Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

1991. november 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Eső áztatta földeken nehéz dolguk van a munkagépeknek Kombájn-próbáló napok (Folytatás az 1. oldalról) Horváth Gyula gépét való­ban a mező melletti kukorica­föld közepében találjuk, éppen a mellette álló traktor pótkocsi­jára ömleszti a Claas dominá- tor gyomrában tárolt kukorica­szemeket. Ahogy közelebb érünk azt látjuk, hogy a gép kereke ten­gelyig süllyedt a sárban. Mö­götte a Rába-Steiger is hiába rángatja, a sár fogságába esett masina nem tud szaba­dulni: feszül a drótsodrony, felbőgnek a lóerők, a kombájn minden eresztékében ropogva végre lassan megindult hátra­felé. —. A kombájn ötéves, és éppen ennyi ideje dolgozunk együtt — mondja Horváth Gyula, miközben aggódva nézi a szerkezet alját, elejét: nem sérült-e meg valami. — Közeledik a tél és még nem tartunk a kukoricabetakarítás felénél. Igyekezni kellene, de az időjárás mindig közbeszól. Előtte is ilyen géppel dolgoz­tam, az tizennégy évig szol­gált a tsz-nél. Megbízható szerkezet, de azért mindig akad rajta mit tenni... Közben a Rábának ismét akad dolga: a változatosság kedvéért most a kukoricával megrakott Zetor ragadt a sárba. Vigyázva lépkedünk a tó­csák között. Kísérőink ag­gódva kémlelik az eget: nyu­gatról újabb esőfelhők köze­lednek, szemből azonban már kisütött a nap... — November végére az összes kukoricának a mag­tárba kellene kerülni, de nincs hely, még nem tudtuk eladni a búzát sem — mondta Erdélyi Lajos tsz-elnök. — Több kuko­rica termett, mint ahogy ter­veztük, a bevétel azonban — az olcsó ár miatt — még egy átlagos évitől is messze elma­rad. Nemhogy hasznunk nincs, lassan még a költségeink sem térülnek vissza. Az időjárás nehezíti a betakarítást, de szeretnénk már az idei ter­mést is a tárolókban látni, hisz akkor biztosabbá válik a ke­nyerünk... Barna Zsolt ERDÉSZ-VADÁSZ-TANÁCSKOZÁS Négyszeres vadállomány, sokszoros vadkár Lassan már megszokhattuk, ha valamiből kevés van az a baj, ha sok, akkor az. Nincs ez másként a vadállománnyal sem. Most éppen ott tartunk, hogy annyi a szarvas, az őz és a dámvad erdeinkben, hogy szinte lehetetlenné teszik a normális erdőgazdálkodást. Persze ez nem mindenkinek baj, a vadásztársaságok épp ebből élnek, hiszen sokkal szí­vesebben mennek a nyugati vadászok az olyan területekre, ahol válogathatnak a kilövendő szarvasok között, mint az olyanokra, ahol hetekig kell bóklászni az erdőben, hogy egyáltalán lássanak egy szarvast. Az érdekeket azonban egyeztetni kell, mert az lenne az igazán jó, ha mindenki megtalálná a számítását. Az erdőgazdaság, a vadásztár­saság és a vadász is. Tegnap Kaposváron ezért jöttek össze a területtel rendelkező va­dásztársaságok elnökei és az erdészetek vezetői. Szántó Gábor bevezetőjé­ből azonnal kiderült, hogy Somogybán mintegy három­négyszerese a nagyvadállo­mány a kívánatosnak. Ennyi vad kártétele hatalmas, s ez mind gazdasági, mind pedig környezetvédelmi érdekeket is sért. Gazdasági kihatása oly mértékű mára, hogy szinte le­hetetlen az ésszerű erdőgaz­dálkodás ezeken a területe­ken. Különösen igaz ez Dél-Somogyban Nagyatád, Barcs és Lábod térségében. Mára már ott tartanak, hogy a térségben 70 ezer köbméte­res véghasználati korlátozást vezettek be, vagyis ezt a mennyiséget nem vághatják ki! Ez azonban már csak a végeredménye egy hosszú fo­lyamatnak, amely ott kezdő­dött, hogy egyidőben futtatták fel a fakitermelést és a vadál­lomány szaporítását. Aztán később az új telepítéseket ez a felszaporodott állomány tönkretette. A szarvascsapa­tok útját lerágott csemetések, kérgüktől megfosztott többé­ves fák jelzik, s az erdészek tehetetlenül nézik a pusztítást. A vadászoknak erről termé­szetesen más a véleményük. Az erdők egyébként is elha­nyagoltak, s ugyanez áll a fia­tal állományra is. Kovács László, a csurgói VT elnöke szerint sok helyen a csemeté- seket benőtte a gaz, s ebben a dzsungelben valóban jól érzi magát a vad. Mert az olyan helyeken, ahol az erdőt tisz­tességesen gondozzák, a csemetésekben nem burján­zott el az aljnövényzet, ott nem maradnak meg a szarva­sok és az őzek, így a kártéte­lük kimutathatóan kisebb. Ab­ban egyetértenek a vadászok is, hogy ritkítani kell a kérődző nagyvadak állományát. Igen ám, de hol milyen mértékben? Mert könnyű azt mondani — tette szóvá dr. Pallér Endre — hogy 30 százalékkal több szarvast kell kilőni a megyé­ben, de részletesen senki nem mérte föl, hogy hol, mennyivel többet kell kilőni? Előfordul­hat, hogy olyan területen kerül több szarvas puskavégre, ahol amúgy nem sűrű az állo­mány, máshol pedig, ahol va­lóban szükség lenne a ritkí­tásra, ott nem lőnek ki eleget. Hol sok a bika és hol a tehén? Senki sem tudja pontosan. Ezt megerősítette dr. Divi- ánszki János, a Somogy Me­gyei Vadászok Szövetségé­nek elnöke is. Szerinte sem lehet pontos adatok nélkül mi­nőségi munkát végezni. Ha pedig program nélkül nekies­nek a szarvasállomány kilövé­sének, könnyen lehet, hogy fordítva sül el a dolog, és le­romlik az állomány. Mindez persze nem tegnap hangzott el először. Mind a vadászok, mind az erdőgaz­dák elmondták már jónéhány- szor egymásnak, de ettől még nem lesz kevesebb szarvas és kisebb a vadkár megyénk­ben. Talán ahogy a végén többen is megjegyezték: az összefogás hozhat végül megoldást. V. O. Új könyvtár a leányotthonban Új könyvtár nyílt Kaposvá­ron a Masterfil Pamut- fonó-ipari Vállalat Füredi úti leányotthonában. A polcokon négyezer kötet és több mint tíz folyóirat legfrissebb számai várják az érdeklődőket, akik kedd, szerda és csütörtök dél­utánonként találják nyitva az új létesítményt. Nyílt nap a gyógytornászképzőn A POTE Egészségügyi Fő­iskolájának gyógytornász­képző szaka nyílt napot tart november 21-én, csütörtökön 10 órától. Helye: Zalaeger­szeg, Landorhegyi u. 23., a POTE-kollégium tornaterme. A nyílt napon várnak minden — a pálya iránt érdeklődő — fiatalt. Támogatás a múzeumnak A barcsi Dráva Múzeum önálló költségvetéssel nem rendelkezik, így önkormány­zati támogatásra szorul. Az MTA Régészeti Intézetének szakmai részvételével 1989 óta kutatják a barcsi törökkori palánkvár területét; eddig gazdag leletekre bukkantak. A „három csillag” Kaposváron Híradástechnikai, konyhai termékeiket ugyan sok bolt­ban kínálják, de az első igazi dél-koreai Samsung márka­bolt a jövő héten nyílik meg Kaposváron. A Samsung (há­rom csillag) márkanév nem ismeretlen Magyarországon, több éve, hogy megjelentek termékeikkel a hazai piacon. Eddig Kaposváron csak szer­vize volt a cégnek, most — Budapest, Debrecen és Sze­ged után — Kaposváron nyit­ják meg márkaboltjukat a Damjanich utca 1/3. szám alatt. Tegnap a Mtesz-szék- házban amolyan kedvcsináló kiállítást rendeztek, amelyen ott volt Lee Han-Ki úr is. A Ko­rea Trade Company igazga­tója elragadtatva beszélt Ka­posvárról s elmondta, hogy fontosnak tartják: itt, Somogy- országban is megjelenjenek áruikkal, a legjobbat kínálhas­sák a legolcsóbban. Kínálatuk igen széles: többek között vi­deokamerák, televíziók tele­texttel vagy anélkül, hifito­rony, videomagnó, mikrohul­lámú sütők szerepelnek a pa­lettán. A termékekre 1 éves garanciát adnak, a kisebb hi­bákat 3 nap alatt kijavítják a nap 24 órájában készenlétben álló szervizükben. Hozzátette, hogy cégük segíteni is sze­retne a magyaroknak, példa erre az Orion gyárral létrejött kapcsolatuk, mellyel sok ott dolgozó embert mentettek meg a munkanélküliségtől... T. K. A Samsung termékek széles választékát tekinthették meg az érdeklődők Fotó: Király J. Béla A HOMOKHÁT ÍZEI A dohány még mindig pénz A századelőn létrehozott nagyatádi dohánybeváltóban javában tart a szárított do­hánylevelek átvétele. Válogat­ják a Virginiát, a havannát és a kerti dohányt, de senki sem nyugodt. A dohányipar privati­zációja nem mindenkinek ígér kellemes füstfellegeket. Mert mi történik akkor, ha mondjuk az egri gyárat megveszi egy nagynevű amerikai cég, s azt mondja, hogy többet nem ké­szít magyar szivart, nem kell neki a havanna fajta? Olyat nem vásárol a magyar terme­lőktől, hoz inkább külhonból szivaralapanyagnak, borítóle­vélnek valót. Selmeczy István, az atádi Nagyatádon beváltó vezetője megnyugtat: nem szabad borúlátónak lenni. Hasonló helyzetek elő- fodulhatnak, de a Dél-So­mogyban megtermesztett szi­varborítónak való mindig talál piacot. A homokhát különös klímája különös ízeket érlel. Vetekszik a kubaival, igaz az ottani aromákat semmivel sem lehet pótolni. Más dolog, hogy éppen a privatizációs tö­rekvéseknek köszönhetően a hazai cigarettagyártók is ol­csóbb^) és jobb minőségű dohányt akarnak gyártani. A szerződések november vé­gén, december elején kez­tart az átvétel dődő aláírásakor is az része­sül majd előnyben, aki vállalja a minőség garanciáját. A ho­mokháti gazdáknak továbbra is lesz lehetőségük az öntözé­ses művelés megteremtésére, a szárítógépek kedvezmé­nyes vásárlására, s ösztönzik őket dohánypajták építésére is. Annyi már bizonyos, hogy vállalkozóban nem lesz hiány, hiszen a dohánytermesztés­ben még mindig van pénz. Csak ne ismétlődjön meg az idei év: a hagyományos do­hánytermelő vidékünket, Szü­lök és Barcs térségét a nyáron többször is vihar tépázta. Volt olyan tábla, amelyet három­szor is sújtott a természeti ka­tasztrófa, s olyan is, amelyet annyira elvert a jég, hogy ki kellett szántani az ültetvényt. A napjainkban is tartó átvéte­lek tanúsága szerint közepes a termés, s gyenge a minő­ség. A végelszámolásra de­cember végén lehet számí­tani. Az azonban bizonyos, hogy a nagyatádi asszonyok a tavasszal ismét fóliában neve­lik a palántákat. Ha kevés kell, akkor több hely marad a pap­rikatermesztésre, s ha a raktá­rak nem telnek meg, akkor új­ból bérbe adják őket. Vevő és jelentkező erre is van. Nagy Jenő 1991. november 19-én nyílik ÜZLET HÁZ Kaposváron, a Zárda u. 21. szám alatt Üzletágak: • számítástechnika • audió, videó, hifi • irodatechnika •autórádiók • távközlés • autóriasztók • Polaroid-termékek • ITT NOKIA-termékek Új helyen, széles választékkal várja Önt régi partnere a MICROCENTER és a WIZARD Kft. Címünk: Üzletház: Zárda u. 21. Telefon/fax: Microcenter Kft.: 82/11-444 Wizard Kft.: 82/15-777 Szerviz: Ady E. u. 7. 82/11-442 82-16-557 (208976)

Next

/
Thumbnails
Contents