Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

1991. október 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Az MDF országos választmánya után Forró ősz helyett — gyorsítás Jöhet a tél Rozsét gyűjteni szabad, csak... Kétnapos kibővített ülést tartott Lakiteleken, a párt szülő­helyén az MDF országos választmánya. Míg 1987-ben „A magyarság esélyei’’-nek általános kérdéseit vitatták meg, most mint a kormánykoalíció legerősebb pártja foglalkoztak a rendszerváltozás további kérdéseivel. A lakitelki hétvége eseményeiről Hódos Győzőt, az MDF országos választmá­nyának tagját, a párt kaposvári elnökét kérdeztük. — A kibővített ülésen talál­kozott az országos választ­mány és az elnökség, vala­mint a parlamenti frakció el­nöksége, illetve a kormány hét tagja, hogy az előttünk álló időszak feladatait megvitassa. Egyúttal természetesen érté­keltük a kiaiakuii helyzetet Is. Lelassult a rendszerváltozás, folyamatát a legközelebbi jö­vőben szeretnénk gyorsítani. A tanácskozás első napján is tartalmas vitát folytattunk. Az országos választmány meg­erősítette, hogy a parlamenti munkában, a törvényhozás­ban határozottabban jelenjék meg az MDF politikájának ar­culata. Ennek kapcsán szóba került az oly sokat vitatott Kó- nya-féle dolgozat is. A vá­lasztmány is megerősítette, hogy határozottabb politizá­lásra van szükség. Az a fajta határozottság, amely a frakcióvezető dolgozatában is föllelhető, nem antidemok­ratikus vonása sem az MDF-nek, sem pedig Kónya Imrének. Egyértelműen meg­fogalmazták, hogy a dolgozat nem félelemkeltő és az MDF tagsága döntő többségének véleményét tükrözi. Szóba ke­rült az is, hogy milyen legyen a viszony az MDF-en belüli három áramlat között. A vá­lasztmány szerint nem politi­kai vagy szervezeti elkülönü­lésről van szó, mert a három áramlat egymás mellett él, együtt alkotja a párt szellemi­ségét. — Hogyan vélekedtek a kö­zelgő koalíciós tárgyalások­ról? — Az MDF tárgyalóküldött­sége — amelynek tagja Antall József, dr. Florváth Balázs, dr. Kónya Imre, Csurka István és dr. Szabó Iván — szerint is az MDF hatalomban való részvé­telének aránya megegyezik az első szabad választásokon elért eredménnyel. Mi ezen nem kívánunk változtatni. — Szombaton este, a hiva­talos programon kívül tovább vitáztak... — Valóban késő este került sor a programban nem sze­replő vitára. Mivel Széles Gá­bor is jelen volt a tanácskozá­son, így megvitattuk egy szer­zőtársával a második kiegye­zésről írt dolgozatának főbb kérdéseit is. Ez tisztázó vita volt; ennek még nincs vége. Véleményem szerint a követ­kező választmányi ülésen foly­tatódik a vita. De az már kide­rült, hogy a dolgozat megjele­nése óta eltelt időben Széles Gábor több ponton módosí­totta, illetve pontosította a ko­rábban leírtakat. A legélesebb kritika az írásnak azt a megfo­galmazását érte, amelyben ar­ról szól: ki kell egyezni a nagypolgársággal, hogy a rendszerváltás továbbvihető legyen. Széles már úgy fo­galmazott, hogy nem arról a meggazdagodott rétegről van szó, amely a Kádár-rendszer utolsó éveiben is kegyelt volt, s a zavarosban halászva megszedte magát. A nézetek pontosítása a közelgő vá­lasztmányon többek akarata szerint folytatódik. — Akkor hogyan és kikkel kell kiegyezni a rendszervál­tozás meggyorsítása érdeké­ben? — Ez nagyon izgalmas kér­dés. Véleményem szerint bár a történelemnek voltak olyan időszakai, amikor a polgárság gazdagabb rétege haladó sze­repet töltött be, nálunk azon­ban jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk. Mert vajon ki lehet-e egyezni azzal a va­gyonos réteggel, amelynek nagy része — bár lehet, hogy törvényesen — etikailag nem támadhatatlan módon sze­rezte vagyonát. Figyelembe kell venni azt is, hogy az MDF erkölcsileg tiszta, s ezért nem köthet bárkivel kiegyezést. — A legnagyobb kormány­pártnak tálán a magyar néppel kellene kiegyeznie... — A néppel való kiegyezés nagyon fontos állomása lesz az őszi parlamenti ülésszak. Hiszen el kell dőlnie annak, hogy lesz-e történelmi igaz­ságtétel. Az általánosság szintjén bizonyára elfogad­ható Horváth Balázs vélemé­nye, miszerint a történelmi igazságtétel folyamata maga a rendszerváltozás. Ehhez hozzáteszem: a személyi konzekvenciák levonásával együtt. A parlament előtt van­nak már ezek a törvényterve­zetek. Gyorsítani kell a tör­vényhozás munkáját, s ehhez konstruktív ellenzéki tevé­kenységre van szükség. Lengyel János (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon jó az ellátásunk. Hazai brikettből van tatai 739 forintért mázsánként és me­cseki, melynek 678 forintos árából most 40 forint kedvez­ményt kaphatnak a vásárlók — kezdte a felsorolást Fridrich Béláné, a kaposvári Tüzép-te­lep megbízott vezetője. Az import szenek sorában a haldex mellett kínálnak még lengyel borsószenet, és szibé­riai kőszénnel is szolgálnak. A hazai iszapszénért már 302 foriníoi kel! adni mázsánkén!, s a fűrészelt tűzifa csak 1 fo­rinttal drágább. A méteres rönkökben árusí­tott vastag tűzifáért 208 forin­tot kell fizetni. — Meglehetősen gyenge a forgalmunk, hiszen aki tehette bevásárolt az áremelkedés előtt. Szeptemberben befeje­ződött az utalványok bevál­tása is. Most jobbára a közüle- tek, intézmények vásárolnak, hiszen kezdődik a fűtési sze­zon — mondta a telepvezető. Hogy hányán kényszerül­nek más módon megoldani otthonuk meleggé tételét, ét­kük megfőzését, ma még megmondhatatlan. Biztos, hogy lesznek olyanok, akik az erdők rejtekéből szedett rő­zsével, gallyal vészelik át a te­let. De vajon szabad-e ily mó­don büntetlenül úrrá lenni a szegénységen? Bóna József­től, a Sefag erdészeti igazga­tójától kaptunk választ. — Somogy 11 erdészeténél engedélyeztük a gyűjtést. A kerületvezető erdésznél kell bejelenteni az igényt, és a tisz­tításoknál, elő- és véghaszná­latoknál lehet gyűjteni, majd a gyűjtés befejeztével felmérik a famennyiséget. A fa árából levonják a gyűj­tés munkadíját, így minimális összeg befizetése sltenébsn megoldható a téli tüzelő be­szerzése. — Ha valaki mégis a rövi- debb utat választja, s nem szól senkinek, csak viszi a fát az erdőből ? — Ez tilos; nem érdemes kockáztatni a büntetést. Jó lenne, ha minél többen jelent­keznének az irtásoknál, gyérí­téseknél az engedélyezhető gyűjtésre, ezzel is segítenék az erdészet munkáját. Somogy sok erdővel borított megye. Akinek anyagi tehet­sége nem engedi, hogy a ha­gyományos tüzelőanyagokkal oldja meg téli gondjait, válasz- sza a törvényes lehetőséget. Mészáros Tamás Bizonytalan székházsors Vevőre várva Virágzó ismeretterjesztés Nagyatádon Harminckét tanfolyam — Érdeklődők más településekről Horváth Imre egy éve vezeti a Somogy Megyei Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat nagyatádi irodáját. Azóta föl­lendült az ismeretterjesztő munka és nőtt a TIT tekintélye p kicx/prnqh^ - r'nnoi/ « w. .wu.w.,»^un. ivi! c;' n iur\ a titka? — tettük föl a kérdést Horváth Imrének. — Egy tanfolyamot örököl­tem az elődömtől, amelyet folytatni tudtunk — mondta az irodavezető. — Nagy erővel láttam hozzá a TIT újjászerve­zéséhez. Tavaly óta 26 külön­féle tanfolyamot rendeztünk meg sikerrel, ezekre más te­lepülésekről is jöttek az érdek­lődők Nagyatádra. A számítógépkezelői, a talpmasszás és az idegen- nyelv-tanfolyamokra nagyon sok volt a jelentkező. Annyira, hogy a TIT-nek más helyisé­geket is kellett bérelnie a vá­rosban. A nagyatádi szervezet eredményes működésének köszönhető, hogy a közel­múltban fejleszteni is tudtak: iSnyíTSSO'üí Vásárolták, szá­mítógépeket béreltek, most pedig telefaxot szeretnének. A siker titka az, hogy felis­merték: az átképző- és a to­vábbképző tanfolyamokra nagy a kereslet, hiszen sok ember kényszerül munkahe­lyet és munkakört változtatni. Az idén például már 32 tanfo­lyamot hirdettek meg ennek szellemében, eddig három­százan jelentkeztek ezekre. Figyelembe vették a munka- nélküliek és a gyesen lévő anyukák igényeit. Az eddig is népszerű nyelvtanfolyamokra a középfokú nyelvvizsga lehe­tősége is sokakat vonz. A nagyatádi TIT számos szolgál­tatására más megyékből is van igény. A hagyományos ismeretter­jesztő munkáról sem feledkez­tek meg. Töuu iücomänyos igényű előadást szerveztek és több gyermekprogramot. A nagyatádi TIT-nek nagy gondja, hogy bizonytalan a székházuk sorsa. Ezt azért bánják, mert végre föllendült a tevékenységük, ugyanakkor kétséges, hogy a helyi önkor­mányzat tulajdonában lévő he­lyiségek a szervezeté marad­hatnak-e. Horváth Imre bizakodik, hogy a sok-sok tárgyalás után mindenki számára megnyug­tató megoldás születeik majd. Varga Zsolt Lízing után értékesítik az üzletházat Tabon (Folytatás az 1. oldalról) Eddig az igen ma­gas vételi ár (négy­zetméterenként 70 ezer forint) riasztotta el a vevőket, s úgy látszott: az épület hosszabb ideig üre­sen marad. Most új Q-7Íl|o+£itt Farkas István tabi polgármester a kö­vetkezőket mondta: — Az üzletek el­adását nemcsak az akadályozza, hogy drágák, hanem az is, hogy hiányzik a tér­ségből a fizetőképes vásárlóerő, és a vál­lalkozások sem indul­nak be. Késik a privitizáció, a Start-hitel és más a vállalkozást segítő konstrukció. Önkor­mányzatunk megke­reste a budapesti In­vestment Consulding Services Kft-t, hogy segítsen az értékesí­tésben, illetve szer­vezze meg annak lí­zingelését. Ez a lehe­tőség teljesen új­szerű, hiszen eddig ingatlant nem lehetett lízingelési üzletbe be­wr»ríni riom/ nnriu p VW"... 1 vállalkozó 25 száza­lék vételárelőleg befi­zetése után 36 hóna­pig az adóalapból le­vonhatja a lízingdíjat. Elképzelhető az is, — ha képviselő-testüle­tünk így dönt —, hogy a vállalkozások fölött garanicát a testület vállal. Ebben az eset­ben nem kellene kü­lön banki garancia. Ezt a lehetőséget — úgy gondolom — töb­ben is ki fogják hasz­nálni, és remélhetőleg értékesíthetők lesz­nek az üzletek. Ha munkanélküli kíván az üzlethelyiségek közül vásárolni, akkor a munkahelyteremtő pályázatának benyúj­tását is támogatjuk. A legkisebb üzlet (kö­rülbelül 15 négyzet- méter) megvétele esetén 3öö ezer forint a megvásárlási elő­leg, a fennmaradó 75 százalék pedig a lí­zingdíj. Önkormány­zatunk eddig két üz­lethelyiséget vásárolt, egyről pedig tárgyal. Ezeket bérbe kíván­juk adni. A két legna­gyobb helyiség meg­vételéről állami vevő érdeklődött. — Mi lesz a „képbe” nem illő régi buszmegálló épületé­vel? — Önkormányza­tunk csereszerződést kötött az Állami Bizto­sítóval. A biztosító egy szép, ízléses épületet kíván a Kos­suth Lajos utcában, a takarékszövetkezet épülete mellett épí­teni. Amikor elkészül, a biztosító jelenlegi helyén kívánjuk — ol­csóbb bériét' díjjá! — az iparosok helyiség­használati ügyét megoldani. Csak ez­után kerülhet sor a régi buszmegálló épü­letének lebontására, a terület igazi rende­zésére. A tabi üzletek há­zában a helyiségek megvétele iránti igé­nyeket a városi ön- kormányzat ellátási és műszaki irodájá­ban lehet benyújtani. Krutek József Magyar szakközépiskolai franciatanárok egy csoportja Bienné-ban — Svájc egyik északnyugati kisvárosában egyhónapos intenzív nyelvi továbbképzésen vett részt. Somogyból s majdnem az egész Dunántúlról a kaposvári A franda nyelvért Tanítás — svájci tapasztalatok alapján Széchenyi István Kereske­delmi Szakközépiskola ta­nára, Szokolai Katalin jutott el oda. Ezért is tartotta fontosnak elmondani tapasztalatait, él­ményeit. Hangsúlyozta: Svájc mindent megtesz a francia nyelv presztízséért. — A legtöbb tanártársamat fogadószülőknél _ helyezték el — mondta. — Én egy falusi panzióban szálltam meg, két hét után átköltözhettem egy négycsillagos szállodába. A falusi környezet csodálatos, még benzinkút is volt, s mo­dern technika mindenütt. A múlt és a jelen összefonó­dása: reggel csordakolompra ébredtünk. A svájciak rettentő ponto­sak. Nekünk reggel fél kilenc­től este négyig, hatig volt zsú­folt programunk. Megismer­kedtünk a hagyományostól a különleges nyelvtanítási mód­szerekig mindennel. Szó esett a számítógép szerepéről a nyelvtanulásban, videokame­rát adtak a kezünkbe. A helyi rádió és az újság végigkísérte az ott-tartózkodásunkat. A svájci vendéglátók mindent megtettek kényelmünkért. Ki­rándulásokat szerveztek: elvit­tek minket az Alpokba, Kö- zép-Svájc legszebb részeire, a Genfi-tóhoz. Lausanne-ban is jártunk: jövőre ott lesz a franciatanárok Vili. világkong­resszusa. Ezen nagyon sze­retnék részt venni. — Kik vehettek részt ezen a továbbképzésen ? — Az idén főleg azokat a pedagógusokat vitték ki, akik­nek a másik szakjuk orosz és nem képezik át magukat né­metre vagy angolra. Magyar- országról 25-en voltunk. Meg­hívott francia tanárok is tartot­tak előadásokat, s minket is átvittek Franciaországba. — Az ott tapasztaltakból mit tud itthon hasznosítani? — A módszereket minden­képpen. Mi nehezebb hely­zetben vagyunk, mint a Svájc­ban élők, mert itt az idegen nyelvi környezetet nehéz biz­tosítani. A hangszalagok, vi­deófelvételek mellett — amik ott készültek —, legalább 15 kilónyi új tankönyvet is kap­tunk prospektusokkal, nyelvi anyagokkal együtt. így hiteles dokumentumok felhasználá­sával tudunk oktatni. Életem­ben először tudom biztosítani a szükséges eszközöket a nyelvtanításhoz. Ezek a nyelvi és módszertani fejlődést szol­gálják. Fontos, hogy keveseb­bet beszéljünk a nyelvtanról, több legyen a beszélgetés, és mindent mindig aktuálissá kell tenni! Remény van arra, hogy tőlünk diákok utazhatnak majd Svájcba, és onnan is jönnének gyerekek ide. A tanárnő elmondta: ma leg­többen a német vagy az angol nyelvet tanulják, pedig a franca nyelv is csodálatos. Sokan elfelejtik, hogy ugyan­olyan világnyelv, mint a többi, és széles az alkalmazási terü­lete. Ezért is szeretne meg­tenni e nyelv ismertetésének érdekében mindent. Tóth Kriszta © [BANKI A gépkocsi- nyeremény- betétkönyv 5 és 10 ezer Ft értékben váltható (113014)

Next

/
Thumbnails
Contents