Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. október 8., kedd Ingatlanbörze Másodszor rendezi meg az ingatlanbörzét a Co-nexus Print-teR Kft. Mintegy 30 kiállító, magyarok, továbbá osztrák, német, olasz cégek vesznek részt ezen. Az első börzén, amelyet a kft fél évvel ezelőtt tartott, igen jelentős volt a forgalom. Elsősorban a kis értékű és az igen drága luxusingatlanokra volt igény. Tej kartondobozban Új csomagolási technológiát vezettek be a Fejér és Komá- rom-Esztergom megyében a tejipar tatabányai gyárában, a hagyományos műanyag zacskók helyett félliteres kartondobozokba töltik a tejet. Igaz, ez kissé drágítja a terméket, de a dobozos tej tovább tárolható. Végkiárusítás Újabb gépeket és berendezéseket sikerült eladnia az Óbudai Hajógyár Részvény- társaságnak. A mintegy 20 millió forintos üzlet keretében használt berendezéseket küld Vietnamba, illetve Nyugat-Eu- rópába. A felszámolás alatt lévő gyár eddig 70 millió forint értékben adott el berendezéseket. Rétest készítenek Elvállalta a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola a Kaposvári Villamossági Gyár üzemi konyhájának üzelemtetését tan- és báziskonyhaként. Ezzel a vállalkozással gyakorlati munkahelyet teremtettek negyven tanulónak. A képen az elsős szakácslányok Tihanyi István konyhafönök irányításával a rétes készítésében segédkeznek. Fotó: Kovács Tibor FEL KELL RÁ KÉSZÜLNI Munkanélkülinek lenni A munkanélküliség voltaképpen azt jelenti, hogy szellemileg, testileg ép és egészséges, dolgozni képes és akaró emberek a gazdaság belső törvényszerűségeinek következtében keresőképtelenné lesznek. A polgári közgazdaságtan szerint mindez objektív gazdasági folyamat következménye, a piacgazdaság természetszerű velejárója. A gazdasági élet hullámmozgásaival változik, de teljesen sosem szűnik meg. A munkanélküliség jóllehet elsősorban gazdasági probléma, de nem mellékes a pszichológiai hatása az egyénre és a társadalomra egyaránt. Hirtelen jött, előzmények nélkül Ezért világszerte széles körű kutatások folynak annak érdekében, hogy a személyiség súlyosabb károsodása nélkül lehessen a munkanélküliség okozta hatást leküzdeni. Nálunk a helyzet azért rosz- szabb, mert az utóbbi félévszázadban csak elméleti fogalomként ismertük. A munkanélküliség hirtelen jött és olyan előzmények után, ahol a munkának az emberek értékrendjében domináló szerepe volt; az volt az ideális ember, aki az egész életét egy munkahelyen töltötte. Aki munkahelyeit gyakorta változtatta, netalán pályamódosításokat is csinált, arra hamar rásütötték a „vándormadár” bélyeget. Most pontosan arra van szükség, hogy az ember gyorsan változtatni tudjon, tudása, szakmai ismeretei konvertálhatók legyenek, ne ragadjon le egy helyen, az új helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodjék. A beállítódásnak ez a gyors változása nem egyszerű, sok mindentől függ, hogy ki mennyire képes az új körülményekhez alkalmazkodni. Szerepe van az egyéniségnek, az életkornak és nem utolsósorban a családi környezeteknek, hogy az ember részint mennyire viseli el a munkanélküliség okozta stresszt és mennyire gyorsan tud új munkahelyet találni és újból beilleszkedni, részint hogyan tudja feldolgozni önmagában a frusztráltságot, amit a munkahely elveszítése okozott. Ne tartsuk katasztrófának Az a tapasztalat, hogy a legfiatalabbak és a nyugdíj felé közeledők számára okoz leginkább nehézséget ez a helyzet. Az előbbieknél az élettapasztalat hiánya, a beilleszkedés kialakulatlansága, a gyakorlatlanság gördít eléjük akadályokat. Az idősebbeknél a rögzült tulajdonságok, a régihez való kötődés, az újjal szembeni szorongás, a rugalmasság gyengülése játszik kedvezőtlen szerepet. A befelé forduló, ún. introvertált emberek nehezebben viselik el a munkanélküliség okozta nehézségeket, szemben a kifelé forduló, extrovertáltakkal, akik kevésbé rágódnak,. hamarabb túlteszik magukat az őket ért sérelmeken. így bennük nem okoz olyan mély sebet az, hogy elveszítették a kenyerüket. Ugyanis nálunk ma még az illető és a családja is katasztrófaként éli meg a munkanélküliséget, nemcsak az anyagi okok miatt, hanem szégyennek tátják, csökkentértékűségnek tekintik, feleslegesség érzetet indukál. Voltaképpen minden korosztálynál és minden egyéniségnél több-kevesebb lelki traumát jelent az állás elveszítése. Mindehhez járul a bizonytalanságérzet és nem utolsósorban a megszokott életrimusból való kiesés. Ez utóbbi az első időszakban még nem tűnik fel, de ahogy hosszabbodik a munkanélküliség időtartama, úgy válik egyre elviselhetetlenné, hogy nincs az embernek meghatározott, ritmikusan visszatérő elfoglaltsága. A veszély mindenkit fenyeget A kritikus időszak a tizedik hónap körül alakul ki. Ilyenkor léphet fel erőteljes szorongás, elkeseredettség, indulati feszültség. Az önpusztító gondolatok mellett vannak, akiket az alkohol, esetleg narkotikumok kerítenek hatalmukba. Ezt tudván, az Egyesült Államokban az állástalan menedzserek, tisztviselők olyan klubokat szerveztek és látogatnak, ahol lehetőségük van a lapokat elolvasniuk, állásszerzőkkel tárgyalniuk stb. Ide a táskájukkal — mintha munkahelyre mennének — elindulnak, és kora délután mennek csak haza. így nem esnek ki az életritmusból. A magány, az elszigeteltség a lehető legkárosabb ebben a helyzetben. A munkanélküliség hirtelen jött, nem voltunk rá felkészülve; nyilván a legfontosabb, hogy ne csak tudomásul vegyük, hanem önismerettel és önfejlesztéssel elébe tudjunk menni minden veszélynek. Természetesen ez nem azt jelent, hogy belebetedjünk a szorongásba, de ne érje váratlanul sem az embert, ha bekövetkezik. Ezért előnyös, ha valakinek konvertálható ismeretei vannak. A munkanélküliségből kitörni a bátor, vállalkozó szellemű, kellő önbizalommal rendelkező egyének tudnak. A visszahúzódó, bátortalanok, akikről messziről lerí, hogy szerencsétlen flótások, nehezebben találnak új munkahelyet. A panaszkodó, a magát sorsüldözöttnek valló embertől visszariadnak, és ez sehol sem jó ajánlólevél. „ Dr. Takács Ilona A KSH felmérése Vállalkozások az iparban A kisszervezetek, a vállalkozások a piacgazdaságba való átmenet jelenlegi szakaszának kulcsszereplői — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal értékelése. Az adatok tanúsága szerint a múlt évben mintegy 3400 új gazdálkodó szervezet alakult, ennek körülbelül 90 százaléka kisszervezet, azaz legföljebb 50 főt foglalkoztató gazdasági társaság. A múlt év végén, illetve ez év elején összesen 7471 gazdálkodó szervezetet tartottak nyilván az iparban, s a kisszervezetek száma az 1 évvel korábbi 1910-ről 4843-ra gyarapodott. Ezeknek több mint fele a gépiparban, egynegyede a könnyűiparban működik, s a vegyiparban számuk megközelíti az 500-at. A kisebb szervezetek rugalmasabban alkalmazkodnak a változó igényekhez — ez az általános vélemény. A statisztikai adatok ezt részben igazolják is: a kisszervezetek termelése folyóáron számítva 187 százalékkal, mennyiségében pedig 135 százalékkal bővült egy év alatt. Termelésük aránya az ipar egészében azonban még mindig csak 4,3 százalékot képvisel. A nagy- vállalatok termelése 12,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az ipar egészében a termelés 7,9 százalékkal csökkent a múlt évben. A kisszervezetek dinamizmusa csak mérsékelte, de nem ellensúlyozta a nagyoknál bekövetkezett visszaesést. A múlt évben az árbevétel 48 százaléka a gépipari kisszervezeteknél képződött, s a rangsor második, harmadik helyére — 18, illetve 17 százalékos részesedéssel — a könnyűipariak és a vegyipariak sorolhatók. A kisszervezeteknél foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 130 százalékkal bővült, számuk a múlt év végén megközelítette a 62 ezeret. A közepes nagyságú szervezetekben az elmúlt évben 181 ezren dolgoztak, itt a létszám- gyarapodás 16,3 százalék. A több mint 300 dolgozót foglalkoztató vállalatoknál az előző évinéj. csaknem 135 ezerrel kevesebb dolgozót alkalmaztak, a létszámapadás 11,5 százalékos. MUNKANÉLKÜLI FEGYENCEK A börtönőr bére Az Állami Számvevőszék ti- zenkéttagú csapata a közelmúltban a büntetés-végrehajtás pénzügyi és gazdasági helyzetét vizsgálva többek között arra a különös felfedezésre jutott, hogy Moldova György havi 30 ezer forintért folytatott két éven át „kutatásokat” a magyar börtönviszonyokról, majd azok eredmé-» nyeként a rendőrökről szóló könyvének kéziratát adta át. Rabok javítják a biztonsági berendezést A számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy az egyébként sikeres könyv kutatási eredményként nem fogható fel. Eső után köpönyeg... Azon viszont valószínűleg lehet majd segíteni, hogy a börtönök biztonsági berendezéseinek gyártását eddig részben elitéltekre bízták. Á jelentés szerint ugyanis „a hagyományos őrzésvédelmi berendezések gyártása, központi javítása a BV Hiradástechrfí- kai Üzemében folyik, elitéit munkaerő közreműködésével. Ez a gyakorlat biztonsági szempontból kifogásolható...” Vajon leleményes börtönlakók felhasználták-e már szökéshez az így szerzett tapasztalatokat? Feltehetőleg nem történt ilyen eset. A jelentés mindenesetre csak annyit állapít meg, hogy ilyen eset bármikor megtörténhet. Érdekes vizsgálati eredmények a hazai börtönök lakóinak ellátottságáról: Magyarországon szinte kereken 18 ezer férőhely van a büntetésvég rehajtó intézményekben. Közkegyelem és reform Ez közel 8 ezerrel kevesebb a korábbinál, mivel az egy főre jutó területi normákat megnövelték. Szerencsére ezt a reformot közkegyelem előzte meg, s így tavaly annak időpontjában a börtönlakosság létszáma csupán 11567 volt. Azóta a foglalkoztatottak száma — különösen az előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban levők számára fenntartott úgynevezett befogadó intézetekben — rohamosan emelkedni kezdett. Ennek következtében Budapesten 722 férőhelyre 1025, Miskolcon 186 helyre 405, Nyíregyházán 250 helyre 333, Pécsett 112 helyre 133, Veszprémben 82 helyre 149 elítéltet zsúfoltak be az első negyedévben. Eközben Szombathelyen 72, Szek- szárdon 42, Győrben 50, Zalaegerszegen 71 betöltetlen hely volt a vizsgálati fegyintézetekben, s az úgynevezett letöltő intézetek sem panaszkodhattak. Martonvásáron 497 férőhelyéé csak 74 elítélt jutott, s az ország három legnagyobb büntetésvégrehajtó intézménye közül a budapestiben 80 százalékos, az állampusztaiban 58 százalékos, a pálhalmaiban 68 százalékos volt a telítettség. A Számvevőszék szerint nem megnyugatóak a magyar börtönök étkeztetési feltételei. Egy elitéit honfitársunk étkeztetésére az állam napi 80 forintot költené az 1989-ben megállapított norma szerint, ennek azonban nincs meg az anyagi fedezete. Á fegyencek foglalkoztatása általában a büntetésvégrehajtás saját vállalatainál történik, de a gazdasági folyamatok a börtönvállalkozásokat sem kímélték, így az elítéltek foglalkoztatása 1991-ben mélypontra — 74 százalékra csökkent. Szigorú létszámgazdálkodás A külvilág más vonatkozásban is behatol a börtönfalak mögé.-A Számvevőszék rendezetlen tulajdonviszonyokról számol be, például a Pálhal- mai Börtön és Fogháznál, ahol megállapíthatatlan, melyik építmény van az intézet s melyik a fegyenceket foglalkoztató gazdaság tulajdonában. A börtöngazdaságok ilyen körülmények között is jól jövedelmeznek; ez évre 4.5 milliárdos nettó árbevételt terveznek. Létszám- és bérgazdálkodás tekintetében a büntetésvégrehajtás a fegyveres testületek szigorú előírásainak volt alárendelve. így a létszám nem változott az elmúlt két évben. A vizsgálat idején a foglalkozású börtönőrök és más büntetésvégrehajtó alkalmazottak száma 4993 volt. A hivatásos börtönőrök átlagbére 1991. március 31-én 22 ezer forint, közülük a tiszteké 32 ezer 500 forint volt, s ez mintegy nyolcvan százalékos emelkedés az 1989. évi állapothoz képest. (Atlantic) rr // SZŐLŐSGAZDÁK KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, Balatonboglár Társaságunk üzleti ajánlatai: — Somogy megye városaiban 15—20 m2-es pincehelyiségeket bérelnénk saját termelésű minőségi folyóboraink nagy- és kiskereskedelmi értékesítéséhez. — Biliárdasztalok vásárolhatók, bérelhetők. Bővebb felvilágosítás: Balatonboglár, Árpád u. 47. Tel.: (85)50-077 Gazda Rt. (208514)
