Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
1991. november 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gerjedő húsárak Nagyobb a pszichózis, mint a válság? Alig egy éve, hogy különböző torlódások miatt úgynevezett „húshelyzet” alakult ki az országban. Tavasszal még gyors kormányzati intézkedéssel lehetett volna rendezni a dolgokat, de a nyár során meghirdetett „akció” csak növelte a feszültségeket. A feldolgozóüzemek esetenként már csak import sertések vágásával tudják biztosítani külpiacaik megtartását. A kaposvári húskombinát az ismert okok miatt nem vásárol fel mintegy heti 7000 darab sertést, ennek ellenére nincs túlkínálat a dunántúli termelők körében. A hiányhelyzet a csillagos égig emelheti a fogyasztói árakat? Egyes húsipari vállalatok máris bejelentették a tőkehús és a húskészítmények újabb áremelkedését. A somogyi helyzetről kérdeztük az érintetteket. — A nyári, kedvezményes értékesítési akcióhoz sem csatlakoztunk, most sem emeljük a fogyasztói árakat — mondta Lukács György, a Ka- poshús Kft kereskedelmi igazgatóhelyettese. A kft csak abban az esetben módosít eddigi árain, ha drasztikus áremelkedések növelik költségeiket. A dolgozói juttatások keretében értékesítésre kerülő termékeiknél termelői árszintre emelik a fogyasztói árakat, de a kereskedelmi partnereiknél nem terveznek változást. — A „valakik” által provokált árjátékokhoz nem partner a Kapóshús kft — summázta a véleményét Lukács György. Mezei István, a Knakk Kft kereskedelmi vezetője elmondta, hogy hétfőtől egyes fővárosi kereskedelmi partnereik emelték az árakat. Somogybán várhatóan csak december elsejétől emelik 7-10 százalékkal a tőkehús árát. — Úgy látszik, egyfajta vállalati taktikázás folyik jelenleg. Végül is azonban a piactól, a kereskedelmi fogadtatástól függ minden — vélekedett Mezei István. A regionális húsüzemek is kénytelenek lépést tartani az országos helyzettel. A bala- tonfenyvesi Berek-Hús Kft tegnaptól 6 százalékkal emelte a tőkehús és a kiemelt húskészítmények árát. Fuchs János ügyvezető igazgató elmondta, hogy saját boltjukban viszont továbbra is nagykereskedelmi áron árusítanak. Hogy nagyobb a pszichózis, mint a tényleges válság, mi sem bizonyítja jobban: Fonyód és Balatonfenyves térségében mintegy 60 darab sertést vásároltak fel magánvágásra 80 forintért élősúly-ki- logramonként, levonás nélkül. Ekkora árat az élelmiszer-feldolgozó vállalatok nem tudnak fizetni még az exportképes árualapért sem. Marad a fogyasztó számára szomorú tény: ismét „gerjednek” a húsárak. Mészáros Tamás MM ű fialt Lepénzelték a nyomozót Marcaliban széltében-hosz- szában beszélték, hogy valakit azért hagytak futni, mert lepénzelte a nyomozót. A hír igaznak bizonyult. Dr. Dégi Endre, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese tájékoztatta lapunkat a részletekről. — A Marcali Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást folytatott a január 25-i böhönyei betöréses lopás ügyében. A vasboltból kirakatbetörés útján 98 ezer forint értékű műszaki cikket loptak el. Miklós Péter hadnagy, a marcali kapitányság bűnügyi nyomozója végezte a nyomozást társaival. .Eljutott addig a körig, amely számításba jöhetett. D. József marcali lakost és két társát beidézte kihallgatásra. A három személy tagadta a cselekmény elkövetését. Ezután Miklós Péter fölkereste D. Józsefet a lakásán, és ajánlatot tett: ha átad neki 500 ezer forintot, akkor el tudja intézni, hogy kivonhassa magát a felelősségre vonás alól. — És meg is kapta ezt a pénzt? — D. József tanácskozott a szüleivel; Miklós Péter egyébként nekik is megismételte az ajánlatot. A család arra az álláspontra jutott, hogy 200 ezer forintot adnak át a nyomozónak. Ő ezt az összeget fölvette, a nyomozást pedig a tettes ismeretlen volta miatt megszüntette. Nem tette meg mindazt, ami a három elkövető bűnösségét bebizonyította volna. — Hogyan derült ki a megvesztegetés? — Beszédtéma volt Marcaliban. A család egyes tagjai ugyanis olyan megjegyzéseket tettek: D. József azért kerülhette el a felelősségre vonást, mert Miklós Pétert lepénzelték. A Marcali Rendőr- kapitányság vezetői tájékoztatták erről a megyei rendőr-főkapitányság vezetését. Én magamhoz kértem az ügyet, felülvizsgáltuk, majd elrendeltem a nyomozás további folytatását. Ezt a főkapitányság bűnügyi osztályára bíztuk. Ismét beidéztük azokat, akik számításba jöhetnek, megismételtünk nyomozati cselekményeket, újabbakat rendeltünk el. 6. József két társa beismerte a betörést a böhönyei vasboltba. D. József tagadja a cselekmény elkövetését, a kihallgatás közben azonban elmondta, hogy lepénzelte Miklós Pétert. — Hogyan intézkedett a rendőr-főkapitányság? — Megtesszük a büntető följelentést Miklós Péter ellen vesztegetés miatt a nyomozó hivatalnál, s a főkapitány úr pedig azonnali hatállyal elbocsátotta a testületből. Miklós Péter 1991. február 1-jén került a rendőrséghez, s még próbaidős nyomozó volt. Korábban honvédtisztként szolgált. Eljárás folyik ellene bántalmazás hivatalos eljárásban címen. Lajos Géza Kirakják a hófogó rácsokat A közelgő télre készülve a KPM munkásai folyamatosan szerelik össze az utak mentén a hófogó rácsokat. A technika ezeknél a lehető leghagyományosabb, ám a kopott faszerkezetek még így is — felfogva nagy tömegű havat — nélkülözhetetlen segítőtársai a téli utak autósainak. Felvételünk Somogysárd határában készült. (Fotó: Lang Róbert) Folytatódik a gépkocsi-betakarítás Knock out az autósoknak A KOCSIKAT EGY ÉVIG ŐRZIK — Az az igazi siker, ha hoppon maradunk — mondta Németh István, a kaposvári közterületfelügyelet vezetője —, s mire odaér az autómentő, már nincs mit elszállítani. Hiszen nem az a célunk, hogy minél több gépkocsit be- gyűjtsünk. Eddig mintegy 80 elszállításra „előjegyzett” gépkocsiról „maradtunk le”, mert a tulajdonosaik az utolsó pillanatban mégis úgy döntöttek: kifizetődőbb számukra, ha gondoskodnak a jármű megfelelő tárolásáról. Persze még így is jócskán van dolgunk. Október 2-án került sor az első, 30 napnál tovább engedély nélkül közterületen hagyott jelzés nélküli gépjárművek elszállítására, s ez azóta is folyamatosan tart. A begyűjtött gépkocsikat a Volán-telepre viszik; a felmerülő költségek és a bírság kifizetése után ott veheti át a tulajdonos. A szállítási költség mintegy 1200-1300 forint (ez csak Kaposvár belterületére vonatkozik), s a napi őrzési díj 200 forint. A jármű tulajdonosa ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek, ez további 3000 forintig terjedő pénzbírságot jelent. — Találkoztunk olyan gépkocsitulajdonossal, aki mellényzsebből fizetett, de volt olyan is, aki inkább veszni hagyta autóját, mondván, ennyit nem ér az egész... Egy évig őrzik a kocsikat, s ha addig nem jelentkezik a tulajdonosa, a járműveket értékesítik. Az értük kapott összeget — természetesen a költségek és a bírság levonása után — öt évig elkülönített számlán kezelik, s az elévülési időn (két éven) belül még hozzájuthat a tulajdonos. Ha még ekkor sem jelentkezik, felhasználják fejlesztési célokra a pénzt. N. L. Eredményes választás Tengődön Amíg két héttel korábban a választópolgárok 37,9 százalékos részvételi aránya miatt érvénytelen volt az időközi polgármester- és képviselőválasztás Tengődön, a hét végén megtartott újabb fordulón a 35 százalékos részvétel is elegendő volt. A szeles, esős vasárnapon 532 választópolgár közül 187-en voksoltak a három polgármester- és a tíz képviselőjelöltre. A jelöltek közül a független Vincze László kapta a legtöbb szavazatot, így ő lett az utóbbi egy évben sok vihart megért Tengőd község polgármestere. Képviselő-testületi tag lett Csősz Zoltán, Furján Jenő és ifj. Varga Jenő. K. J. Ügyészek találkozója A nyugodtabb hétköznapokért • • Ugyeletet tart a Polgári Védelem (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős személycserékkel is számolni kell a közeljövőben. A bizonytalanságot csak erősíti, hogy a parlament az elmúlt időszakban semmilyen bizalmat nem tanúsított az ügyészséggel szemben — hangoztatta az előadó —, márpedig így nem tudnak tartósan az elvárásoknak megfelelően dolgozni. Jelentős a teher, de a zavartalan munkavégzés feltételeit valamilyen módon meg kell teremtenünk — mondotta végezetül a legfőbb ügyész helyettese. Egy esetleges kitelepítés majdnem 29 ezer embert érintene Somogybán. Annak a 21 határmenti településnek a lakóiról van szó, akiket egy háborús veszély elsőként súlytana, — tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Németh Gyula alezredes, a Polgári Védelem megyei parancsnoka. Megtudtuk: a kissé nyugodtabb, de még mindig bizonytalan határhelyzet miatt megerősítették a szolgálatot. A helyi postahivatalok be- zártával eddig a távbeszélő-szolgáltatás is megszűnt, a falvak négy óra után gyakorlatilag teljesen el voltak zárva, sem telefonálni, sem te- lexezni nem lehetett. — A tarthatatlan helyzet megszüntetésére tegnaptól minden település önkormányzatát segélyhívó URH rádiókkal láttuk el. Csurgóra három, Barcsra négy tisztet küldtünk, hogy a huszonnégy órás szolgálat keretében ügyeljenek, és tájékoztassák az ott lakókat az esetleges teendőkről. — Aggasztóbbá vált volna a helyzet? — Erről szó sincs! Sőt, szeretnénk, ha az egésznapos szolgálat felállítása után a határ menti falvak és városok lakóinak nőne a biztonságérzetük, tudnák, hogy ügyelnek rájuk, és a helyzet válságossá fordultával van hová menniük. Ugyanakkor a rádiórendszeren nemcsak minket tudnak hívni, az orvost, mentőt, tűzoltót is elérik. Bízunk benne, hogy még erre sem lesz szükség... B. Zs. VITA AZ OKTATÁSI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL Megkondították a vészharangot (Folytatás az 1. oldalról) Az iskoláknak a nyilvánosság előtt kell működniük — erre ad biztosítékokat a törvénytervezet; emellett egyértelműen deklarálja, hogy az iskola a gyermekekért van, így autonóm fejlődésüknek kell elsőrendűen érvényesülnie. A nevelési-oktatási felelős tevékenység a pedagógus önálló személyiségét feltételezi és szorgalmazza. Az előadó hangsúlyozta: e törvénytervezeti elgondolás úgy szabályoz és ad perspektívát, hogy a gyermek és a pedagógus autonómiáját han- giztatja, nem pedig az intézményét, mint szervezeti egységét. A nemzeti alaptanterv — így a tankötelezettségi korhatár megváltozatása, a vizsgarendszer bevezetése, a pedagógusokkal szemben támasztott követelmények — kapcsán Kádárné Fülöp Judit kitért számos részletkérdésre. Megemlítette a területi oktatási központok létrehozását, a pedagógiai képesítések határozottabb megkövetelését, az iskolaszékek felállítását; ezek a legfontosabb tervek közé tartoznak. Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára élesen kritizálta a törvénytervezet több pontját és általában a közoktatás mai helyzetét. Véleménye szerint ez nem az a tervezet, amelyről korábban konszenzus született a pedagógusok körében. Kifogásolta, hogy megvitatására csupán december 10-ig kaptak határidőt a szakemberek. Ehhez a véleményéhez később többen csatlakoztak. Felemelte szavát az 5 éves kortól kezdődő tankötelezettséggel szemben, mert szerinte ezzel az óvodák és az ellátás ingyenessége került veszélybe. Fellépett az oktatás úgynevezett piacosítása ellen, mert a gyermeknek alanyi joga a tanulás. A néhol kiélezett hangvételű előadásban elhangzott az is: a szakszervezet szerint nincs oktatáspolitikai koncepció. A szakszervezeti tisztségviselő kifogásolta az oktatásügy jövő évi központi pénzügyi előirányzatának az összegét, az 5 százalékos dologi és a 10 százalékos bérautomatizmus alacsony mértékét az iskolákban. Veszélyes ellentmondásláncolatot fedezett fel Szöllősi Istvánné abban is, hogy az iskolák fenntartási ügyeiben az önkormányzatok is konfrontálódhatnak egymással és a kormánnyal, valamint a szülőkkel. A Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára bejelentette: november 22-re meghirdették a magyar közoktatás napját, amelynek védnökségét Göncz Árpád köztársasági elnök vállalta, és átadják Szabad György házelnöknek a 300 ezer aláírást tartalmazó petíciót. Végül arra kérte a résztvevőket, hogy kérjenek időt az oktatási törvény tervezetének alapos megvitatására. A pedagógustanácskozás az oktatásügyért aggódó, számos javaslattal fejeződött be. Varga Zsolt
