vesebb termett az idén, de ha dicsekednék, akkor fogalmaz­hatok úgy is, hogy több, mint tavaly — mondta Lébár Béla, a szövetkezet elnöke. Kétszáz hektár almásukban nap is járják a területet, de hi­ába. Aki fát akar lopni, az ak­kor is lop, ha minden bokor­ban lesz egy őr. Ráadásul, mindezt a két riportalany kije­lentésének tulajdonították, holott ők ilyet valóban nem mondtak, sem olyat, hogy a művelők és a használók gyű­lölnék egymást. De ezt nem is kell mondani, anélkül is köztudott, hogy az erdőkből igenis lopják a fát. Csakúgy, mint az építkezé­sekről a cementet vagy a kö­zértből a cigarettát és a kávét. Lopnak, mert megfizetni nem tudják. A fatolvajok létezését maguk az erdészek sem vitat­ják, hisz a kártételük évente milliós nagyságrendű. 1990-ben a Sefagnál 29 tetten- ért elkövetőt adtak át a rend­őrségnek, akik 10 millió forint értékű kárt okoztak. Idén 9 tol­220 vagon termést szüretel­tek. Ennek mintegy 20 száza­lékát sikerült belföldi étkezési piacokon értékesíteni. Sajnos, az ipari feldolgozásra eladott léalmáért is csak október vé­gén sikerült magasabb árat kapni. A gyengébbre sikere­dett termésükről és a jövő kilá­tásairól az elnök a következő­képp vélekedett: — Kénytelenek voltunk költségtakarékos módszere­ket alkalmazni, ekkora termést műtrágyafelhasználás nélkül értünk el. A 250 embernek itt és ebből kell a jövőben is megélnie. Mészáros Tamás vájt kaptak el, de még vissza­van a karácsonyfa-szezon, amikor sokan megpróbálják olcsóbbá tenni a fenyő be­szerzését. Már előre reszket­nek a csemetések, de nincse­nek biztonságban az idősebb fák sem, hisz sokan egysze­rűen levágnak a nyolc-tízmé- teres fa csúcsából akkorát, amekkora jó karácsonyfának. A csonkok pedig ott meredez- nek hasznavehetetlenül és csúful, míg az erdészek ki nem vágják végleg. És hiába a megerősített szolgálat, az ál­landó őrzés, a tolvajok csak igen kis százaléka bukik le. Hisz aki egyszer már elhatá­rozta hogy fát lop az erdőből, az biztosan meg is próbálja. Az erdészekkel együtt szívből remélem, csak keveseknek sikerül. Varga Ottó Miközben az árszínvonal emelkedés hivatalos adatok szerint meghaladja a 37 szá­zalékot (s ez a tény az inflá­ciós ütem növekedésének megállapítását jelenti) a létmi­nimum számítások azt mutat­ják, hogy sem a bérek, sem a nyugdíjak nem tudnak lépést tartani az áremelkedésekkel. Ez pedig az elszegényedés maga. A Központi Statisztikai Hiva­tal szerint júniusi árakon szá­molva egy kétgyermekes csa­lád megélhetéséhez 29 205 forint kellett. Ugyanez a szám az Újpesti Családsegítő Köz­pont számításai szerint 31 409 forint volt. Az abszolút szá­moknál azonban jellemzőbb a tendencia. A létminimum az előző év azonos időszakához viszonyítva 28,8 százalékkal nőtt. Négytagú mintacsalá­dunknak tehát idén nyáron 7041 forinttal többet kellett volna keresnie, mint egy évvel korábban. Ha ez nem tötént meg, akkor a különbség csak a gyengébb öltözködésben és táplálkozásban, a lakáskar­bantartás, a szórakozás elma­radásában jelentkezhet. Annak ellenére, hogy az ál­lam a közoktatáson és a gyermekintézmények juttatá­sain keresztül, valamint más szociális csatornák útján egy gyermek megélhetési költsé­geiből még mindig 36.7 száza­lékot vállal, a kisgyermekesek helyzetének további romlá­sára lehet számítani. Még rosszabbak a nyugdí­jasok kilátásai. Ebből a szem­pontból a volt párttitkár hely­zete alig különbözik a volt se­gédmunkásétól vagy középis­kolai tanárétól. Felgyorsult a nyugdíjasok táborának növe­kedése is. Az ötvenéves H. Gabriella ügyvédnő az 52 esz­tendős H. Sára gépírónővel egyidőben került kényszer- nyugdíjba, amikor a kiadóvál­lalatot, amelyben eddig dol­goztak, utolérte a karcsúsítás démona. Előbbi magánpraxist keres, de mivel nem rendel­kezik a szükséges irodai hát­térrel és klientúrával, valószí­nűleg a nyugdíjasok táborát szaporítja majd, utóbbi, hiába dolgozik a legkeresettebb szakmák egyikében, a lét- számstoppok és életkora miatt már nincs versenyben. A létminimum alatt élők nö­vekvő táborát a nyugdíjasok és kisgyermekesek, az egy- szülős családok és a nagycsa­ládok, a pályakezdők és a munkanélküliek alkotják. Míg a most tárgyalt új adónemek, beleértve a földadót és az új gépkocsiadót, őket föld és gépkocsi hiányában nem na­gyon sújtják, az adórendszer látszólagos progresszivitása dacára sem kíméli legtöbbjü­ket. Jelen áldozatai például a létminimumon élők, a kama­tadó visszamenőleges beve­zetésének, mely minden ko­rábban OTP kölcsönnel épít­kezni vagy gyarapodni pró­báló családot érint. Tekintsük példának az egyedülálló nyugdíjast, akinek létminimuma jelenleg 9611 fo­rint, de aki 7000 forint körüli összeggel számolhat csupán, ha nincs elérhetőségi körében egy szociális foglalkoztató, ha nem adja ki két kis szobája egyikét albérletbe vagy nem kap pénzt a gyermekeitől. Ha ő, az egyedülálló átlagnyugdí­jas, négy évvel ezelőtt felvett egy jelentősebb kölcsönt az OTP-től a gáz bevezetésére, a fűtés korszerűsítésére vagy egyszerűen lakásfelújításra, akkor ma saját erejéből a re­zsijét sem tudja fizetni. Ésettanulmányként álljanak itt özvegy R. Zsigmondné ta­tabányai lakos, hetvenegy éves egyedülálló nyugdíjas adatai. Az átlagosnál több szempontból kedvezőbb hely­zetben lévő idős hölgy 7996 forint nyugdíjat vesz át ha­vonta, s „ebből” csupán re­zsire (lakbér, biztosítás, közös költség, fűtés, melegvíz, gáz, víz, telefon, villany) 8884-et fi­zet ki. A részletekkel hadd ne fá­rasszuk az olvasót. Eléged­jünk meg annyival, hogy R. Zsigmondné nem fog éhen- halni, mert a 2700 forintos havi fűtési díjat csak fűtési szezonban kell fizetnie, egye­lőre van némi mellékjöve­delme, mert egy kisszövetke­zet számára borítékokat ra- gasztgat. Ennek a kifejezetten városi hátterű, kiegyensúlyo­zott és energikus özvegyasz- szonynak tehát nincs mitől félnie. Különben is úgy tartja: kilói­ból van mit leadni s hetven év felett az ember már nem vesz új ruhákat. Esete azonban sajnos még csak tipikusnak sem mondható. Ugyanis ma már a 17 százalékot sem éri azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik kiegészítő kere­settel rendelkeznek. (Folytatjuk) Jókai Géza Ellenőrzés ide, védelmi szolgálat oda Fatolvajok pedig vannak Megkérdeztem Solymosi Gézát, a Balatonlellei Autó­szerviz vezetőjét: hogyan bir­kóznak az autósok a magas javítási költségekkel? — Egyre nehezebben — mondta — Gyakran tapasztal­juk, hogy vizsga előtt a tulaj­donos elhozza kocsiját egy előzetes hibafelmérésre. Ami­kor megtudja, hogy mibe kerül a javítás, azt mondja: „ennyi­ért már nem éri meg”. A nemrég megemelt benzin­ár után ismét kilátásba he­lyezték az üzemanyagár növe­lést. Bevezetik a gépjárműa­dót, emelik a biztosítást, sőt egynémely önkormányzat már azt tervezi, hogy megadóz­tatja a lakások előtt parkoló autókat is. Néha úgy tűnik, hogy a döntéshozók szemé­ben az autósok azok, akikre, ha megszorul az államkassza, különösebb gond nélkül lehet rakni a terheket. Ha az autó­sok kiszámolnák, hogy az ál­lam mennyivel terhelte meg őket, maguk is elcsodálkoz­nának, hogyan bírták. Ha pe­dig számbavennék azt, hogy mit kaptak ezért. Az említett balatonlellei szerviznek a Merkur pénz hi­ányában három személygép­kocsit adott azzal: értékesít­sék és teremtsék meg belőle a garanciális költségek fedeze­tét. Jó lenne már végre alapo­san megnézni, hogy mit bír­nak el az autósok. Ha kiesné­nek a forgalomból az állítólag már régóta nem luxuscikknek számító magángépkocsik, Magyarország megbénulna; a tömegközlekedésnek ugyanis sem a színvonala, sem a ka­pacitása nem felel meg az igényeknek. VÁSÁROLJON NÁLUNK — kárpitozott bútorokat — sarokgarnitúrákat — szekrénysorokat — kiegészítő bútorokat VISSZANYERHETI a megvásárolt bútor árának a felét. Sorsolás havonta Ő már MEGNYERTE: Lógrádi Istvánná Kaposvár, Toponári út 158. KIADÓK a belváros központjában iroda- és raktárhelyiségek. Érdeklődni: Lakberendező Ipari Kisszövetkezet Kaposvár, Berzsenyi u. 15. Tel.: 15-565,17-222 (209239) Rendkívüli kedvezménnyel vásár a KAPOSKER-nél! A Kapos Kereskedelmi Vállalat boltjai­ban 1991. december 9-töl nagy áren­gedménnyel vásárolhat élelmiszere­ket, vegyi árukat, vegyes iparcikkeket. Minden bolt más-más terméket kínál 20—30—40%-os árengedménnyel! A megye minden pontján KAPOSKER! (209237) (Szegedi)

Next

/
Thumbnails
Contents