Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

4 1991. október 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG KETTŐS REFORM UTÁN Kicsúsznak a bankok az állam kezéből? Új bútorcsaládot tervezett a kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet. A négyelemes szekrénysort ifjú, kevés pénzű házasok számára készítették. A mintadarabokat a Skálán és a Bútorkeren keresztül értékesítik. ______ , ■ (Fotó: Gyertyás László) Ú j típusú társadalombiztosítás? A közelmúltban az egyik neves amerikai cég, amely bankot akart vásárolni, előállt azzal az ötlettel: a kiszemelt bank vegye fel egy olyan ma­gánbank nevét, amely a terv- gazdaság bevezetése előtt megfelelő respektust szerzett magának a lakosság előtt és az üzleti körökben. Az ötlet némi zavart okozott, mert — a nagyobb német, francia és osztrák bankok nevén kívül — senki nem tudott megfeieiö banknevet ajánlani. A terv- gazdaságot megelőző idő­szakban ugyanis a magyar bankvilág két részből állt: a neves külföldi bankok ma­gyarországi érdekeltségeiből és a pályafutásukat bukással, a betétesek pénzének elvesz­tésével záró kis magánban­kokból. A kis megtakarítók pedig, akik képtelenek voltak igénybe venni a nagybankok szolgáltatásait, hiszékenysé­gük áldozataivá váltak vagy a szalmazsákban kuporgatták a pénzüket. Banktörténelem A fejlett piacgazdaságokból érkező befektetőket és kuta­tókat ezért lepik meg a ma­gyar monetáris rendszer sajá­tosságai. A meglepetések többsége, mi tagadás, nem is kellemes. A tervgazdaság bevezeté­sével azután az állam azon az áron stabilizálta a bankrend­szert, hogy megfosztotta mindattól, ami egy bankot va­lóban bankká tesz. Egyfelől kimondta a teljes körű állami garanciát az összes lakossági bankbetétre, s ez gyakorlati­lag érvényes volt az államosí­tott vállalatok számlaaktívu­maira is. Egyúttal azonban a vállalati hitelműveletekkel fog­lalkozó bankokat beolvasz­totta a központi bankba. A lakossági betétgyűjtő, majd pedig később bizonyos hiteleket is nyújtó takarék- pénztárakat egy országos há­lózatban egyesítette és köz­vetlenül a Pénzügyminiszté­rium irányítása alá helyezte. A lényegében két tagból álló bankrendszernek 1949-től az volt a kötelessége, hogy a hi­telekkel az állami gazdasági tervek megvalósítását finan­szírozza. A hitelképesség egyedüli kritériuma az volt, hogy a vállalatnak van-e szüksége hitelre a tervfelada­tok megoldásához vagy sem. Az 1968-as gazdasági re­form csak annyit változtatott a helyzeten, hogy a kereske­delmi és jegybanki funkciókat egyaránt betöltő Magyar Nemzeti Bank elvileg megta­gadhatta a hitelt a vesztesé­ges, késedelmesen fizető vál­lalatoktól. Csak a 80-as évek elején fogadták el azt a gondo­latot, hogy a bankrendszernek üzleti alapon kellene hitelt nyújtania a vállalatoknak és valamiféle versenynek kellene kialakulnia a baktevékenysé­geket végzők között. Kereskedelmi bankok 1987-ben került sor a bank- rendszer reformjának első lé­pésére, amikor is az MNB-ből és az Állami Fejlesztési Bank­ból három nagy kereskedelmi bankot hoztak létre, s lehető­ség nyílt más, új bankok alapí­tására, és megkezdődött az egyes minisztériumok által kezelt különböző célú alapok bankokká szervezése. To­vábbra is külön takarékpénz­tári hálózat foglalkozott a la­kossági műveletekkel. A kereskedelmi bankok megalakulásukkor adminiszt­ratív döntps alapján kapták meg egy-egy vállalati kör számlavezetési jogát és hitel- állományát. Másrészt: mivel a lakossági és a vállalati meg­takarítások a kihelyezéseknek nem egészen 50 százalékát fedezték, a kereskedelmi ban­kok forrásai között meghatá­rozó szerepet játszottak az immár főleg jegybanki tevé­kenységre specializálódó MNB-től kapott refinanszíro­zási niteiek. Az 1987-es bankreform eredményeként sajátosan torz tulajdonosi körülmények kö­zött levő bankok kezdtek egymással versenyezni. A bankok legnagyobb tulajdo­nosa az állam volt, legfonto­sabb betétesük a Magyar Nemzeti Bank, jelentős ki­sebbségben levő tulajdono­saik pedig a náluk eladósodott vállalatok közül kerültek ki. A második reform Már 1987-ben világos volt, hogy a hitelállományukat nem piaci tranzakciókkal szerző, a költségvetési szervek által fe­jőstehénnek tekintett, csak az osztalék növelésében érdekelt tulajdonosok uralma alatt álló bankok legföljebb utánozni tudják az üzletszerű piaci ma­gatartást, és ezért további re­formra szorulnak. A második bankreform kér­désében két nézet .csapott össze. Az egyik szerint még a verseny fokozása vagy a tu­lajdonosi struktúra javítása érdekében sem szabad admi­nisztratív intézkedéseket tenni. A bankalapítás föltételeinek javításával, a monetáris szigor fokozásával kell elérni, hogy spontán piaci folyamatok eredményeképpen változzon meg a bankrend­szer arculata. A másik meglepő közelítés szerint a bankszektor 1987-ben kialakult szerkezete eleve megakadályozza, hogy a piaci folyamatok kibonta­kozhassanak, így a nagy ban­kok szétdarabolására, az ál­lami tulajdon csökkentésére, a vállalati banktulajdon tiltására van szükség. A radikális, állami beavat­kozáson alapuló második bankreform végül is azért nem induii eí, mert megoldhatat­lannak látszott a „nagy hitelek” állományának szétosztása. Lazuló szálak Azóta a bankszektor mo­dernizálódása a piaci mecha­nizmusokra van bízva. Az ál­lam azonban eddig nem sokat tett. Nem kezdődött meg a nagy bankok privatizációja, ehelyett folyik a bizonytalan érdekviszonyok között a kü­lönböző átszervezési elképze­lések kipróbálása. Nem javul­tak lényegesen a bankalapítás föltételei, sőt a banktörvény a gazdag országok alap­tőke-minimumra vonatkozó követelményét érvényesíti, és ezzel fékezi új bankok belépé­sét. Megjelentek a színen bi­zonyos politikai erők is, ame­lyek nyíltan a bankok meg­szerzésére törekednek, s a jegybankot a kormány gazda­ságpolitikáját passzívan ki­szolgáló, a nemzetközi piaco­kon pénzt szerző mindenessé kívánja lefokozni. A közeljö­vőben inkább arra lehet szá­mítani, hogy az Európából jövő impulzusok és a pénzügyi rendszer belső konfliktusai lassan kiragadják a bakrend­szert az állam ma még szo­rosra kulcsolt kezei közül, és a bankokat mindinkább az üzleti magatartás megtanulására kényszerítik. Sándor László Nem vitás, hogy a társada­lombiztosítás jelenlegi rend­szerén változtatni kell. A befi­zetett díjakat mindenki ma­gasnak tartja, ellentétben a szolgáltatások színvonalával. A törvényhozók sokat beszél­nek arról, hogy a társadalom- biztosítás reformja sürgető, de a konkrét megoldásokról még tart a vita. Ugyanakkor a tár­sadalom — láthatóan — nem akar tovább várni. Ennek egyik jele, hogy egymás után szervezik az önálló társada­lombiztosítási társaságokat. Az iparosok összefogása A napokban nyitotta meg budapesti képviseletét a né­met Signal Biztosító Társa­ság, amely tényleges tevé­kenységét várhatóan jövő márciusban kezdi meg. Ma­gyar partnerével: az Ipartestü­letek Országos Szövetségével (IPOSZ) beteg-, baleset- és nyugdíjbiztosításra kíván spe­cializálódni. Ehhez a most megnyílt képviselet részvény- társaságot szervez, mégpedig a magyarországi ipartestüle­úgy vélik: elsősorban a nyug­díjbiztosítást kell sürgősen megváltoztatni, s az önkéntes nyugdíjbiztosítást széleskö­rűen lehetővé kell tenni. A VOSZ és az ÁB az idősekért A VOSZ és az Állami Bizto­sító között már számos sza­kértői tárgyalás volt egy mo­dellértékű rendszer kidolgo­zására. A szakértők szerint az idős korú és a más okból vég­legesen munkaképtelen vál­lalkozók és alkalmazottaik biz­tosításáról szélesebb körűen, részben az önkéntes nyugdíj- biztosítás útján, részben pedig szociális segélyezéssel kell segíteni. E cél érdekében a VOSZ alapítványt kíván létre­hozni, amelynek indulását 1 millió forinttal támogatja. Eh­hez az Állami Biztosító további 1 millió forinttal csatlakozik a jelenlegi elképzelések szerint. Az alapítvány a segélyezésre elkülönített összeg mellett ki­egészítő nyugdíjbiztosítást is lehetővé tesz. Az Állami Biz­Kiállítás Amszterdamban Amszterdamban rendezi meg kongresszusát és a hozzá kapcsolódó kiállítást az IFRA. Az újságszerkesztőket és kiadókat tömörítő nemzet­közi szövetség rendezvényén többek között előadást tart G. Wille, az Axel Springer kiadó képviselője, Hogyan alakul várhatóan az újságok olva­sottsága, tekintettel a más in­formációszerzési lehetősé­gekre? címmel. A kongresz- szushoz kapcsolódó bemuta­tón 250 cég állítja ki nyomda- technikai termékeit. Új gazdasági lap Hitel és Adósság Közlemé­nyek (Adósságok Magyaror­szágon) címmel új gazdasági lap jelenik meg hazánkban. A közlöny jellegű szakkatalógus konkrét vállalati adósságokat és számlákat nevesít - kizáró­lag előfizetői számára, hogy hozzájáruljon a megfontolt, körültekintő üzleti kapcsolatok kialakításához hazánkban. Házi ügynökhálózat Házi biztosítási ügynökhá­lózat kiépítését kezdi meg rö­videsen a Providencia Oszt­rák-Magyar Biztosító Rt — je­lentették be a cég képviselői. A társaság Magyarországon két éve kezdte meg tevékeny­ségét, és munkája eredmé­nyeként már 300 ezer ügyfél bizalmát élvezi. Fedőneve: Biztosítás, biztonság Ellenőrzés a somogyi utakon Elkékült szondák, lopott és rossz autók Somogybán tizen­egy tagú ellenőrzési alosztályt hoztak létre, és bevonták a más területeken dol­gozó rendőröket is. Sinkovics Ferenc őr­nagy elmondta: az akció fedőneve „Biz­tosítás, biztonság" volt. Ennek megfele­lően vizsgálták a jár­művek műszaki álla­potát, a járművezetés személyi, tárgyi felté­teleit, a kötelező biz­tosítás megkötését; felelősségre vonták a szabálytalankodókat, és igyekeztek kiszűrni az „utazó bűnözőket”, a körözötteket. Összesen 4044 jármű műszaki állapo­tát ellenőrizték. Közü­lük 287-et találtak hi­básnak. Huszonötén olyan súlyosan veszé­lyeztették a közleke­dés biztonságát, hogy a helyszínen bevon­ták a gépkocsi ható­sági jelzéseit. Ez azt bizonyítja, hogy a járművezetők egy ré­sze még mindig nem érti, hogy a hibás gépkocsi súlyosan veszélyezteti saját épségüket és mások testi épségét, illetve a megnövekedett fenn­tartási költségek miatt elhanyagolja jármű­vét. Hasonló felelőtlen­séget tapasztaltak az ittas vezetés megíté­lésével kapcsolatban is. Ugyanis gyakran elkékült a szonda. Volt olyan nap, hogy a rendőröknek ittas vezetés miatt 17 esetben kellett intéz­kedniük. Sokan haj­tottak a megenge­dettnél gyorsabban. Az említett szabály- sértések miatt száz­hatvanhét személy el­len kezdeményeztek szabálysértési eljá­rást. Azért, mert hiány­zott a felelősségbiz­tosítást igazoló bizo­nyíték, hatszor alkal­maztak szankciót. Igaz, mivel a leg­utóbbi biztosítás megkötésének tü­relmi ideje még nem járt le, a rendőrök csak azt nézték, hogy megvan-e a július el­sejei befizetést iga­zoló dokumentum. Öt olyan személyt állítottak elő, aki kü­lönféle bűncselek­ményt követett el. Közülük kettőt köröz­tek. Nem volt szeren­cséje egy lopott gép­kocsi vezetőjének sem. A jó információ­nak köszönhetően a bűncselekmény elkö­vetése után hamaro­san elkapták. A közlekedési osz­tály vezetője arra a kérdésre: a szervezeti változás után növek- szik-e a járműellenőr­zés hatékonysága az utakon, igennel vála­szolt. Ezt egyebek mellett most az osz­tályhoz került traffipa- xok jobb kihasználá­sára, az új, korszerű módszerek bevezeté­sére, a differenciá­lásra alapozta. Job­ban figyelembe ve­szik a helyi rendőrség vezetőjének igényét is. A borvidékek lakói számíthatnak arra, hogy gyakrabban ta­lálkoznak az utakon ellenőrzést végző rendőrökkel. Az osztályvezető hangsúlyozta: tevé­kenységüket igye­keznek még ember- központúbbá tenni. Ezért fokozottabb gondot fordítanak a megelőzésre és az ál­lampolgárok javasla­taira. Munkamódsze­rüket a nyitottság jel­lemzi. Szegedi Nándor . • • u------A i eK KozreiiiuiuxjtJbövoi. f\ részvénytársaság alaptőkéje 1 milliárd forint lesz. Az alapí­tók úgy gondolják, hogy az önálló biztosító megteremtése lehetőséget ad a társadalom- biztosítási szolgáltatások színvonalának jelentős javítá­sára. Az elképzelések szerint egy kötelező minimális biztosí­tási díj fizetése mellett mód lesz önkéntes biztosításban való részvételre is. A magánvállalkozók érdek védelmi szervezete, a VOSZ ugyancsak elengedhetetlen­nek ítéli a társadalombiztosí­tási rendszer reformját. Ők ííA hóm/ a ivotiv yctiaMíOMu, —Xúj ­VOSZ-hoz tartozó vállalko­zókkal és alkalmazottaikkal csak az alapítvány közremű­ködésével létesít nyugdíjbiz­tosítási jogviszonyt. Ázt is vál­lalja, hogy üzlethálózata útján szaktanácsadást nyújt, illető­leg lebonyolítja az alapítvány működésével kapcsolatos adminisztratív feladatot. A VOSZ működteti az alapítvány kuratóriumát. Ha a rendszer beválik, az Állami Biztosító és a Vállalkozók Országos Szö­vetsége a társadalombiztosí­tás más területein is együtt­működést alakít ki. — ző — Tájékoztató! Tájékoztatjuk a tisztelt vállalkozókat, hogy a pályázati kiírásnak megfelelő hiteligények kielégítéséhez még korlátozott összegű starthitel-kerettel rendelkezünk A pályázatok benyújthatók 1991. október 20-áig a vállalkozás telephelye szerint illetékes fiókjainknál (Barcs, Boglárlelle, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab), valamint igazgatóságunkon, a vállalkozási és önkormányzati osztályon. Országos Takarékpénztár (B és Kereskedelmi Bank Rt. aSfei Somogy Megyei Igazgatósága (208532)

Next

/
Thumbnails
Contents