Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
1991. október 10., csütörtök 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Építészek a polgárosodásért SZENTENDRE KÖVETEI KAPOSVÁRON Tudományos ülés a kórházban A pathológia szerepe és jelentősége napjainkban címmel tart előadást ma délután dr. Orbán István főorvos a megyei kórház tudományos ülésén. Ugyancsak itt tart tájékoztatót dr. Gyócsi János orvosigazgató az intézet aktuális kérdéseiről. Ecce homo Péter János fotóiból nyílt kiállítás Kaposváron a Kisfaludy utcai általános iskolában. A Somogyi Fotóklub AFIAP-dí- jas alkotója Ecce homo című anyagát több oktatási intézményben is bemutatja. Kitüntetés Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetésben részesítette Eric Edent, a stockholmi Léwi Petrus intézet igazgatóját, Roland Nelssont, a vetlandai Ericks Selpen segélyakció igazgatóját, valamint Gyula Chernelt, a Philadelphia Kongregáció misszionáriusát. Dávid — üveg alatt Golyóálló üveg védi majd Firenzében Michelangelo világhírű szobrát, a Dávidot, amelyet a múlt hónapban kalapáccsal megrongált egy olasz férfi. Az 1501 és 1504 között készült remekmű biztonságát akusztikus riasztóberendezés is szavatolja. Warhol-múzeum A kelet-szlovákiai Mezőla- borcon (Medzilaborce) megnyílt a Warhol-múzeum. Az 1987-ben elhunyt Andy War- hol Amerikában és amerikaiként tett szert világhírre sajátos művészeti alkotásaival, ám a család gyökerei a Mező- laborc közeli Mikova falucskából eredeztethetők. „A fővárosból és máshonnan érkező emberek részére a teátrum már hozzátartozik a városhoz, a házak díszletéül szolgáltak az előadásoknak" — olvashatjuk Alföldi György szentendrei vezető tervező kísérő szövegét egy paravánon. Mellette a Mesteriskolás pályázat I. díjával kitüntetett tervek és a megvalósult épületek színes képei sorakoznak. A szentendrei teátrum terve — 12 másik építész munkája mellett — vonzza a tekintetet a kaposvári Együd Árpád Művelődési Központ kiállításán. A Szentendrei Építészegylet alkotói Eger és Miskolc után városunkban adnak ízelítőt azokból a munkáikból, amelyek leginkább reprezentálják ars poeticájukat. Az 1990-ben alakult egylet tagjai munkáikkal vesznek részt abban a folyamatban, amely az építészet eszközeivel kíván hozzájárulni egy új élet- és létforma megteremtéséhez. Terveikkel támogatni szeretnék az önkormányzatok munkáját, ugyanakkor jogot formálnak arra is, hogy maradandó alkotásaikkal befolyásolják a testület és a lakosság ízlését, gondolkodását. Ha valamihez, az építészethez pénz, mégpedig sok pénz kell, így korunk egyik mecénása, az Építés Fejlődésért Alapítvány támogatását kívánják honorálni azzal a gesztussal, hogy terveiket az ország különböző városaiban is közszemlére teszik. Kampis Miklós kaposvári építész rendhagyó kiállításmegnyitója az építészet közelmúltjának ma is érezhető hatásairól, az építészet és a társadalom viszonyáról, a művészet sajátos vonásairól, küldetéséről szólt. Az önkormányzatoknak az építészet iránti érzékenységét föltételként szabta meg abban a folyamatban, amelyben a tervező tevékeny részese kíván lenni a társadalmi élet átalakításának. A szentendrei építészek munkái még ebben a sajátos, a kiállítás formai szabályaihoz nehezen igazodó miliőben is megragadják a látogatót. Ez nemcsak az igényes megjelenítés érdeme, hanem főleg azoké a munkáké is, melyek ebben a sokarcú szellemiséget ötvöző Duna-parti városban születtek. A görögkeleti, a barokk és az újkori kultúra sajátos keveredését magán viselő település a művészetek — főképp a képző- és kézművesmesterség — otthonaként vált ismertté. A sajátos hangulat, a már beépített terek továbbgondolása izgalmas, valóban művészi megoldásokra ösztönözte az építészeket. „Szeretem, amit a tervezés Kocsis József és Száva Pál építész terveikkel (Fotó: Gyertyás László) és a festés magában rejt, hogy magamra találjak és másokra”— írja a katalógusban Göttinger Pál fiatal építész- mérnök. Gondolata tömören fejezi ki mindazt, amit Magyar Béla, a rendkívül tehetséges építész-grafikus, Kocsis József, a Szentendrei Építésziroda vezetője és Száva Pál magántervező képvisel munkáival. Nehéz bárkit is kiemelni ebből az alkotói közösségből. S talán az sem véletlen, hogy az egyenletesen magas színvonalon dolgozó építészek találták meg egylet formájában azt az alkotói közösséget, amely az önkéntes, szabad társulás alapján szerveződve reprezentálja ezt az ősi művészetet. A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg. Várnai Ágnes A SEIKO SZPONZORÁLÁSÁVAL Mester-hangversenysorozat Felső-egyiptomi lelet Ámort főpapjának sírja A Nemzeti Filharmónia az idén a Seiko japán cég szponzorálásával indított mesterhangversenysorozatot. Ennek keretében Budapesten, Pécsett, Székesfehérváron, Miskolcon és Szegeden komolyzenei koncertet tartanak. Az elsőt Pécsett, az orvostudományi egyetem aulájában tartották - ezen Mozart- és Brahms-művek csendültek fel. Székesfehérváron ma este Mozart, Schumann és Sibelius műveit hallgatja a közönség. Miskolcon Liszt Ferenc „Szent Erzsébet legendájáét mutatják be. A budapesti koncertet a Zenekadémián tartják. A műsoron Gardelli Concertója és Bruckner VII. szimfóniája szerepel. Piramist találtak Luxor közelében, a Királyok Völgyében a Heidelbergi Egyetem régészei. Ez az első ilyen temetkezési hely ebben a felső-egyiptomi körzetben. Az egyiptomi régészeti hivatal egyik illetékese arról számolt be, hogy a maga nemében egyedülálló, mintegy 3400 éves lelet Ámon isten egyik főpapjának, a feliratok tanúsága szerint bizonyos Ba Ran Nefernek a sírja. Az agyagépítmény alapterülete száz négyzetméter, magassága 8-9 méter. Egyes részei az évezredek során megrongálódtak, de a belső falak épek, és élénk színű falfestmények borítják őket. XVI. országos műemléki konferencia A helyi értékekért Az októberi műemléki hónap első országos rendezvényét Békéscsabán, Gyulán és Békésen rendezték, ahol az építészeti értékek helyi védelméről három szekcióban tanácskoztak az önkormányzatok képviselői, a városvédők és a műemlékvédelemmel foglalkozó építészek. Békéscsabán a városok, Békésen a falvak, Gyulán pedig a nemzetiségiek építészeti értékeinek védelméről hangzottak el előadások. Az „Örökségünk ősei’ ifjúsági mozgalom húsz képviselője is ott volt a konferencián. Beszámolójukból kitűnt: céljuk a kézművesség rangjának visszaállítása. Megyénket dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész képviselte, s A helyi értékek védelme a somogyi falvakban címmel tartott előadást a békési szekcióban. A tanácskozás végén kilencpontos határozati javaslat született, ebben a helyi védelem fontosságát hangsúlyozták és önkormányzati szabályozását sürgették a résztvevők. Szorgalmazták a települési-főépítészi hálózat bővítését, hogy az értékmentésben szakember segítse a testületek munkáját. A XVI. országos műemléki konferencia résztvevői tiltakoztak a horvátországi Dubrovnik város elleni támadás miatt. A műemlékeknek ez a pusztítása nemzeti, európai és világviszonylatban is elítélendő. L. S. Halhatatlan hajó 1842. augusztus 7-én jelent meg a Pesti Naplóban Kossuth Lajos híres fürdőlevele, amelyben mélységesen fájlalta, hogy a Balaton vizén „egyetlen hajó sem libeg". Négy évvel később a közben megalakult Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság elkészítette alapszabályzatát, megválasztotta örökös elnökét, Széchenyi István grófot, s már épült a legendás gőzös, amit — az elnök javaslatára — a balatoni táj poétájának, Kisfaludy Sándornak a tiszteletére „Kisfaludy” névre kereszteltek. 1846. szeptember 21-én, Széchenyi István születésnapján bocsátották vízre a hajót; első útja a magyar reformnemzedék reménységet sugárzó ünnepi eseménye volt. Sokan írtak a „nagy idők” Balaton-parti megmozdulásairól, a szépreményű Kisfaludy gőzösről — talán a legszebben Eötvös Károly —, amely sok viszontagságos éven át ballagdált egyik kikötőből a másikba. Tudjuk, hogy 1848-ban ott horgonyzott a szemesi part közelében, a tétova István nádorral a fedélzetén, Jellasicsra várva (a bán nem mert felszállni a hajóra), egy évvel később pedig Noszlopy Gáspár somogyi kormánybiztos csapatait szállította az északi partra; az is tény, hogy később — 1857-ben — első Ferenc József császárt, a szabadság- harcosok gyűlölt ellenfelét szállította Keszthelyről Füredre. A Roboz István szerkesztette Somogy című újság 1889. márciusában közölte a jó öreg gőzöst búcsúztató nekrológot. „Csúf volt szegény mindig, ormótlan, nehéz járású, szinte sántított volna a hullámokon, ha teheti vala... A részvénytársaság, melynek tulajdonát képezte, feloszlott, s a gőzös fölött megütik a dobot...”. Lehet, hogy valóban csúf volt és ormótlan. Mégis: a balatoni hajósnemzedékek emlékezete szépnek, kecsesnek őrizte meg. Mert a legelső volt. Mert nagy idők jelképévé nemesedett, akárcsak a füredi kőszínház, a pest-budai Tudományos Akadémia és a Lánchíd. Jó érzés emlékezni rá, elnézegetni az egykori metszeteket, s odaképzelni a fedélzetre Széchenyit, Deákot, Beszédes Józsefet. A balatoni hajósok pedig sosem feledkeztek meg a nevezetes dátumról, szeptember 21-ről, Széchenyi István és a balatoni hajózás születésnapjáról. Nemcsak az idén, a 200. jubileumon, hanem minden évben elzarándokoltak Nagycenkre, hogy tisztelegjenek a magyar történelem — és irodalom — egyik legnagyobb, legigazabb alakjának, Széchenyinek a sírjánál, s a koszorúzás bensőséges perceiben idézzék meg ama hajdani születésnapot és a halhatatlan hajót. (Szapudi) Beleszólt a világtörténelembe (3.) Munkácsy a főhelyen Első franciaországi írása egy történelmi tanulmány, amelyben a tervezett oroszfrancia szövetség „lélektani és politikai lehetetlenségét” fejti ki. Értekezését azonban — tartalma miatt — nem közli az Echo de Paris külpolitikai szerkesztője, aki azonban az újságírás felé egyengeti az útját. Urváry Lajos, az írók, művészek társasági elnöke — francia kollégája ajánlására — tudósításokat kér tőle a Pesti Napló számára. Fontosabb irodalmi, művészeti eseményekről várta írásait, politikai levelekre, információkra egyelőre nem tartott igényt. „Boldog voltam, hogy a nagytekintélyű Urváry Lajos befogadott újságírónak”, írja. „Boldog voltam, mert Rákosi Jenő, Fáik Miksa, Visi Imre, Vészi József, Lipcsey Ádám, Bartha Miklós, Ábrányi Kornél, Mikszáth Kálmán, Mezei Ernő, Inczédy László, Báró Kaas Ivor, Cser- nátonyi Lajos, Keszler József, Csajthay Ferenc, Balogh Pál, Sebők Zsiga, Tóth Béla, Sipu- lus, Barna Dóri, Vadnay Károly, Papp Dániel, Béla Henrik, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Kóbor Tamás, Sebestyén Károly és sok más kitű- nőségvfény- vagy kezdőkorában dicsőség volt magyar újságírónak lenni.” Megbízatását szívvel-lélek- kel teljesíti, s első cikkeire — a Munkácsy festette Liszt Fe- renc-portré leírására, valamint egy színházi kritikára — biztató sorokat kap Budapestről. „A Munkácsy és a színházi cikk kitűnő. Ilyeneket kérünk.” S ami ugyancsak nem elhanyagolható szempont: busás honorárium is érkezik, mégpedig postafordultával. Néhány hét múltán Vadnay Károly, a Fővárosi Lapok szerkesztője szintén írásokat kér tőle szépirodalmi napilapjába, három tárcát havonta. Megélhetése már biztosítva van; kitűnően érzi magát Párizsban, ismeretséget köt francia és magyar újságírókkal, a Zichy Mihály alapította párizsi magyar társaságban rendszeresen találkozik Nemeskéri Kiss ezredessel, Kossuth bizalmasával, valamint a legendás Türr István tábornokkal. A magyar irodalom egyik korán elhunyt tehetségéről, Kis József A Hét című irodalmi folyóiratának egyik alapítójáról, Just Zsigmondról is megemlékezik memoárjában. Just a párizsi szalonok dédelgetett kedvence volt; a Szajna bal partján élő Bour- bon-arisztokrácia ódon palotáiba is rendszeresen meghívták, pedig ezek a famíliák a Napóleonok által kreált hercegi családokkal sem érintkeztek. Just Zsigmond nagy műveltségével, kifogástalan ízlésével, lebilincselő modorával éppen ellentéte volt bátyjának, Just Gyula ellenzéki politikusnak, aki viszont féktelen természetével, kíméletlen harcmodorával sok vihart kavart a parlamentben. A fiatal Szomory Dezső, miután- Párizsba érkezett, nála jelentkezik a szokásos „ajánló sorokkal”, s neki jut az a szomorú feladat, hogy a nagytehetségű, szerencsétlen sorsú Grünwald Béla temetését megszervezze. Grünwald Bélát a közigazgatás államosítása végett kifejtett önzetlen munkájáért országszerte tisztelték; a Felvidék, a Pégi Magyarország és az új Magyar- ország című művek szerzője Székely megállapítása szerint ama „kiváltságos jellemek közé tartozott, akik nem a hazából, hanem a hazáért éltek.” Grünwald csalódott a kormányban és az ellenzékben egyaránt, ezért elbujdosott, s hollétéről jóidéig senki sem tudott. Rosszat sejtő párthívei Apponyi Alberttel az élen Franciaországban kerestették, s a magyarországi szerkesztőségek is erre buzdították párizsi munkatársaikat. Az öngyilkossá lett Grünwald Bélát Pataki Bernát újságíró találta meg, miután a legügyesebb detektíveket megszégyenítő ügyességgel és szívósággal nyomozott utána; ő agnosz- kálta a halottas kamrában. Székely ezután Rákosi Jenő lapjához, a Budapesti Hírlaphoz szerződött, most már rendes havi fizetéssel. Szerette Munkácsy Mihályt, sokat írt róla párizsi tartózkodásának hat esztendejében. A mester impresszáriója egy Sedelmeyer Károly nevű műkereskedő volt, aki Bécsből került Párizsba. Sokat keresett Munkácsyn, de kétségtelen; a világhírét is ő alapozta meg. Saját palotájában berendezett, csakis elsőrangú művekkel ékes képtárában Munkácsy mindig a főhelyen szerepelt. Főként gazdag amerikaiakkal kötött üzletet: a Krisztus Pilátus előtt, valamint a Golgota című Mun- kácsy-kompozíciók is az ő révén kerültek Wanemaker áruház-tulajdonos birtokába. Sedelmeyer Munkácsy kedvéért még saját vejét, Brozik Vencelt is elhanyagolta. Brozik hasonló körülmények között kezdte a pályáját, mint Munkácsy. A cseh festő 20 éves korában még kovácslegényként dolgozott a falujában, s a műhely falát szénnel rajzolta tele. Arra lovagolt a környék földesura, meglepte a rajzokból áradó erő, s kitaníttatta a kovácslegényt. (Folytatjuk) Szapudi András
